A korrupció elutasítása, pénzügyi eredmények korrekt kommunikációja és a vezetőség objektivitása mind meghatározó szempontjai egy bank felelős vállalatirányításának. A radiocafén futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb részében Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Nyul Zsuzsa műsorvezető a transzparensen működő bankok ismertető jegyeit járják körbe. 

A vállalatok, és köztük a bankok értékelésénél is egyre növekvő fontossággal bír a környezeti és társadalmi teljesítményük. Azáltal, hogy a bankok az ESG szempontokat beépítik a működésükbe, erősíteni tudják a hírnevüket és márkájukat, mint felelős és fenntartható intézmények. Az ESG szempontok növekvő fontossággal bírnak, és sok tőzsdei vállalatnál már a vezetői fizetéseket és bónuszokat is a cég ESG teljesítményéhez kötik.

A felelős vállalatirányítás szempontjait általánosságban három meghatározó dokumentum irányelvei határozzák meg. Ezek a brit Cadbury jelentés, az OECD vállalatirányítás elveire vonatkozó dokumentuma, és az USA 2002-es Sarbanes-Oxley törvénye. A fő szempontok többek között kitérnek a részvényesekkel való méltányos bánásmódra, az érdekelt felek (‘stakeholder’) érdekeinek figyelembevételére, az igazgatóság integritására és objektivitására, valamint az átlátható pénzügyi riportálásra.

Bankoknál a felelős vállalatirányítás fontos eleme a rendszeres riportálás a bank működésének környezeti hatásairól. A bankoknál a vállalati karbonlábnyom a szervezet közvetett és közvetlen működéséből adódik. Átlagban a bankok közvetett működése 700x több környezetszennyező kibocsátással jár, mint a közvetlen működésük. A közvetlen kibocsátáshoz bankoknál tartozhatnak például iroda és fióktelepek fenntartásával kapcsolatos emissziók. Közvetett kibocsátások részét képezi a szervezet finanszírozási portfolioja, amely gyakran tartalmaz rendkívül magas környezetszennyező hatással bíró vállalatokat és projekteket.

Az adásban szó esik még a pénzmosásról, valamint a terror tevékenységek finanszírozásáról is. Emellett nagynevű bankok, mint péld&

A radiocafén futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb részében a nagyvállalati vezetőség bérezéséről, kimondottan az utóbbi időben megjelent fenntarthatósági célokhoz kötött bónuszrendszerről beszélgetett Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Nyul Zsuzsa műsorvezető. ‘Greenwashing’, vagy egy őszinte ESG törekvés?

Aktuális téma, hogy a nagyvállalatok tulajdonosai a vállalati fenntarthatósági célok elérését a vezetőség bérezési struktúrájába való beépítésével próbálja ösztönözni. A vezetők, például vezérigazgatók, jellemzően a havi bérük mellett bónuszokban is részesülhetnek bizonyos üzleti célok elérése után. Az utóbbi időben elterjedt a tőzsdei cégeknél, hogy bónuszokat ESG célok teljesítéséhez is kötnek. Ezek azonban gyakran könnyen teljesíthetőek, és felmerülhet a kérdés, hogy egy újabb greenwashing kísérlet-e ez a nagyvállalatok részéről.

Az ESG célok, amelyek a környezetvédelem, a társadalmi igazságosság és a transzparens vállalatirányítás területein próbálnak változást elérni, az utóbbi években fokozott figyelmet kaptak a privátszektorban is. A politikai döntéshozók egyre több fenntarthatósággal kapcsolatos szabályozást léptetnek érvénybe, amelyek főleg a nagyvállalatokat érintik. Az ESG egy fontos kezdeményezés, azonban, egyelőre, gyakran csalódást jelent a nagyvállalati adaptációja. Erről a témáról a “Greenwashing és ESG a tőzsdén” című Zöld Pénzügyi Percek adásunkban beszéltünk korábban.

