Jelenleg szinte minden a spot bitcoin ETF-ek tőzsdei bevezetéséről szól a kriptotérben. Több hónapnyi várakozásnak és találgatásnak vetett véget a mérföldkő eljövetele. A Trend FM-en futó Reggeli Monitor műsorában Qayum Dániel, a Peak tanácsadója Imre Lőrinc műsorvezetővel beszélte át a legfontosabb tudnivalókat a spot bitcoin ETF-ek kapcsán.

Január 10-én hivatalosan is jóváhagyott 11 kérelmet az SEC, amelyek mind spot bitcoin ETF-ek tőzsdei bevezetésére vonatkoztak. Nem sokat várt a BlackRock, a Fidelity és a többi engedélyt nyert vállalat, másnap elindították befektetési alapjaikat. A kezdeti hírek szerint 4,6 milliárd dolláros kereskedési forgalmat generáltak. A későbbi értesülések alapján viszont kiderült, hogy “mindössze” 1 milliárd dollárnyi friss tőke áramlott be a befektetőktől.

Ahogy teltek a napok, úgy kezdett eloszlani a rózsaszín köd. A piac egyre kevésbé volt elragadtatva az ETF-ek bevezetésének hatásaitól - a bitcoin árfolyama 15 százalékot is esett az elkövetkező napokban. Mint korábban többször, a kriptoszektor megint előre beárazott egy jelentősnek vélt eseményt, majd mikor az bekövetkezett, a valóság észlelése, a túlfűtött lelkesedés eltűnése, valamint a tömeges kriptovaluta-eladás egyfajta elégedetlenséghez vezetett.

De a piac megosztott véleményei ellenére számos érdekesség veszi körül a spot bitcoin ETF bevezetését, többek között:

• szabályozási megfontolások,
• nemzetközi hatás,
• digitális aranyszerű szerep,
• újabb kriptovaluta ETF-ek, valamint
• a mindenkit érdeklő bitcoin árfolyam.

Minderről szó esett a Reggeli Monitor adásában.

Viharos évet tudhat maga mögött a blockchain technológia és vele együtt minden erre épülő eszköz és iparág is. A Trend FM-en is futó Fintech Világa – Blockchain Percek legújabb részében Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető az elmúlt év legfontosabb blockchain eseményeiről beszélgettek.

Az idei évben óriási mértékben zuhantak a kriptovaluta árfolyamok. Az infláció hatására az emberek mindennapi költségei jelentősen emelkedtek, csak Magyarországon 22,5 százalékkal lett drágább az élet a tavalyi évhez képest. A befektetők jelentős része ilyenkor kevésbé volatilis eszközöket keres.

Zuhanó árfolyamok és botrányok

Miután 2021 vége felé elérte a közel 69 ezer dolláros rekordértéket a bitcoin, elkezdett fokozatosan esni. A piaci környezet nagy lendületet adott az esésnek, mára pedig közel 65 százalékos csökkenés után, körülbelül 16-17 ezer dollár környékén mozog az árfolyam.

A nagy zuhanások fontos momentuma volt a TerraUSD stablecoin és vele együtt a Terra Luna kriptovaluta beomlása, valamint az FTX kriptotőzsde csődje. A Terra blockchain körülbelül 60 milliárd dollárnyi vagyont égetett el. Az FTX-botrány még ma is folyamatosan fejlődik, itt is milliárdos károkról és több millió károsult félről van szó. A két projekt mögött álló alapítóknak is fordulatos az élete: Do Kwont körözi az Interpol és jelenleg is menekül, Sam Bankman-Fried pedig már őrizetben van.

A technológiában van potenciál

Bár az árfolyamok bezuhantak, számos nagyvállalat elkezdett nyitni a kriptovaluták felé, legyen szó bankokról, vagyonkezelőkről vagy akár a Samsungról. Bővült a kriptokereskedők köre, a DBS Bank már egyes lakossági ügyfeleknek is kínál adásvételt. Emellett a DBS Bank és a JPMorgan is nagyon aktívan tesztelte blockchain képességeit, hasonlóan számos más pénzintézethez.

