A decentralizált autonóm szervezet, azaz a DAO olyan gazdasági közösség, amelynek nincs központi vezetése. A döntések alulról felfelé haladva születnek, egy meghatározott, blokkláncon érvényesített szabályrendszer köré szerveződött közösség irányításával. A Trend FM-en futó Fintech Világa – Blockchain Percek legújabb adásában Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető arról beszélgettek, hogy vajon mennyire lehet demokratikus a DAO-k rendszere, amiben a szavazati jog súlya a pénzért megvásárolható tokenekkel arányos.

A DAO-k olyan interneten született szervezetek, amelyeket tagjaik kollektívan birtokolnak és irányítanak. Anyagi forrásaikhoz csak a tagjaik jóváhagyásával férhetnek hozzá. A döntések olyan javaslatokon keresztül születnek, amelyekről a csoport egy meghatározott időszak alatt szavaz.

Egy hierarchikus irányítás nélküli DAO sokféle cél érdekében alakulhat. Egyfajta szabadúszó hálózatok, ahol a tagok okosszerződésekkel egyesítik pénzeszközeiket, hogy például jótékonysági szervezeteket támogassanak, digitális gyűjteményeket építsenek vagy befektetési, esetleg kriptotőke alapként működjenek.  A DAO-k teljes mértékben a tagság által birtokolt közösségek, ahol nincs központi vezetés, viszont a közösen elfogadott célok érdekében, demokratikusan születő döntések mentén, transzparensen tevékenykedik a szervezet.

A definíciójában is megjelenő vízió egy teljes mértékben demokratizált digitális gazdaság alapvető szervezeti formájává tehetné a DAO-t. A belépés és a tagság azonban tokenekhez kötött. A tokenek pedig éppúgy megvásárolhatóak, mint egy klasszikus részvény.  Az utópisztikus demokrácia sérülékenységére a Chainalysis kutatása mutatott rá. E szerint a 10 legnagyobb DAO-ban ugyanis a szavazati jog 90 százalékát a tokentulajdonosok 1 százaléka birtokolja. Ők az úgynevezett kriptobálnák, akik ismeretlen méretű vagyon felett rendelkeznek és gyakorlatilag bármikor átvehetik az irányítást a szervezetek felett.

Hogy mindezt milyen garanciákkal igyekeznek kivédeni a DAO-k és, hogy még milyen előnyökkel és kockázatokkal jár a digitális világ új szervezeti formája, kiderül a Fintech Világa – Blockchain Percek legújabb adásából.

A blockchain támogatói szerint küszöbön áll egy új, demokratizált internet kora, amelyben a felhasználók birtokolják saját adataikat és virtuális értékeiket. A fejlődési folyamat közepén nehéz megítélni, hogy valóban paradigmaváltás tanúi lehetünk, vagy a blockchain világ híresen jó marketingjének alanyai. A Trend FM-en futó Fintech Világa – Blockchain Percek legújabb adásában Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető betekintést adnak a Web3 világába, annak minden előnyével és hátrányával együtt.

A Web3 kifejezést már 2014-ben kitalálta az Ethereum társalapítója, Gavin Wood. A világháló új ciklusa, az elképzelések szerint alapjaiban változtatná meg, ahogyan a világhálóra tekintünk. Ehhez azonban érdemes megismerni, hogy mit tekintenek a szakértők az első két internetes korszaknak. 

Az úgynevezett Web1 a kizárólag olvasásra, információátadásra és gyűjtésre alkalmas internet volt, statikus honlapok sokaságával. Ezt szokás információs gazdaságnak nevezni. A Web2 forradalma azonban már aktiválta a felhasználókat is, megjelent az írás, a kommentelés, a tartalommegosztás lehetősége is, a folyamat élén a közösségi média felületekkel. Ezt nevezhetjük platform gazdaságnak.

Azonban mind a klasszikus internetezés hőskorából és a közösségi platformok dinamikájából hiányzik egy fontos tényező, ez pedig maga a tulajdon. A felhasználók lehetnek passzív befogadói tartalmaknak, vagy akár saját gondolataikat is megoszthatják különböző interaktív platformokon, azonban sosem birtokolnak semmit igazán. Az olvasható tartalom nem az övék, legfeljebb a tudás, amit szereznek. Az írott tartalom pedig az éppen használt platform tulajdona – legyen szó bármelyik közösségi média felületről.

