A radiocafén futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb részében a nagyvállalati vezetőség bérezéséről, kimondottan az utóbbi időben megjelent fenntarthatósági célokhoz kötött bónuszrendszerről beszélgetett Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Nyul Zsuzsa műsorvezető. ‘Greenwashing’, vagy egy őszinte ESG törekvés?

Aktuális téma, hogy a nagyvállalatok tulajdonosai a vállalati fenntarthatósági célok elérését a vezetőség bérezési struktúrájába való beépítésével próbálja ösztönözni. A vezetők, például vezérigazgatók, jellemzően a havi bérük mellett bónuszokban is részesülhetnek bizonyos üzleti célok elérése után. Az utóbbi időben elterjedt a tőzsdei cégeknél, hogy bónuszokat ESG célok teljesítéséhez is kötnek. Ezek azonban gyakran könnyen teljesíthetőek, és felmerülhet a kérdés, hogy egy újabb greenwashing kísérlet-e ez a nagyvállalatok részéről.

Az ESG célok, amelyek a környezetvédelem, a társadalmi igazságosság és a transzparens vállalatirányítás területein próbálnak változást elérni, az utóbbi években fokozott figyelmet kaptak a privátszektorban is. A politikai döntéshozók egyre több fenntarthatósággal kapcsolatos szabályozást léptetnek érvénybe, amelyek főleg a nagyvállalatokat érintik. Az ESG egy fontos kezdeményezés, azonban, egyelőre, gyakran csalódást jelent a nagyvállalati adaptációja. Erről a témáról a “Greenwashing és ESG a tőzsdén” című Zöld Pénzügyi Percek adásunkban beszéltünk korábban.

Az adásban körbejártuk az ESG célokhoz kötött bónuszrendszer kérdését, valamint jó és rossz példákat is hoztunk a nagyvállalati szektorból. Emellett szó esik még a bérszakadékról is, ami az utóbbi években egyre jelentősebbé vált. A teljes adás Spotify-on visszahallgató a lenti linkre kattintva.

A radiocafén futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb részében az üzleti és pénzügyi szférában dolgozó nők egyenlő esélyeinek megteremtéséről és a mentorálás fontosságáról beszélgetett Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Nyul Zsuzsa műsorvezető.  A műsor vendége Pesti Tímea, a LeasePlan Hungária Zrt. vezérigazgatója és az AmCham Hungary első alelnöke volt, aki maga is sikeres női vezető és a Menedzserszövetség mentora.

Közösen igyekszik felhívni a figyelmet a női reprezentációra a Peak és a Menedzserszövetség. A Peak a Women in Finance programjával több nő számára igyekszik vonzóvá tenni a pénzügyi és fintech iparágakat és példaképekkel, mentorprogramokkal és tudásmegosztással segíteni vezetővé válásukat. A Menedzserszövetség pedig a "Legyen Divat a Női Vezető!" kampányával állít olyan példaképeket, akik pozitív, követendő utat mutatnak a fiatalabb generáció számára. A két program együttműködésének keretein belül csatlakozott vendégként a Zöld pénzügyi percek műsorához Pesti Tímea, a LeasePlan Hungary vezérigazgatója, aki a Menedzserszövetség kampányában a Women in Mentorship fókusztéma képviselője.

Karrier vagy anyaság – válaszút előtt a nők

A mentorálás fontossága abban rejlik, hogy a sikeres példák segítenek a nőknek hinni saját képességeikben és álmaikban. A műsorból kiderül, hogy a magyar nők ambíciózusak, de gyakran szembesülnek nehéz kérdésekkel, mint például a családalapítás idejének megválasztása vagy a karrierjük folytatása. A társadalmi sztereotípiák, mint például a dolgozó nő és a jó anya ellentéte szintén nehezíti a nők helyzetét a munkaerőpiacon.

Pesti Tímea rávilágít arra is, hogy a nagyvállalati szektorban a siker definíciója gyakran maszkulin értékrendre épül és profitorientált. Ez a perspektíva gyakran figyelmen kívül hagyja az olyan eredményeket, mint például egy sikeres vállalati kultúra transzformáció, amiben a női kollégák jellemzően sikeresebbek.

