121.adás

🎙️ Tudományos kutatások Debrecenben sorozat – 33. rész

Ebben az epizódban vendégünk Balogh Tamás Zoltán helytörténeti kutató, közlekedéstörténész – akinek elhivatott munkássága nélkül ma kevesebbet tudnánk Debrecen közlekedési múltjáról. Könyvei, kutatásai és várostörténeti publikációi révén Tamás az egyik legfontosabb dokumentálója a helyi közlekedés történetének, a lóvasúttól a polgári repülésig.

🚋 Beszélgetésünkben szó esik a személyes indíttatásról, a diplomamunkáról, és arról, miért választotta a közlekedéstörténetet fő kutatási irányának. Megismerjük eddig megjelent hét könyvét, és azt is, hogyan készült el Debrecen közlekedési katasztere – amelyet ma már hivatalos helyi értékként tartanak számon.

🛤️ Felidézzük a Zsuzsi vonat legismertebb és legszívhezszólóbb történeteit, körbejárjuk a lóvasút működését, és beszélünk a helyiérdekű vasutakról is. Megvitatjuk, milyen szerepe lehet a közösségi közlekedésnek Debrecen jövőjében, és szóba kerül az is: vajon érdekelné Tamást a metró története, ha egyszer Debrecenbe is eljutna?

✈️ Kitérünk a debreceni polgári repülés fejlődésére, és megtudjuk, mivel utazik a legszívesebben az, aki egész életét a járművek történetének szentelte.

🎧 Hallgasd meg az epizódot, és ha tetszett, segítsd a munkánkat egy értékeléssel vagy követéssel Spotify-on vagy Apple Podcasten! 📩 Témajavaslatod vagy visszajelzésed örömmel várjuk: debrecenpodcast@gmail.com

— Készült a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 149187 számú Tudományos Mecenatúra pályázatának támogatásával. — 🔗 További tudományos beszélgetések közérthetően: ÖKÉ! – ÖKOLÓGIA ÉRTHETŐEN podcast: https://open.spotify.com/show/3G0RWtHFFxFPNADZ0pVkye

121.adás

🎙️ Tudományos kutatások Debrecenben sorozat – 33. rész

A mai epizódban Dr. Szabolcs Mártonnal, az Ökológiai Kutatóközpont Konzervációökológiai Kutatócsoportjának tudományos munkatársával beszélgetünk – akinek munkája egyszerre szól a természet szeretetéről, a tudományos precizitásról és a jövő generációinak felelősségéről.

🌿 Szó esik gyermekkori élményeiről, a debreceni kötődéséről, és arról is, hogyan vezetett az út a természetjárástól a nemzetközi kutatásokig. Elmeséli, mit jelentett számára Albánia hüllő- és kétéltűfaunájával foglalkozni, hogyan épített ki nagy léptékű térbeli adatbázisokat, és milyen új távlatokat nyitott ezek alkalmazása a természetvédelmi tervezésben.

🐍 Bemutatja legutóbbi kutatásait is: például azt az elképesztő hároméves terepmunkát, mely során Északkelet-Magyarországon, egy 58 km-es útszakaszon 1715 elütött kígyót regisztrált – és ebből következtetéseket is levon a hazai hüllőállomány veszélyeztetettségéről.

🦋 Szóba kerül a Hortobágyon zajló gyepek restaurációja, valamint az „Élő Magyarország – Országos Élővilág Térképezési Program”, amelyhez bárki csatlakozhat, aki szívesen figyeli, fotózza, és dokumentálja a környezetünk élővilágát – akár az iNaturalist applikáción keresztül.

📱 Kiderül, hogy Marci nemcsak kutatóként, de civilként is aktív természetmegfigyelő: kevesebb mint fél év alatt több mint 2700 fajmegfigyelést rögzített, 1010 különböző fajról.

🧠 Egy epizód, amely megmutatja, mennyire fontos a természet iránti érzékenység, a tudományos alaposság és a közösségi összefogás – ha valóban meg akarjuk ismerni és védeni azt, ami körülvesz bennünket.

