Az ingatlan.com mérései szerint az albérletszezon első hónapjában lassult a drágulás: országosan 1,1, Budapesten csak 0,7 százalékkal nőttek az árak, éves szinten pedig 7,5, illetve 7,2 százalékos az emelkedés. A kínálat négyéves csúcson van (több mint 18 ezer kiadó ingatlannal), ami egyre erősebb versenyhelyzetet teremt a bérbeadók között. A fővárosban több kerületben csökkentek az albérletárak, vidéken pedig stagnálás, kisebb visszaesés, illetve felzárkózás is tapasztalható. A portál vezető gazdasági szakértője, Balogh László ebben az epizódban elárulja, hogy ez a jelenség hogyan áll összefüggésben az Otthon Start programmal, és milyen tendenciák jellemzik az átalakuló albérletpiacot.

A Duna House (DH) friss adatai szerint a budapesti lakáspiac egy év alatt látványosan eltolódott a magasabb árkategóriák felé. Budán a 70 millió feletti ingatlanok aránya 15-ről 61 százalékra nőtt, míg a középkategóriás és olcsóbb lakások részesedése drasztikusan visszaesett. Pesten kiegyenlítettebb a változás, de ott is nőtt a 70 millió feletti és a 60–70 milliós lakások aránya, miközben az eddigi alsóbb ársávok gyakorlatilag eltűntek. Szegő Péter, a DH vezető elemzője ebben az epizódban bemutatja a drágulás tendenciáit, amelyekben még nem is feltétlenül érhetők tetten az Otthon Start hatásai. A szakértő otthont keresőknek és befektetőknek egyaránt tartogat fontos tanácsokat az ársávok változásai miatt.

Ne szépítsük: az Európai Unió nemrég életbe lépett AI Act-je jogi útvesztő lehet a szervezetek számára, akik később akár több tízmillió eurós bírságot is kockáztatnak, ha nem felelnek meg az előírásoknak. A mesterséges intelligencia alkalmazása szerzői és személyiségi jogokkal kapcsolatban is hordoz kockázatokat, amelyek miatt elengedhetetlen a törvényi keretezés. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban segít kiigazodni, hogy milyen iránymutatásokhoz kell már most alkalmazkodni, és hogyan érdemes azonnal elkezdeni a felkészülést az AI etikus és demokratikus alkalmazására. A szakértő nem vitatja, hogy a kkv-k és a nagyvállalatok eltérő esélyekkel kezdhetnek neki a feltételek teljesítésének, mégis, a rugalmas törvény egyszerre szolgálja az innovációt és a hatékony felhasználást.

Bár a magyar e-kereskedelmi szektor pozitív évet tudhat maga mögött, a növekedést nem feltétlenül a hazai kereskedők, sokkal inkább a Temu menetelése hajtja. A kínai webáruház-óriás legyőzhetetlennek tűnik, pedig nem az: sok módszerrel befogható, amire képesek is lennének a magyar e-kereskedők, ha igazán akarnák. Cserjés-Kopándi Ildikó, az online áruforgalom változásairól nemrég részletes kutatást közlő PwC Magyarország e-kereskedelmi szakértője szerint minden technikai eszköz adott, de a magyar kereskedők mégsem elég sikeresek. Ennek összetett, ám nagyon világos okai vannak, a technikai felkészületlenségtől a nyilvánvaló helyzeti előnyök elszalasztásáig. A szakértő ebben az epizódban arra is választ ad, hogy magyar e-kereskedőként hogyan érdemes nyitni, legalább a környező országok online vásárlói felé.

Bár itthon nincs rá egyértelmű jogi keretezés, kijelenthetjük: mivel az arcnak van karaktere, lehet kereskedelmi értéke és igenis létezik a védjegyszerű használata, meg kell oldani, hogy be lehessen jegyeztetni. Az erre vonatkozó magyar precedenst dr. Czirják-Nagy Ágota ügyvédi csapata érte el, az irodavezető arcának bejegyeztetésével. A szakember kérésünkre bemutatta, miért fontos ezt a folyamatot belehajlítani a hazai jogalkotásba, majd alkalmazásba, és elárulta, hogyan használható az arcvédjegy gazdasági haszonszerzésre, illetve a fogyasztói bizalom növelésére. Ami ennél is messzebbre mutat: a művészektől, sportolóktól kezdve a zenészeken, startup-alapítókon és influenszereken át a hétköznapi tartalom-előállítókig egyre fontosabbá válik az engedély nélküli és például deepfake felhasználás elleni védelem, valamint a hitelesség megőrzése.

A Siemens a világ vezető automatizálási és robotikai szakkiállításán, a müncheni automaticán mutatta be intralogisztikai fejlesztéseit. Ezekkel már nem csak nagyvállalati, hanem kkv-szinten is elérhetővé válnak a vállalat raktárautomatizáló megoldásai. Boros Péter, a Siemens Zrt. szakértője kérésünkre bemutatta az autonóm mobil robotokban (AMR) és automatizált irányítású járművekben (AGV) rejlő új lehetőségeket, amelyek üzembe helyezését és működtetését új dimenzióba emeli az Operations Copilot rendszer, valamint a Safe Velocity szoftvermegoldás. Előbbivel, a mesterséges intelligencia alapú felületén keresztül beszélgetésbe is elegyedhetünk, míg utóbbi hibabiztosan felügyeli a járművek sebességét, lehetővé téve, hogy a biztonsági lézerszkennerek védőmezői valós időben igazodjanak az adott környezethez.

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.

Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.