Keresés Jelentkezés Digitális innovációnk Mi a podcast.hu?

Filmklub podcast

Varga Ferenc

Vissza

Filmklub podcast

Varga Ferenc

Televízió és film

Filmes arcokkal beszélgetünk érdekes dolgokról. https://www.patreon.com/filmklubpodcast

Epizódok

171-180 megjelenítése a(z) 309 elemből.
Legújabb adásunkban három filmőrült (Madarász Isti rendező, Onozó Róbert filmes újságíró és Varga Ferenc műsorvezető) beszélgetett arról, hogy miért volt jó filmőrültnek lenni 2021-ben.

Ilyen témák jöttek szóba:

00:00 - Vendégek bemutatása, jópofizás

01:52 - Milyen volt a 2021-es év filmőrült szempontból, a mozi dicsérete

06:08 - Jó dolog #1: Filmfesztiválok, Cannes, London, miért nem filmfesztivál egy online filmfesztivál, Isti miért nem volt még Cannes-ban, kamufesztiválok kamudíjai

13:35 - Jó dolog #2: Bem Mozi, milyen lesz Isti mozija, milyen a művészmozi-helyzet Brüsszelben (ahol Robi él), esemény jellegű mozizás

19:20 - Jó dolog #3: Inkubátor program, Mesék a cellából, Tobi színei, A legjobb dolgokon bőgni kell, Külön falka, Legjobb tudomásomszerint, Kilakoltatás

26:33 - Jó dolog #4: demokratikusabb lett a filmnézés folyamata, kincsek a Netflixen, magyar filmek egyre kevésbé cudar utóélete

32:15 - Jó dolog #5: Filmio

35:12 - Hogyan döntjük el, hogy mivel töltjük az időt (Új filmek, régi filmek, újranézések, sorozatok, könyvek, színház, család)

40:36 - Jó dolog #6: The Criterion Channel, miért jó birtokolni fizikai médiát

46:25 - Jó dolog #7: Letterboxd, hogyan javított az életünkön ez az app

51:56 - Egy filmőrült hétköznapjai, beilleszkedés a társadalomba, mozizás gyerekekkel

58:43 - Isti öt kedvenc "tavalyi" filmje: Dűne, Az igazság bajnokai, A hét szamuráj, Külön falka, Evolúció

1:06:38 - Robi "öt" kedvenc tavalyi filmje: Az apa, Párhuzamos anyák, Drive My Car/The Wheel of Fortune and Fantasy, A kutya karmai közt, The Souvenir Part II, A világ legrosszabb embere

1:14:03 - Feri öt kedvenc tavalyi filmje: A világ legrosszabb embere, Nincs idő meghalni, Legjobb tudomásom szerint, Red Rocket, Titán + egy blokk Isti miskolci osztálytalálkozójáról és a gimis becenevéről + egy másik blokk Lea Seydoux tavalyi filmjeiről

1:36:43 - Bad Luck Banging or Loony Porn

1:41:58 - Jó dolog #8: Női rendezők, rendező színésznők

1:47:00 - Jó dolog #9: alternatív filmnézési lehetőségek a neten: torrent, Rarefilmm, Le Cinéma Club, HENRI, Unifrance

1:54:13 - A ma emberének a nagy feladata, hogy kizárjon dolgokat

2:00:34 - Nem lehet mindent látni, Jó dolog #10: Podcastok, Vakfolt, Soundtracking with Edith Bowman, Team Deakins, Light The Fuse, Director's Cut, Blank Check, This Had Oscar Buzz, You Must Remember This, The Plot Thickens, Awkward Celebrity Encounters, 365 Stories I Want To Tell You Before I Die

2:24:08 - Csalódások, fekete-fehér filmek, megoldjuk a magyar moziforgalmazás problémáit