A digitális jegybankpénzeket már közel 100 ország kutatja valamilyen formában. Nigéria volt az egyik első ország, amely élesítette digitális jegybankpénzét, igaz a lakosság egyelőre nem használja. Hazai vonatkozásban a Magyar Nemzeti Bank is figyel néhány projektet. Sőt, a világon első jegybankként kiadott egy NFT-kollekciót egy saját privát blockchain hálózaton.

Fenntarthatóbb és egyre ismertebb néhány kripto

Jó híreket is hozott az idei év. Két top 10-es kriptovaluta blockchain hálózata, az Ethereum és a Cardano is jelentős változáson esett át. Az Ethereum több évnyi várakozás után átváltott a proof-of-work konszenzus mechanizmusról a proof-of-stake-re. Ennek a legfontosabb eredménye, hogy az Ethereum 99,9 százalékkal kevesebb áramot fogyaszt, de sokan attól tartanak, hogy így kevésbé lesz decentralizált a rendszer.

A Cardano pedig versenyképességén és tranzakció feldolgozási hatékonyságán javított, így komplexebb alkalmazások is gördülékenyebben futhatnak rajta. Az ökoszisztéma reményei szerint ezért a jövőben több fejlesztési projekt indulhat el.

A sok kripto bekerült a mainstream világába is: a kriptocégek rengeteg sport bajnokságot és klubcsapatot kezdtek el szponzorálni. A Crypto.com a Formula-1-nél, az olasz labd...

A kriptoszektor sokat veszített népszerűségéből a közelmúltban, de a kriptovaluták alapjául szolgáló blockchain technológia még rengeteg, a pillanatnyi kripto-hypetól független lehetőséget tartogat, ami a jövőben transzformatív lehet például a banki szféra számára is. A Trend FM-en is futó Fintech Világa – Blockchain Percek legújabb részében Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető arról beszélgettek, hogyan szűrődik be a blockchain technológia a pénzügyekbe.

Az utóbbi időkben a kriptoszektor botrányai, bulvárhírei és a kriptovaluta árfolyamok tartották lázban az alternatív befektetések és technológiák iránt érdeklődő közönséget. A nagy érdeklődés ellenére még mindig jellemző, hogy a közvélemény hibásan egyenlőnek tekinti a kriptot és a blockchaint. A bitcoin és más kriptovaluták, az NFT-k és még több eszköz valóban erre a technológiára épülnek, a blokklánc azonban messze túlmutat az egyes felhasználási módjain.

A blokklánc technológia egy adathalmazokat, más néven blokkokat időrendi sorrendben, titkosított lánccá összekapcsoló, nyilvános adatbázis. Miután egy rekordot ellenőriztek és bekerül a láncba, többé már nem lehet kitörölni vagy módosítani. Olyan technológia, amit nem muszáj ismernie minden felhasználónak, elég csak élvezni az előnyeit – hasonlóan például a mesterséges intelligenciához. Talán nem is tudjuk, hogy az általunk igénybe vett szolgáltatások és funkciók erre épülnek, hiányukat viszont már most is érzékelnék.

A Peak minden hónapban elkészíti a globális fintech szektor havi körképét, amelynek összefoglalója nem csak az ügyfelek, hanem a Fintech.hu olvasói számára is elérhetőek. A havi jelentés kutatása világított rá, hogy a bankok világszerte rendkívül aktívak a blockchain kutatás és fejlesztés területén.

A JPMorgan a világ egyik legnagyobb bankja kiemelten nyitott a blockchain technológia felé. Egyike azon kevés pénzintézetnek, amelyek saját kriptovalutával rendelkeznek. Mindemellett egy saját privát blockchain hálózata és egy blockchain csapata is van a banknak. Nemrég a JPMorgan és a DBS Bank az SBI Digital Assettel karöltve először kereskedett egymással nyilvános blockchainen. 

A DBS Bank egy szingapúri bank, amely sorra nyeri a nemzetközi innovációs díjaka. Lakossági befektetőknek is biztosít kriptovaluta-kereskedést és a decentralizált pénzügyekben is keresi a lehetőségeket a hatékonyságra. Az UBS bank pedig a hagyományos és blockchain alapú tőzsdéken is piacra dobott egy kötvény sorozatot. A befektetési bank állításai szerint ez a világ első ilyen kötvénykibocsátása. Eközben a spanyol bankszektor pedig kísérletezni kezdet a digitális euróval. Azt vizsgálják, hogy miként viselkedik a pénzeszköz az alapvető lakossági használat során.

