Bagoly mondja
Bagoly mondja
A Bagoly mondja, a Fórum Kisebbségkutató Intézet tudományos podcastje. Egy podcast, amelyben felvidéki magyar tudósok beszélnek kutatásaikról, eredményeikről, könyveikről közérthetően és érdekesen. Egy műsor, amelyből kiderül, hogy mivel is foglalkoznak a szlovákiai magyar történészek, etnológusok, szociológusok, irodalomárok s más tudományágak képviselői. A somorjai székhelyű Fórum Kisebbségkutató Intézet célja a szlovákiai magyar társadalom jelenének és múltjának tudományos igényű kutatása. Az intézet az itt folyó történetei, etnológiai, szociológiai és más kutatások mellett nagy hangsúlyt helyez a szlovákiai magyarok írott, képi és szóbeli emlékeinek dokumentálására és digitalizálására.
Epizódok
Mit kell tudni az iszlám vallás múltjáról és jelenéről? Milyen ember volt Mohamed, hogyan és milyen szabályokat betartva imádkoznak a muszlimok? Ilyen és hasonló témákba vezeti be a hallgatót Kovács Attila iszlamológus, akit Nagy Ildikó kérdezett stúdiónkban.
Kovács Attila (1973) iszlamológus, vallástörténész, a Komenský Egyetem összehasonlító vallástörténeti tanszékének docense. Számos külföldi egyetem vendégelőadója. Tudományos tevékenységében elsősorban a kortárs iszlám problémáival, a Közel-Kelet legújabb kori és kortárs történetével, az iszlám fundamentalizmussal, az iszlám és a vizualitás kérdéskörével foglalkozik.
Kovács Attila néhány, online is elérhető munkája:
– Tiltótáblák között : ellenőrzés és szabályozás a jeruzsálemi Templom-hegyen/Haramban. In Dobrovits Mihály (szerk.): Az ereinkben forró tűz. A XIX. Nemzetközi Vámbéry Konferencia előadásai. Dunaszerdahely, Vámbéry Polgári Társulás, 2022, 327–387.
– Islamský reformizmus a radikalizmus: postavy a pojmy. Bratislava: STIMUL, 2010, 91 p.
A nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem professzora, Benyovszky Krisztián egyik fő kutatói területét a peremműfajok jelentik. Csanda Gábor kérdezte őt kiadványokról, de nem a könyvek belsőjéről, tehát amit a fedél magában rejt, hanem éppenséggel a külsőségekről, verbális és vizuális jellemzőikről.
Benyovszky Krisztián (1975) – irodalomtörténész, műfordító, szerkesztő. A nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének a professzora. Elsősorban irodalomelméleti kérdésekkel, a populáris kultúrával, a kortárs magyar, cseh és szlovák prózával és a detektívtörténetekkel foglalkozik.
Online is elérhető írások Benyovszky Krisztiántól:
Benyovszky Krisztián: Megközelítési szempontok a populáris irodalom és kultúra tanulmányozásához. Nyitra, 2019.
Benyovszky Krisztián: A név mint paratextus a műfordítás gyakorlatában. Névtani Értesítő, 2021, 45–67.
http://real.mtak.hu/141028/1/NE43_03_BK.pdf
Benyovszky Krisztián: Marple kisasszony kényszervakáción. Irodalmi Szemle, 2016, 7–8. sz., 11–20.
https://irodalmiszemle.sk/wp-content/uploads/2016/07/2016-07-08.pdf
A Szlovák Tudományos Akadémia Világirodalmi Intézetének igazgatója, Görözdi Judit többek között a kortárs magyar prózairodalom szlovákiai fogadtatásával is foglalkozik. A műfordításokról és arról, hogyan viszonyul a szlovák olvasóközönség a magyar irodalomhoz, Csanda Gábor kérdezte őt.