2:34:48 - Miket fogadtunk meg filmekkel kapcsolatban 2022-re

Ha tetszett az adás, és megfordult a fejedben, hogy támogatnád a Filmklub podcastot, akkor ezt a Patreonon teheted meg, ahol beállíthatod, havonta mekkora összeggel szeretnéd segíteni a munkánkat. Kövesd be a Facebook-oldalunkat, és ne tartsd magadban a jó véleményedet: oszd meg, csillagozd fel és véleményezd a podcastot, ahol csak lehet! Köszönjük!
Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
Pár mozi még vetíti a Legjobb tudomásom szerint című magyar filmet, amit a Lőrincz Nándor és Nagy Bálint-alkotópáros jegyez. Nándi és Bálint eljöttek a podcastba, hogy meséljenek első nagyjátékfilmjükről, amivel egy céljuk volt: hogy olyan „gonosz” filmet csináljanak, ami hat, ami felkavarja a nézőt, ami egyszerre játszik és gyötri azt, aki felül erre a „hullámvasútra”.

„Ez a perverziónk. Szeretjük, ha egy film két szinten is gyötör: egyrészt a feszkójával, másrészt, ahogy pofátlanul oldani tud” - árulta el Bálint a Hámori Gabriella és Bodolai Balázs főszereplésével készült feszes, csavaros párkapcsolati drámáról.

A film egy örökbefogadó házaspár története, akik egy éjszaka összevesznek a buszon, a nő leszáll, a férfi hazamegy, majd másnap kiderül, hogy a nőt az éjjel megerőszakolták. Elindul a hivatalos rendőrségi nyomozás, a férj maga is nyomozni kezd és egyre több bizonytalanság és egyre nagyobb bizalmatlanság kúszik be a pár életébe. A történet a férj szemszögéből van elmesélve, aki egy igazi antihős: egy átlagember, aki a nézőnek folyamatosan csalódást okoz.

Nándi és Bálint rendezőként együtt jegyzik a filmjeiket és szoros, a magyar filmben egyedülálló szimbiózisban dolgoznak. „Ugyanannak az éremnek a két oldala vagyunk” -, fogalmazott Bálint. „Legjobb barátokként kezdtünk el együtt csinálni filmeket. Totálisan összemosódott minden szerep és státusz” -, tette hozzá Nándi. Hangsúlyozzák, hogy ők „alkotópáros és nem rendezőpáros” és az egész beszélgetésre jellemző volt, hogy a fiúk egymásnak adogatták a szavakat, befejezték egymás mondatait.

A fiúk gyerekkori, gimis barátságából és filmszeretetéből jött az SZFE, jöttek a kisfilmek, Boggie híres Parfüm-videója, a próbálkozások nagyjátékfilmre és az elsősorban megélhetési okok miatt bevállalt rengeteg reklámfilm. A Legjobb tudomásom szerint az Inkubátor-program keretében valósulhatott meg, nagyon kevés pénzből, óriási lelkesedéssel.

Mivel kínozza a film a nézőket? És miért? A járvány miatt két elhalasztott bemutató után miért éppen karácsony előtt, az új Pókemberrel egyszerre hozták ki ezt a filmet? („Vannak nézők, akik pont ilyenkor mennek el önkínozni” - hangzik el az adásban.) Elégedettek a nézőszámokkal és a visszajelzésekkel? Mi derült ki, működik a film?

De miből pattant ki a film ötlete? „Akartunk egy számunkra jó filmet csinálni” arról, ahogy „az erőszak beoson a mindennapjainkba és ez kizökkent a valóságunkból”. Legalább két évig csak beszélgettek róla, jóval a metoo-botrány kirobbanása előtt indult az ötletelés. „Furcsa szemszögből és egy nagyon különös attitűddel” szerettek volna rámutatni a valóságra, magyarázta Nándi.

A film hemzseg a remek mellékszereplőktől, akiket részletesen ki is tárgyaltunk, majd megalapítottuk a Fenyő Iván Appreciation Clubot és szó esett Bálinték statiszta-fétiséről is. Külön öröm, hogy elhangzott a „maci faszán lovagolás”-kifejezés is. Hallgassátok szeretettel!

