34.epizód

Kasuba János építészmérnök Törökszentmiklóson született 1964-ben. A Budapesti Műszaki Egyetemen diplomázott 1988-ban.

Már 1987-ben egy ösztöndíjjal elkezdett Debrecenben a Hajdú Megyei Állami Építőipari Vállalatnál (HÁÉV) dolgozni, ami az egyetem után a munkahelye lett, ekkor költözött Debrecenbe.

1994-ben tervezőtársaival megalapították a Metope 2000 Kft. tervezőirodát, amelynek 2002 óta egyedüli tulajdonosa. Az iroda 2015 óta a Garai utca 18. számú, 1912-ben épült lakóház földszintjén működik. Több középületet és történeti épület felújítást is tervezett. Keresd további DePo részeinket is!

33.epizód.

Az első évadunk végén kitelepültünk a Pepito PizzaBár teraszára és egy igazi olasz est keretén belül adtunk a dolce vitának és Debrecennek.

Másfél órát sűrítettünk össze neked bő egy órába, hogy érezd milyen volt találkozni a DePo hallgatóival, részt venni egy kvízben, enni, inni és podcastelni közösen.

Vendégeink voltak:

• Puskás István, italianista, Debrecen alpolgármestere
• Vespa Club Debrecen
• Seria A Szurkolói Klub Debrecen
• Luca Balduccio

Keresd a Debrecen Podcast további részeit is! :)

32. epizód.

2023. június 27-én történt a 24 emelet, 24 történet c. könyv performatív bemutatója a Desz24-ben a Batthyány utcában.

Egy kisebb beszélgetésen részt vett a könyv néhány szerzője:

• Erdei Nóra, Explore Debrecen
• Horváth Péter helytörténész, Cívisporta
• Szőlősi Zsombor, fotográfus, a könyv egyik szerkesztője
• Somogyi Tibor, író, slammer

Löki Viktor a könyv másik szerkesztője nem volt ugyan jelen, de a Debrecen Podcastet Mikos Ákos képviselte és ő vezette a beszélgetést is.

Kovács Péter DLA Ybl-díjas és kétszeres Pro Architectura díjas építészmérnök, 1957-ben született Debrecenben. Jelenleg a Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építészmérnöki Tanszékének docense, az Archiko Kft. építész iroda vezetője. A Műegyetem elvégzése után építész pályafutását a Kelettervnél, Boruzs Bernát irodájában kezdte. Számos debreceni középület tervezője. A mesterszakos építészhallgatókkal évek óta kutatja és publikálja a város modern építészetét.

Ebből a részből kiderül hogyan alakult a város építészete, miért különleges, ahogy tekintünk, vagy tekinthetünk Debrecen házaira és az is, hogy mit köszönhetünk Klebelrsberg Kunonak?

Műsorvezető: Harangi Attila és Radics Beatrix

A Debrecen és a Kreativitás hatodik részében a Maminventet ismerheted meg. Az egyszemélyes Maminvent márka mögött Kopócs Éva, végzettsége szerint angoltanár, fordító és andragógus áll, aki 2012-ben visszatért gyerekkori kedvenc elfoglaltságához, és elővette régi varrógépét, hogy újra színeket, anyagokat, formákat párosítson, régiből újat alkosson

A műsor történetének első kitelepülését hallgathatod meg.

2023.június 24-től tekinthető meg a Déri Múzeumban az a kiállítás, amely összefoglalja, formába önti, de közben nem rágja a szánkba, hogy mi az a cívis lét.

Lakner Lajos szakmai vezetővel és Novák Ádám projektvezetővel beszélgettünk a Déri Múzeum Cívisek világa cí kiállítás alakuló terében, miközben megidéztük Debrecen múltját és megpróbáltuk felfejteni, hogy mit is jelent cívisnek lenni.

Szilágyi Zoltán gasztroblogger, séf volt a vendégünk, aki két nap intenzív kóstolás után hozott nekünk egy szubjektív ötös listát a város legjobb burgerezőiről.

(Ezt lentebb közre is adjuk, de nem spoilerezünk csak úgy...)

Na, de a listáról!

Azért mondjuk, hogy szubjektív, mert mint majd számotokra is kiderül, vendégünk a pőre gasztro-szempontok helyett más részleteket is figyelembe vett az ötös lista összeállítása során. Azonban nem csak erről beszélgettünk: szóba került a jelenség, miszerint

• fogynak a városból az autentikus hentesek,
• találgattuk kicsit, hogy vajon megéri-e Debrecenben kézműves burgerről gyorséttermi stratégiára váltani,
• értetlenkedtünk, hogy miért nincs több páratlan debreceni párosozó a városban,
• de az is kiderült, hogy az egy kicsit sem tipikusnak mondható séf karrier során hányszor csinált vendégünk Dubarry szeletet.

Megsúgjuk: nem túl sokszor.

A csoport pedig itt található:

https://www.facebook.com/groups/debrecenbenettem Itt találod a rész támákat:

02:02 - Mennyire street food nagyhatalom Debrecen és 5 nagyon jó burgerező a városban

03:00 - Mennyire nem éhes a mai vendégünk és milyen betegséget "szerez" miattunk?

08:22 - Szakácsnak tanulni kell, séfnek meg születni...Debrecenben is.

