A cannes-i filmfesztivál harmadik és negyedik napján fejest ugrottunk a világ filmgyártásának legjavába. Léa Seydoux érzékibb, mint valaha, Vicky Krieps magyarul karattyol heroinista Sissi császárnéként, Anthony Hopkins pedig újra Oscart érdemlő formában van. Itt a Cannes Filmklub podcast negyedik adása!

Míg Tom Cruise miatt egy napig megállt az idő Cannes-ban, a Top Gun: Maverick premierje után gőzerővel beindult a filmdömping. Helyszíni podcast tudósításunkban hét vadiúj filmről is megosztjuk első benyomásainkat.

Az Armageddon Time egy New York-i fejlődéstörténet Anthony Hopkins, Anne Hathaway és Jeremy Strong főszereplésével, ami a legjobb pillanataiban a Licorice Pizza színvonalát hozza. Cannes már régóta istenként kezeli a film rendezőjét, James Grayt, de Hollywood eddig nem harapott rá - megtárgyaljuk, hogy mennyi az esélye annak, hogy ez most megváltozik és az Oscar-szezonig kitart az Armageddon Time iránti lelkesedés.

Noha az idei magyar jelenlét nem túl izmos, a Corsage című rendhagyó Sissi-portréban a címszerepet alakító Vicky Krieps tökéletesen elmond pár mondatot magyarul és Lengyel Tamás is feltűnik a színen. Romy Schneider persze sosem nyúlt volna magához Sissiként és a heroin sem tartozott a szenvedélyei közé, nem csoda, hogy idejekorán leszögezzük, hogy ez nem a nagyszüleink Sissije.

A tavalyi fesztiválon Léa Seydoux lett volna hivatott a magyar dicsőséget emelni A feleségem történetével, ám akkor Covid miatt ki kellett hagynia a hivatalos programban szereplő mind a négy filmje premierjét. Idén viszont újra ő Cannes emblematikus arca és az Un beau matinben máris saját eddigi karriercsúcsait döngeti. Egyik tudósítónk a film kapcsán interjúzik is a francia sztárszínésznővel, de előbb itt elmeséli, hogyan alázta őt porig Seydoux a legutóbbi találkozásukkor.

Szóba kerül még az EO című lengyel avantgárd trollkodás, az Aldo Moro elrablását 5 és fél órában körüljáró Esterno notte, a kellemes meglepetésnek bizonyult egyiptomi Boy From Heaven és hogy hogyan gyűrűzik be a #metoo egy ír osztrigafarmra (God’s Creatures). További fontos cannes-i dilemmák: mit tegyünk ha valaki betolakszik elénk a sorba illetve ha egy harcias újságíró elkezd velünk veszekedni az utolsó percekig foglalt hely miatt.

Ha tetszett az adás, és megfordult a fejedben, hogy támogatnád a Filmklub podcastot, akkor ezt a Patreonon teheted meg, ahol beállíthatod, havonta mekkora összeggel szeretnéd segíteni a munkánkat. Kövesd be a Facebook-oldalunkat, és ne tartsd magadban a jó véleményedet: oszd meg, csillagozd fel és véleményezd a podcastot, ahol csak lehet! Köszönjük!

A cannes-i filmfesztivál második napján minden Tom Cruise-ról szólt: életművéért Arany Pálma-díjjal tüntették ki, a Top Gun 36 évvel későbbi folytatásának premierjén pedig vadászrepülők cikáztak a Croisette felett. A Cannes Filmklub podcast helyszíni tudósítói a sajtóvetítésre várva megosztják első emlékeiket a Top Gunról és Tom Cruise nyolcvanas évekbeli első virágkoráról. Szó esik arról, hogy melyik volt az utolsó igazi mozisztár karrierjének csúcspontja, mikor laposodott el és mikor vállalt igazi kockázatokat. A film utáni azonnali reakciónkból pedig kiderül, hogy érdemes volt-e egyáltalán folytatást csinálni a Top Gunnak és az újszerűség vagy a nosztalgia kerekedett végül felül.

