Jancsó Dávid vágóval beszélgettünk, aki olyan filmekben dolgozott, mint a Delta, a Fehér Isten és a Jupiter holdja, de ő vágta Mundruczó Kornél első angol nyelvű filmjét is, az idei velencei filmfesztivál versenyprogramjában debütáló Pieces of a Womant, amiben A korona című Netflix-sorozat Margit hercegnőjeként megismert Vanessa Kirby játssza a főszerepet. Hogyhogy Dávid kísérte el Vanessát a velencei zárógálára? Egyáltalán hogyan kerül kapcsolatba egy vágó a színészekkel? Melyik a legizgalmasabb része a munkájának? Őrül, ha bent ül mellette a rendező a vágószobában? Miért utál kimenni a forgatásra? Milyen történések formálják a karrierjét? Szuperhősös filmet vágna szívesebben vagy musicalt? A forgatókönyvről már eszébe jut valami? Fontos, hogy ugyanott legyen a bögre? Lehet csalni a vágással vagy csak csalni lehet? Mi dolga van egy olyan jelenettel, amiben nincs is vágás? Azt is megkérdeztük tőle, hogy mikor érezte azt, hogy kibújt az édesapja (Jancsó Miklós) árnyékából.

Stork Natasát leginkább Mundruczó Kornél 13 éve műsoron lévő Frankenstein-terv című előadásából szokták ismerni, de emlékezhetünk rá az Isteni műszak című fekete komédiából is, amiben Ötvös András határon túl ragadt barátnőjeként végig horvát nyelven beszél (fonetikusan tanulta meg a mondatokat). Ő a főszereplője a jelenleg a magyar mozikban vetített Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre című filmnek, ami már megjárta Velencét és Torontót, és szinte biztos, hogy Magyarország nevezettje lesz a jövő évi Oscarra. Közben pedig már forgatja a következő filmjét, a Veszélyes lehet a fagyit, amiben ráadásul dupla főszerepet (egy ikerpár két tagját) játszik. Szóval az aktuálisan legmenőbb magyar színésznővel beszélgettünk.

Szeptember 5-én délután a velencei filmfesztivál versenyprogramjában mutatkozik be Mundruczó Kornél első angol nyelvű filmje, a Vanessa Kirby és Shia LaBeouf főszereplésével készült Pieces of a Woman, amelynek executive producerei között van Martin Scorsese és Petrányi Viktória is. Közülük az utóbbival beszélgettünk.

Petrányi Viki huszonhárom éve dolgozik együtt Mundruczó Kornéllal, sok mindenen keresztül mentek már, miközben olyan filmeket hoztak létre, mint a cannes-i versenyben debütáló Delta, Szelíd teremtés és Jupiter holdja, a Locarnóban díjazott Szép napok, vagy a Fehér Isten, ami a Saul fia érkeztéig a legnézettebb magyar film volt az amerikai mozikban. Természetes tehát, hogy amikor Kornél lehetőséget kapott, hogy elkészítse az első amerikai filmjét, Viki is vele tartott, hogy átkísérje ezen a hídon.

A Pieces of a Woman más élmény volt Vikinek, mint a korábbi közös munkák, ugyanis a döntési jogköre ezúttal töredéke volt annak, amit megszokott itthon, a felelősségét viszont ugyanakkorának élte meg. Nincs ambíciója producerré válni Amerikában, de érdekes volt belekóstolni ebbe a nagyon más rendszerbe, amelyben a rendező egy alkalmazott munkatárs, és gyakran a sztároké a döntő szó.

Mesélt arról, hogyan állt össze az elképesztő szereposztása (a The Crownból ismert Vanessa Kirbyn és Shia LaBeoufön kívül itt van még a Robert Pattinson öccseként a Jólétben nagyot játszó Benny Safdie, az Utódlás Shivje, Sarah Snook, a nagyszájú szőke stand-upos Iliza Schlesinger, az isteni Molly Parker a Deadwoodból, illetve a 87 éves legenda, Ellen Burstyn is), illetve hogyan történt az, hogy pár héttel a világpremier előtt maga Martin Scorsese jelentkezett be, hogy támogatni akarja a filmet.

