A Fintech Világa – Blockchain Percek legutóbbi adásában Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető a kriptovaluták világában felmerülő visszaélésekről beszélgettek. 2021 során a kriptocsalásokhoz köthető „bevételek” 81 százalékkal nőttek, egészen 7,7 milliárd dollárig. Ezt a növekedést legfőképpen a rug pull nevezetű csalások vezérelték, amelyek az összes csalás 37 százalékát tették ki. Néhány gyakorlati példa után a beszélgetés rátért a néhány biztonsági tippre, mint például befektetéseink részleteinek diszkrét kezelésére, a cold wallet használatra, a kétfaktoros azonosításra vagy a megfelelő jelszóhasználatra.

A Fintech Világa – Blockchain Percek legutóbbi adásában Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető és Qayum Dániel, a Peak üzleti elemzője rátérnek az Ethereumra épülő kezdeményezések egyik legnagyobb problémájára, a sebezhetőségükre. Ehhez a blockchain világ egyik legismertebb példáját veszik elő, a 2016-os DAO támadást. A DAO a decentralized autonomous organization, vagyis decentralizált autonóm szervezet megnevezés rövidítése. Jellemzően egy blockchain alapú közösséget jelöl, melynek szabályai okosszerződésekbe vannak kódolva.

2016-ban a „The DAO” a legnagyobb ilyen közösséggé vált, ugyanis képes volt 11 ezer befektetőtől 150 millió dollárnyi ethert begyűjteni, ami az akkor forgalomban lévő ether állomány 14 százalékát tette ki. A nyílt forráskódban azonban többen is sebezhetőséget találtak, melyet végül ki is használt egy hacker (csoport). Végül 3,6 millió ethert tulajdonítottak el, ami 50 millió dollárnak felelt meg és ezzel egy nagy döntés elé állították az Ethereum rendszerének tagjait – hogyan orvosolják ezt a problémát?

A Fintech Világa – Blockchain Percek legutóbbi adásában Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető és Qayum Dániel, a Peak üzleti elemzője maguk mögött hagyják az elméletet és bemutatják, hogy gyakorlatban milyen projektek létrejöttét segítette az Ethereum rendszere. Alapvető, kriptovalutákhoz köthető megoldásokkal kezdődik az adás, például szó esik a MetaMask bővítményről, valamint a decentralizált pénzügyekről is. Ezek után viszont kevésbe konvencionális projektek is bemutatásra kerülnek. Így ismerkedhetünk meg új közösségi média felületekkel, zenészeket támogató kezdeményezésekkel vagy akár egyesek számára megélhetést biztosító számítógépes játékokkal.

A Fintech Világa – Blockchain Percek legutóbbi adásában Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető és Qayum Dániel, a Peak üzleti elemzője a fizikai és a digitális világ találkozásánál a tokenizációról beszélnek az Ethereum rendszerében. A tokenizáció azt a folyamatot jelenti, amely során a fizikai világból vett javakat egy blokklánc rendszeren keresztül digitális tokenek formájában reprezentálják. Ezek a javak lehetnek immateriális, tehát nem kézzel fogható javak, mint a szabadalmak és a márkanevek, vagy lehetnek valódi fizikai tárgyak. Az adásban az utóbbiról hangoznak el példák, így kerül bemutatásra az ingatlan tokenizáció, valamint a műtárgyak NTF-s, vagyis nem helyettesíthető tokeneken keresztüli megtestesítése. Az Ethereum kapcsán kifejezetten kiemelt téma a tokenizáció, hiszen számos fejlesztés a blokklánc rendszer tokenizációs szabványainak köszönhetően tudott létrejönni. Az ERC-20 például több, mint 10 ezer kriptovalutának és tokennek szabott már keretet, de az ERC-721 és az ERC-1155, valamint az ERC-1400 és az ERC-1404 szabványok is nagy mértékben hozzájárultak az NFT-k és a security tokenek világainak fellendüléséhez.

A Fintech Világa – Blockchain Percek legutóbbi adásában Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető és Qayum Dániel, a Peak üzleti elemzője ismét Szegő Dániel blockchain fejlesztő-tanácsadóval ültek le, immár a proof-of-stake konszenzus mechanizmus bemutatása végett. A jelenleg proof-of-work mechanizmussal működő Ethereum várhatóan átáll a jelentősen energiatakarékosabb proof-of-stake mechanizmusra 2022 során, az Ethereum 2.0 jegyében eszközölt fejlesztések részeként. Az új megoldás keretein belül a a blokklánc új blokkjainak validálása nem komplex számítási műveletekhez lesz kötve, mint a bitcoin bányászat esetében, hanem a jelentkező validátorok (vagy bányászok) birtokában lévő ether állományhoz. A jelentkezők közül véletlenszerűen választják ki a validátorokat, a folyamat során a kiválasztás valószínűségét pedig növeli a minél nagyobb ether tulajdon. Így meg lehet spórolni a Bitcoin rendszerének óriási energiaigényét, miközben az Ethereum ökoszisztéma résztvevőinek továbbra is bizonyítaniuk kell elkötelezettségüket.