Ha tetszett az adás, és megfordult a fejedben, hogy támogatnád a Filmklub podcastot, akkor ezt a Patreonon teheted meg, ahol beállíthatod, havonta mekkora összeggel szeretnéd segíteni a munkánkat. Kövesd be a Facebook-oldalunkat, és ne tartsd magadban a jó véleményedet: oszd meg, csillagozd fel és véleményezd a podcastot, ahol csak lehet! Köszönjük!

A második cannes-i napunkat főleg azzal töltöttük, hogy megpróbáltuk megfejteni azt az enigmát, amit úgy hívnak, hogy Tom Cruise. Testileg a szupersztár közelébe kerültünk, de vajon lelkileg is?

Ha tetszett az adás, és megfordult a fejedben, hogy támogatnád a Filmklub podcastot, akkor ezt a Patreonon teheted meg, ahol beállíthatod, havonta mekkora összeggel szeretnéd segíteni a munkánkat. Kövesd be a Facebook-oldalunkat, és ne tartsd magadban a jó véleményedet: oszd meg, csillagozd fel és véleményezd a podcastot, ahol csak lehet! Köszönjük!

Már a Liszt Ferenc reptéren elindul a gonzózás, hogy aztán egy órával később a cannes-i fesztiválpalota második legnagyobb termében kössünk ki. A kettő között elkezdtük a tíz napig tartó beszélgetést arról, hogy mi vesz rá épeszű felnőtt embereket arra, hogy egy napfényes, francia tengerparti üdülővárosban napi tizenkét órákat üljenek sötét, hideg mozitermekben.

Ha tetszett az adás, és megfordult a fejedben, hogy támogatnád a Filmklub podcastot, akkor ezt a Patreonon teheted meg, ahol beállíthatod, havonta mekkora összeggel szeretnéd segíteni a munkánkat. Kövesd be a Facebook-oldalunkat, és ne tartsd magadban a jó véleményedet: oszd meg, csillagozd fel és véleményezd a podcastot, ahol csak lehet! Köszönjük!

Hívhatnánk a magyarországi HBO sajtófőnökének, de nem lenne pontos az elnevezés: Pinczés-Pressing Ádám alatt nincs csapat, aminek a főnöke lehetne, mert egyszemélyben ő felel a magyar HBO sajtókommunikációjáért; az HBO PR-ja itthon ő maga. 23 évesen az InterCom sajtóosztályán kezdte, majd öt évvel később váltott és átment az HBO-hoz. Évek óta kapjuk tőle filmes újságíróként a sajtóanyagokat, de eddig soha nem volt lehetőségünk arra, hogy feltegyük neki a kérdéseinket arról, mit jelent számára ez a munka, mit is csinál pontosan, hogyan került ebbe a szakmába.

Mindig különleges élmény olyan emberrel beszélgetni, aki megvalósította a gyerekkori álmát, aki pont ott van, ahol lennie kell, és Ádám ilyen ember. Általános iskolás kora óta elvarázsolta a “moziterem-csoda” és tudta, hogy egy nap filmekkel fog foglalkozni. Szenvedélyes mozibajáró, ifjabb éveiben nem egyszer jegy nélkül szökött be mozizni a hajdani Kossuth mozi nagytermébe. Mindig a kihívást kereste, a kalandot, az újat és a munkáját 14 év után sem tudta megunni, sőt! “Minden reggel úgy kelek fel, és úgy ülök le a gép elé, hogy én ezt imádom csinálni.” De mi van akkor, ha olyan filmet vagy sorozatot kell népszerűsítenie, amit ki nem állhat?