Már beszélünk róla

Az egyenlő esélyek kérdése ma már a cégek napirendjén szerepel, de a cselekvésig és a valós változásig még kevesen jutottak el. Pesti Tímea szerint fontos lenne, hogy a cégek ne csak mentorálják, hanem szponzorálják is a nőket, így valódi lehetőséget biztosítva számukra.

A mentorálás és támogatás együtt segíthetné a nőknek abban, hogy megtalálják saját erejüket és lehetőségeiket a pénzügyi és fintech ágazatokban is. Fontosak azok a kezdeményezések, amelyek elősegítik a nők számára a vonzóbb munkakörnyezetet, ahol a vezetői pozíciók elérhetőek és a női értékek is megbecsültek.

A társadalomnak számos olyan csoportja van, amelynek a mindennapi kihívások mellett számos más megpróbáltatással is együtt kell élnie. Mint sok más esetben, egy-egy kisebbség számára is megpróbálnak segítséget nyújtani a fintech cégek. A radiocafén futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb részében Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Nyul Zsuzsa műsorvezető többek között a különböző vallásokra, a bevándorlókra és a korlátozottsággal élőkre is kitérnek a fintech szektor vonzatában.

Egyre több olyan kicsi, niche fintech céget látunk, amely egy jól behatárolható kisebbség számára igyekszik színvonalas pénzügyi szolgáltatásokat kínálni. Ezek a cégek valószínűleg sosem lesznek unikornisok (vagyis nem éri majd el az értékük az 1 milliárd dollárt), viszont egy-egy közösségnek nagy szolgálatot tehetnek a megoldásaikkal és akár több milliós ügyfélbázissal rendelkező bankokat is támogathatnak velük. Ilyen cég mondjuk a bevándorlókat kisegítő Majority is.

De manapság már nem, kor, foglalkozás, bőrszín, vallás és szexuális orientáció alapján is találhatunk digitális pénzügyi szolgáltatókat a nemzetközi színtéren:

• A Lucy és a Lili nőknek és családjuknak igyekszik személyre szabott lehetőségeket biztosítani a pénzügyek intézésére.
• A Copper, a GoHenry és a Greenlight a gyermekeket tanítja a felelősségteljes pénzkezelésre szülők által felügyelt zsebpénzkártyákkal.
• Az egészségügyi dolgozóknak ott a Cure, a sportolóknak az Athlete+, a tartalomgyártóknak pedig a Nerve.
• Az Egyesült Államokban a MoCaFi afro- és latin-amerikai származású ügyfeleket szolgál ki, a Cheese pedig ázsiai gyökerekkel rendelkező ügyfélbázist épít.
• Az iszlám hívei az Insha, Niya vagy Rizq segítségével még a pénzügyeikben is követhetik a vallási előírásokat.
• Az LMBTQ+-közösséget pedig a Daylight és a Pride Bank is tárt karokkal, valamint nemi identitásnak megfelelő megszólítással és speciális tanácsokkal várja.

Egyszerre üzleti kihívás és lehetőség

Egyes cégek nem arra hivatottak, hogy a világ legnagyobbjai közé kerüljenek, egy kis csoport problémáira képesek lehetnek megoldásokat nyújtani. Azonban vannak olyanok, amelyek egy országon belül egy kisebbség számára, de nemzetközi szinten egy jelentős ügyfélbázisnak nyújtanak segítséget. A bevándorlóknak és vendégmunkásokat kiszolgáló cégek pont ebbe a táborba tartoznak. A Zöld Pénzügyi Percek legutóbbi adása részletesebben is a kérdéskört.

Miközben a nők gazdasági szerepe egyre fontosabb, a piacon elérhető pénzügyi szolgáltatásokon ez nem mindig látszik meg. A banki szolgáltatások többsége jelenleg nem tud semleges maradni vagy válaszolni a női igényekre. Ebben a kérdésben is a fintechek reagáltak gyorsabban a piaci igényekre. A radiocafén futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb részében Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Nyul Zsuzsa műsorvezető kifejezetten nőknek készült digitális pénzügyi termékeket és szolgáltatásokat mutatnak be.