Az adásban körbejártuk az ESG célokhoz kötött bónuszrendszer kérdését, valamint jó és rossz példákat is hoztunk a nagyvállalati szektorból. Emellett szó esik még a bérszakadékról is, ami az utóbbi években egyre jelentősebbé vált. A teljes adás Spotify-on visszahallgató a lenti linkre kattintva.

A radiocafén futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb részében az üzleti és pénzügyi szférában dolgozó nők egyenlő esélyeinek megteremtéséről és a mentorálás fontosságáról beszélgetett Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Nyul Zsuzsa műsorvezető.  A műsor vendége Pesti Tímea, a LeasePlan Hungária Zrt. vezérigazgatója és az AmCham Hungary első alelnöke volt, aki maga is sikeres női vezető és a Menedzserszövetség mentora.

Közösen igyekszik felhívni a figyelmet a női reprezentációra a Peak és a Menedzserszövetség. A Peak a Women in Finance programjával több nő számára igyekszik vonzóvá tenni a pénzügyi és fintech iparágakat és példaképekkel, mentorprogramokkal és tudásmegosztással segíteni vezetővé válásukat. A Menedzserszövetség pedig a "Legyen Divat a Női Vezető!" kampányával állít olyan példaképeket, akik pozitív, követendő utat mutatnak a fiatalabb generáció számára. A két program együttműködésének keretein belül csatlakozott vendégként a Zöld pénzügyi percek műsorához Pesti Tímea, a LeasePlan Hungary vezérigazgatója, aki a Menedzserszövetség kampányában a Women in Mentorship fókusztéma képviselője.

Karrier vagy anyaság – válaszút előtt a nők

A mentorálás fontossága abban rejlik, hogy a sikeres példák segítenek a nőknek hinni saját képességeikben és álmaikban. A műsorból kiderül, hogy a magyar nők ambíciózusak, de gyakran szembesülnek nehéz kérdésekkel, mint például a családalapítás idejének megválasztása vagy a karrierjük folytatása. A társadalmi sztereotípiák, mint például a dolgozó nő és a jó anya ellentéte szintén nehezíti a nők helyzetét a munkaerőpiacon.

Pesti Tímea rávilágít arra is, hogy a nagyvállalati szektorban a siker definíciója gyakran maszkulin értékrendre épül és profitorientált. Ez a perspektíva gyakran figyelmen kívül hagyja az olyan eredményeket, mint például egy sikeres vállalati kultúra transzformáció, amiben a női kollégák jellemzően sikeresebbek.

Már beszélünk róla

Az egyenlő esélyek kérdése ma már a cégek napirendjén szerepel, de a cselekvésig és a valós változásig még kevesen jutottak el. Pesti Tímea szerint fontos lenne, hogy a cégek ne csak mentorálják, hanem szponzorálják is a nőket, így valódi lehetőséget biztosítva számukra.

A mentor&aacut

A társadalomnak számos olyan csoportja van, amelynek a mindennapi kihívások mellett számos más megpróbáltatással is együtt kell élnie. Mint sok más esetben, egy-egy kisebbség számára is megpróbálnak segítséget nyújtani a fintech cégek. A radiocafén futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb részében Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Nyul Zsuzsa műsorvezető többek között a különböző vallásokra, a bevándorlókra és a korlátozottsággal élőkre is kitérnek a fintech szektor vonzatában.

Egyre több olyan kicsi, niche fintech céget látunk, amely egy jól behatárolható kisebbség számára igyekszik színvonalas pénzügyi szolgáltatásokat kínálni. Ezek a cégek valószínűleg sosem lesznek unikornisok (vagyis nem éri majd el az értékük az 1 milliárd dollárt), viszont egy-egy közösségnek nagy szolgálatot tehetnek a megoldásaikkal és akár több milliós ügyfélbázissal rendelkező bankokat is támogathatnak velük. Ilyen cég mondjuk a bevándorlókat kisegítő Majority is.