Ádám mesélt spoilerezésről, titkolózásról, újságírók lekenyerezéséről, és arról, mit tanult hajdanán Osvárt Andreától a Megdönteni Hajnal Tímeát promója alatt. Milyen volt a viszonya egykori intercomos főnökével, Andy Vajnával? Meglepte Návai Anikó bukása? A gondolatainak hány százalékát köti le az HBO? Visszaélt valaha sajtófőnöki hatalmával? Ki lehet égni ebben a munkában? Mi volt a legnagyobb őrültség, amit valaha elkövetett? Mi volt a legnagyobb koppanása? És mi idegesíti a legjobban a magyar újságírókban? Hallgassátok meg ezt a nagyon szakmai, kulisszatitkokkal teli beszélgetést az egyik legprofibb magyar filmes sajtóssal!

Ha tetszett az adás, és megfordult a fejedben, hogy támogatnád a Filmklub podcastot, akkor ezt a Patreonon teheted meg, ahol beállíthatod, havonta mekkora összeggel szeretnéd segíteni a munkánkat. Kövesd be a Facebook-oldalunkat, és ne tartsd magadban a jó véleményedet: oszd meg, csillagozd fel és véleményezd a podcastot, ahol csak lehet! Köszönjük!

Május 17-én indul a cannes-i filmfesztivál, Onozó Robi és Varga Feri a helyszínről nyomja majd a tudósítást gonzópodcastok formájában. Erre csinálunk egy külön podcastfolyamot Cannes Filmklub podcast néven (a Spotify-on már elérhető), de próbáljuk mindig ide is befolyatni az adásokat. Dumálunk a filmekről, dumálunk a helyiekkel (mármint a helyszínen lévő magyarokkal), és ha minden jól megy, olyan tapintható módon adjuk át annak az élményét, hogy milyen Cannes-ban lenni, hogy a hallgató úgy fogja érezni, mintha ő is ott lenne velünk.

Hahó, itt Varga Ferenc. Javaslom, hogy olvasd el ezt a szöveget, mielőtt meghallgatod az adást, mert nem jeleskedtünk abban, hogy mindent kellőképpen megmagyarázzunk, és mindenkit bemutassunk.

A múltkori bécsi podcast elképesztő sikerén felbuzdulva most (április 28-án este) elmentünk Gyárfás Dorkával gonzózni A besúgó című új magyar HBO-sorozat (poszt) premierbulijába, amit akkor tartottak, amikor már lement öt rész a sorozatból. A besúgóhoz hasonlóan ez a podcast is nyolc epizódból áll össze, nézzük őket egyenként!

0:00 - 23:57 | Megérkezünk a Millenárisra, haladunk az épület felé, megvitatjuk, hogy ki a legszexibb a Fideszben, összefutunk egyszerre (8:30) Weyer Balázzsal (A besúgó zenei szerkesztője + egykori főszerkesztőnk az Origónál) és Zomborácz Virággal (a podcast barátja, az Egynyári kaland szülőanyja), de amikor Balázs bejelenti, hogy őt egyszer sminkelte Michelle Wild, akkor Virágról sajnálatosan megfeledkezünk. Michelle Wild kapcsán emlegetjük a Casting című kisfilmet - amúgy abban látta meg Enyedi Ildikó azt a színészt, akinek aztán odaadta A feleségem története férfi főszerepét (ez majd később még előjön). Az etap végére eljutunk a fotófalig, és találkozunk Pinczés-Pressing Ádámmal, az HBO PR-főnökével (ő lesz különben a vendég a következő rendes podcastban).

23:57 - 28:12 | Téblábolunk a fotófalnál, leszólítjuk az embert, aki végül a főszereplője lesz ennek a podcastnak, Szentgyörgyi Bálintot, A besúgó fő alkotóját, akivel már csináltunk egy adást egy hónappal ezelőtt, de még sok adásnyi anyag van a srácban.

28:12 - 36:39 | Itt már bent vagyunk a buliban, Dorka egyből leszólítja a sorozat női főszereplőjét, Szász Júliát, és megkéri, hogy énekelje el a kedvenc nyolcvanas évekbeli slágerét, de én elszúrom a dolgot. Stalkingoljuk kicsit a távolból Aleska Diamondot és Hermányi Mariannt, kiderítjük, miért nincs itt Szőke Abigél. Megint összefutunk Szentgyörgyi Bálinttal (33:35), és Nemes Jeles Lászlóról meg az Oscar-átokról dumálunk vele.