Ha tetszett az adás, és megfordult a fejedben, hogy támogatnád a Filmklub podcastot, akkor ezt a Patreonon teheted meg, ahol beállíthatod, havonta mekkora összeggel szeretnéd segíteni a munkánkat. Kövesd be a Facebook-oldalunkat, és ne tartsd magadban a jó véleményedet: oszd meg, csillagozd fel és véleményezd a podcastot, ahol csak lehet! Köszönjük!
Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
Visszatért a podcastba a Sohavégetnemérőst jegyző Tiszeker Dániel, aki legutóbb elárulta, hogy gyermekkori álma megrendezni egy karácsonyi romantikus vígjátékot. Azóta valóra is váltotta ezt az álmát.

Egy hónappal a bemutatója után még mindig az országos nézettségi toplista második helyén áll a Nagykarácsony, és ha a mozizók érdeklődése nem lankad drasztikusan a következő egy hétben, akkor ez lesz az év legsikeresebb magyar filmje. (Amikor ezt az adást vettük fel, 13 napja volt a mozikban a Nagykarácsony, és ennyi idő alatt 50 ezren ültek be rá. Most, két héttel később 94 910 nézőnél tart a film.)

Szuper, hogy most már nekünk is van szívmelengető, vicces és bájos karácsonyi romantikus komédiánk, amit évről évre újra lehet majd nézni, de az, hogy ez a film megszülessen, iszonyú nehéz menet volt. "Én ebbe tényleg belehaltam" - fakadt ki egy ponton Tiszeker Dániel a podcastban, miközben azt taglalta, hogyan készítette ki testileg és lelkileg is a Covid-sújtotta forgatás, amit egy szintén nem problémamentes, éveken át tartó rákészülés előzött meg, ami közben például rengeteget kell harcolnia azért, hogy a főszereplő Ötvös András lehessen, aki konditerembe űztek a producerek, és kénytelen volt 25 kilót leadni a szerep kedvéért.

Megtudtuk az is, hogy mennyire jó móka negyven fokban téli jelenetet felvenni Csuja Imrével, hogy miért nem lehet maszkban instruálni, illetve, hogy hogyan jött össze Tiszekeréknek az, ami még a Die Hard 5 stábjának sem sikerült: a gyönyörűen kivilágított, tök üres Andrássy úton forgatni - ráadásul ingyen. Apropó Die Hard. Az egyik mellékszerepre eleinte amerikai színészt képzeltek el, ment is a tanakodás, hogy (az akkor még élő) Andy Vajna el tudná-e hívni Bruce Willist vagy Stallonét egy cameóra, de amikor kiderült, hogy milyen kaliberű hollywoodi sztárt (Dani meg is nevezi a műsorban ezt az embert) lehetne tényleg berántani egy ilyenre, akkor elvetették az ötletet, és így játszhatta el Szabó Kimmel Tamás saját magát a filmben.

Már a korábbi podcastban kitárgyaltuk, hogy az akkoriban castingosként dolgozó Tiszekernek erősen benne volt a keze abban, hogy Szabó Kimmel lett kiválasztva a Made in Hungária főszerepére, most pedig arról dumáltunk, hogy szerinte milyen kört futott be azóta a színész, meg hogy általában egy magyar színésznek milyen lehetőségei vannak, ha valamirevaló filmes karriert szeretne magának. Dani azt is elmondta, hogy mit tanácsolt Szabó Kimmelnek, amikor felajánlották neki a Pappa piát, és miért nem tudna bírálni senkit, aki szerepet vállalt az Elkúrtukban.