De manapság már nem, kor, foglalkozás, bőrszín, vallás és szexuális orientáció alapján is találhatunk digitális pénzügyi szolgáltatókat a nemzetközi színtéren:

• A Lucy és a Lili nőknek és családjuknak igyekszik személyre szabott lehetőségeket biztosítani a pénzügyek intézésére.
• A Copper, a GoHenry és a Greenlight a gyermekeket tanítja a felelősségteljes pénzkezelésre szülők által felügyelt zsebpénzkártyákkal.
• Az egészségügyi dolgozóknak ott a Cure, a sportolóknak az Athlete+, a tartalomgyártóknak pedig a Nerve.
• Az Egyesült Államokban a MoCaFi afro- és latin-amerikai származású ügyfeleket szolgál ki, a Cheese pedig ázsiai gyökerekkel rendelkező ügyfélbázist épít.
• Az iszlám hívei az Insha, Niya vagy Rizq segítségével még a pénzügyeikben is követhetik a vallási előírásokat.
• Az LMBTQ+-közösséget pedig a Daylight és a Pride Bank is tárt karokkal, valamint nemi identitásnak megfelelő megszólítással és speciális tanácsokkal várja.

Egyszerre üzleti kihívás és lehetőség

Egyes cégek nem arra hivatottak, hogy a világ legnagyobbjai közé kerüljenek, egy kis csoport problémáira képesek lehetnek megoldásokat nyújtani. Azonban vannak olyanok, amelyek egy országon belül egy kisebbség számára, de nemzetközi szinten egy jelen

Miközben a nők gazdasági szerepe egyre fontosabb, a piacon elérhető pénzügyi szolgáltatásokon ez nem mindig látszik meg. A banki szolgáltatások többsége jelenleg nem tud semleges maradni vagy válaszolni a női igényekre. Ebben a kérdésben is a fintechek reagáltak gyorsabban a piaci igényekre. A radiocafén futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb részében Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Nyul Zsuzsa műsorvezető kifejezetten nőknek készült digitális pénzügyi termékeket és szolgáltatásokat mutatnak be.

A pénzügyi döntések 80%-át, a vásárlási döntéseknek pedig 85%-át hozzák meg nők a világban. A mindennapi költések esetén még nagyobb ez a ráta, míg a nagyobb összegű költések esetén a férfiak dominálnak. Miközben a nők szerepe a gazdaságban és a pénzügyi döntésekben nagyon fontos, a piacon elérhető pénzügyi szolgáltatások ezt nem feltétlenül tükrözik. Pedig ahogyan korábban is megírtuk, milliárdokat veszít a pénzügyi iparág, mert nem ismeri a női ügyfeleket. 

Közel 890 milliárd dollárnyi bevételtől esik el a globális pénzügyi szektor, mert a hagyományos szolgáltatók többnyire figyelmen kívül hagyják a női fogyasztók igényeit. A banki és pénzügyi szolgáltatások demokratizálása, a női pénzügyi ügyfelek megismerése tehát nem csak elvi kérdés, hanem gazdasági érdek is.

A fejlődő országokban kinyílik a nemek közötti szakadék

A fejlődő országokban a nők jelentős része bankolatlan, azaz nincs bankszámlája. Mások alulbankoltak, vagyis nem érik el a számukra szükséges pénzügyi szolgáltatásokat. A megoldások többsége a férfiakra van szabva, anélkül, hogy ezt bárki is kimondaná.  

Egy olyan látszólag nemsemleges kérdés, mint a minimum bankszámlaegyenleg olyan nők millióit zárja ki a pénzügyi szektorból, akik teljes családok pénzügyeit menedzselik, de a gyereknevelés miatt nem, vagy csak részmunkaidőben dolgoznak. Ez a megkötés olyanokat is kizár, akik esetleg teljes munkaidőben dolgoznak, de alul vannak fizetve. Ők sok bank szemében nem rendelkeznek elegendő fizetéssel, így kellő anyagi potenciállal ahhoz, hogy saját számlát nyithassanak. 

