A Fintech Világa – Blockchain Percek legutóbbi adásában Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető és Qayum Dániel, a Peak üzleti elemzője a Bitcoinnal kapcsolatban egyik leggyakrabban felmerülő fogalomról beszélnek – a bányászatról. Röviden leegyszerűsítve a Bitcoin blokklánc technológián alapuló rendszere egy nyilvános főkönyvben tart számon minden létező Bitcoin tranzakciót. Az új tranzakciók akkor mennek végbe, ha felkerültek a blokkláncra és ezzel együtt a főkönyvbe. Itt jönnek a képbe a bányászok. A blokklánc blokkjainak négy fontos eleme van: egy időbélyeg, a rögzítendő tranzakciók, a blokklánc utolsó blokkjának azonosító kódja és egy, az új blokkot jelölő ismeretlen azonosító kód. Az első három elem bármelyik felhasználó számára elérhető, a negyedik elem adja a bányászat alapját. Ahhoz, hogy létrejöjjön egy új blokk és jóváírják annak tranzakcióit, meg kell találni ezt a 64 karakterből álló kódot. A bányászok komplex matematikai műveleteken keresztül minden lehetséges variációt végigpróbálnak, amíg egyikük megtalálja a megfelelőt. Ezzel tudják létrehozni a blokkot, rögzíteni a blokklánchoz és hitelesíteni a blokkban tárolt tranzakciókat. Az adás a Bitcoin bányászat más aspektusait is érinti, a teljes rész lejjebb érhető el.

A Fintech Világa – Blockchain Percek legutóbbi adásában Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető és Qayum Dániel, a Peak üzleti elemzője Gyurcsik Attilával, az Accorde Alapkezelő vezérigazgatójával egy olyan kérdést tisztáznak, ami sokak számára még mindig nem teljesen egyértelmű: felválthatja a Bitcoin a készpénzt? Az előző adásban Salvador példáján keresztül bemutattuk, hogy a kriptovaluta első hivatalos fizetőeszközként való bevezetése számos probléma ütközött. Ebben az adásban összevetjük a pénz közgazdasági funkcióit (tranzakció alap, értékmérő, kincsképző) a Bitcoin tulajdonságaival és képességeivel. Ezt a társadalom pénzhez és Bitcoinhoz való hozzáállásával kiegészítve egy teljes képet kapunk, amelynek segítségével meg is válaszoljuk az adás kérdését.

A Fintech Világa – Blockchain Percek legutóbbi adásában Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető és Qayum Dániel, a Peak üzleti elemzője pár hét távlatából veszik át szeptember egyik legnagyobb kriptovaluta hírét, vagyis a Bitcoin hivatalos fizetőeszközzé válását Salvadorban. A közép-amerikai ország lépéséről általánosságban elmondható, hogy nem igazán sikeres és nincs is sok olyan érv, ami a törvény bevezetését indokolta volna. Ennek fényében felmerül, hogy a Bitcoin tényleg felválthatja-e a készpénzt, vagy inkább más blokklánc megoldások lehetnek alkalmasak a feladatra, mint például a stablecoinok vagy a digitális jegybankpénzek.

A Fintech Világa – Blockchain Percek legutóbbi adásában Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető és Qayum Dániel, a Peak üzleti elemzője Györfi Andrással, a KriptoAkadémia.com szerkesztőjével boncolgatnak egy olyan kérdést, ami számos kriptovaluták iránt érdeklődőt foglalkoztat: ki lehet Satoshi Nakamoto? Az ezelőtti adásban már elhangzott, hogy ez a japán hangzású álnév szerepelt a Bitcoin whitepaperjében. Most pedig szó esik arról, hogy egy emberről lenne szó vagy egy csapatról; mi az, amit biztosan tudni lehet róla vagy róluk; és hogy miért fontos egyáltalán ez a kérdés.