Idén júniusban ért véget a Nagykarácsony forgatása, és a nyár végén Dani mintegy pihenésképpen leforgatott egy másik filmet, a nyolcvanas években játszódó, Nyugati nyaralás című krimivígjátékot, amelyben egy magyar család (Pokorny Lia, illetve a podcastunkban már korábban vendégeskedő Mészáros Máté és Szőke Abigél) tagjai gazdag német turistáknak adják ki magukat a Balaton partján a főszerepben lel. Ez elvileg egy tévéfilm, de elképzelhető, hogy mozikba is kerül. Végül jövőbeni terveiről mesélt, amik között szerepel a Nagykarácsony 2 is.

Ha tetszett az adás, és megfordult a fejedben, hogy támogatnád a Filmklub podcastot, akkor ezt a Patreonon teheted meg, ahol beállíthatod, havonta mekkora összeggel szeretnéd segíteni a munkánkat. Kövesd be a Facebook-oldalunkat, és ne tartsd magadban a jó véleményedet: oszd meg, csillagozd fel és véleményezd a podcastot, ahol csak lehet! Köszönjük!
Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
Hetedik alkalommal vendégeskedik a Filmklub podcastban (ezzel csúcstartó!) minden idők legnagyszerűbb magyar tévésorozatának (Egynyári kaland) fő alkotója, az Utóélet című film rendezője, az Aranyélet legjobb részeinek írója, Zomborácz Virág, akinek most lett életében először rendes munkahelye. November óta kreatív producerként dolgozik az RTL Klubnál, és rögtön a csatorna legizgalmasabb projektjével foglalkozhat: a Zámbó Jimmy életéről szóló minisorozattal. De erről még nem árulhatott el semmit (a Jimmy-sorozatot majd a nyolcadik Zomborácz-podcastban vesézzük ki), beszélgettünk viszont a Rotchild Klára életéről szóló tévéfilmjéről, amire már kapott pénzt a Filmintézettől, plusz a Kicsi veréb című sok éven át fejlesztett mozifilmjéről, amire végül nem kapott pénzt a Filmintézettől, valamint a tragikus sorsú szépségkirálynő, Molnár Csilla Andrea életéről szóló filmről, amiben Virág dramaturgként dolgozik, illetve elmesélte azt is, hogy mi lett volna az Egynyári kaland ötödik évadában, és persze dumáltunk A tanár című sorozat negyedik évadáról is, aminek Virág írta (vagy ahogy ő fogalmazott: "magyarította") a forgatókönyvét, illetve rendezte az első három részét, és amit már meg lehet nézni az RTL Most+ nevű streamingszolgáltatáson. Kiderült továbbá, hogy Virág elkezdett egy regényt írni, aminek már a hetedik oldalán tart, megtudtuk, hogy miért vonult ki az éjszakából, hogyan élte meg a karanténos időszakot, milyen múltja van Kautzky Armanddal, és hogyan látja a magyar sorozatgyártás múltját, jelenét és jövőjét. Ja, és nagyon zomboráczvirágos választ adott arra a hallgatói kérdésre, hogy rendezne-e Marvel-filmet.

Ha tetszett az adás, és megfordult a fejedben, hogy támogatnád a Filmklub podcastot, akkor ezt a Patreonon teheted meg, ahol beállíthatod, havonta mekkora összeggel szeretnéd segíteni a munkánkat. Kövesd be a Facebook-oldalunkat, és ne tartsd magadban a jó véleményedet: oszd meg, csillagozd fel és véleményezd a podcastot, ahol csak lehet! Köszönjük!
Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
Vendégünk Kőrösi Máté, a Dívák rendezője, aki szuperfiatal csapattal készítette el generációs filmjét, ami szelíd empátiával és töretlen kíváncsisággal fordul három főszereplője felé és a végeredmény egy igazán személyes, vadul szórakoztató, szívfacsaró dokumentumfilm lett, amit november 18-tól lehet megnézni az HBO-n.