A fintechek látták meg a lehetőséget a női termékekben 

A problémát egyre több cég ismeri fel. Szép számban jelennek meg nőknek szóló digitális pénzügyi szolgáltatások, elsősorban különböző fintech cégek jóvoltából. Eközben a bankok lemaradása továbbra is jelentős. A Zöld pénzügyi percek bemutatja a legérdekeseb

A lakosság egyre nagyobb része küzd klímaszorongással, miközben nap mint nap saját bőrünkön érezzük a klímaváltozás hatásait is. A klímaváltozás elleni harcban az ipar mellett a pénzügyi szektor is nagy hatással lehetne. A radiocafén futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb részében Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Nyul Zsuzsa műsorvezető olyan fenntartható pénzügyi megoldásokat mutatnak be, amelyekkel érdemben tehetünk a fenntarthatósági fordulatért.

Az ALTEO egy 2021-es kutatása szerint a magyar lakosság 87%-a küzd klímaszorongással, azaz aggasztónak találjuk a klímaváltozás jelentette fenyegetettséget és nyomaszt minket a tény, hogy nem igazán tudunk előrelépést felmutatni.

Környezettudatos bankolás 

A klímaváltozás és környezeti fenntarthatóság napjainkban egyre fontosabb kérdéssé válik, ezért a pénzügyi szektor is kénytelen alkalmazkodni és új, innovatív megoldásokat kínálni. A zöld finanszírozás, zöld pénzkezelés és zöld fintech megoldások lehetővé teszik az emberek számára, hogy pozitív környezeti hatást generáljanak és tudatosabban kezeljék pénzügyeiket. A Fintech Világa zöld pénzügyi percek ezeket a megoldásokat és néhány releváns piaci trendet mutat be.

Azokat a pénzügyi termékeket és szolgáltatásokat nevezünk zöld pénzügyi megoldásoknak, amelyek általános célja a környezettudatos bankolás elősegítése, illetve a környezetre pozitív hatást gyakorló projektek támogatása. Ezek a projektek foglalkozhatnak például megújuló energiával, tiszta közlekedéssel, fenntartható mezőgazdasággal, vagy épp környezetbarát infrastruktúrával.

Zöld finanszírozással zöld projektekért

A zöld finanszírozás célja, hogy támogassa a fenntartható projekteket és befektetéseket. Ennek három fő formája a zöld kötvények, zöld hitelek és zöld jelzáloghitelek. A zöld kötvények kibocsátásából származó összeget kizárólag környezetbarát projektekre fordítják, míg a zöld hitelek és jelzáloghitelek célja, hogy ösztönözzék az energiahatékony beruházásokat és ingatlanfejlesztéseket.

Zöld személyes pénzügyek

A zöld pénzkezelési megoldások célja, hogy segítsenek az embereknek fenntarthatóbb módon kezelni pénzügyeiket. Ilyen megoldások például a klíma biztosítások, amelyek a klímaváltozáshoz köthető kockázatokat fedezik; a fenntartható befektetési alapok, amelyek környezetbarát c

Egyes becslések szerint a bankszektor teljes karbonkibocsátása az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának 3,5-8%-át teszik ki. A radiocafén futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb részében Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Nyul Zsuzsa műsorvezető arról beszélgetett, hogy miként csökkenthetik karbonlábnyomukat a pénzintézetek.  

A bankok karbonlábnyomát két fő tevékenységtípus adja. Egyrészt kibocsátással jár maga a banki működés és az infrastruktúra fenntartása. Emellett a bankok közvetve is hozzájárulnak a karbonkibocsátáshoz azzal, hogy olyan vállalatoknak és projekteknek hiteleznek, amelyeknek tevékenysége karbonkibocsátással jár. Ez az úgynevezett finanszírozott kibocsátás.

Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának pénzügyi kezdeményezése (UNEP FI) készített egy jelentést, amely szerint a bankszektor finanszírozott kibocsátása, azaz a hitelezett projektek karbonlábnyoma jelentősen magasabb, mint a működési kibocsátás. A jelentés becslése szerint a világ 20 legnagyobb bankjának finanszírozott kibocsátása évente mintegy 700 millió tonna szén-dioxid-kibocsátásáért felel, ami a teljes német gazdaság teljes karbonlábnyomának felel meg.

Számos bank lépéseket tesz a kibocsátás csökkentése és a fenntartható gazdaságra való áttérés támogatása érdekében. Néhányan ambiciózus célokat tűztek ki működési kibocsátásuk csökkentésére is, és a fenntartható projektek és vállalkozások támogatása érdekében az ESG szempontokat beépítik hitelezési és befektetési döntéseikbe. Látható, hogy a hitelezési portfólió átalakítása az, amivel a legnagyobb hatást lehetne érni. Ugyanakkor a bankok alapvető működési logikája, nyereségesség orientáltsága, jogi kötelezettségeik és a részvényesek felé vállalt kötelezettségeik miatt a portfólió átalakítása hosszasabb folyamat.

Addig is a pénzintézetek saját működésük karbonlábnyomának csökkentésével is jelentős eredményeket érhetnek el. A Zöld Pénzügyi Percek legújabb adásából kiderül hogyan válhatnak környezetkímélőbbé és fenntarthatóvá a modern pénzintézetek.

Technológiai és pénzügyi trendek tekintetében is megszokott, hogy a kelet-közép-európai régió néhány év lemaradással követi a nyugati piacokat. A radiocafén futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb részében Bátorfi Botond, a Peak tanácsadója és Nyul Zsuzsa műsorvezető arról beszélgetett, hogy milyen jelek utalnak arra, hogy hasonló jelenségnek lehetünk majd tanúi a régió klímatechnológiájában is.

Az előző adásban Európa legfontosabb klímatechnológiai központjait mutattuk be. Akkor látványos volt, hogy egy horvát várost leszámítva, csupa nyugat-európai város szerepelt a top tízben. Az ilyesmi persze megszokott, hiszen a legtöbb újgenerációs technológiai trend általában az USA-ban, Kanadában és Nyugat-Európában ragad meg először, ezt követően néhány évvel pedig jellemzően a mi régiónk is elkezd felzárkózni.

Jelentős tőke áramlik a klímatechnológiai cégekhez

A klímatechnológiák terén is valami ilyesmiben reménykedünk. Noha a közép-kelet-európai piac még jóval fejletlenebb, az mindenképp jó hír, hogy a folyamatos fejlődés látványos. A PwC néhány éve a Wolves Summit digitális marketing platformmal közösen készített egy kutatást, ami a piac jelenlegi helyzetét tárja fel. Ebből kiderült, hogy 2013 és 2020 között jelentős növekedés ment végbe, hiszen ekkor indult el a klímatechnológiák hódítása. A régió releváns startupjai 2013-ban 10,8 millió dollár tőkét vontak be, ez az összeg 2020-ra 398 millió dollárra nőtt, 2021-ben pedig nagyjából 1 milliárd dollár körül alakult.

Más kérdés, hogy a klímaváltozás veszélyeinek súlyosbodása miatt még a jelenlegi tempó sem lenne elég ahhoz, hogy kifejlődjenek azok a technológiák, amelyek képesek megoldani a problémáinkat. Néhány hete említettük, hogy a jelenlegi technológiákkal a károsanyag-kibocsátásaink kb. 60%-át tudjuk semlegesíteni, a maradék 40%-hoz új technológiai áttörésekre lesz szükség.

A legnépszerűbb területnek a fenntartható közlekedés számít, az elektromos autók és fenntartható akkumulátorok gyártása rengeteg befektetőt megmozdít. Az is érdekes, hogy milyen erősen teljesítenek a balti államok, hiszen Észtország és Litvánia 2021-ben a régióba érkező teljes összeg kb. 83%-át vonta be.