"Szoktam neki telefonálni, ha hó-, eső-, vagy napsütésproblémáim vannak, hogy most azonnal intézkedjen” - mesélte Viki a rabbi férjéről, aki a végefőcímek tanúsága szerint megáldotta a Fehér Istent és a Jupiter holdját is. Betért zsidóként óvatosan nyúl a témához, de a Pieces of a Woman hangsúlyosan egy zsidó család története.

Néha ő maga kezdeményezi, hogy valami témát fel kéne dolgozni: régóta szeretett volna tinédzser főszereplős filmet a válásról, és most csinálnak egyet Kárpáti György Mórral. A Saul fia filmtervével őt keresték meg először, és Viki elmeséli, hogy miért nem akarta megcsinálni azt a filmet, ami később letarolta az egész világot, és hogy megbánta-e a döntését.

Mundruczón kívül általában első vagy második filmes rendezőkkel dolgozik együtt. "Engem kifejezetten a nullától az egyig pillanat érdekel" - mondta erről. Nem akar Mundruczó-epigonokat nevelni, és tudja, hogy egy első filmet nem szabad agyonnyomni, maximum a nagyobb tüzek oltásánál igyekszik segíteni. Egy második vagy harmad filmnél már sokkal jobban beleszól. Fontos határvonal volt a gyereke születése, akkor kissé megváltozott a hozzáállása a munkához. Nem kevesebbet dolgozik, hanem gyorsabban, mert mindig “fel kellett állni fél ötkor, hogy odaérjek utolsó anyukaként az óvodába”.

Az eredeti vízió maximumához méri a saját filmjeit, de a Jupiter holdját más miatt élte meg kudarcként. Olyan érzés volt neki, hogy le kellett szinkronizálni a főszereplőt, mintha érzéstelenítés nélkül vágták volna le a lábát. "Nagyon kevés alkalommal sírok munka közben, de ott kiborultam."

Vajnával jó viszonyt alakított ki, akkor is megvolt köztük a kölcsönös tisztelet, amikor nem értettek egyet valamiben. A tavaly felállt Filmintézet már a harmadik pénzosztó szerv, amivel meg kell tanulnia együttműködni. Szerinte sok jó szakmai célkitűzése van az új csapatnak, de még nem derült ki, hogy követni kell-e majd egy politikai irányt. “Ha azt érzem, hogy bármilyen ideológiai szorítás van, én már ott sem vagyok" - mondta Viki.

Utoljára több mint három évvel ezelőtt járt a podcastban Nemes Jeles László, azóta leforgatta a Napszálltát, járta vele a világot, kiköltözött Londonba, feltöltötte a spájzt forgatókönyvekkel, próbálta összehozni az első angol nyelvű filmjét, és végignézett legalább egy népszerű tévésorozatot.

Az egyik korábbi ádásban mondta, hogy gyerekkori álma, hogy filmet csináljon A Gyűrűk Urából. Bejelentkezett az Amazonhoz a készülő tévés verzió rendezésére? Spielberg mondta neki, hogy csináljon horrort. Megfogadja a tanácsot? Apropó Spielberg. Most is ment a name-dropping. Kinek az üzenetét adta át neki a Schlinder listája rendezője? Miről beszélgetett a The Irishman londoni premierje előtt "Marty"-val? Hogyan hatott Scorsese-re a Napszállta? Mit tanult meg László a kollégákkal kapcsolatban Tarr Bélától? Meghívta már Terrence Malick brunchra?

Elárulta azt is, hogy melyik színházi előadás hatott rá elementáris erővel gyerekkorában, kinek a könyveit olvassa mostanában, és ki a kedvenc visual artistja. Beszélt arról, hogy miért filmiskola-ellenes ("kis nárciszokat nevelnek ki"), mi a baj a Netflixszel ("kilóra megvesznek mindenkit"), szóba jött még Paul Thomas Anderson, mint új Kubrick ("nem bocsátom meg neki, hogy Daniel Day-Lewist eltette láb alól"), az álomgyári tapasztalatok ("nem filmes élményt, hanem tartalmat kell gyártani"), illetve, hogy mit szól Röhrig Géza hollywoodi szárnyalásáról ("Én Gézus Krisztusnak hívtam őt"). Min szokott nevetni? Hogyan érintette Andy Vajna halála? Bizakodó az emberiség jövőjével kapcsolatban?