Hogyan jut el egy huszonéves, elsőfilmes rendező alkotása az HBO-s bemutatóig? Máté tündérmesébe illő sztoriként mesélt erről. „Még most is hihetetlen ez az egész.” A Dívák története több mint három évvel ezelőtt kezdődött: Máté végzős volt az SZFE-n, a diplomafilm-terve épp kútba esett és az utcán sétálgatva azon tűnődött, milyen témát kellene nagyon hamar előkapni, hogy még abban évben lediplomázhasson. Ekkor akadt meg a szeme egy különleges épületen: a Belvárosi Tanoda egy speciális gimnázium, amely második esélyt ad olyan diákoknak, akiket más iskolákból ilyen-olyan okból eltanácsoltak. Ide járt Tina, Szani és Emese, három húszéves lány, a suli három dívája, akik abban az évben készültek leérettségizni.

Fél év alatt felvett 86 órányi anyagot a lányokkal, hogy aztán a következő két és félévben ebből az anyagból végül összerakjanak egy egész estés dokumentumfilmet. Máté iszonyatosan szereti a coming-of-age filmeket, erőteljesen megmaradtak benne a gimnáziumi évei és nagyon izgatta a három, érettségire készülő lány néhány hónapjának története. „Hagytam, hogy sodorjon ez az egész” - emlékezett vissza a forgatásra. A néző a rendezővel együtt, aki maga is fel-feltűnik a filmben, fokozatosan vonódik be a lányok életébe.

„Kölcsönadták nekem az életük egy darabját” - mondta erről és jó pár sztorin keresztül árnyalta a képet: főszereplői hogyan kezdtek bízni benne, mikor és miért támadtak feszültségek, hogyan sikerült egyensúlyozni a három nagyon különböző lány története között, és mik voltak azok a fontos irányelvek, amik a forgatás és a vágás alatt segítették. A film nagyon intenzív élmény volt mindannyiuk számára: a három lány és Máté közös tetoválást is varrattak magukra, hogy a Dívákra így emlékezzenek egy életen át.

Ha tetszett az adás, és megfordult a fejedben, hogy támogatnád a Filmklub podcastot, akkor ezt a Patreonon teheted meg, ahol beállíthatod, havonta mekkora összeggel szeretnéd segíteni a munkánkat. Kövesd be a Facebook-oldalunkat, és ne tartsd magadban a jó véleményedet: oszd meg, csillagozd fel és véleményezd a podcastot, ahol csak lehet! Köszönjük!
Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
Legújabb adásunk vendége Miki357, az ország legmenőbb videóklip- és reklámrendezője (szerintünk), a Klipszemle megálmodója, a Fluor Film alkotója, Beton.Hofi vizuálfelelőse.

Miki maga sem tartja már számon, hány klipet rendezett, inkább a jelenre és az éppen aktuális alkotási folyamatra koncentrál. Nem szeret a múltba révedni, bár a beszélgetés során visszatértünk a kezdetek kezdetére, amikor a hosszúréti patak partján a szomszéd sráccal egy betonfalra festették a rapszövegeket.

Rapper nem akart lenni, erre maximum „éjjel 11 és hajnali 3 között” vágyott és „másnapra elmúlt”, de szinte minden mást kipróbált. Tízévesen évesen grafikai szoftverekkel rajzolt, a magyar graffitis társaság tagja lett, 13 évesen fotózni kezdett és néhány barátjával egészen fiatalon megalapította a mára legendás hiphop-kiadót, a Kriminál Beats-et. A videókliprendezéssel ezután még hét évet várt, mert akkorra született meg az a technológia, amivel úgy érezte, le tud már forgatni valamit vállalható minőségben.

Melyik az a népszerű tévésorozat, amit képtelen volt néhány percnél tovább nézni, mert olyan unalmasnak tartotta a képi világát? A híres Aldis-reklám ötletét eredetileg csont nélkül elfogadta a megbízó vagy csiszolgatni kellett rajta? Hogyan dönti el, hogy melyik zenésznek, zenekarnak rendez videót és kinek a filmjében játszott volna szívesen elgázolt embert? És volt olyan, hogy a saját pénzét tolta valakinek a klipjébe?