Görözdi Judit (1968) – irodalomtörténész, műfordító. Elsősorban a kortárs magyar irodalommal és annak szlovákiai recepciójával foglalkozik. Monográfiát írt Mészöly Miklós munkásságáról, valamint több jelentős írása jelent meg Esterházy Péter és Nádas Péter munkáiról. Jelenleg a Szlovák Tudományos Akadémia Világirodalmi Intézetének az igazgatója.
Online is elérhető írások Görözdi Judittól:
Görözdi Judit: Esterházy Péter „szlovák története”. In Külországi könyvespolcokon: Tanulmányok Esterházy Péter idegen nyelvű recepciójáról. Szerk. Görözdi Judit, Balogh Magdolna. Budapest : Reciti Kiadó, 2022, 133–155.
https://www.reciti.hu/2022/7403
Görözdi Judit: Esterházy Péter a közép-európai irodalmi kánonban – a szlovák példa. In Partitúra, XIV. évf. 2019/1, 39–50.
http://www.partitura.fss.ukf.sk/?page_id=3006
Görözdi Judit: Pavel Vilikovský magyarul. In Szomszédok a kirakatban: A szlovák irodalom recepciója Magyarországon 1990 után. Szerk. Balogh Magdolna. Budapest: Reciti Kiadó, 2018, 93–104.
Angyal Béla már évtizedek óta kutatja a szlovákiai magyar társadalmat, annak történetét, néprajzát. A Bagoly mondja podcastban az utóbbi években a csehországi levéltárakban folytatott kutatásai nyomán arról beszél, hogyan történt a szlovákiai magyarság jogfosztásának előkészítése és hogyan viszonyult ehhez a csehszlovák politikai és társadalmi elit.
Angyal Béla (1958) – történész, etnográfus, a Fórum Kisebbségkutató Intézet külső munkatársa. Szerteágazó tudományos pályája során foglalkozott etnográfiai és történeti témákkal, illetve szűkebb szülőföldjének, Gútának a történetével.
Online is elérhető írások Angyal Bélától a témához:
Adatok a szlovákiai magyarok csehországi deportálásának történetéhez, 1946–1949 (1. rész). Fórum Társadalomtudományi Szemle, 2019, 4. sz. 123–164.
Adatok a szlovákiai magyarok csehországi deportálásának történetéhez, 1946–1949 (2. rész). Fórum Társadalomtudományi Szemle, 2020, 1. sz. 147–166.
Adatok a szlovákiai magyarok csehországi deportálásának történetéhez, 1946–1949 (3. rész). Fórum Társadalomtudományi Szemle, 2020, 2. sz. 107–138.
Az Európai Unió döntéshozatali rendjének alapproblémája, hogy nem létezik európai démosz. Nincsen európai nép, a tagországok polgárjai nem alkotnak egy kulturálisan összeforrott, egymást értő, ismerő és értékelni képes politikai közösséget. A könyv, amelyikről szó van, arra tesz kísérletet, hogy az ilyen közösség létrejöjjön. Egy olyan sajátos modellt vázol fel, amelyik ezt lehetővé teszi. Erről beszélget Lampl Zsuzsanna a szerzővel, Öllös Lászlóval.
Öllös László (1957) A Fórum Kisebbségkutató Intézet elnöke, a nyitrai Konstantin Egyetem Filozófia és Politikatudományi Tanszékének docense, a Fórum Társadalomtudományi Szemle szerkesztőbizottságának elnöke.
Fő kutatási területei a nemzeti és az emberi jogok viszonya, a magyar–szlovák kapcsolatok értékrendje, valamint az európai identitás.