36:39 - 40:34 | A svédasztalnál összefutunk régi Origós kollégánkkal, Vajda Judittal, akivel arról a nyolc évvel ezelőtti esetről beszélgetünk, amikor A nimfomániás című Lars von Trier-film plakátját megidézve magyar filmes újságírók (köztük Dorka és Judit) orgazmust imitáltak. A "Bálint", akit ebben a szegmensben emlegetünk, nem Szentgyörgyi Bálint, hanem Kovács Bálint (szintén régi Origós kolléga, most HVG-s), Judit pasija, aki a motorja volt annak a nimfomániás-projektnek, amiről majd fogunk csinálni egy külön adást, úgyhogy ne merje senki lenyúlni az ötletet!

40:34 - 42:52 | Dorka elkezd enni egy retróburgert, de a műsor nem állhat meg. Megtudjuk, hogy hamarosan indul a vetítés, és A besúgó hatodik és hetedik részét fogjuk látni. Újabb érdekes adalékok derülnek ki Aleska Diamondról.

42:52 - 46:53 | Beülünk a terembe, Jéger Zsomborról dumálunk, két előadást emlegetünk, amiben zseniális a srác: a Reisz Gábor-féle Komolyan röhejes vagyok címűt, illetve a Kertész utcai Shaxpeare-mosót, amit az Örkényben játszanak. Elkezdődik a vetítés.

46:53 - 67:23 | A vetítés után kitárgyaljuk a két részt, amit láttunk (próbáltam úgy megvágni, hogy szpojlermentes legyen). Aztán arról értekezem, hogy mennyire tarolt volna Berényi Bianka ebben a sorozatban (később megtudtam, hogy hívták is castingra, de háromszor várták hiába), Dorka pedig székfoglalót tart arról, hogy miben hasonlít Szentgyörgyi Bálint Szinetár Miklósra, majd megemlíti Szabó Simont, aki pár perccel később (60:58) megjelenik saját testi valójában. Beszélgetünk Simonnal mindenféléről, például arról, hogy mennyire rákattant mostanában a tengeri hajózásra.

67:23 - 83:25 | Itt van egy ugrás, mert Simon után dumáltunk egy félórát Thuróczy Szabolccsal (aki különben 57:13-nál cameózik), de neki egyetlen mondata sem volt publikus. Visszamegyünk a buliba, éjfél körül jár, fáradtak vagyunk, húznánk már haza, de valami normális végét akarunk még csinálni a műsornak. Megint

Második szponzorált adásunkban a Bartók Tavasz keretein belül megrendezett Budapest Ritmo felkérésére beszélgetünk fiatal magyar rendezőkkel, akik a Ritmo zenei filmes pályázatán nyertek filmjeikkel. Visszatérő vendégünk Korom Anna, aki az Uljana Quartet-koncertfilmet rendezte, eljött vele operatőre, Fecske Flóra is, illetve Szemerey Bence, akinek a koncepciójából készült a Deva In Lumine című film.

Anna és Flóra filmje az Uljana Quartet zenéjét mutatja be egy család több generációjának tagjain keresztül, finoman ábrázolva fájdalmasan lüktető, ezerszínű érzelmeket. Bence pedig Deva, azaz Takács Dorina különleges hangzását egy távoli, misztikus tájra vetítette, a természeti képek közepén a fehér ruhás Dorina és hat barátnője, kórusának tagjai botladoznak a teljesség felé.

Szó esett a pályázatról, mentorokról és a forgatás körüli kihívásokról; Annából és Flórából hamar kiszakadt a legnagyobb fájdalmuk, egy olyan veszteség, amit már soha nem hozhat vissza senki és semmi. Hogyan instruálták a zenészeket? Mennyire elégedettek a végeredménnyel? Jó volt a hangulat, jók a filmek, érdemes elmenni a Budapest Ritmo filmes programjaira, végre élőben találkozhatunk zenével, filmmel, alkotókkal.