🎧 Hallgasd meg az epizódot, és ha tetszett, értékeld vagy kövesd a műsort Spotify-on vagy Apple Podcasten! 📩 Kérdéseidet, ötleteidet, megfigyeléseidet várjuk a debrecenpodcast@gmail.com címen.

— Készült a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 149187 számú Tudományos Mecenatúra pályázatának támogatásával. — 🔗 Ha további tudományos tartalmakat hallgatnál közérthetően, kattints az ÖKÉ! ÖKOLÓGIA ÉRTHETŐEN – a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont podcastjának eddigi részeiért: https://open.spotify.com/show/3G0RWtHFFxFPNADZ0pVkye

120.adás

🎙️ Tudományos kutatások Debrecenben sorozat – 32. rész

A mai epizódban vendégünk Löki Viktor, ökológus, aki a Tudós Horgász című citizen science program kulisszáit tárja fel – és egy különleges tudományos világba vezet, ahol a horgászok nemcsak sportemberek, hanem ökológiai adatközlők is.

🌊 A beszélgetés során megismerjük, hogyan válhatnak a szabadidős horgászok vizeink őrszemeivé, és miként járulhatnak hozzá a természetes vizek állapotának feltérképezéséhez. Szóba kerül az algavirágzás, az inváziós fajok megfigyelése, valamint a horgászat mint kulturális és társadalmi jelenség is.

📱 Viktor mesél a mobilalkalmazásról, amellyel bárki bekapcsolódhat az adatgyűjtésbe, és arról is, hogy miért kiemelten fontos a horgászok tudásának tudományos becsatornázása – különösen egy olyan országban, ahol már több mint egymillióan hódolnak ennek a szenvedélynek.

🌿 Mennyit ér a helyi tudás? Mi történik, ha a laikus megfigyelések találkoznak a laboratóriumi kutatásokkal? És vajon megőrizhetjük-e a felszíni vizeink ökológiai egyensúlyát úgy, hogy közben élvezni is tudjuk őket?

🎧 Hallgasd meg az epizódot, és ha tetszett, segítsd a munkánkat egy követéssel vagy értékeléssel Spotify-on vagy Apple Podcasten! 📩 Kérdéseidet, visszajelzésedet, témajavaslataidat szívesen fogadjuk a debrecenpodcast@gmail.com címen.

— Készült a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 149187 számú Tudományos Mecenatúra pályázatának támogatásával. — 🔗 Ha további tudományos tartalmakat hallgatnál közérthetően, kattints az ÖKÉ! ÖKOLÓGIA ÉRTHETŐEN – a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont podcastjának eddigi részeiért: https://open.spotify.com/show/3G0RWtHFFxFPNADZ0pVkye

119.adás

🎙️ Tudományos kutatások Debrecenben sorozat – 31. rész

A mai epizódban vendégünk Dr. Hegedűs Csaba, a Debreceni Egyetem professzora, a Fogorvostudományi Kar korábbi dékánja – akinek szakmai életútja egy különleges ívet rajzol: fogtechnikusból lett kutatóorvos, oktató, tudományos mentor és intézményvezető.

Beszélgetésünk során szó esik a kezdetekről: hogyan vezetett az út a debreceni Fogtechnikai Vállalattól a tudományos pályáig, és milyen tapasztalatokat hozott magával európai tanulmányútjairól Rostocktól Corkig. 🧪 Részletesen mesél 2000-ben megszerzett PhD-fokozatáról, valamint kutatási területeiről: a fogpótlástanról, az anyagtanról, és azokról az új protetikai megoldásokról, melyekkel a fogorvoslás ma már jóval többet jelent, mint a hagyományos értelemben vett gyógyítást.

📽️ A „Nem hétköznapi protetikai megoldások” című előadása apropóján beszélünk a fogászat technológiai megújulásáról, a digitális eszközök szerepéről, és arról, hogyan változik a páciensszemlélet a 21. században.