A Fintech Világa – Blockchain Percek legutóbbi adásában Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető és Qayum Dániel, a Peak üzleti elemzője Szegő Dániel blockchain fejlesztő-tanácsadót látták vendégül, hogy az Ethereum kapcsán beszéljenek az okosszerződésekről. Az okosszerződések olyan blokkláncon vezetett programok, amelyek bizonyos feltételek teljesülése esetén automatikusan végrehajtják a szerződésben foglaltakat. Nem jogi értelemben vett szerződések, inkább teljesítési eszközként érdemes rájuk figyelni, melyek jelentős javulást tudnak elérni átláthatóságban, hatékonyságban, valamint biztonságban is.

A Fintech Világa – Blockchain Percek legutóbbi adásában Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető és Qayum Dániel, a Peak üzleti elemzője egy időre maguk mögött hagyják a Bitcoin rendszerét és felvezetik a következő nagy témakört, az Ethereumot. Ha a modern blokkláncok történelmének kezdetét a Bitcoin létrejötte jelenti, akkor a következő nagy lépés az Ethereum bevezetése volt. Vitalik Buterin alapító nagy Bitcoin rajongóként állapította meg, hogy a blokkláncok többre hivatottak, minthogy csak fizetésre használják őket. Ezért álmodta meg az Ethereum Turing-teljes, programozható rendszerét, ami képes volt kitörni a kizárólag fizetési keretekből. Az Ethereum 2015-ös indulása óta mára a második legnagyobb blokklánc rendszerré nőtte ki magát és vélhetően töretlenül folytatja útját a decentralizált alkalmazások úttörőjeként.

A Fintech Világa – Blockchain Percek legutóbbi adásában Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető és Qayum Dániel, a Peak üzleti elemzője kitérnek a Bitcoin, és összességében a kriptovaluták illegális tevékenységekben betöltött szerepére. Számos hagyományos pénzügyi szereplő kritizálja a kriptovalutákat azért, mert úgy vélik főleg bűncselekményeknél használják fel őket. Bár ezek a megszólalások nem alaptalanok, közel sem olyan súlyos a helyzet, mint az be van állítva. Egyes kutatások szerint a kriptovaluta tranzakciók kevesebb, mint egy százaléka fűződik illegális tevékenységekhez, valamint ezek többsége inkább csaláshoz köthető, mint nagyobb horderejű bűncselekményhez. Ezzel szemben a készpénz még mindig az elsőszámú pénzmosási eszköz és a hagyományos bankok továbbra sem jeleskednek a pénzmosás elleni védekezésben, éves szinten 2 ezer milliárd dollárnyi illegális forrásból származó pénz fut át rendszereiken. Az adásban szó esik még a blokklánc előnyeiről legalitási szempontokat figyelve, valamint néhány projektről is, melyek segíthetik az átláthatóságot.

A Fintech Világa – Blockchain Percek legutóbbi adását Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető és Qayum Dániel, a Peak üzleti elemzője a Bitcoin és a blokklánc technológia környezeti hatásainak átbeszélésére szánták. Környezetvédelmi szempontokból gyakran a Bitcoin rendszer energiafogyasztásáról esik csak szó, de az egyre fokozódó bányászati folyamatokkal egyre nagyobb problémát jelentenek az elektronikai hulladékok. Azonban a Bitcoin hátrányosságait nem szabad az egész blokklánc technológiára rávetíteni, hiszen már olyan kezdeményezések, amelyek a jövőben jelentős környezetvédelmi eredményeket hozhatnak el. Az adás második felében két koncepcionális megoldás kerül terítékre – a végfelhasználók közti közvetlen energiakereskedelem, valamint a termelési folyamatok blokkláncok való vezetése.

A Fintech Világa – Blockchain Percek legutóbbi adásában Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető és Qayum Dániel, a Peak üzleti elemzője összefoglalták, hogy a Bitcoinnak melyek azok a hátrányai, amelyekre érdemes odafigyelniük a (leendő) felhasználóknak. Szó esik a bitcoin magas árfolyam volatilitásáról, vagyis a nagymértékű és gyakori értékváltozásáról; arról, hogy mekkora tudást igényel az, hogy valaki bitcoint vásároljon; mennyire limitált a Bitcoin, mint fizetési rendszer; valamint egy közismert, felkapott problémáról is, a rendszer környezetre káros hatásairól energiafogyasztásán és hulladéktermelésén keresztül.