Ez a Budapest Ritmo első ilyen pályázata, a két filmet pedig április 10-én, a Toldi moziban, este 8-tól vetítik le. Az április 7-én induló világzenei fesztivál első napján, szintén a Toldiban lesz a tavalyi, online térben megrendezett fesztivál zenés filmjeinek premierje. Az akkori alkotók közül tavaly Szilágyi Fannival, Reisz Gáborral és Szimler Bálinttal beszélgettünk.

Legújabb adásunk vendége az HBO legújabb magyar sorozatának, az 1985-ben játszódó A besúgónak a megálmodója, Szentgyörgyi Bálint. A besúgó az első újkori ízig-vérig magyar gyártású HBO-sorozat: magyar sztoriból, magyar forgatókönyvből, magyar stábbal készült és április 1-jétől a világ több mint 60 országban elérhető. Arra voltunk kíváncsiak, ki ez a fiatal srác, aki a teljes ismeretlenségből érkezett és lett írója, főrendezője, kreátora egy HBO-sorozatnak.

Hogyan történik egy ilyen mesebeli fordulat? Akármilyen hihetetlen, úgy, hogy az ember betelefonál az HBO portájára és kér egy időpontot. Bálint ekkor már haverokkal, nulla forintból leforgatta A besúgó 42 perces pilotját és azzal kopogtatott be az HBO-hoz. „Szeretném ezt megmutatni, eladó!” Nem Bálint volt az egyetlen, aki sorozatötlettel próbálkozott a csatornánál. Mesélt arról, hogy milyen köröket, stációkat kellett megugrania ahhoz, hogy végül az ő ötlete kapjon green lightot és elindulhasson a forgatás.

Egész életében nehezen viselte az oktatási intézményeket és ezért meg sem próbált felvételizni semmilyen filmes iskolába, inkább „elment inasnak”: reklámforgatásokon lapátolt műhavat, büfét pakolt, kopasz statiszta volt Goda Krisztina Veszettek című filmjében, hogy testközelből figyelje meg, hogyan kell egy olyan rendszert működtetni, mint egy óriási forgatás. Mindent megtett, hogy egyre közelebb és közelebb dolgozza magát a kamerához. Bálint beszélt arról a „Szólni akarok!”-érzésről, ami mindig is feszítette, mindig ez hajtotta. El akarta mesélni a történetét. Nem érdekelte soha az, amit mások csinálnak, csak az, amit ő megtehet azért, hogy hatással legyen a nézőre.

Bálint eddigi minden munkája a múltban játszódik (a két kisfilmje közül a Koller Éva bátorsága 1948-ban, az Elszámolnivaló pedig 1989-ben), így kérdeztük arról is, milyen viszony fűzi az ország történelméhez, közelmúltjához, a rendszerváltás előtti időszakhoz. Érez-e nosztalgiát, visszahozna-e bármit a nyolcvanas évekből? Mennyire és hogyan ásta bele magát az 1985-ös magyar valóságba? Hogyan találta ki A besúgó meglepő csavarjait, milyen megoldásokat ötölt ki hősének, Gerinek, a címben szereplő besúgónak, hogy elkerülje a sokszor biztosnak tűnő lebukást?

És amikor végre elindult a munka és fel kellett kelnie és elindulnia élete első forgatási napjára, mit érzett? „Egy olyan fiúnak, aki ötéves kora óta tudja, hogy mivel szeretne foglalkozni, ab start csalódás az élete első fele”, de aznap Bálint megérezte, hogy az az első, elégedetlen szakasz végérvényesen lezárult és elkezdődött valami új és végre azzal foglalkozhat, azt csinálhatja, amit szeretne. Bálint nagyon határozott és lelkes srác, tele lendülettel, de kíváncsiak voltunk, érez-e valaha bizonytalanságot, és ha igen, szakmailag hogyan kezeli ezeket a pillanatokat.