Pár hónapja a francia Premiere magazinban László leszólta az elmúlt évtized filmes felhozatalát. "Nehéz nekem olyat találni, ami igazából tetszik." Azért nézi az új filmeket, de meghökkentően hamar ki szokta szúrni, hogy valami nem lesz jó.

Van magyar filmterve is, és nem fogja kudarcként megélni, ha a harmadik filmjét is itthon készíti el. A járvány miatt most praktikus is lenne.

Az adás előtt megkérdeztünk pár magyar rendezőt és forgatókönyvírót, hogy milyen közegben tudnak elképzelni egy jelenben játszódó Nemes Jeles-filmet. László kommentálta az ötleteket.

"Az arccal a kassza felé most nekem nem elég" - mondta Kormos Anett, az ország egyik legismertebb stand-up komikusa, aki mostanában megválogatja, hogy milyen fellépéseket vállal el. Egy anyagot addig tud jól előadni a színpadon, amíg az a csúcsra ér, ezért is van az, hogy csak egyetlen estjének a felvétele érhető el a YouTube-on. A következő műsorát színházi körülmények közé vinné, amúgy meg semmiféle kompromisszumkészség nincs benne: már nem akar megfelelni a közönségnek, inkább olyan közönség előtt akar fellépni, aminek megfelel.
Nagyon jó családból jött, ezért nem bolondult meg a showbiznisz világában, ahol “dobálja a rendszer, hogy hogyan lehetne az ember inkorrekt”. Szereti megszólítani a közönséget, felhívni embereket a színpadra, legtöbbször ez jól sül el, néha nem. Egyszer elvette a sulykot, és nagyon kinevettetett valakit, pedig állítja, hogy "ha lealázod a nézőt, azt nem fogják szórakoztatónak találni". Ha meg be kell vonni a biztonságiakat, az régen rossz.
Beszélgettünk a furán nevető emberekről, a színpadi rögtönzésről, a közlési válságáról, arról, hogy milyen poénok működnek a fiatalkorúak börtönében, és milyenek egy céges haknin. Elárulta azt is, mit tenne, ha megtudná, hogy egy óra múlva meg fog halni.
Sajnálta, hogy a színészek távozása után is folytatódott a Mintaapák? És azt, hogy nem valósult meg a Pappa pia 2, aminek ő írta a forgatókönyvét. Mit szólt a Bödörék lehúzó kritikáihoz? Milyen sorozatot írna a legszívesebben? Hogyan zajlott első és egyetlen találkozása Andy Vajnával? Nyert volna Oscart a Saul fia, ha Kormos Anett is szerepel benne?

Miután véget ért a podcast felvétele, beszélgettünk még egy kicsit Kovács Patríciával. Hagyomány ebben a műsorban, hogy ha olyan színésznő a vendég, aki már dolgozott együtt Szász Attilával, akkor megkérjük a Félvilág és az Apró mesék rendezőjét (ő különben Szász Attila, csak nem akartam még egyszer leírni a nevét), hogy írjon egy rövid jellemzést róla, amit felolvasok neki. Most is ez történt, aztán arról kezdtünk el beszélgetni Patríciával, hogy miért ilyen iszonyú jófej az emberekkel, és hogy ez a stratégia mindig bevált-e, aztán szóba jött még a dohányzás, a jobb karján lévő tetkója, a reggeli tévés műsorvezetői korszaka, illetve bocsánatot kértem tőle, amiért egykor túlszexualizált, tárgyiasító cikkcímekben használtam a nevét. A felvétel egy konyhában indul, aztán kisétálunk az épületből, hosszasan baktatunk egy forgalmas út szélén, majd beszállunk egy kocsiba és azzal megyünk egy darabig, úgyhogy a hangminőség hagy kivetnivalókat maga után, de azért lehet érteni, amit mondunk.