A Web3 az információs és a platform gazdaság után a tulajdon gazdasága szeretne lenni. A blockchain lehetővé teszi, hogy a felhasználók egyenlő felekként, decentralizált felületeken birtokolják saját személyazonosságukat, saját adataikat, valamint saját tartalmaikat, esetleg virtuális eszközeiket. Így nem egy másik cégnek generálnak potenciális profitot saját adataik és online jelenlétük átadásával, hanem maguknak teremtenek értéket, hiszen minden a saját tulajdonuk.

Egyelőre a könnyű pénzkeresés ígérete a legnagyobb hajtóerő a Web3 felületei felé, de vajon képes lesz a jelenség akkora tömegeket megmozgatni, mint alig egy évtizede a közösségi média? A Blockchain Percek legújabb adása többek között erre a kérdésre keresi a választ, miközben bemutatja a jelenség legfőbb előnyeit és a benne rejlő kockázatokat is.

A kriptobefektetések és kriptofizetések gyakran megjelennek a pénzügyi csalások területén. Az óriási népszerűségnek örvendő és egyelőre szabályozatlan kriptokereskedelem egyszerre vonzza a tájékozatlan befektetőjelölteket és a rajtuk nyerészkedő csalókat is. A Trend FM-en futó Fintech Világa – Blockchain Percek előző műsorában az utóbbi évek legnagyobb kriptobotrányairól volt szó. Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető a legújabb adásban praktikus tanácsokat adnak, amivel elkerülhetőek a kripto szektor csalárd projektjei.

Az amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottsághoz (FTC) érkezett bejelentések szerint 2021 eleje óta több mint 46 000 ember, mintegy 1 milliárd dollárnyi kriptovalutát veszített el csalások miatt. A bejelentett veszteségek összege 2021-ben közel hatvanszorosa volt a 2018-as értéknek.

A kriptóknak számos olyan tulajdonsága van, amely vonzó a csalók számára: nincs bank vagy más központi hatóság, amely jelezné a gyanús tranzakciókat, és megpróbálná megakadályozni a csalást, mielőtt az megtörténne. A kriptotranszfereket nem lehet visszafordítani, ha a pénz egyszer eltűnt, nincs visszaút. És a legtöbb ember még mindig nem ismeri a kripto működését. Többségüket valamilyen közösségi média felületen érik el a csalók a gyors haszonszerzés ígéretével.

A 2021 óta az FTC-nek bejelentett összes kriptopénzcsalási veszteségből 575 millió dollár hamis befektetési lehetőségekről szólt, ami jóval több, mint bármely más csalástípus esetében. A befektetési csalók gyors, könnyű és hatalmas hozamokat ígérnek a befektetők számára. Ezek a kriptobefektetések azonban egyenesen a csaló pénztárcájába kerülnek. Eközben a gyanútlan befektetők gyakran hamis befektetési weboldalakon és alkalmazásokkal „követik nyomon” a kriptójuk növekedését.

Qayum Dániel, a Peak tanácsadója az egyéni kutatás és tájékozódás fontosságát hangsúlyozza. Ehhez a felkészüléshez nyújt segítséget a Fintech Sparks korábbi kiadványa is, a Kalandozás a tokenizáció világában. A Blockchain Percek legújabb adása emellett praktikus, a csalások elkerülését segítő tippekkel készült mindazoknak, akik kriptobefektetéseken gondolkodnak.

Decentralizált piramisjáték vagy korszakalkotó technológia – a blockchain szektor telis-tele van csalárd projektekkel, amelyek nem a blokklánc technológiából profitálnak, hanem a nagy hozam reményében belépő befektetői tömegek tájékozatlanságán nyerészkednek. A Trend FM-en futó Fintech Világa – Blockchain Percek legújabb adásában Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető számára a közelmúlt legnagyobb blockchain botrányai szolgáltatják a beszélgetőtémát.

Jamie Dimon, a Morgan Stanley vezérigazgatója nemrég úgy nyilatkozott, hogy a kriptovaluták és a bitcoin nem több, mint decentralizált piramisjátékok. Ez persze nem rettenti el a befektetési bankot a kripto és blokklánc projektek finanszírozásától. Jellemző hozzáállás a bankok részéről, hogy magában a blockchainben nagy perspektívát látnak, a nyilvános blokkláncokban viszont már kevésbé. A hetente érkező, csalásokról és visszaélésekről szóló hírek pedig nem segítenek a kriptopiac imázsának javításában. A blockchain feltáratlan vadnyugati közege, a könnyű meggazdagodás ígérete mindenféle embert vonz, köztük tájékozatlan befektetőket és a gátlástalan csalókat is.