A Fintech Világa – Blockchain Percek legújabb adásából kiderül, hogy milyen irányban fejlődhet a blockchain technológia a közeljövőben.

Az utóbbi hetekben még az igazán elkötelezett befektetők hite is megingott a kriptoszektorban. A hagyományos pénzeszközökhöz kötött, úgynevezett stablecoinokat sokáig stabilabbnak tekinthettük a nem csak volatilis, de az utóbbi események alapján teljesen kiszámíthatatlan kriptopiacon.  A Trend FM-en is futó Fintech Világa – Blockchain Percek legújabb részében Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető értékelik, hogy valójában mennyire megbízható a stablecoin piac.

A stablecoin egy olyan blockchain alapú token, vagy kriptovaluta, melynek értéke valamilyen hagyományos pénzügyi eszközhöz, jellemzően fiat pénzhez vagy fizetőeszközökhöz van kötve, így stabilabb az értéke és árfolyama, mint egy valódi fedezetet nélküli kriptovalutának. A hagyományos pénzek mellett a stablecoinok értéke szinte bármihez köthető – például árucikkekhez, nemesfémekhez, más kriptovalutákhoz, vagy akár internetezési időhöz is.

A stablecoinok legnagyobb előnye a kriptovalutákkal szemben a sokkal stabilabb árfolyamuk. Nem jellemző rájuk nagy mértékű kilengés, emellett gyorsabb és költséghatékonyabb tranzakciókat tesznek lehetővé, mozgásuk átláthatóbb és adott esetben programozható is.

A befektetők a stablecoint egyfajta köztes lépésnek tekintik a kriptovaluták és a hagyományos pénzek között.

Intenzív használatuk miatt a stablecoinoknak jelentős piaca van. A korábbi 2 ezer milliárd dolláros összpiaci értékről idén 850 millió dollárra zuhant a kriptoszektorban 140 milliárd dolláros, azaz 16 százalékos piaci részesedést szereztek. Ez az állomány nagyrészt befektetők, például átlagemberek, nagyvállalatok vagy nyugdíjalapok vagyona.

A legnagyobb és legnépszerűbb stablecoin a USD Tether, ami az amerikai dollárt követi. Egy USD Tether egy dollárt ér. A piaci kapitalizációja 65 milliárd dollár körül mozog, ez a 65 milliárd dollár viszont nincs teljesen fedezve banki betétekkel. Ehelyett úgynevezett pénzpiaci eszközökkel fedezi a Tether mögött álló vállalat a kibocsátott stablecoinokat. Ezek különféle értékpapírok, amelyek gyorsan készpénzre válthatók és majdnem képesek helyettesíteni a készpénzt. Jellemzően kötvények vagy hitelkapcsolatot megtestesítő eszközök, amelyek egy éven belül lejárnak. A fedezetet állítólag offshore bankoknál tartják, ugyanakkor nincs erről auditált bizonyítéka a vállalatnak. Emiatt már többször is vizsgálták és meg is büntették a Tether Limited-et.

A Fintech Világa – Blockchain Percek legújabb adásából kiderül, hogy mi történne, ha például egy váratlan esemény hatására minden befektető egyszerre szeretné visszaváltani dollárra a Tether-jét, és hogy mennyire biztonságos a stablecoin.

Az FTX kriptotőzsde sokmilliárdos veszteséget okozó csődje nemcsak saját partnercégei és befektetői bizalmát rengette meg, hanem a kriptoszektor megítélését is. Vajon kitartanak-e mellette azok az államok, amelyek az utóbbi években a bitcoin bevezetésével vagy digitális jegybankpénzzel kísérleteztek? A Trend FM-en is futó Fintech Világa – Blockchain Percek legújabb részében Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető helyzetjelentést adnak az állami digitális pénzek világáról.

A digitális jegybankpénz olyan elektronikus pénz a pénz technológiai evolúciójának következő lépéseként fogható fel. A várakozások szerint a digitális jegybankpénzek ösztönzik az innovációt, javítják a pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést, hatékonyabbá tudják tenni a jelenlegi pénzügyi rendszereket a digitális lehetőségek kiaknázásával és visszaszoríthatják a fekete gazdaságot is. Emellett krízishelyzetekben is képesek lehetnek biztosítani a pénzügyi eszközök és rendszerek működését. Jelenleg több digitális jegybankpénz-projekt is folyamatban van világszerte. Összesen 105 ország vesz részt aktívan valamilyen kezdeményezésben - nem mellesleg ezek az országok a nemzetközi GDP 95 százalékát teszi ki.