A pénzügyi döntések 80%-át, a vásárlási döntéseknek pedig 85%-át hozzák meg nők a világban. A mindennapi költések esetén még nagyobb ez a ráta, míg a nagyobb összegű költések esetén a férfiak dominálnak. Miközben a nők szerepe a gazdaságban és a pénzügyi döntésekben nagyon fontos, a piacon elérhető pénzügyi szolgáltatások ezt nem feltétlenül tükrözik. Pedig ahogyan korábban is megírtuk, milliárdokat veszít a pénzügyi iparág, mert nem ismeri a női ügyfeleket. 

Közel 890 milliárd dollárnyi bevételtől esik el a globális pénzügyi szektor, mert a hagyományos szolgáltatók többnyire figyelmen kívül hagyják a női fogyasztók igényeit. A banki és pénzügyi szolgáltatások demokratizálása, a női pénzügyi ügyfelek megismerése tehát nem csak elvi kérdés, hanem gazdasági érdek is.

A fejlődő országokban kinyílik a nemek közötti szakadék

A fejlődő országokban a nők jelentős része bankolatlan, azaz nincs bankszámlája. Mások alulbankoltak, vagyis nem érik el a számukra szükséges pénzügyi szolgáltatásokat. A megoldások többsége a férfiakra van szabva, anélkül, hogy ezt bárki is kimondaná.  

Egy olyan látszólag nemsemleges kérdés, mint a minimum bankszámlaegyenleg olyan nők millióit zárja ki a pénzügyi szektorból, akik teljes családok pénzügyeit menedzselik, de a gyereknevelés miatt nem, vagy csak részmunkaidőben dolgoznak. Ez a megkötés olyanokat is kizár, akik esetleg teljes munkaidőben dolgoznak, de alul vannak fizetve. Ők sok bank szemében nem rendelkeznek elegendő fizetéssel, így kellő anyagi potenciállal ahhoz, hogy saját számlát nyithassanak. 

A fintechek látták meg a lehetőséget a női termékekben 

A problémát egyre több cég ismeri fel. Szép számban jelennek meg nőknek szóló digitális pénzügyi szolgáltatások, elsősorban különböző fintech cégek jóvoltából. Eközben a bankok lemaradása továbbra is jelentős. A Zöld pénzügyi percek bemutatja a legérdekesebb példákat azokra a fintech applikációkra és pénzügyi termékekre, amelyek a nők befektetési bizalmát vagy pénzügyi ismereteit fejlesztik. Olyan fintecheket is bemutatunk, amelyek speciálisan nőknek szóló pénzügyi termékeket kínálnak.

Sikeres női fintech alkalmazások 

A Jefa egy mexikói neobank, amely nők kiszolgálására szakosodott. Olyan digitális bankszámlát kínál, melyhez alacsony minimum-számlaegyenleg tartozik. Így a szegényebbek is saját bankszámlához juthatnak a közép-amerikai országban. Ezáltál anyagi függetlenségük és pénzügyi lehetőségeik egyaránt nőnek.

Az amerikai Lili szabadúszó vállalkozók igényeire szabott pénzügyi megoldásokat kínál, köztük kifejezetten nőkre szabott megoldásokat is. Tevékenysége azért is kiemelten fontos, mert a kutatások szerint a freelancer vállalkozó nőknek ugyanazért a munkáért jellemzően kevesebbet fizetnek a megbízóik és kifizetésük kisebb valószínűséggel érkezik meg időben.

Az amerikai Ellevest a nőket segíti a befektetésben. Az alkalmazás befektetési algoritmusa figyelembe veszi a speciálisan nőket érintő körülményeket, mint például a karrier megszakítását és a bérszakadék, majd ezekhez igazítja a befektetési javaslatokat és automatizmusokat. 

A

A lakosság egyre nagyobb része küzd klímaszorongással, miközben nap mint nap saját bőrünkön érezzük a klímaváltozás hatásait is. A klímaváltozás elleni harcban az ipar mellett a pénzügyi szektor is nagy hatással lehetne. A radiocafén futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb részében Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Nyul Zsuzsa műsorvezető olyan fenntartható pénzügyi megoldásokat mutatnak be, amelyekkel érdemben tehetünk a fenntarthatósági fordulatért.

Az ALTEO egy 2021-es kutatása szerint a magyar lakosság 87%-a küzd klímaszorongással, azaz aggasztónak találjuk a klímaváltozás jelentette fenyegetettséget és nyomaszt minket a tény, hogy nem igazán tudunk előrelépést felmutatni.