A Terraform Labs kriptovalutája, a Terra Luna és a TerraUSD stablecoin idei bedőlése miatt például mintegy 40 milliárd dollárnyi befektetés veszett el. Az esetet már egy ideje vizsgálják a dél-koreai hatóságok, nemrég elfogatóparancsot adtak ki az alapító, Do Kwon és társai ellen. A korábbi kriptosztár hollétéről semmit sem tudni, miközben már az Interpol is körözi.

Néha a legeltökéltebb csalókat is utoléri az igazságszolgáltatás. Több év bujkálás után, néhány hete sikerült letartóztatni Faruk Fatih Özert, a Thodex kriptotőzsde alapítóját, aki 2021-ben 2 milliárd dollár értékben károsította meg kereskedési felületének felhasználóit. Eleinte azt kommunikálta a 400 ezer felhasználónak, hogy kibertámadások miatt fel kell függeszteni a kereskedést a kriptotőzsdén, majd teljesen megszűnt az emberek hozzáférése a fiókjukhoz, mielőtt Özer elmenekült Törökországból a platformon tárolt 2 milliárd dollárral. Most, hogy elkapták, bűntársaival együtt abszurd hosszúságú börtönbüntetés is várhat rájuk – akár 40 564 évre is elítélhetik őket.

Tavaly pedig a Poly Network kriptotőzsde kódjában talált hibát egy hacker, amivel több, mint 600 millió dollárnyi kriptovalutát tulajdonított el. Ez lett volna az egyik legnagyobb összegű kriptovaluta rablás a szektor rövid történelmében, de kalandos úton sikerült visszaszerezni a teljes összeget. Hogy ki és hogyan szerezte vissza a Poly Network ügyfelek kriptobefektetését és hogy milyen kriptoprojekteket érdemes fenntartásokkal kezelni, kiderül a Blockchain Percek legújabb részéből.

Az Google anyavállalata, az Alphabet, a BlackRock és a Morgan Stanley is listavezető a vállalati blockchain befektetések terén. Ennyire pozitív jövőt látnak a nemzetközi pénzügyi és tech óriások a blockchain előtt vagy kései belépőként versenyképességüket próbálják biztosítani a befektetésekkel? Erre keresi a választ a Trend FM-en futó Fintech Világa – Blockchain Percek legújabb adásában Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető.

A Blockdata, egy kriptovaluta adatokat elemző platform érdekes gyűjtést adott ki nemrég, amelyben bemutatták azokat a technológiai vállalatokat és hagyományos pénzügyi cégeket, amelyek 2021 szeptembere és 2022 júniusa között a legtöbbet költötték kriptovaluta-befektetésekre. Az első helyezett a Google anyavállalata, az Alphabet lett, de szorosan követi a dobogón a BlackRock és a Morgan Stanley. Mindannyian egymilliárd dollár fölött fektettek be összesen kilenc blockchain technológiával vagy kriptovalutával foglalkozó cégbe. Rögtön utánuk jött a Samsung a 979 milliárd dollárral, ezt az óriási összeg viszont tizenhárom cég között oszlott meg. Utánuk következik még több nagy név is: ilyen a Goldman Sachs, a BNY Mellon, a PayPal, a Microsoft, a Tencent, a Citi és az LG is.

Biztosra mennek 

Az Alphabet főleg nagy és elismert vállalatokba fektetett be - ezek a Fireblocks, a Dapper Labs, a Digital Currency Group és a Voltage. A Fireblocks egy letétkezelő, amely más pénzügyi szolgáltatóknak segít kriptovaluta-kereskedést kínálni. A Dapper Labs áll az egyik legnépszerűbb NFT-kollekció, az NBA Top Shot mögött. A Digital Currency Group egy nagyvállalat, amely több mint 150 blockchain startupba fektetett be. Cégcsoportjába tartozik a Grayscale, egy kriptofókuszó vagyonkezelő, valamint a CoinDesk, egy ismert híroldal. Végül a Voltage egy kisebb startup, amely Bitcoin megoldásokra szakosodott, fő célja, hogy egyszerűbbé tegye a Bitcoin hálózat használatát és minél több felhasználót bevonzzon.