11:23 - Miért volt nagyon nehéz dolga a food bloggernek, amikor a mai listát összeállította?

13:01 - A kézműves forradalom elhalt. De akkor mi van? Debrecenben milyen street food élet van?

16:16 - Hentesügyi helyzet Debrecenben és a szegedi "romlott" parizer legendája

21:29 - Nem várt indikátor: Tudnál-e helyet mondani, ahol debreceni párost kérhetnél?

24:55 - Napi menü RAGE time

26:23 - Na, de hová vinné a food blogger a városba tévedt túristákat Debrecenben?

34:10 - Lesz-e egyáltalán a jövőben jó street food élet Debrecenben?

36:28 - Mi felé tart a street food világ?

39:29 - Az új kézműves burger az a BBQ

42:10 - Üzleti tanács tőlünk vállalkozni vágyó debrecenieknek és a városnak

44:36 - Kezdődjön Debrecen 5 jó burgerezőjének átbeszélése, megismerése

47:31 - 5. Kicsi Falatozója

50:03 - 4.Szmöre

55:06 - 3. Texas Beef BBQ

57:51 - 2.Black Sheep

01:02:28 - 1. Blazing Burger

01:07:06 - Viktor és Ákos is ajánl két helyet

Jó étvágyat! :)

Pataky Emőke építészmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök, egyetemi tanár, városvédő 50 éve él Debrecenben. Esztergomban született, érettségiig Békéscsabán tanult, majd 1970-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen diplomázott építészként. 1972-ben Debrecenbe költözött családjával és a Debreceni Tervező Vállaltnál dolgozott, ekkor Balmazújvároson az iskolát és az óvodát tervezte.

1975-ben a tervezés helyett a Ybl Miklós Műszaki Főiskolán kezdett el tanítani építészettörténet, műemlékvédelem, népi építészet tárgyakat, egészen 2010-ig. A hallgatóknak rendszeresen szervezett falukutató és felmérőtáborokat Hajdú-Bihar megyei településeken. 1982-ben elvégezte a Budapesti Műszaki Egyetemen a műemlékvédelmi szakmérnöki képzést. 1995-től népi műemléki felügyelőként is dolgozott a Műemlékvédelmi-, később Kulturális Örökségvédelmi Hivatalban:

Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék mellett korábban Békés megyében is. 1985 óta fényképezi a műemlék épületeket, 1993-tól közel 50 kiállításon mutatta be a hagyományos népi építészet értékeit. Értékmentő munkáját Kós Károly-, Forster-, Podmaniczky- és Vargha László-díjjal ismerték el.

Pataky Emőke építészmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök, egyetemi tanár, városvédő 50 éve él Debrecenben. Esztergomban született, érettségiig Békéscsabán tanult, majd 1970-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen diplomázott építészként. 1972-ben Debrecenbe költözött családjával és a Debreceni Tervező Vállaltnál dolgozott, ekkor Balmazújvároson az iskolát és az óvodát tervezte.

1975-ben a tervezés helyett a Ybl Miklós Műszaki Főiskolán kezdett el tanítani építészettörténet, műemlékvédelem, népi építészet tárgyakat, egészen 2010-ig. A hallgatóknak rendszeresen szervezett falukutató és felmérőtáborokat Hajdú-Bihar megyei településeken. 1982-ben elvégezte a Budapesti Műszaki Egyetemen a műemlékvédelmi szakmérnöki képzést. 1995-től népi műemléki felügyelőként is dolgozott a Műemlékvédelmi-, később Kulturális Örökségvédelmi Hivatalban:

Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék mellett korábban Békés megyében is. 1985 óta fényképezi a műemlék épületeket, 1993-tól közel 50 kiállításon mutatta be a hagyományos népi építészet értékeit. Értékmentő munkáját Kós Károly-, Forster-, Podmaniczky- és Vargha László-díjjal ismerték el.

FIGYELEM! A műsor hangminsősége nem az otthonunkéhoz, a Telekom Krafthoz fogható, de izgalmas, hogy a Békás-tó partján vadkacsákat, de sokkal inkább tőkés récéket figyelve beszélgettünk arról, hogy mégis miért különleges a debreceni kacsák feneke? A vendégünk ezúttal Lovas-Kiss Ádám terjedésökológus, botanikus volt, aki az Ökológiai Kutatóközpont debreceni munkatársaként manapság vízimadarak különböző organizmusok terjedésében betöltött szerepét vizsgálja. Hogy ez mit jelent a gyakorlatban? Rengeteg terepen és a mikroszkóp előtt töltött órát, a vizes élőhelyek mellett sátorban vagy a terepjáróban éjszakázást, és a madarak ürülékének ipari gyűjtését, feldolgozását. Ha ez még így ködös, akkor hallgasd meg az adást, és többek között az is kiderül, a világ mely tájairól és miért küldenek Ádámnak madárürüléket, vannak-e Debrecen környékén emberre veszélyes sirályok, illetve hogy hogyan kerültek halak a Békás-tóba a mederkotrások után mindössze néhány hónappal úgy, hogy egyébként külön senki nem telepített bele semmilyen halat? Érdekel a műsor? Gyere el június 30-án a Pepito Pizzabárba és vegyél részt egy közönség előtt rögzített DePo-ben. Fun lesz!