Környezettudatos bankolás 

A klímaváltozás és környezeti fenntarthatóság napjainkban egyre fontosabb kérdéssé válik, ezért a pénzügyi szektor is kénytelen alkalmazkodni és új, innovatív megoldásokat kínálni. A zöld finanszírozás, zöld pénzkezelés és zöld fintech megoldások lehetővé teszik az emberek számára, hogy pozitív környezeti hatást generáljanak és tudatosabban kezeljék pénzügyeiket. A Fintech Világa zöld pénzügyi percek ezeket a megoldásokat és néhány releváns piaci trendet mutat be.

Azokat a pénzügyi termékeket és szolgáltatásokat nevezünk zöld pénzügyi megoldásoknak, amelyek általános célja a környezettudatos bankolás elősegítése, illetve a környezetre pozitív hatást gyakorló projektek támogatása. Ezek a projektek foglalkozhatnak például megújuló energiával, tiszta közlekedéssel, fenntartható mezőgazdasággal, vagy épp környezetbarát infrastruktúrával.

Zöld finanszírozással zöld projektekért

A zöld finanszírozás célja, hogy támogassa a fenntartható projekteket és befektetéseket. Ennek három fő formája a zöld kötvények, zöld hitelek és zöld jelzáloghitelek. A zöld kötvények kibocsátásából származó összeget kizárólag környezetbarát projektekre fordítják, míg a zöld hitelek és jelzáloghitelek célja, hogy ösztönözzék az energiahatékony beruházásokat és ingatlanfejlesztéseket.

Zöld személyes pénzügyek

A zöld pénzkezelési megoldások célja, hogy segítsenek az embereknek fenntarthatóbb módon kezelni pénzügyeiket. Ilyen megoldások például a klíma biztosítások, amelyek a klímaváltozáshoz köthető kockázatokat fedezik; a fenntartható befektetési alapok, amelyek környezetbarát cégekbe fektetnek be; a fenntartható bankkártyák, amelyek újrahasznosított anyagokból készülnek; és a zöld bankszámlák, amelyek különböző környezettudatos szolgáltatásokat nyújtanak.

Zöld fintech megoldások

A zöld fintech megoldások technológiai innovációk révén segítik a fenntartható pénzügyi döntéseket. Ilyen megoldások például a zöld cashback, amely fenntartható kereskedőknél való vásárlásért pénzvisszatérítést kínál; a zöld scoring, amely a felhasználó fenntarthatósági teljesítményét méri és pontozza; és a karbonkalkulátor, amely segíti az ügyfeleket a vásárláshoz kötődő szén-dioxid-kibocsátások mérésében, valamint szolgáltatástól függően a csökkentésében és semlegesítésében.

A zöld finanszírozási, pénzkezelési és fintech megoldások egyre nagyobb teret hódítanak a pénzügyi szektorban, lehetővé téve az emberek számára, hogy fenntarthatóbb módon kezeljék pénzügyeiket és befektetéseiket. A piaci trendek azt mutatják, hogy a kereslet, a szabályozási környezet, a technológiai fejlődés és az átláthatóság együttesen hajtják előre ezt a területet.

Egyes becslések szerint a bankszektor teljes karbonkibocsátása az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának 3,5-8%-át teszik ki. A radiocafén futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb részében Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Nyul Zsuzsa műsorvezető arról beszélgetett, hogy miként csökkenthetik karbonlábnyomukat a pénzintézetek.  

A bankok karbonlábnyomát két fő tevékenységtípus adja. Egyrészt kibocsátással jár maga a banki működés és az infrastruktúra fenntartása. Emellett a bankok közvetve is hozzájárulnak a karbonkibocsátáshoz azzal, hogy olyan vállalatoknak és projekteknek hiteleznek, amelyeknek tevékenysége karbonkibocsátással jár. Ez az úgynevezett finanszírozott kibocsátás.

Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának pénzügyi kezdeményezése (UNEP FI) készített egy jelentést, amely szerint a bankszektor finanszírozott kibocsátása, azaz a hitelezett projektek karbonlábnyoma jelentősen magasabb, mint a működési kibocsátás. A jelentés becslése szerint a világ 20 legnagyobb bankjának finanszírozott kibocsátása évente mintegy 700 millió tonna szén-dioxid-kibocsátásáért felel, ami a teljes német gazdaság teljes karbonlábnyomának felel meg.