A BlackRock, a világ legnagyobb eszközkezelőjének mindhárom kiemelt befektetéséből kirajzolódik egy koncepció. Erős a kriptovaluta vonal, főleg a kriptovalutákat kezelő és a kereskedést segítő cégekbe fektet be a vállalat. A Circle kezeli a második legnépszerűbb stablecoint, a dollárhoz kötött USDC-t. A BlackRockot érdeklik a stablecoinok felhasználási lehetőségei a vagyonkezelés területén – valószínűleg a gyors és költséghatékony nemzetközi utalások és elszámolás kapcsán. A Circle mellett a BlackRock az FTX-be, egy nagyon népszerű kriptotőzsdébe, valamint az Anchorage Digitalbe, egy intézményi ügyfeleket kiszolgáltató kereskedési szolgáltatóba is befektetett. A BlackRock egyébként nemrég kötött megállapodást a Coinbase kriptotőzsdével, így egyes ügyfeleinek már kínál kriptovaluta-befektetést.

A Morgan Stanley csak két cégbe tett pénzt: a Figment háttérrendszereket fejleszt hozamtermelő megoldásokhoz. A NYDIG pedig egy bitcoinra szakosodott cég, ami befektetéseket, hűség és jutalom programokat, valamint munkavállalóknak szánt megtakarítási szolgáltatásokat kínál.

Hogy mit jelenthet a vállalatok óriási volumenű blockchain befektetéseinek tendenciája, kiderül a Fintech Világa Blockchain Percek legújabb adásából.  

Várhatóan a mai napon történik meg az Ethereum „Merge” azaz „Összeolvadás” eseménye, ezzel pedig új korszakba lép az Ethereum. Az újító kezdeményezéseiről híres hálózat változásának lényege, hogy átáll a proof-of-work konszenzus mechanizmusról a proof-of-stake-re. Ennek legnagyobb előnye, hogy az Ethereum hálózata 99,95 százalékkal kevesebb energiát fog felhasználni működése során – legalábbis a várakozások szerint. A Trend FM-en futó Fintech Világa – Blockchain Percek legújabb adásában Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető a kriptoszektor új korszakáról és az átállás lehetséges következményeiről beszélgettek.

A blockchain, vagyis tükörfordításban blokklánc blokkjai adatokat tartalmaznak, időrendi sorrendben követve egymást a láncban. Ahogy a kriptovaluták gazdát váltanak, mint például a Bitcoin hálózat esetében a bitcoin vagy az Ethereum hálózat esetében az ether, az új változásokat egy új blokkban rögzítik. Az új blokkokat és változásokat viszont el kell fogadnia az adott blockchain közösségének. Más szóval konszenzusra kell jutniuk, amihez szükség van egy úgynevezett konszenzus mechanizmusra. Ezt a mechanizmust tervezi leváltani a mai napon az Ethereum.

Az új, proof-of-work mechanizmusban egyes felhasználók komplex matematika műveleteket végeznek el számítógépeken, hogy megtaláljanak egy véletlenszerűen meghatározott kódot, ami a legújabb blokk egyik azonosítója. Ha valaki megtalálja a kódot, akkor megkapja a jogot arra, hogy ő rögzítse az új blokkot és kriptovaluta jutalmat kapjon érte. Ezt nevezzük egyébként kriptovaluta-bányászatnak, a szóban forgó felhasználókat pedig bányászoknak. A nagy számítási igénye miatt ez a módszer óriási energiafelhasználással jár, ami fokozott kibocsátással és hulladéktermeléssel is szennyezi a környezetet.

Ezzel szemben a proof-of-stake konszenzus mechanizmus nem számításhoz köti a legújabb blokk rögzítését, hanem lekötött vagyonhoz. Ha egy adott felhasználó szeretne tranzakciókat ellenőrizni, hitelesíteni és adott esetben felvinni a blockchainre, akkor köteles lekötni egy adott mennyiségű ethert, az Ethereum kriptovalutáját. Jelenleg minimum 32 etherrel lehet beszállni, melynek értéke 21-22 millió forint között mozog. A proof-of-stake így képes a lekötött vagyon részleges vagy teljes elkobzásának lehetőségével biztosítani, hogy a felhasználók ne károsítsák meg egymást. Mivel ebben a konszenzus mechanizmusban nincsenek különösen magas energiaigényű folyamatok, így jelentősen kisebb a környezeti hatása.

