A roma fiatalok továbbtanulási és munkavállalási esélyei továbbra is jelentősen elmaradnak az átlagtól – hívja fel a figyelmet a 15 éves HBLF-Romaster Alapítvány. A szegregátumokban élők gyakran alapvető tanulási feltételek nélkül nőnek fel, az iskolarendszer pedig sok esetben nem tudja kezelni a hátrányokat. Az EU és a KSH adatai szerint magas a szegregáció, a korai iskolaelhagyás és az alacsony végzettség aránya a roma fiatalok között, ami rontja a foglalkoztatottságot. Makádi Zsófia, az alapítvány ügyvezető igazgatója segít megérteni az okokat és elmondja, mekkora segítség lehet a jól célzott közösségi, ösztöndíj- és mentorprogram a helyzet hosszútávú rendezésében.

Új iparágak és tudományos területek sora foglalkozik modern kori életmódunk rossz szokásaival és a belőlük eredő akár krónikus betegségekkel, amelyek megelőzésére olyan szakmák jöttek létre, mint az életmódorvoslás vagy a health coaching. A testi-lelki egészséggel kapcsolatos tanácsadás a minőségi életre odafigyelő nyugati társadalmak számára hétköznapi dolog, de nálunk még viszonylag új területnek számít. Marton Balázs health coach, az IronCoach.hu alapítója a személyes történetén keresztül mutatja be a modern szakma misszióját és felvázol néhány egyszerűen alkalmazható rutint, amellyel végre elindulhatunk a jóllét felé vezető úton.

Hamarosan a magyar cégeknek is átláthatóvá kell tenniük, hogy azonos értékű munkáért minden dolgozó egyenlő díjazást kapjon. Bár a bérszakadék a nemek között ma még jelentős – Magyarországon 17 százalék –, a szervezetek többsége nincs felkészülve a változásra, a munkavállalók pedig tartanak a fizetések nyilvánosságától. Gönczi Gyöngyi, a PwC Magyarország People and Organisation tanácsadási csapatának vezetője ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az EU-s bértranszparencia-direktíva nem egyéni fizetések közzétételét, hanem igazságos, átlátható bérezési rendszereket és rendszeres bérszakadék-jelentést ír elő. A PwC és a Profession.hu közös programmal segíti a vállalatokat a tévhitek eloszlatásában és a felkészülésben.

Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.

Tudatos otthonteremtési stratégia újabb állomásának tartja a jelentős kamatkedvezménnyel igényelhető Otthon Start bevezetését a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára. Panyi Miklós az „albérletből otthonba logika” mentén ajánlja a hitellehetőség kihasználását, és hangsúlyozza: olyan albérletárak alakultak ki, hogy a 3 százalékos kölcsön érdemi segítség, hiszen a fiatalok a lakhatás finanszírozása helyett ugyanannyiért, vagy kevesebbért kezdhetik el kifizetni a saját otthonukat. A politikus úgy látja, a program serkenti az új lakások építését is, ami közép-hosszútávon egyensúlyba hozhatja az ingatlanárak emelkedését.

Az ingatlan.com mérései szerint az albérletszezon első hónapjában lassult a drágulás: országosan 1,1, Budapesten csak 0,7 százalékkal nőttek az árak, éves szinten pedig 7,5, illetve 7,2 százalékos az emelkedés. A kínálat négyéves csúcson van (több mint 18 ezer kiadó ingatlannal), ami egyre erősebb versenyhelyzetet teremt a bérbeadók között. A fővárosban több kerületben csökkentek az albérletárak, vidéken pedig stagnálás, kisebb visszaesés, illetve felzárkózás is tapasztalható. A portál vezető gazdasági szakértője, Balogh László ebben az epizódban elárulja, hogy ez a jelenség hogyan áll összefüggésben az Otthon Start programmal, és milyen tendenciák jellemzik az átalakuló albérletpiacot.

A Duna House (DH) friss adatai szerint a budapesti lakáspiac egy év alatt látványosan eltolódott a magasabb árkategóriák felé. Budán a 70 millió feletti ingatlanok aránya 15-ről 61 százalékra nőtt, míg a középkategóriás és olcsóbb lakások részesedése drasztikusan visszaesett. Pesten kiegyenlítettebb a változás, de ott is nőtt a 70 millió feletti és a 60–70 milliós lakások aránya, miközben az eddigi alsóbb ársávok gyakorlatilag eltűntek. Szegő Péter, a DH vezető elemzője ebben az epizódban bemutatja a drágulás tendenciáit, amelyekben még nem is feltétlenül érhetők tetten az Otthon Start hatásai. A szakértő otthont keresőknek és befektetőknek egyaránt tartogat fontos tanácsokat az ársávok változásai miatt.

Ne szépítsük: az Európai Unió nemrég életbe lépett AI Act-je jogi útvesztő lehet a szervezetek számára, akik később akár több tízmillió eurós bírságot is kockáztatnak, ha nem felelnek meg az előírásoknak. A mesterséges intelligencia alkalmazása szerzői és személyiségi jogokkal kapcsolatban is hordoz kockázatokat, amelyek miatt elengedhetetlen a törvényi keretezés. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban segít kiigazodni, hogy milyen iránymutatásokhoz kell már most alkalmazkodni, és hogyan érdemes azonnal elkezdeni a felkészülést az AI etikus és demokratikus alkalmazására. A szakértő nem vitatja, hogy a kkv-k és a nagyvállalatok eltérő esélyekkel kezdhetnek neki a feltételek teljesítésének, mégis, a rugalmas törvény egyszerre szolgálja az innovációt és a hatékony felhasználást.

Bár a magyar e-kereskedelmi szektor pozitív évet tudhat maga mögött, a növekedést nem feltétlenül a hazai kereskedők, sokkal inkább a Temu menetelése hajtja. A kínai webáruház-óriás legyőzhetetlennek tűnik, pedig nem az: sok módszerrel befogható, amire képesek is lennének a magyar e-kereskedők, ha igazán akarnák. Cserjés-Kopándi Ildikó, az online áruforgalom változásairól nemrég részletes kutatást közlő PwC Magyarország e-kereskedelmi szakértője szerint minden technikai eszköz adott, de a magyar kereskedők mégsem elég sikeresek. Ennek összetett, ám nagyon világos okai vannak, a technikai felkészületlenségtől a nyilvánvaló helyzeti előnyök elszalasztásáig. A szakértő ebben az epizódban arra is választ ad, hogy magyar e-kereskedőként hogyan érdemes nyitni, legalább a környező országok online vásárlói felé.

Bár itthon nincs rá egyértelmű jogi keretezés, kijelenthetjük: mivel az arcnak van karaktere, lehet kereskedelmi értéke és igenis létezik a védjegyszerű használata, meg kell oldani, hogy be lehessen jegyeztetni. Az erre vonatkozó magyar precedenst dr. Czirják-Nagy Ágota ügyvédi csapata érte el, az irodavezető arcának bejegyeztetésével. A szakember kérésünkre bemutatta, miért fontos ezt a folyamatot belehajlítani a hazai jogalkotásba, majd alkalmazásba, és elárulta, hogyan használható az arcvédjegy gazdasági haszonszerzésre, illetve a fogyasztói bizalom növelésére. Ami ennél is messzebbre mutat: a művészektől, sportolóktól kezdve a zenészeken, startup-alapítókon és influenszereken át a hétköznapi tartalom-előállítókig egyre fontosabbá válik az engedély nélküli és például deepfake felhasználás elleni védelem, valamint a hitelesség megőrzése.