Számos bank lépéseket tesz a kibocsátás csökkentése és a fenntartható gazdaságra való áttérés támogatása érdekében. Néhányan ambiciózus célokat tűztek ki működési kibocsátásuk csökkentésére is, és a fenntartható projektek és vállalkozások támogatása érdekében az ESG szempontokat beépítik hitelezési és befektetési döntéseikbe. Látható, hogy a hitelezési portfólió átalakítása az, amivel a legnagyobb hatást lehetne érni. Ugyanakkor a bankok alapvető működési logikája, nyereségesség orientáltsága, jogi kötelezettségeik és a részvényesek felé vállalt kötelezettségeik miatt a portfólió átalakítása hosszasabb folyamat.

Addig is a pénzintézetek saját működésük karbonlábnyomának csökkentésével is jelentős eredményeket érhetnek el. A Zöld Pénzügyi Percek legújabb adásából kiderül hogyan válhatnak környezetkímélőbbé és fenntarthatóvá a modern pénzintézetek.

Technológiai és pénzügyi trendek tekintetében is megszokott, hogy a kelet-közép-európai régió néhány év lemaradással követi a nyugati piacokat. A radiocafén futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb részében Bátorfi Botond, a Peak tanácsadója és Nyul Zsuzsa műsorvezető arról beszélgetett, hogy milyen jelek utalnak arra, hogy hasonló jelenségnek lehetünk majd tanúi a régió klímatechnológiájában is.

Az előző adásban Európa legfontosabb klímatechnológiai központjait mutattuk be. Akkor látványos volt, hogy egy horvát várost leszámítva, csupa nyugat-európai város szerepelt a top tízben. Az ilyesmi persze megszokott, hiszen a legtöbb újgenerációs technológiai trend általában az USA-ban, Kanadában és Nyugat-Európában ragad meg először, ezt követően néhány évvel pedig jellemzően a mi régiónk is elkezd felzárkózni.

Jelentős tőke áramlik a klímatechnológiai cégekhez

A klímatechnológiák terén is valami ilyesmiben reménykedünk. Noha a közép-kelet-európai piac még jóval fejletlenebb, az mindenképp jó hír, hogy a folyamatos fejlődés látványos. A PwC néhány éve a Wolves Summit digitális marketing platformmal közösen készített egy kutatást, ami a piac jelenlegi helyzetét tárja fel. Ebből kiderült, hogy 2013 és 2020 között jelentős növekedés ment végbe, hiszen ekkor indult el a klímatechnológiák hódítása. A régió releváns startupjai 2013-ban 10,8 millió dollár tőkét vontak be, ez az összeg 2020-ra 398 millió dollárra nőtt, 2021-ben pedig nagyjából 1 milliárd dollár körül alakult.

Más kérdés, hogy a klímaváltozás veszélyeinek súlyosbodása miatt még a jelenlegi tempó sem lenne elég ahhoz, hogy kifejlődjenek azok a technológiák, amelyek képesek megoldani a problémáinkat. Néhány hete említettük, hogy a jelenlegi technológiákkal a károsanyag-kibocsátásaink kb. 60%-át tudjuk semlegesíteni, a maradék 40%-hoz új technológiai áttörésekre lesz szükség.

A legnépszerűbb területnek a fenntartható közlekedés számít, az elektromos autók és fenntartható akkumulátorok gyártása rengeteg befektetőt megmozdít. Az is érdekes, hogy milyen erősen teljesítenek a balti államok, hiszen Észtország és Litvánia 2021-ben a régióba érkező teljes összeg kb. 83%-át vonta be.

A V4-es országoknak van még hova fejlődniük

Lengyelország és Csehország áll jobban ebben a régióban, Magyarország sajnos nem tudott eddig jelentős klímatechnológiai sikersztorikat termelni. A PwC riportjában kiemelte a leginnovatívabb vállalatokat a régióból, ez a PwC Net Zero Future50 lista. Az 50 bemutatott cég között 14 lengyel, 13 észt, 5 litván, 4 ukrán, 3-3 lett és cseh, illetve 2-2 horvát-román vállalat található, vagyis 8 országnak is sikerült több vállalatot delegálnia. Magyarországot egy klímatechnológiai strartup képviselte, ez a Platio, amely megújuló energia előállítására szakosodott.