Sokat kérdeztük A besúgó színészeiről, különösen arról a tizenkét fiatal, új arcról, akik fontos szerepet kaptak a sorozatban. Pontosan mit, kiket keresett és hogyan találta meg őket? Sztorizott a forgatásról, különböző munkastílusokról, és arról, hogyan próbálta kondiban tartani magát a többhónapos, megfeszített munka alatt. Néhány nappal a magyarországi választások előtt nem tudtunk nem rákérdezni A besúgó egyik ikonikus mondatára, amit a sorozat karizmatikus lázadója, a Patkós Márton által megformált Száva Zsolt mond ki többször is: „Nem szeretném, hogy egyetlen leválthatatlan ember legyen az ország élén!”

Ha tetszett az adás, és megfordult a fejedben, hogy támogatnád a Filmklub podcastot, akkor ezt a Patreonon teheted meg, ahol beállíthatod, havonta mekkora összeggel szeretnéd segíteni a munkánkat. Kövesd be a Facebook-oldalunkat, és ne tartsd magadban a jó véleményedet: oszd meg, csillagozd fel és véleményezd a podcastot, ahol csak lehet! Köszönjük!

Az 1987-es születésű Fancsikai Péter első színészi feladatát 12 évesen kapta a Szomszédokban, aztán szerepelt a Sorstalanságban, majd 2006-ban nagyobb ismertségre tett szert, amikor két filmben is címszerepet játszott: az egyik volt a Tibor vagyok, de hódítani akarok című tinivígjáték, a másik a Mansfeld című történelmi dráma.

A gimnázium végére kiábrándult a színészetből, és úgy döntött, hogy inkább rendező lesz. Felvételizett Enyedi Ildikó legendás első SZFE-s osztályába, ahova a podcast olyan korábbi vendégei is próbálkoztak, mint Ács Dániel és S. Takács András. Elmeséli a műsorban, hogy milyen bizarr körülmények között nem került be az osztályba, de Enyedivel azóta is jóban van, Péter segített neki vágóhidakat találni a Testről és lélekrőlhöz.

Számos egyébb területen is kipróbálta magát: szerzett zenét (legutóbb a Rengeteg 2-höz), Schilling Árpád és Gulyás Márton alkotótársa volt a Krétakör második korszakában, dolgozott producerként a Hetedik alabárdosban (húgával, Fancsikai Eszterrel együtt, aki amúgy a Nem akarok beleszólni nevű influencertrió egyik tagja), illetve rendezett nagyjátékfilmet (jp.co.de), aminek Rév Marcell (Eufória) volt az operatőre, de dolgozott benne a frissen Oscar-díjas Sipos Zsuzsanna is.

Közben visszatalált a színészethez, feltűnt egy csomó Magyarországon forgatott nemzetközi produkcióban A koronától kezdve a Vajákon át a Kémek küldetéséig, plusz olyan magyar filmekben is, mint a Saul fia vagy a Napszállta, legutóbb pedig a Legjobb tudomásom szerintben brillírozott a főhős pragmatikus főnökének szerepében. Erről az alakításáról pár adással ezelőtt már áradoztunk, de hasonlóan emlékezeteset játszott a Rengeteg - Mindenhol látlakban is.

Elmesélte azt is, hogy miről beszélgetett Mel Gibsonnal nemrég, hogy miért nem ment el a Partizánba dolgozni, hogy milyen a viszonya a testvérével, hogy miből látta, hogy a Saul fia egy nagyon különleges film lesz, de azt is elárulta, hogy hogyan került a dudor a homlokára, illetve, hogy traumaként élte-e meg, amikor kopaszodni kezdett.

Ha tetszett az adás, és megfordult a fejedben, hogy támogatnád a Filmklub podcastot, akkor ezt a Patreonon teheted meg, ahol beállíthatod, havonta mekkora összeggel szeretnéd segíteni a munkánkat. Kövesd be a Facebook-oldalunkat, és ne tartsd magadban a jó véleményedet: oszd meg, csillagozd fel és véleményezd a podcastot, ahol csak lehet! Köszönjük!