A Fintech Világa – Blockchain Percek legutóbbi adásában Suppan Márton, a Peak alapító-vezérigazgatója és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető Szabolcsi Andrással, a BlockBen technológiai igazgatójával vezetik be az elkövetkező néhány adás témáját, a Bitcoint. A Bitcoin white paper 2008-as megjelenésével eljött az első, modern blokklánc technológia. Az eddig blokkláncok időrendiségét és átláthatóságát egy proof-of-work megoldással és a Bitcoin saját logikájával kiegészítve hozta létre a rendszert Satoshi Nakamoto. A Bitcoin jellemzői mellett szó esik arról, hogy az El Salvador-i törekvések nem egészen hűek a Bitcoin decentralizált mivoltához, valamint arról is, hogy a Bitcoin tényleg forradalmi újítás, de nem igazán alkalmas arra, hogy tényleges felváltsa a készpénzt.

A Fintech Világa – Blockchain Percek legutóbbi adásában Suppan Márton, a Peak alapító-vezérigazgatója és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető Szabolcsi Andrással, a BlockBen technológiai igazgatójával beszélnek a blokkláncokra épülő tokenekről. Két tág kategóriát definiál először is az adás. A fungible tokenek, vagyis helyettesíthető tokenek a készpénzhez hasonlíthatók, az ilyen tokenek esetében nem teszünk különbséget kettő között. A felhasználókra nincs hatással az, hogy melyik token van náluk, inkább a mennyiségük, hasonlóan a készpénzekhez, ahol nem számít pontosan melyik 1000 forintos bankjegy van valakinél. Ezzel szemben a non-fungible tokenek (NFT-k), vagyis nem helyettesíthető tokenek azért lettek létrehozva, hogy egyedi eszközöket jelöljenek tokeneken keresztül. Például egyetlen egy eredeti Mona Lisa festmény van, bár léteznek másolatok, a Louvre Múzeum nem tudja helyettesíteni az eredetit.

A fungible, helyettesíthető tokenek között kitér az adás a payment tokenekre, amik fő értéke az, hogy felhasználóik elfogadják őket fizetési eszközként, lényegében virtuális pénzként. A utility tokenek emellett egyfajta hasznot és szolgáltatást nyújtanak, tulajdonosaik például blokkláncon vezetett tárhelyet kaphatnak tokenjeik számának függvényében vagy szavazati jogot kedvenc labdarúgó csapatuk egyes kérdéseiben. Végül a security tokenek bármilyen valós eszközt képesek értékpapírosítani, segítségükkel egy lakást négyzetméterekre, egy uncia aranyat pedig még kisebb egységekre bontva lehet árusítani. Az NFT-ket, a nem helyettesíthető tokeneket egy későbbi adásban bontjuk ki részletesebben.

A Fintech Világa – Blockchain Percek legutóbbi adásában Suppan Márton, a Peak alapító-vezérigazgatója és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető Qayum Dániellel, a Peak üzleti elemzőjével mutatják be a blokklánc technológiát. A blokklánc technológia egy adathalmazokat, más néven blokkokat időrendi sorrendben, titkosított lánccá összekapcsoló, nyilvános adatbázis – innen ered a neve is. Az adás bevezet egy nagy mértékben leegyszerűsített példát a Bitcoin rendszerére egy napló formájában. A napló szimbolizálja a blokkláncot, aminek minden lapja egy titkosított adatokat tartalmazó blokk. Ennek a naplónak a folyamatos kitöltése szimbolizálja a működő blokkláncot, amin keresztül előnyei is láthatók – többek közt a bizalom, a visszakövethetőség, a titkosítás és a hatékonyság.

A Fintech Világa – Blockchain Percek mai, legelső adásában Suppan Márton, a Peak alapító-vezérigazgatója és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető Qayum Dániellel, a Peak üzleti elemzőjével beszélgetnek a blokklánc technológiát felvezető történelmi eseményekről. Szó esik a kriptográfia gyökereiről az ókori spártaikon, majd a második világháború fejleményein keresztül. Itt kapcsolódik be a digitális világ a számítógépek megjelenésével, valamint az első digitális fizetőeszközök megjelenésével. Az adás végén maga a blokklánc technológia is felvezetésre kerül, amivel a második adás foglalkozik majd részletesebben.

Jelenleg szinte minden a spot bitcoin ETF-ek tőzsdei bevezetéséről szól a kriptotérben. Több hónapnyi várakozásnak és találgatásnak vetett véget a mérföldkő eljövetele. A Trend FM-en futó Reggeli Monitor műsorában Qayum Dániel, a Peak tanácsadója Imre Lőrinc műsorvezetővel beszélte át a legfontosabb tudnivalókat a spot bitcoin ETF-ek kapcsán.