Ha tetszett az adás, és megfordult a fejedben, hogy támogatnád a Filmklub podcastot, akkor ezt a Patreonon teheted meg, ahol beállíthatod, havonta mekkora összeggel szeretnéd segíteni a munkánkat. Kövesd be a Facebook-oldalunkat, és ne tartsd magadban a jó véleményedet: oszd meg, csillagozd fel és véleményezd a podcastot, ahol csak lehet! Köszönjük!
Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
Még megy a magyar mozikban A legjobb dolgokon bőgni kell, ami egy érzékeny és vicces film egy mai harmincas nő, Maja (Rainer-Micsinyei Nóra) útkereséséről. A Filmklub podcast új adásában két vendégünk is volt egyszerre: Grosan Cristina rendező, illetve Huzella Júlia színésznő, a film másik főszereplője, aki Maja gyerekkori barátnőjét, ellenpontját, Sárát alakítja.

A legjobb dolgokon bőgni kell gondolata Cristina és Rainer-Micsinyei Nóra beszélgetéseiből, sztorijaiból született, együtt írták meg a forgatókönyvet és aztán „Lesz, ami lesz, csak nekünk tetsszen”-alapon vágtak bele az összerakásába. Juli elmondta mikor és miért sírt a saját filmjén, és azt is, hogyan élte meg, amikor annak ellenére Cristina nem adta neki automatikusan Sára szerepét, hogy eredetileg együtt találták ki ezt a karaktert.

Cristina huszonévesen, Romániából érkezett a MOME mesterképzésére Budapestre, magyarul akkor még csak egy 12 éves gyerek szintjén beszélt. Mesélt a nyelvi akadályokról, magyarságtudatról és a kedvenc magyar szaváról és arról, hogy egy félreértés miatt nem kellett nélkülöznie, amikor először megérkezett Magyarországra.

Mit szólnak ahhoz, hogy A legjobb dolgokon bőgni kellt sokan "a női VAN"-nak nevezik? Hol fáj a színésznek a visszautasítás? Hogyan kapott szerepet Nemes Jeles László a filmben és milyen volt elsőfilmes rendezőként Hernádi Juditot instruálni?  Mi a közös Grosan Cristinában és Steven Spielbergben? Milyen érzés volt szembesülni a nyitóhétvégi nézettségi adatokkal?

A legjobb dolgokon bőgni kell friss, finom humorral és remek színészekkel meséli el kicsit kattant, szerethető hőse néhány napját és egy sorsfordító éjszakáját. Ha tehetitek, nézzétek meg moziban!

Ha tetszett az adás, és megfordult a fejedben, hogy támogatnád a Filmklub podcastot, akkor ezt a Patreonon teheted meg, ahol beállíthatod, havonta mekkora összeggel szeretnéd segíteni a munkánkat. Kövesd be a Facebook-oldalunkat, és ne tartsd magadban a jó véleményedet: oszd meg, csillagozd fel és véleményezd a podcastot, ahol csak lehet! Köszönjük!
Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
A Filmklub podcast legújabb adásának vendége Dér Zsolt színész, aki a mozikban jelenleg futó romantikus vígjátékban, az Így vagy tökéletesben a leghálásabb szerepet játssza, és aki tavaly azzal okozott nagy meglepetést, hogy önszántából otthagyta a Katona József Színház társulatát és felhagyott a színpadi színészettel.

Az 1989-es születésű Dér Zsolt gyerekként már színházban játszott, szerepelt a Sorstalanságban, a Mansfeldben, a Seveledben, és ő volt az egyik főszereplője a százrészes romantikus telenovellának, az Oltári csajoknak. Az egyetem után leszerződött a Katonához, két éve Junior Príma-díjjal jutalmazták.