A mainstream arc, akit rendezett már Mundruczó Kornél bevállalós szexjelenetben egy panellakásban. Tinédzserként Anasztázia hercegnőt játszotta egy nemzetközi produkcióban Alan Rickman oldalán, akit a Die Hardból ismert. Négy filmet csinált Sas Tamással, az utolsót már biztos, hogy nem kellett volna. Magánéletének fordulatait egy időben ijesztő részletességgel közvetítette a bulvár. Pár hónapja bejelentette, hogy egy évig nem akar új előadást próbálni, aztán kiszállt a Mintaapák című napi sorozatból, majd beszerezte élete első (két) tetoválását. Az újratervezésben lévő Kovács Patríciával beszélgettünk többek között az Eszenyi-ügyről, a TV2 vállalhatóságáról, a siker magányossságáról, illetve arról, hogy miért nem szerepelt egyetlen mozifilmben sem a Vajna-korszakban, tervezi-e, hogy visszamegy a Vígszínházba egyszer, és miért húzna el legszívesebben Balira, ha tehetné. (Patríciával a műsor után is dumáltunk még úgy fél órát, azt majd egy bónusz epizódban tesszük közzé a jövő héten.)

A Cinego-ügyvezető Gyenis Ajándokkal és Jakab Julival beszélgettünk arról, hogyan lehet rávenni az  embereket, hogy fizessenek olyan dolgokért, amiket szeretnek nézni. Május közepén, a cannes-i filmfesztivállal egyidőben akarták elindítani Ajándokék ezt a streaming-szolgáltatást, amin több művészfilmes forgalmazó filmjeit is el lehet érni. A fesztivál végül a koronavírus-járvány miatt elmaradt, de a Cinego elindult, és egy hónap alatt annyi előfizetőt gyűjtött, amenyit az első fél évre reméltek.

Magyarországon a legális online filmfogyasztásnak nincsenek meg a hagyományai, az illegálisnak viszont annál inkább, amiben közrejátszik az is, hogy az nCore sokkal nagyobb választékkal rendelkezik, mint bármelyik legális hazai online videótéka. "Miért fizessek a filmért, amikor le is lehet tölteni" - kapja meg gyakran a kérdést Ajándok a kommentelőktől, és most a műsorban meg is adja rá a választ.

Két szakmabeli betelefonálónk is volt. Az egyik Madarász Isti rendező, akit arról a bizsergésről kérdeztünk, amit akkor érez az ember, ha legálisan fogyaszt kultúrát. Isti igazi fekete öves filmőrült és filmtámogató: DVD-ket és Blurayeket vásárol, előfizet egy csomó streaming szolgáltatásra (HBO GO, Netflix, Cinego, Criterion Chanel stb.), és ha magyar filmet néz a moziban, akkor mindig vesz egy jegyet a kabátjának is. Mindezek mellett torrentezik is, és nagy boldogságot okozott neki, amikor azt látta, hogy a Hurok című filmje hasít az nCore-on.

Továbbá bejelentkezett az adásba Török-Illyés Orsolya is, aki a Hajdu Szabolccsal közös Békeidő című filmjük online bemutatójának a tapasztalatairól számolt be. Bezártak a mozik, kiestek a fesztiválok, Orsiéknak pedig volt egy kész filmjük, és nem akartak ülni rajta még hónapokig, így lett a Békeidő az első magyar fikciós nagyjátékfilm, ami az interneten debütált.

Eltöprengtünk azon, vajon milyen lesz majd megint moziba járni, és persze megkérdeztük Ajándoktól, hogyan kapta ezt a különleges nevet.

A magyar film nagy reménységével, a fenséges Csodapunci és a remekműgyanús Élesztő forgatókönyvírójával, az Édes szorongásaim zine alkotójával, három nagyszerű animációs kisfilm mindenesével beszélgettünk. A legtöbb tanárába halálosan szerelmes volt, és ezt közölte is velük. Egy ilyen szituációt dolgoz fel a Tanár úr című filmterve, amit egy egész estés animációként fog megrendezni. Akkor is, ha nem kap rá állami pénzt. Minden, amit csinál iszonyúan személyes. Minden munkájában lemezteleníti magát, legyen szó az önéletrajzi animációs kisfilmjeiről, vagy a saját magáról készített aktfotóiról, amik a honlapját díszítik. Sosem alakoskodik, brutálisan őszinte a megnyilvánulásaiban, és erős benne a "cringe-re való hajlam", azaz gondolkodás nélkül belemegy olyan helyzetekbe, amiket a legtöbb ember rémesen kínosnak tartana. Életszemléletét az apukájától vette át, aki művészi ambíciókat dédelgetett, de sosem élte ki azokat, majd három évvel ezelőtt hirtelen meghalt. Richolm Orsolya az önkifejezésre tette fel az életét.