A témához kapcsolódó, online is elérhető publikáció:
Öllös László: Európai identitás. Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2019, 238 p. átdolgozott kiadás (Nostra Tempora, 27.) ISBN 978-80-89978-09-0
https://forumeshop.sk/termek/ollos-laszlo-europai-identitas-3/
http://www.kpes.ff.ukf.sk/wp-content/uploads/Ollos_Europai-identitas.pdf
Szent-Ivány József a két háború közötti szlovenszkói magyar világ kiemelkedő jelentőségű képviselője volt, s tevékenysége meghatározta a korabeli szlovenszkói magyar politikát, művelődést, újságírást, sportéletet. Ebből a sokféle tevékenységből Tóth László a Bagoly mondja podcast új adásában a művelődés- és irodalomszervező, illetve a lapalapító Szent-Ivány alakját mutatja be.
Tóth László (1949) – József Attila-díjas költő, szerkesztő, művelődéstörténész. A szlovákiai magyar irodalmi élet kiemelkedő képviselője, több tucat kötet (versek, esszék, irodalmi portrék stb.) szerzője, az Irodalmi Szemle és a Kalligram egykori szerkesztője.
Online is elérhető írások Tóth Lászlótól a témához:
Simon Attila – Tóth László: Kis lépések nagy politikusa. Szent-Ivány József, a politikus és művelődésszervező (Somorja, 2016)
https://library.hungaricana.hu/hu/view/Somorja_ForumIntezet_Sk_032/?pg=0&layout=s
Lőrincz Gyula, Fábry István, Dénes Ferenc – három szlovákiai magyar személyiség, akik amellett, hogy magas párttisztségeket töltöttek be, egyben a csehszlovák parlament képviselői is voltak. De mit tettek a parlamentben és mi volt a szerepük azoknak a további magyar képviselőknek, akiknek a nevét akkor sem nagyon lehetett ismerni, mára viszont teljesen a feledés homálya borult rájuk? A Bagoly mondja új adásában erről beszélgetett Popély Árpád történésszel Nagy Ildikó.
Popély Árpád (1970) történész, a Fórum Kisebbségkutató Intézet tudományos munkatársa, a komáromi Selye János Egyetem történelem tanszékének docense. Fő kutatási területe Csehszlovákia és a szlovákiai magyarság második világháború utáni története.
Ajánlott könyvek Popély Árpádtól:
Popély Árpád – Simon Attila (szerk.): „Akaratunk ellenére…” Dokumentumok a csehszlovákiai magyarság történetéből 1918–1992. Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2020.
Popély Árpád: Két választás Csehszlovákiában. A szlovák országgyűlés és a kárpátukrán szojm megválasztása 1938–1939. Kalligram, Dunaszerdahely – Pozsony, 2019.
https://www.academia.edu/60812827/Pop%C3%A9ly_%C3%81rp%C3%A1d_K%C3%A9t_v%C3%A1laszt%C3%A1s_Csehszlov%C3%A1ki%C3%A1ban_A_szlov%C3%A1k_orsz%C3%A1ggy%C5%B1l%C3%A9s_%C3%A9s_a_k%C3%A1rp%C3%A1tukr%C3%A1n_szojm_megv%C3%A1laszt%C3%A1sa_1938_1939_Pozsony_Kalligram_2019
Popély Árpád: Fél évszázad kisebbségben. Fejezetek a szlovákiai magyarság 1945 utáni történetéből. Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2014.
https://library.hungaricana.hu/hu/view/Somorja_ForumIntezet_NostraTemp_20/?pg=0&layout=s
Popély Árpád (szerk.): Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948–1956 közötti történetéhez I–II. Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2008, 2014.
http://mek.oszk.hu/06700/06746/06746.pdf
Popély Árpád: 1968 és a csehszlovákiai magyarság. Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2008.
https://mek.oszk.hu/06700/06723/06723.pdf
Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944–1992. Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2006.
https://mek.oszk.hu/08000/08069/08069.pdf
A második világháború utáni szlovákiai népbíróságok egyik célja minél több magyar háborús
bűnössé nyilvánítása volt. Ennek során számos református papot is megvádoltak és bíróság elé állítottak.
A népbíróság működéséről és arról, milyen vádakkal vádoltak meg református
lelkészeket és milyen ítéleteket hoztak ellenük, Csanda Gábor beszélget Simon Attila
történésszel.