Művészcsaládban nőtt fel: édesapja Dér András, anyukája Dér Denisa színésznő, nővére az Anyáim története című dokumentumfilmet rendező Dér Asia (aki már volt vendégünk a podcastban), húga Dér Mária színésznő. Mennyire határozta meg az életét a gyerekkora, hogyan küzdött meg a családtól való leválással és leválásért, milyen utat járt be azóta?

Beszélgettünk arról a „tárgyiasító, hatalmi tekintetről”, ami a színészt kihasználja és szép tárgyként pakolgatja jobbra-balra. Igen, a hierarchia létezik a filmes-színházi szakmában, de, ahogy mondta, „ettől még lehetünk emberek és tiszteletben tarthatjuk egymás határait.” Mit kezdett ő maga ezzel a kiszolgáltatott pozícióval? Zsolt színészként megpróbált ettől a helyzettől minél messzebb kerülni, ami egy nap odavezetett, hogy felállt és kisétált a Katona társulatából és otthagyta a színpadi színészetet. Ennek a döntésnek és az azt követő „összeomlásnak”, ahogyan ő nevezi, a hátteréről, következményeiről, rémisztően nehéz pillanatairól mesélt.

Hogyan élte meg Gothár Péter bántalmazási ügyét a Katonában? Mi volt a színpadon és a próbák alatt a túlélési stratégiája? Milyen idegállapotban mondta el a köszönőbeszédét a Junior Príma-gálán? Mit gondol a nepotizmusról? Van olyan munka, amit elvi alapon visszautasítana? Beszélt a másoktól való függésről, a szexuális útkereséséről, a terápiájáról, a mindennapos túlélésről is.

Zsolt kifestett szemmel, tigrises női kabátban, FREE SZFE-pólóban néz ránk az Így vagy tökéletes díszbemutatóján készült fotón, amin a rendező Varsics Péter, a főszereplő Fekete Ernő és Béres Márta és a többi stábtag mellett ott álldogál Lajos Tamás is, a film producere, egyben az új SZFE kuratóriumi tagja. Mit akart Zsolt elérni ezzel a gesztussal? Szabadságharcosnak érzi magát? Mit gondol a régi SZFÉ-ről? Hogyan látja az új generáció lehetőségeit?

És mikor meri végre rávenni magát, hogy felhívja Dörner Györgyöt és felkérje élete első kisfilmjének az egyik szerepére? A terápiás mágikus-realista filmvígjátékot Zsolt írja és rendezi és ez az egyik olyan dolog, amiről csillogó szemmel, őszinte lelkesedéssel mesélt. A másik a fekete szemceruzája, amivel harcos indiánként száll szembe a világgal.

Várjuk a kisfilmet és szeretettel öleljük Zsoltot innen is!

Ha tetszett az adás, és megfordult a fejedben, hogy támogatnád a Filmklub podcastot, akkor ezt a Patreonon teheted meg, ahol beállíthatod, havonta mekkora összeggel szeretnéd segíteni a munkánkat. Kövesd be a Facebook-oldalunkat, és ne tartsd magadban a jó véleményedet: oszd meg, csillagozd fel és véleményezd a podcastot, ahol csak lehet! Köszönjük!
Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00

A Filmklub podcast rendhagyó adásában a cannes-i filmfesztiválról beszélgetett két és fél órán át a legendás Origo Filmklub rovat aranykorának három oszlopos tagja: Onozó Róbert (az idei volt a 15. Cannes-ja), Varga Ferenc (neki ez volt a 14. Cannes-ja) és Gyárfás Dorka (ő még sosem volt Cannes-ban, de érdekli a dolog). Miért kezd el valaki Cannes-ba járni? Miért jó ott lenni? Hogyan változott az évek során az, hogy mivel töltötték az idejüket a fesztiválon? Miben hasonlít a drogfüggőséghez a Cannes-ba járás? Mi a helyzet a kasztrendszerrel? Milyen interjúzni Cannes-ban? Milyen tudósítást írni? Milyen egy díszbemutató belülről? Miért fontos ez az egész? És persze, milyen filmeket láttak idén a fiúk, és mit gondoltak róluk. Nagyon sűrű, tartalmas, csapongó és szenvedélyes beszélgetés ez, ami még hagyományt is teremthet itt a podcastban.