Felemás a helyzet

Az irány és a növekedés tehát jó, de a növekedés üteme lehetne gyorsabb a kitűzött célok elérése érdekében. Az előző részben azt mondtuk, a siker receptjének hozzávalói a következők: a progresszív szabályozás, amely támogatja az innovációt; a technológiai tehetségek megléte, akik képesek maradandót alkotni; a terület iránt nyitott befektetők, akik finanszírozzák ezeket a fontos küldetéseket; a klímatechnológiák iránt nyitott lakosság és vállalati szektor, amely erős piacot biztosít az innovatív vállalatoknak.

A

Az emberiség karbonkibocsátása közeledik ahhoz a mértékhez, amit hagyományos technológiákkal már nem semlegesíthetünk. Az új klímatechnológiák így kulcsfontosságúak lesznek a következő évtizedekben. Néhány város élen jár a fenntarthatósági innovációk terén. A radiocafén futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb részében Bátorfi Botond, a Peak tanácsadója és Nyul Zsuzsa műsorvezető a klímatechnológia európai fővárosairól beszélgettek.

Minden szempontból megéri klímatechnológiába fektetni

A klímatechnológia, azaz a klímaváltozás elleni küzdelmet és az ahhoz való alkalmazkodást innovációval segítő technológiai vállalatok, startupok és fintechek fontos szerepet játszanak a következő évek gazdasági és társadalmi fejlődésében. Ezt mutatja, hogy a klímavédelmi fintech cégek tavaly rekordot döntöttek. 2,9 milliárd dollárnyi befektetést szereztek, ami 141 százalékos növekedést jelentett az előző évhez képest. Az európai startupok különösen jól teljesítettek, 1,4-szer több befektetést kaptak, mint egyesült államokbeli versenytársaik. A klímatechnológiai cégekhez érkező tőke mennyisége folyamatosan növekszik, a befektetők egyre nagyobb bizalmat szavaznak a szektornak, legyen szó elektromos autógyártásról, napelem gyártókról, ESG értékelési ügynökségről, vagy fenntartható e-kereskedelmi piactérről.

A klímatechnológia jelentősége természetesen túlmutat a gazdasági szerepén. Kulcsfontosságú az emberiség jövőjének alakulása szempontjából is. Ahogyan egy korábbi adásban is elhangzott, 2030-ra 62 milliárd tonnára emelkedik az emberiség által a légkörbe juttatott üvegházhatású gázok mennyisége. Ennek a mennyiségnek viszont csupán 60%-át tudjuk majd ellensúlyozni a már rendelkezésre álló technológiák segítségével. A maradék 40%-ot új technológiáknak kell majd kompenzálniuk. 

Egyes városok jobban teljesítenek

Néhány városban kimagasló a klímatechnológiai cégek sikere. Ha meg tudjuk határozni, hogy mi a közös bennük, talán pontosabban azonosíthatóak a siker receptjének hozzávalói is. Európában öt klímainnovációs hotspot található jelenleg, ezek: Párizs, Stockholm, London, Zürich és a horvátországi Sveta Nedelja. A rangsor a 2022-es iparági startupok tőkebevonásai alapján alakult ki.

A Fintech Világa – Zöld pénzügyi percek legújabb adásában az klímatechnológia európai központjait és a legmeghatározóbb európai klímatechnológiai vállalatokat mutatta be a szakértő. A műsorból kiderül az is, hogy mi a toplistás városok sikerének nyitja, és hogyan támogathatnák a kormányzatok a klímatechnológiai fejlődést.

A zöld kötvényeket kifejezetten olyan projektek finanszírozására bocsátják ki, amelyek pozitív környezeti vagy éghajlati hatásokkal járnak. Az elmúlt években stabilan növekszik ezeknek a kötvényeknek a népszerűsége, ugyanakkor a problémák is elkezdtek megjelenni a területen. A radiocafén futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb részében Bátorfi Botond, a Peak tanácsadója és Nyul Zsuzsa műsorvezető arról beszélgetett, hogy hogyan lehetne megelőzni a greenwashingot és tisztítani, transzparensé tenni a zöld kötvények piacát.