Január 10-én hivatalosan is jóváhagyott 11 kérelmet az SEC, amelyek mind spot bitcoin ETF-ek tőzsdei bevezetésére vonatkoztak. Nem sokat várt a BlackRock, a Fidelity és a többi engedélyt nyert vállalat, másnap elindították befektetési alapjaikat. A kezdeti hírek szerint 4,6 milliárd dolláros kereskedési forgalmat generáltak. A későbbi értesülések alapján viszont kiderült, hogy “mindössze” 1 milliárd dollárnyi friss tőke áramlott be a befektetőktől.

Ahogy teltek a napok, úgy kezdett eloszlani a rózsaszín köd. A piac egyre kevésbé volt elragadtatva az ETF-ek bevezetésének hatásaitól - a bitcoin árfolyama 15 százalékot is esett az elkövetkező napokban. Mint korábban többször, a kriptoszektor megint előre beárazott egy jelentősnek vélt eseményt, majd mikor az bekövetkezett, a valóság észlelése, a túlfűtött lelkesedés eltűnése, valamint a tömeges kriptovaluta-eladás egyfajta elégedetlenséghez vezetett.

De a piac megosztott véleményei ellenére számos érdekesség veszi körül a spot bitcoin ETF bevezetését, többek között:

• szabályozási megfontolások,
• nemzetközi hatás,
• digitális aranyszerű szerep,
• újabb kriptovaluta ETF-ek, valamint
• a mindenkit érdeklő bitcoin árfolyam.

Minderről szó esett a Reggeli Monitor adásában.

Viharos évet tudhat maga mögött a blockchain technológia és vele együtt minden erre épülő eszköz és iparág is. A Trend FM-en is futó Fintech Világa – Blockchain Percek legújabb részében Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető az elmúlt év legfontosabb blockchain eseményeiről beszélgettek.

Az idei évben óriási mértékben zuhantak a kriptovaluta árfolyamok. Az infláció hatására az emberek mindennapi költségei jelentősen emelkedtek, csak Magyarországon 22,5 százalékkal lett drágább az élet a tavalyi évhez képest. A befektetők jelentős része ilyenkor kevésbé volatilis eszközöket keres.

Zuhanó árfolyamok és botrányok

Miután 2021 vége felé elérte a közel 69 ezer dolláros rekordértéket a bitcoin, elkezdett fokozatosan esni. A piaci környezet nagy lendületet adott az esésnek, mára pedig közel 65 százalékos csökkenés után, körülbelül 16-17 ezer dollár környékén mozog az árfolyam.

A nagy zuhanások fontos momentuma volt a TerraUSD stablecoin és vele együtt a Terra Luna kriptovaluta beomlása, valamint az FTX kriptotőzsde csődje. A Terra blockchain körülbelül 60 milliárd dollárnyi vagyont égetett el. Az FTX-botrány még ma is folyamatosan fejlődik, itt is milliárdos károkról és több millió károsult félről van szó. A két projekt mögött álló alapítóknak is fordulatos az élete: Do Kwont körözi az Interpol és jelenleg is menekül, Sam Bankman-Fried pedig már őrizetben van.

A technológiában van potenciál

Bár az árfolyamok bezuhantak, számos nagyvállalat elkezdett nyitni a kriptovaluták felé, legyen szó bankokról, vagyonkezelőkről vagy akár a Samsungról. Bővült a kriptokereskedők köre, a DBS Bank már egyes lakossági ügyfeleknek is kínál adásvételt. Emellett a DBS Bank és a JPMorgan is nagyon aktívan tesztelte blockchain képességeit, hasonlóan számos más pénzintézethez.

A digitális jegybankpénzeket már közel 100 ország kutatja valamilyen formában. Nigéria volt az egyik első ország, amely élesítette digitális jegybankpénzét, igaz a lakosság egyelőre nem használja. Hazai vonatkozásban a Magyar Nemzeti Bank is figyel néhány projektet. Sőt, a Olvass tovább