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
"Ki a fasz kap húszévesen színésznőként Ezüst Medvét úgy, hogy nem is színésznő?" - teszi fel a kérdést a Filmklub podcast legújabb adásában Kizlinger Lilla, aki másodéves rendezőszakos hallgatóként, a Rengeteg - Mindenhol látlak című Fliegauf Bence-filmben nyújtott alakításáért nyerte el az idei Berlinalén az egyik legrangosabb nemzetközi színészi elismerést, amit magyar ember valaha elnyert.

Kizlinger Lilla drámatagozatos gimnáziumba járt, de nagyon hamar elvették a kedvét a színészettől. Azt sulykolták belé, hogy furcsa, tehetségtelen, és semmire sem fogja vinni az életben. Az osztályfőnöke rendszeresen idiótának nevezte. Érettségi után az esélytelenek nyugalmával jelentkezett a filmrendező szakra az SZFE-n. Négyszáz ember próbálkozott, hatot vettek fel. Lilla köztük volt.

"Nagyon ritka, hogy valakinél ennyire egyértelmű legyen, hogy csillogó tehetség" - mondta róla Schwechtje Mihály rendező, aki ott volt a felvételijén, és később szerepet adott neki a Gina című előadásban a Radnóti Színházban, és a Ballagási cipő című kisfilmjében is. Amióta bekerült az SZFE-re, teljesen megváltozott Lilla élete.

"Végre azt éreztem, hogy nem A Fura Lány vagyok, hanem sok furából az egyik fura" - mesélt erről a podcastban. "És ez olyan jó érzés volt. Végre megtaláltam a helyem. Végre emberként kezelnek, végre megbecsülik, amit csinálok, végre megértenek engem, vagy ha nem értenek, megérteni akarnak. És ez hiányzott egész életemben, hogy oké, hogy nem értenek meg, de nem is akartak megérteni."

A közel kétórás adásunkban csak úgy dőlt a szó Lillából. Beszélgettünk a klipről, amit a Carson Coma zenekarnak rendezett, a Kábelek című kisfilmről, amit Babinchak Atanázzal együtt csinál, illetve az apátlanságról szóló dokumentumfilmjéről, amihez 30 órányi interjút vett fel emberekkel, akik elveszítették az édesapjukat. Minden munkája nagyon önéletrajzi, legközelebb Hajdu Szabolcsot, Rába Rolandot és saját magát rendezi egy színházi előadásban, aminek a címe: Nem rólam szól.

Mit szólt ahhoz, hogy a Nemzeti Filmintézet nem adott hírt a díjáról? Miért emlegette a Magyar Narancs címlapon a pasiját? Mit érez akkor, amikor azt mondják, nagyon hasonlít Léa Seydoux-hoz? Hol tartja az Ezüst Medvéjét? És milyen gyakran nyúl hozzá? Mit élvez a színészkedésben? Fel tud oldódni a boldogságban? Mi az a sikerdepresszió?

Szó esett ízlésről, tehetségről, magabiztosságról, arroganciáról és nárcizmusról is, valamint arról a kis videóról, ami akkor készült, amikor Lilla megtudta, hogy Ezüst Medve-díjat nyert.

Ha tetszett az adás, és megfordult a fejedben, hogy támogatnád a Filmklub podcastot, akkor ezt a Patreonon teheted meg, ahol beállíthatod, havonta mekkora összeggel szeretnéd segíteni a munkánkat. Kövesd be a Facebook-oldalunkat, és ne tartsd magadban a jó véleményedet: oszd meg, csillagozd fel és véleményezd a podcastot, ahol csak lehet! Köszönjük!
Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00