40 éve jelent meg Patrick Süskind könyve a francia sorozatgyilkosról, majd 2006-ban Tom Tykwer vitte mozgóképre az addig megfilmesíthetetlennek tartott regényt. Jean-Baptiste Grenouille zseniális szaglásával a tökéletes illatot keresi - akár gyilkosság árán is. Szeretetvágy, megszállottság, és parádés szinesztézia írásban és filmen. A parfüm - Egy gyilkos története című regényéről és az abból készült filmadaptációról beszélgettünk.

Megölték az Egyesül Államok elnökét. A tettes kézre kerítésében döntő szerep jut Xavier Collins ügynöknek, az elnök testőrének, ám a gyilkosság csupán a jéghegy csúcsa, Paradise városa ugyanis sokkoló titkot rejt.

Legújabb adásunkban a Hulu politikai thriller-sorozatának első évadáról beszélgettünk.

A The Twilight Zone alkotója, Rod Serling, szabad kezet akart kapni a korabeli cenzoroktól, akik mindenbe beleszóltak az általuk támogatott műsorokban. A maga útját járni szándékozó Serling végül egy franchise-zá kinövő antológia-sorozatot hozott létre, amely tévétörténeti mérföldkőnek bizonyult.

1958-ban debütált az űrbéli trutymó, ami éhes parazitaként zabálta végig egy amerikai kisváros lakosságát. A rózsaszín zselé 1988-ban csapott le ismét egy sokkal kidolgozottabb filmben, a kettő között pedig Larry Hagman rendezett kvázi-folytatást. Tini-horror prototípus vagy pszeudo Scooby-Doo-epizód? Ez A massza.

Hetedik alkalommal rendezik meg a Budapesti Klasszikus Film Maratont, melynek apropóján Ráduly Györggyel, a Nemzeti Filmintézet Filmarchívumának igazgatójával beszélgettünk.

Messze nem ez volt az első szuperhősfilm, sőt még csak Batman mozis bemutatkozása sem, mégis ez bizonyult a Denevérember valódi szélesvásznú debütálásának, amely idén ünnepli 35. évfordulóját, és ami azóta is etalont jelent a képregényadaptációk műfajában. Michael Keaton köpenyes igazságosztója nélkül ma nem volna Sötét Lovag-trilógia, és Batfleck se létezne.

25 évvel ezelőtt, 1999-ben bevezették az eurót, lemondott Borisz Jelcin, megjelent a Nokia 3210, beléptünk a NATO-ba, és olcsóbbak lettek a számítógépek. Eközben pedig egy rakás film került a mozikba; ezekből szemezgettünk, kiemelve a tíz kedvencünket.

1983. szeptember 26-án egy félreértés miatt a Szovjetunió majdnem elindította nukleáris rakétáit az USA felé, ám a szovjet légierő ügyeletes alezredesének kétségei támadtak, hogy valódi-e a támadás. A jelzőrendszer riasztása ellenére nem indított ellencsapást, ezzel alighanem százmilliók életét megmentve. De mi lett volna, ha nem így történik?

Alex Proyas A hollót forgatta, amikor a jelenetek közti átállások során megfigyelte az építők által tologatott díszletek ide-oda mozgását. Elképzelte ugyanezt felhőkarcolókkal, ahogy kinőnek a semmiből, arrébb csúsznak, megcsavarodnak és elfordulnak. Mindez éjszaka, egy téren és időn kívüli scifi-noirban, ahol egy embert gyilkosságért köröznek, ő pedig semmire nem emlékszik a múltjából. Ebből lett végül 1998 egyik legfurcsább filmje, a Dark City.

Ő a törvény, annak arctalan őre, mert sohasem veszi le a sisakját; egyszerre esküdtszék, bíró és ítéletvégrehajtó. Képregényben közel 50 éve létezik, moziban viszont mindössze kétszer láthattuk. Stallone filmje tipikus 90-es évekbeli scifi-akció, némi humorral meghintve, míg Karl Urbané karcos városi gerillahentelés.