A mai napon esedékes Ethereum Merge-re évek óta készül a szervezet, a folyamat komplexitása miatt azonban folyamatosan halogatták.  Ha megvalósul az átállás az Ethereum hálózata 99,95 százalékkal kevesebb energiát fog felhasználni, és ezáltal sokkal kisebb lesz a károsanyag-kibocsátása. Hogy milyen további előnyökkel járhat az Ethereum 2.0, hogyan hat mindez a teljes kriptoszektorra és a Bitcoinra, milyen szabályozói és biztonsági kérdések merülhetnek fel és, hogy fenntartható-e így a blockchain egyik legnagyobb előnyének tartott decentralizáltság, a Fintech Világa – Blockchain Percek legújabb adásából kiderül.

A kriptovaluták árfolyamának és népszerűségének esésével párhuzamosan két terület is szárnyra kapott: a web3 és a metaverzum is. A Trend FM-en futó Fintech Világa - Blockchain Percek legújabb adásában Bátorfi Botond, a Peak tanácsadója és a Machán-Csetvei Frigyes egy mindkettő területet közelről ismerő szakértőt láttak vendégül. Vitéz Miklós, a CodeCluster alapító-vezérigazgatója segített tisztábban átlátni a digitális világ fejleményeit, valamint bemutatta, hogy pontosan mivel is foglalkozik egy piaci szereplő.

Ha az új internetről beszélünk akkor a web3 lehet a blockchainen alapuló háttérrendszer, míg a metaverzum a felhasználói felület, amivel rendszeresen érintkezünk. Tehát a web3 egy hálózati, míg a metaverzum egy megjelenítési technológia Vitéz Miklós fordításában. Ettől függetlenül egymás nélkül is megállja a helyét mindkét terület – léteznek metaverzum kezdeményezések web3 háttér nélkül, és léteznek web3 megoldások nem-metaverzum köntösben.

A fogalmak tisztázása után az adás a gyakorlati lehetőségekre tér ki. Szó esik arról, hogy a metaverzum forradalmasíthatja az online vásárlást, valamint miként kínálhat új eszközöket pszichológiai kezelésekhez. Mindemellett az NFT megoldások és a vállalati felelősségvállalás is említést kap a CodeCluster tevékenysége kapcsán. Az adást záró jóslat pedig még a cinikusoknak is elfogadható lehet: letisztultabb metaverzum felhasználási lehetőségeket, és a jelenlegi web megoldásokkal szimbiózisban élő web3-at várhatunk.

A metaverzumok már évtizedek óta jelen vannak a digitális térben, mégis a közelmúltban erősödtek fel a hírek, amelyek társadalomformáló diszruptív technológiát látnak a jelenségben. A Facebook tulajdonos, a Meta globális marketingjének vagyunk tanúi, vagy küszöbön áll egy olyan világ, amelyben a virtuális tér méltó alternatívája a fizikai világnak?

A Trend FM-en futó Fintech Világa – Blockchain Percek legújabb adásában Bátorfi Botond, a Peak tanácsadója és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető Dr. Bokor Tamással, a Budapesti Corvinus Egyetem kommunikációkutatójával beszélgettek a metaverzum társadalmi hatásáról.

Már évtizedekkel ezelőtt, az online játékok megjelenésének első éveiben kialakultak olyan digitális platformok, amelyeken a felhasználók a virtuális térben léphettek interakcióba és tevékenykedhettek. Az utóbbi években mégis alapjaiban új innovációként kerül a médiába és az egyik legfelkapottabb technológiai terület a metaverzum.

A jövőbe pesszimistán tekintők szerint közel az idő, amikor életünk egy része a virtuális valóságba kerül át. Kérdéses, hogy a napi 8-10 órát képernyő előtt töltő átlagfelhasználók mekkora változást érzékelnének mindebből az interfész megváltozásán túl. A 15 évvel ezelőtti játékok grafikáját idéző metaverzum projekteket látva azonban egyelőre nehéz elképzelni a virtuális társadalmat.

 Megújulhat vagy fejlődhet a társadalom értékrendje és szerkezete egy új színtéren, vagy reprodukáljuk a fizikai világ problémáit? Kiket szippanthat be a virtuális tér? A Fintech Világa – Blockchain Percek legújabb adásából kiderül, hogy mire számíthatunk a metaverzumtól.