(A 100. adásra kitaláltam egy vendéget, ő el is vállalta, a 99. adásban már utalgattunk is rá, de sajnos nem tudtuk egyelőre összehozni a felvételt, úgyhogy most megyünk tovább a 101. adással, de később majd még megcsináljuk azt is)

Piti Emőke sokáig nem érezte jól magát a bőrében. Sokáig arról szólt számára a színészet, hogy azt a fájdalmat, aminek nem találta a helyét, bele tudja vinni a munkájába. Hogy ne temesse maga alá ez a fájdalom. Szentesen nőtt fel, a drámatagozatos gimi után sodródott egy darabig, feljött Pestre, dolgozott kocsmában, Marosvásárhelyen járt egy évet színiskolába, önpusztított, tapasztalgatta magát.

Aztán a kaposvári egyetemen kötött ki, és még a suli alatt kapott egy szuper szerepet a Terápia című HBO-sorozatban, aztán egy még jobbat a Hajnali láz című mozifilmben. Azt mondja, egy szerepért bármit meg lehet vele tenni, de majdnem elsírta magát, amikor meglátta, hogy milyen frizurát csináltak neki a Terápiához.

Jó pár éve együtt vannak Király Danival (aki tavaly nyáron már volt vendég a podcastban), akkor vállalták fel nyilvánosan a kapcsolatukat, amikor az Egynyári kaland sajtótájákoztatóján egy újságíró rákérdezett. Amíg Dani a Vígszínházban dolgozott, alig volt közös estéjük, de most, hogy már egy éve ugyanabban a társulatban vannak (k2) munka közben is gyakran egymást nézegetik. Egyelőre nem látják ennek a hátrányait, az előnyeit élvezik.

A karantén alatt próbálta kideríteni Emőke, hogy mi érdekli a színészkedésen kívül. Kereste a dolgot, ami igazán jól esik neki. Ez nem volt könnyű, mert úgy van kódolva, hogy ha nem olyat csinál, ami hasznos, akkor egyből megszólal a fejében a vészharang. Beszélgettünk arról is, hogy mi a hasznos.

A karrierjében hamar fantasztikusan jó lehetőségekhez jutott. Már az egyetem alatt ott volt az Enyedi Ildikó rendezte Terápia-epizód, amiben egyenrangú partnerként szópárbajozott Mácsai Pállal és Máté Gáborral. Aztán a holokauszttúlélő szerelmes lány a Hajnali lázban. És persze a kifürkészhetetlen Enikő minden idők magyar tévésorozatában, az Egynyári kalandban.

Nem zsizseg mindenhol, nem jó kapcsolatépítő, túl szégyenlős, szemérmes, valószínűleg ezért is hívják olyan keveset castingra. De nincs elkeseredve emiatt, mert megnézi a magyar tévésorozatokat, és nem sajnálja különösebben, hogy nem szerepel bennük. Azt hitte, a Hajnali láz után majd dőlnek a szerepajánlatok, de hamar rájött, hogy Magyarországon ez nem így működik.

"Emőke nem tudja, hogy ő mennyire szép" - mondta Dani, és dumáltunk arról, hogy mik az előnyei és hátrányai annak, ha szép az ember. Aztán rákanyarodtunk a Gothár-ügyre, és azon tanakodtunk, hogyan lehetne megbüntetni azokat az embereket, akik visszaélnek a hatalmukkal. Az adás utolsó negyedórájában pedig feltettem egy csomó kérdést abból a két interjúsorozatból, amiket fiatal színészekkel és színésznőkkel csináltam korábban, és amikbe azért nem került be Emőke és Dani, mert 1990 előtt születtek. És hát újfent elmerengtünk az Egynyári kaland zsenialitásán.