A zöld kötvényeket jellemzően kormányok és vállalatok bocsátják ki. A hagyományos kötvényekhez hasonlóan épülnek fel: a kibocsátó a befektetőktől vesz fel kölcsönt, és vállalja, hogy meghatározott ideig kamatot fizet az adósság után. A világ legelső zöld kötvényét a Világbank bocsátotta ki 2008-ban az Egyesült Államokban, ezáltal 8,4 millió dollárt gyűjtött bizonyos megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos projektek támogatására.

A zöld kötvények népszerűsége azóta is folyamatosan nő, egyre több befektető törekszik fenntartható és társadalmilag felelős befektetéseket indítani. A piac fejlődése hozzájárult a fenntartható finanszírozás fellendüléséhez is, amelynek célja a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) szempontok beépítése a befektetési döntéshozatali folyamatba.

Azonban a terület egyik komoly problémája a burjánzó a greenwashing. Számos zöld kötvény bevételeit ugyanis végül nem az előre megígért módon költik el a kibocsátók. Mivel a zöld kötvények piaca eddig saját magát szabályozta, sok olyan projekt is átment a rostán, amelynek nem lett volna szabad. Sokan nem arra használták fel a pénzt, amire kellett volna, vagy épp nem számoltak be az elért eredményekről a megfelelő módon. Ez a probléma áthidalható lenne, ha a támogatott projektek pozitív hatását (pl. kibocsátáscsökkenés, nagyobb energiahatékonyság) évente igazolni kell egy hatásvizsgálaton keresztül. A zöld kötvények hitelessége növelhető lenne a különböző független szervezetek tanúsítványainak megszerzésével is. A tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy a probléma széles körű és egyelőre nem oldódott meg a különböző szabályok bevetésével sem.

A Zöld Pénzügyi Percek legújabb adásából kiderül, hogy az EU milyen szabályozással készül a zöld kötvények piacának tisztítására és, hogy mi lenne a megoldás a greenwashing megakadályozására.

Politikai vitát szült az Egyesült Államokban az ESG befektetések fellendülése. Az országban kibontakozó helyzet nagyon hasonló eseteket is szülhet nemzetközi szinten, ezért sok országban érdemes lehet hasonló konfliktusokra készülni. A radiocafén futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb részében Bátorfi Botond, a Peak tanácsadója és Nyul Zsuzsa műsorvezető részletesen kibontják a felerősödött ellentéteket.

Az ESG befektetéseik területén rengeteg az érdekelt fél, a jelenleg kifejezetten erős konfliktusok főszereplői azonban az USA legnagyobb alapkezelőinek egy része, a Demokrata Párt és a Republikánus Párt.

Az alapkezelők közül többen is jelezték a 2022-es éves jelentéseikben, hogy pénzügyi és reputációs kockázatot jelent számukra az ESG-befektetésekkel kapcsolatos negatív hangulat. Olyan nagy nevek, mint a Blackrock, a Blackstone, a KKR, vagy épp a State Street is negatívan látják az ESG-ellenes hangok felerősödését, amely elsősorban a republikánus politikai vezetéshez köthető.

A jelenleg kormányon lévő Demokrata Párt lelkes támogatója az ESG-mozgalomnak és a pénzügyi szektor szereplőit is arra ösztönzi, hogy vegyék figyelembe a környezeti szempontokat a befektetési portfóliójuk kialakításakor. Joe Biden elnök is hangos támogatója ennek a jelenségnek, a közeljövőben pedig kikötné az USA-ban található nyugdíjalapoknak, hogy konzisztensen vegyék alapul az ESG-szempontokat. Ilyen értelemben a demokraták és a fent említett pénzügyi szereplők egy oldalon vannak és támogatják az ESG-t.

A republikánus oldal viszont mereven ellenzi ezt az ESG-t, az azt támogató mozgalmat “woke kapitalizmusnak” nevezi, és azt implikálja, hogy az ESG-befektetések csupán egy olyan hóbortot jelentenek, amit a világ legnagyobb pénzügyi vállalatai saját előnyükre fordítanak, miközben ezáltal veszélyeztetik az ügyfeleik pénzét és megfosztják őket a lehető legnagyobb hozamok realizálásától.

A Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb adásából kiderül, hogyan alakult eddig és milyen irányba mehet a későbbiekben a fenntarthatósági befektetésen alapuló diskurzusuk.