Más nemzetek, mint Salvador és a Közép-Afrikai Köztársasága bitcoin, mint törvényes fizetési eszköz bevezetésével kísérleteznek. Olyan országokban, ahol az elektromos áramhoz való hozzáférés is kétséges a lakosság számára, akár egyértelmű is lehetett volna, hogy a digitális pénzek nem életképesek. A Fintech Világa – Blockchain Percek legutóbbi adásából kiderül, hogy miért érheti meg mégis egy államnak a kriptopénz bevezetése. A szakértő arról is beszél, hogy Magyarországon milyen tényezők miatt nem sürgős az állami digitális jegybankpénz bevezetése.

Az elmúlt hetekben bejárta a sajtót az FTX összeomlása. Az egyik legnagyobb kriptotőzsde csődje több százezer ügyfelet, köztük egy magyar fintech céget is érint. Az FTX felhasználóitól 1 és 2 milliárd dollár közötti összeget tulajdoníthatott el a vállalat. A Trend FM-en is futó Fintech Világa – Blockchain Percek legújabb részében Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető az FTX sikerének és bukásának történetét vezetik le, középpontban a kriptosztár alapító Sam Bankman-Fried üzleti döntéseivel és a cégstruktúra felépítésével.

Tovább gyűrűzik az FTX botránya: a kriptotőzsde költségvetésében már 8 milliárd dolláros hiány mutatkozik. A vállalat csődvédelmet kért annak érdekében, hogy minél nagyobb arányban tudja kifizetni és kompenzálni ügyfeleit. Különöseb megdöbbentő volt a kriptoóriás összeomlása, hiszen nemrég még 32 milliárd dolláros értékeltséget kapott a mértékadó piaci szereplőktől, például a BlackRocktól is.

A világ egyik legnagyobb kriptotőzsdéjét mindössze huszonévesen alapította Sam Bankman-Fried, az excentrikus viselkedéséről is híres kriptosztár. Másik vállalata, a kriptovaluta alapú arbitrázs ügyletekből sikeressé vált Almeda Research pont az FTX egyik legnagyobb ügyfele volt. A cégek összefonódásairól, elhibázott vagy éppen nagyon is tervezett üzleti döntésekről is szó esett a Fintech Világa – Blockchain Percek legújabb adásában, amellett, hogy melyik magyar cég károsult meg a botrányban.

Az idei év gazdasági fejleményei a hitelezési piacon is jelentős változásokat hoztak el. Vannak olyan országok, ahol kevésbé súlyos a helyzet, egyes régiókban azonban már a 200 százalékot is elérheti egy banki hitel kamatlába. A Trend FM-en futó Fintech Világa – Blockchain Percek legújabb részében Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető a kriptohitelezés piaci szerepéről beszélgetnek.

Már korábban is beszámoltunk arról, hogy Latin-Amerikában nagy népszerűségnek örvendenek a kriptohitelek a túlságosan magas banki kamatok miatt. Maga a kriptohitelezés több dolgot is jelenthet szolgáltatótól függően. Lehet kriptovaluta fedezet ellenében ugyancsak kriptovalutában jegyzett hitel, vagy hagyományos pénzben, pl. dollárban jegyzett hitel is.

Mivel a kriptohitelek kamatozása 8 százalék is lehet, nem csoda, hogy Argentínában sokan vesznek fel ilyen kölcsönt a hagyományos hitelek helyett. Nem lehet viszont elsiklani amellett, hogy a fedezet összértékének gyakran a hitelösszeg kétszeresét is meg kell haladnia. Így a kriptohitelezés valójában csak egy szűk rétegnek, nagyon sajátos helyzetekben tud valódi segítséget nyújtani.

Mindennapjaink során igazán hasznos, ha tudjuk, hogy egy új technológia népszerűsége megalapozott, vagy a globális marketing és társadalmi felhajtás hatása. A Trend FM-en futó Fintech Világa – Blockchain Percek legújabb részében Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető a hype-jelenségről beszélgettek. Az adásból kiderül, hogy a sokat emlegetett Web3-at, a metaverzumot vagy akár a blockchaint övező felhajtás a hype ciklus milyen szakaszában áll éppen.