📚 Dr. Hegedűs Csaba több mint 400 tudományos közlemény szerzője, és eddig öt PhD-hallgatója szerzett fokozatot a témavezetése alatt. Elmondja, mit jelent számára a tehetséggondozás, miért fontos a jó oktató-hallgató kapcsolat, és mely tárgyakat tanítja a legnagyobb lelkesedéssel.

🌍 Szóba kerül a magyar és debreceni fogorvosképzés nemzetközi megítélése, a külföldi hallgatók szerepe, és az is, hogyan változott a társadalom hozzáállása a fogápolás kultúrájához az elmúlt évtizedekben. 👶 Külön kitérünk arra is, hogy mennyire hatékony ma az iskolai prevenció, és hogyan lehetne még tudatosabbá tenni a fiatal generációk egészségkultúráját.

🎧 Hallgasd meg az epizódot, és ha tetszett, segítsd a munkánkat egy követéssel vagy értékeléssel Spotify-on vagy Apple Podcasten! 📩 Kérdéseidet, visszajelzésedet, témajavaslataidat szívesen fogadjuk a debrecenpodcast@gmail.com címen.

— Készült a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 149187 számú Tudományos Mecenatúra pályázatának támogatásával. — 🔗 Ha további tudományos tartalmakat hallgatnál közérthetően, kattints az ÖKÉ! ÖKOLÓGIA ÉRTHETŐEN – a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont podcastjának eddigi részeiért: https://open.spotify.com/show/3G0RWtHFFxFPNADZ0pVkye

118. adás

🎙️ Tudományos kutatások Debrecenben sorozat – 30. rész

A mai epizódban vendégünk Dr. Zákány Róza, a Debreceni Egyetem kutatóorvosa, a Molekuláris Orvostudomány Doktori Iskola oktatója. Beszélgetésünk során arról mesél, hogyan indult kutatói pályája, mi motiválta arra, hogy az orvostudomány felé forduljon, és hogyan született meg 2001-ben megvédett PhD-dolgozata.

Róza beavat minket két fő kutatási területébe is: a porcdifferenciáció molekuláris szabályozásába, valamint a melanomasejtek jelátvitelének modulálásába – mindezt közérthetően, laikusok számára is élvezhető módon. A több mint 50 tudományos közleménye közül kiemel néhány olyan munkát, amelyek nemcsak szakmailag, hanem emberileg is fontos mérföldkövei voltak a pályájának.

Szóba kerül az oktatás is: témavezetőként eddig már öt doktoranduszt segített végig a tudományos úton, és azt is elmondja, mit jelent számára a tehetséggondozás, a mentorálás, és a hallgatókkal való kapcsolat. 📚 Egy különösen kedves értékelés is terítékre kerül a MarkMyProfessor oldalról – és természetesen a hírhedt vérkenetes metszetek rejtélyéről is lehull a lepel.

🧪 A tudományos ismeretterjesztésről is kérdezzük: vajon hogyan lehet ma hatékonyan átadni az orvostudomány legfontosabb eredményeit a szélesebb közönségnek? Szóba kerül a Science Café, a tudomány népszerűsítésének új útjai, és az is, hogyan lehet a labor világát közelebb hozni az emberekhez.

🏃‍♀️ Végül egy kevésbé ismert oldal is előkerül: a futás szeretete, a természet közelsége, és az a fajta civil érzékenység, amely nemcsak kutatóként, hanem felelős állampolgárként is jellemzi.

🎧 Hallgasd meg az epizódot, és ha tetszett, segítsd a munkánkat egy követéssel vagy értékeléssel Spotify-on vagy Apple Podcasten! 📩 Kérdéseidet, visszajelzésedet, témajavaslataidat szívesen fogadjuk a debrecenpodcast@gmail.com címen.

— Készült a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 149187 számú Tudományos Mecenatúra pályázatának támogatásával. — 🔗 Ha további tudományos tartalmakat hallgatnál közérthetően, kattints az ÖKÉ! ÖKOLÓGIA ÉRTHETŐEN – a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont podcastjának eddigi részeiért.