Simon Attila (1966) történész. A Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a Fórum
Kisebbségkutató Intézet igazgatója és a Selye János Egyetem tanszékvezető docense. Fő kutatási
területe a szlovákiai magyarok két világháború közötti története.
A témához kapcsolódó, online is elérhető publikációi:
A népbíróságtól az állambiztonsági szolgálatokig. Adalékok Varga Imre református püspök
életpályájának a megítéléséhez. Fórum Társadalomtudományi Szemle, 2022, 4. sz., 61–76.
L. Juhász Ilona Dél-Szlovákiában, de Európa más tájain utazva már több mint két évtizede dokumentálja az út menti emlékjeleket: az első vagy második világháborús emlékeket éppúgy, mint az utóbbi évek baleseteiben elhunyt áldozatok ún. haláljeleit. Erről a tevékenységéről és az emlékjelekről beszélget vele a Bagoly mondja legújabb adásában Nagy Ildikó.
L. Juhász Ilona (1960) etnológus, a Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi székhelyű Etnológiai Központjának tudományos munkatársa. 2007-ig ő állította össze a (cseh)szlovákiai magyar néprajzi bibliográfiát. Kutatási témái közé elsősorban a temetkezési szokások és a temetőkultúra változásai, a különböző emlékjelek (háborús emlékjelek, halálhelyjelek, emlékoszlopok/kopjafák, a holokauszt emlékjelei stb.), valamint a szokásváltozások és a hiedelmek tartoznak. E témákban több monográfiája is megjelent.
Online is elérhető publikációi:
L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) – Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)
(A keresőbe írják be: Neveitek e márványlapon…)
L. Juhász Ilona: Rítusok, jelek, szimbólumok. Tanulmányok az összehasonlító folklorisztika köréből – Notitia Historico-Ethnologica 5. (Somorja–Komárom, 2011)
(A keresőbe írják be: Rítusok, jelek, szimbólumok.)
L. Juhász Ilona: "Fába róva, földbe ütve…" A kopjafák/emlékoszlopok mint a szimbolikus térfoglalás eszközei a szlovákiai magyaroknál – Interethnica 8. (Somorja–Dunaszerdahely, 2005)
(A keresőbe írják be: "Fába róva, földbe ütve…")
Az ŠtB-ről, vagyis a csehszlovák állambiztonsági szolgálat tevékenységéről már mindenki hallott. Arról azonban kevés szó esik, hogy a titkosszolgálat kikkel működött együtt és kiket figyelt meg a szlovákiai magyarok közül. Többek között erről is beszélget Nagy Ildikó a Bagoly mondja podcast legújabb adásában Bukovszky László történésszel, a Nemzeti Emlékezet Intézete levéltárának volt igazgatójával.
Bukovszky László (1966) történész, levéltáros. 1988-tól 2003-ig a Pozsonyi Állami Levéltár Vágsellyei Fióklevéltárának főlevéltárosa volt. 2003-tól 2008-ig a Nemzeti Emlékezet Intézete Levéltári Főosztályának az igazgatói tisztjét látta el. 2008-tól 2010-ig a csehországi Állambiztonsági Szervek (Archiv bezpečnostních složek) Levéltárának volt a főigazgatója. Jelenleg a Szlovák Köztársaság nemzeti kisebbségekért felelős kormánybiztosa. Szakterületét elsősorban a közigazgatás-történet és az állambiztonsági szolgálatok tevékenységének kutatása jelenti.
Bukovszky Lászlónak a témához kapcsolódó, online is elérhető publikációi:
Az Államvédelmi Hatóság (ŠtB) és az 1956-os magyar forradalom. In: Edita, Ivanicková–Simon Attila (szerk.): Az 1956-os magyar forradalom és Szlovákia, Fórum Kisebbségkutató Intézet, Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete, Somorja–Pozsony, 2006, 75–81
https://neb.hu/asset/phpHlC3zo.pdf