A figyelem gazdaságában a társadalmi szintű felhajtás, egy új technológia paradigmaváltó hatásába fektetett hiedelem akár milliárd dollárokat is érhet. A Gartner nem az első, aki felfigyelt az újdonságokat övező hype mintázatára. A tanácsadó cég a felhajtás szakaszainak meghatározásában és elemzésében jár élen. A Gartner Hype-ciklus segít annak megítélésében, hogy egy technológia vagy jelenség felfutását és felkapottságát a marketing és a társadalmi lelkesedés fűti, vagy érettebb fejlődési szakaszba ért már.

A feltörekvő technológiák hype-ciklusába már be is került több blockchainhez fűződő terület. A ciklus elejére pozícionálták a metaverzumot, amelynek a beérésére várhatóan több mint 10 évet kell majd várni. Az NFT-k pedig az úgynevezett „felfokozott elvárások csúcsánál” vannak, de annak is a végénél.

A blokklánc nem csak a feltörekvő technológiák között jelenik meg. A Gartner már egy ideje külön is figyeli a blockchain és web3 alterületeket. A legérettebbek egyértelműen a kriptovaluták, amelyek közel állnak a „termékenység fennsíkjához” azaz a hype ciklus végéhez. Utánuk következnek a decentralizált alkalmazások, amelyeknek a megszületését legfőképpen az Ethereum hálózatának köszönhetjük. A képzeletbeli dobogó legalsó fokára pedig a blockchain tárcák kerültek fel. Ezek mind a „megvilágosodás emelkedőjén” vannak, vagyis egyre jobban kezdjük megérteni őket és potenciáljukat. A hype-cikluson számos további fogalom is megtalálható. Ilyenek a konszenzus mechanizmusok, blockchain platformok, okosszerződések, decentralizált pénzügyek, blockchain átjárhatóság, tokenizáció, stablecoinok, NFT, Web3 és még sok más.

A Fintech Világa – Blockchain Percek podcastből kiderül, hogy mit jelentenek a Gartner Hype-ciklus szakaszainak hangzatos elnevezései és hogyan profitálhat ebből a tudásból egy vásárló vagy befektető.

A Trend FM-en futó Fintech Világa – Blockchain Percek legutóbbi adásaiban Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető a Web3 működési logikáját és sajátosságait mutatták be. Az internet új korában a felhasználók birtokolják saját adataikat és virtuális értékeiket. Egy ilyen digitális érték lehet például az NFT is. Sokan talán nem is tudják, hogy mit jelöl ez a három betű, de azt igen, hogy éppen rengeteg pénz van benne.

Még tavaly márciusban kelt el 69 millió dollárért egy digitális kollekció, lavinát indítva a digitális művesztbe áramló pénzt illetően. Cégóriások és magánemberek egyaránt millió dollárokat fizettek különféle digitális képekért. Egészen idén januárig emelkedett a piac – a hónapban 17 milliárd dollár értékben cseréltek gazdát ezek az NFT-k. 

Most viszont, bár nem dőlt össze a kártyavár, mintegy 97 százalékot esett az NFT-kereskedés forgalma év elejéhez képest. Az óriási, 17 milliárdos forgalomból „mindössze” 466 millió dollár lett. Bár kétségtelenül túlzó volt a felhajtás az NFT „műkincsek” körül, mégsem érdemes temetni a technológiát. Ugyanis a benne rejlő lehetőség az egyedi tulajdonjog blockchainen történő rögzítésére önmagában talán nem feltűnő, de óriási értékajánlatot jelent. Blockchainen vezetve gyorsan és átláthatóan cserélhetnek gazdát a különböző, NFT-khez kötött tárgyak. Több vállalat még mostanában is rendszeresen hoz NFT újításokat. A Starbucks például milliókat hódított meg jutalomprogramjával, most pedig egy exkluzív élményeket nyújtó ügyfélprogram NFT platformjában látja a jövőt.

A Blockchain Percek szakértőjétől megtudhatjuk, hogy szórakozásból és divatbolt felfutott NFT hype után mi lehet a nem helyettesíthető tokenek valódi jövője.