117. adás

Fodor Dániel (Debrecen, 1980) építészmérnök. A Debreceni Református Kollégium Gimnáziumában

érettségizett. A debreceni Ybl Miklós Műszaki Főiskolán diplomázott, majd a Pécsi

Tudományegyetemen kiegészítőképzéssel kapott egyetemi diplomát. Kassai Zsolt építésznél kezdett

dolgozni, majd Kertai László munkatársa volt 8 évig.

Nagy Béla (Mátészalka, 1982) építészmérnök. A Mátészalkai Esze Tamás Gimnáziumban

érettségizett. A debreceni Ybl Miklós Műszaki Főiskolán diplomázott, majd a Budapesti Műszaki és

Gazdaságtudományi Egyetemen kiegészítőképzéssel kapott egyetemi diplomát. Először a Medmix

Center Kft-nél dolgozott 3 évig, később Kertai László munkatársa volt 3 évig.

Mindketten a D4 Építész Stúdióban dolgoznak, Kállay Ferenc és Biró Béla munkatársaikkal több

értékmegőrző munkát terveztek, pl. a Baross, a Szív a Kossuth és a Thaly Kálmán utcán, illetve a

Méliusz téren. Kiemelt tervezésük a DEAC lelátó sportkomplexum, Immánuel Otthon és Iskola, Fészek

Református Óvoda.

Kertai László (1943–2013) Ybl-díjas építészmérnök. Budapesten, Rákosfalván született, a Budapesti

Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen diplomázott, majd a KÖZTI-nél kezdett el dolgozni.

Feleségével, Pataky Emőke építésszel 1972-ben költöztek Debrecenbe Mikolás Tibor meghívására. A

Kelettervnél dolgozott, a rendszerváltás után a Tér és Forma Kft. irodában társaival, majd a saját

irodája, az Archicomp Építőműhely vezetője volt. Főbb munkái Debrecenben: Kossuth tér, Szent

András templom feltárása az Emlékkerttel és kávézóval, Kálvin téri udvarház, Hódos Imre

Sportcsarnok, Aquaticum Mediterrán Élményfürdő, Füredi úti református templom, Lovarda, MTA

DAB Székház, a Debreceni Egyetem Klinika több épülete. Továbbá a poroszlói Tisza-tavi Ökocentrum.

116. adás

🎼 Tudományos kutatások Debrecenben sorozat – 29. rész

A mai epizódban vendégünk Prof. Dr. Nagy Csaba Zoltán egy olyan zenetudós, aki nemcsak az első hallgatója volt a Debrecenben elinduló egyetemi zeneművészeti képzésnek, hanem az első is, aki Budapesten kívül szerzett zenetudományi diplomát. Az egyetemi jelenléte önmagában zenetörténeti jelentőségű – és már ez is elég lenne egy külön epizódhoz, de mi jóval mélyebbre ástunk.

Beszélgetésünk során szó esik arról, vajon be lehet-e építeni a vihar hangjait a barokk zenébe, és hogy mi különbözteti meg Vivaldit Bach-tól – zeneelméleti szempontból, miközben ugyanabban a korban alkottak. Megismerjük, mi is az a barokk oboa, kell-e hozzá rizsporos paróka, és hogy a klasszikus zene miért hasonlítható a nyelvtanuláshoz.

A zenei pálya majdnem a teológia miatt maradt el, mégis megszületett egy életút, amely a zongora, a vonós hangszerek és a zenetudomány bűvöletében íródik – miközben az is kiderül, hány évesen „öregedhet ki” valaki egy hangszerből.

🎧 Hallgasd meg az epizódot, és ha tetszett, segítsd a munkánkat egy követéssel vagy értékeléssel Spotify-on vagy Apple Podcasten! 📩 Kérdéseidet, visszajelzésedet és saját zenei emlékeidet örömmel fogadjuk a debrecenpodcast@gmail.com címen.

— Készült a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 149187 számú Tudományos Mecenatúra pályázatának támogatásával. — 🔗 Ha további tudományos tartalmakat hallgatnál közérthetően, kattints az ÖKÉ! ÖKOLÓGIA ÉRTHETŐEN – a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont podcastjának eddigi részeiért.