A metaverzum hírei gyakran a jövő lehetőségeiről szólnak, pedig a virtuális univerzum már közel sem utópia. Sőt, új evolúciós korszakába lépett a metaverzum: a technológiai startupok és vállalatok után az állami szervek is felfigyeltek a benne rejlő potenciálra. Egyre több országban alkalmazzák a gyakorlatban is a kiterjesztett és virtuális valóság lehetőségeit. A Trend FM-en futó Fintech Világa – Blockchain Percek legújabb adásában Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető ezekről az állami metaverzum kezdeményezésekről beszélgettek.

A legtöbb nemzet a digitális oktatás, a hivatalos ügyintézés, a kulturális élet, a várostervezés és turizmus jövőjét látja a metaverzum lehetőségeiben.

Dubaj például egy átfogó stratégiával térképezi fel a digitális gazdasági lehetőségeket, melynek célja 8 éven belül 4 milliárd dolláros GDP hozzájárulás a metaverzumtól. 2030-ra az emirátus 42 ezer új munkahelyet vár a virtuális tértől, 230 százalékkal javítaná a helyi sebészek teljesítményét, valamint 30 százalékkal növelné a mérnökök produktivitását. A célszámok pedig teljesíthetőek, mivel az emberi test és a gyártósorok virtuális valóságban elhelyezett másolatai jelentősen megkönnyítik a műtéti és mérnöki tervezést. 

Dél-Korea Digital New Deal-je az adminisztrációs terheket csökkentené, de Szöul készülő digitális másolata a várostervezésben és a turizmusban is fontos szerepet játszik majd. Törökország a heggesztő és bányász szakemberek képzését tenné biztonságossá a virtuális térben, még a katalánok nyelvük megőrzésének támogatására használnák a metaverzumot.

A Fintech Világa – Blockchain Percek legújabb adásából kiderül, hogy gyakorlatilag végtelen a virtuális és kiterjesztett valóságban rejlő lehetőségek sora és nem csak tervekről beszélhetünk, az erre alapuló gyakorlati megoldások már ma is körbevesznek minket.  

A Citi szerint a metaverzum piac értéke 2030-ra elérheti 13 ezer milliárd dollárt, miközben felhasználóinak száma 5 milliárd főre is emelkedhet. A McKinsey jóval visszafogottabb becslése is 4-5 ezer millárd dolláros értéket vetít előre. A gazdasági becslések közti különbségek is tükrözik a metaverzummal kapcsolatos bizonytalanságot. Egyelőre annyi biztos, hogy a virtuális térben épülő platformok az évszázadot leginkább meghatározó új technológiákat alkalmazzák. A Fintech Világa – Blockchain Percek legújabb adásában Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Kanti Péter, a PwC Magyarország szakértője a metaverzum lehetőségeiről beszélgettek.

Egyelőre még egységes definíciója sincsen a metaverzumnak. Sokak szerint ugyanis ez az internet következő evolúciós lépcsőfoka, amely interaktív, háromdimenziós térbe helyezi a virtuális interakciót, és átjárást biztosít a különböző projektek és platformok között, létrehozva egy összefüggő rendszert. Mások szerint viszont minden különálló projekt egy különálló metaverzumot jelöl, akárcsak a közösségi média platformok. Így maga a metaverzum sem egyetlen alternatív virtuális világ, hanem egyedülálló felületek összessége.

Több metaverzum kezdeményezésről is elmondható, hogy olyan virtuális világot fejleszt, amelyben a virtuális és kiterjesztett valóság, a digitális gazdaságon keresztül pedig a blockchain is jelen van. A metaverzum különböző projektjei integrálják az összes forradalmi technológiát, mint a mesterséges intelligencia, az IoT és a DAO. Abban azonban a szakértők és a felhasználók is egyetértenek, hogy még jónéhány évig nem tekinthetjük alternatív virtuális világna. Az említett technológiák különböző érettségi szintjei és a felhasználók hardverhiányosságai miatt a virtuális valóság még nem érte utol az elképzeléseket. 

A Fintech Világa – Blockchain Percek legújabb adásában szakértőink arról beszélgettek, hogy mi adhatna új lendületet a metaverzum felhasználószámának növekedéséhez, milyen szereplők alakítják jelenleg a metaverzum ökoszisztémáját és milyen fejlődési irányok képzelhetőek el jelenleg.