Korábban jellemzően csak versenyzőknek és streamereknek volt lehetőségük, hogy ha közvetetten is, de pénzt keressenek különböző számítógépes játékok használatából. A Web3 a blockchain eszközeivel a játékban is visszaadná a profitot a felhasználóknak. Utópikusan hangzik, hogy szórakozás közben akár egy megélhetésnyi összeget is kereshetünk. A Trend FM-en futó Fintech Világa – Blockchain Percek legújabb adásában Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető elmondják, hogy milyen lehetőségek rejlenek a Play-to-Earn játékokban, és hogy miért ne mondjon fel azonnal mégsem, akinek megtetszik az ötlet.

Az úgynevezett play-to-earn, azaz „Játssz, hogy pénzt keress” játékok a Web3 világ legnépszerűbb alkalmazásai közé tartoznak. Ahogyan egy korábbi adásban említettük, a Web3 egy olyan új internetes korszakot jelöl, ahol a felhasználók nem csak tartalom fogyasztók és tartalomgyártók, hanem virtuális értéket is birtokolhatnak. A Play-to-Earn játékok is azon alapulnak, hogy a saját adatainkból és figyelmünkből akár mi magunk is profitálhatunk, nem csak a technológiai vállalatok.

Az emberek szórakozásból játszanak, jó érzés néha kikapcsolódni és csak egy játékra koncentrálni. A videójátékfejlesztő cégek közben folyamatosan figyelik a bevételi lehetőségeket. A mikrotranzakciók megjelenése, a pénzért megvásárolható egyedi, virtuális játékeszközök – például ruhák, karakterek, felszerelések – egyre gyakoribb elemei a játékoknak. Fizetés nélkül egyre limitáltabb a játékosok mozgástere.

Amíg a hagyományos videójátékok viszik a pénzt és az időt, a play-to-earn játékok profitot termelnek a felhasználóknak. A játékosok videójáték közben kriptovalutákat és NFT-ket nyerhetnek, amelyekkel kereskedhetnek is. A blockchain csak a fizetési eszközökben, a tokenekben jelenik meg, a játékmotor a blokklánctól független.

Az egyik korai, népszerű blockchain videójáték, a CryptoKitties felhasználói például a játék nevéhez híven, NFT-alapú virtuális macskákkal kereskedhettek. A hirtelen népszerűség egy pontján a játék az Ethereum teljes hálózati kapacitásának 30 százalékát kötötte le. A jelenség emlékeztet a globális Facebook-farmerkedés tíz évvel ezelőtti csúcspontjára. Igaz, akkor legfeljebb értékes szabadidőt veszíthettek a felhasználók. A kriptomacskák némelyike viszont 100 ezer dollárért cserélt gazdát még 2017-ben, jóval a tavalyi NFT-láz előtt.

Később, 2021-ben robbant be a köztudatba az Axie Infinity, amelynek felhasználói virtuális lényekkel, pénzért küzdhetnek egymással. Tavaly áprilisban 2,7 millió napi felhasználója volt a játéknak. A Fülöp-szigeteken pedig sokan teljesállású munkaként kezdték el játszani.

 Bár a pay-to-earn játékok egy része ingyenesnek tűnik, az online játékokhoz pedig még szoftvert sem kell vásárolni, belépési küszöb azért van. Egy-egy, a játék megkezdéséhez elengedhetetlen felhasználói avatar akár 200-1000 dollárba is kerülhet. Így például megjelent a karakterek olykor kizsákmányoló bérbeadása és a kereskedés is. Az Axie Infinity népszerűségét, a felhasználók bizalmát pedig talán örökre megrengette egy tavalyi hackertámadás. A Lazarus Group ugyanis úgy tulajdonított el a blokkláncról 620 millió dollárt, hogy az egy ideig fel sem tűnt a fenntartónak.

 Látszik, hogy egy újdonság kezdeti fázisának minden lehetőségét és kockázatát hordozza a play-to-earn. Mégis imponáló az a lehetőség, hogy a hagyományos játékokhoz képest itt maga a felhasználó is profitálhat a számítógép előtt eltöltött időből. A Fülöp-szigetek óriási gépparkjai viszont - amelyekben ezrek kattintgatnak egészségtelenül hosszú műszakokban - rávilágítanak, hogy a játék csak addig játék, ameddig valóban szórakozásból csináljuk.