115. adás

Tudományos kutatások Debrecenben sorozat – 28. rész

A mai epizódban vendégünk Dr. Horváth Andrea, a Debreceni Egyetem Germanisztikai Intézetének intézetigazgatója, a Debreceni Német Kulturális Fórum elnöke. Beszélgetésünk során szó esik arról, hogyan fonódik össze életében Debrecen, a német és francia nyelv, valamint a tudomány és tanítás iránti szenvedély.

Andrea mesél német és francia nyelvi kötődéseiről, oktatási és kutatási tapasztalatairól, valamint a gender studies és a migráns irodalom témájában végzett munkájáról. Elmondja, hogyan formálódott a tudományos érdeklődése, és milyen dilemmákat hozott a tanári vagy kutatói pálya közötti választás.

Szó esik az identitás és az interkulturalitás kérdéséről is – és arról, hogy a nyelv és a kultúra miként segíthet hidakat építeni különböző világok között. Andrea betekintést ad a német vállalati kultúra debreceni jelenlétébe, megosztja gondolatait a magyar-német kapcsolatok különbségeiről, tréningekről és oktatási szinergiákról.

🎡 Végül megidézzük Debrecen német emlékeit: beszélünk szürkemarha-útvonalakról, emlékhelyekről, és arról is, hogyan élhető meg a német kultúra napjainkban – akár egy helyi Oktoberfesten, akár egy tányér jellegzetes étel mellett.

🎧 Hallgasd meg az epizódot, és ha tetszett, segítsd a munkánkat egy követéssel vagy értékeléssel Spotify-on vagy Apple Podcasten! 📩 Kérdéseidet, visszajelzésedet, ötleteidet szívesen fogadjuk a debrecenpodcast@gmail.com címen.

— Készült a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 149187 számú Tudományos Mecenatúra pályázatának támogatásával. — 🔗 Ha további tudományos tartalmakat hallgatnál közérthetően, kattints az ÖKÉ! ÖKOLÓGIA ÉRTHETŐEN – a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont podcastjának eddigi részeiért.

114.adás

Helmeczi Irén a következő vendég.

https://ertedmagad.hu/

113.adás

Váradi Katalin történésszel, a Déri Múzeum muzeológusával és Sápi Leventével beszélgettünk a nagybátyjáról, Sápi Lajos építészről és a hagyatékáról.

Dr. Sápi Levente (Debrecen, 1951) agrármérnök, növényvédő szakmérnök, vadgazdálkodási szakmérnök, környezetvédelmi- és környezetgazdálkodási szakmérnök, mezőgazdaságtudományi doktori címet szerzett, 40 éve dolgozik a felnőttoktatásban.

A Sápi család nemesi származású, Földesről költöztek Debrecenbe. Sápi Lajos (1909–1993) építészmérnök, édesapja Sápi István kőművesmester volt (Sápi István testvére Sápi Zoltán, Levente édesapja). Sápi Lajos 1931-ben diplomázott a Budapesti Magyar Királyi Állami Felső Építő Ipariskolában, majd kivitelező cégeknél dolgozott. 1937-től a városi tanács építési osztályán dolgozott, csoportvezető lett. 1962-től a Debreceni Tervező Vállalatnál dolgozott műszaki vezetőként és tervellenőrként.

1972-ben nyugdíjba vonult, majd műszaki ellenőrként és műemléki felügyelőként is tevékenykedett. 1972-ben jelent meg a Debrecen település- és építéstörténete című, máig nagyhatású és alapműnek számító könyve. Az 1950-es évektől számos hiánypótló tanulmányt és cikket publikált Debrecen épületeiről és várostörténetéről. Kutatta például a cívisházakat, a népi építészeti emlékeket, a faragott kapukat, az újsorosi házakat, a műemlékeket, a régi temetőket, a csatornázást, a városrendezést, illetve Borsos József és Péchy Mihály munkásságát.