A Csallóközről az aranylóan hullámzó búzamezők képe jelenik meg az emberek fejében, ám a 150-200 évvel ezelőtt a csallóközi táj még egészen más volt, mint manapság, a vizes területek, a legelők és a rétek domináltak benne, nem pedig a szántóterület. A táj jellege meghatározta az itt élők életmódját is. A Bagoly mondja podcast legújabb részében a hagyományos csallóközi gazdálkodásról és néhány más témáról kérdezte Nagy Iván etnológust Simon Attila a Fórum Intézet igazgatója. 

Nagy Iván (1961) etnológus, népzenegyűjtő Dunaszerdahelyen született. Etnológusként és etnomuzikológusként végzett a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemen. 2019-től a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum igazgatója. Elsősorban a Csallóköz néprajzával, népi hagyományaival, a hagyományos csallóközi életmóddal és gazdálkodással foglalkozik.

A világegyetem leginkább egy csillagok alkotta sűrű szövésű kozmikus pókhálóra hasonlít, erről is hallhatnak podcastünkben, de szó lesz benne a magyar-szlovák törpeműholdak még az űrből is látszó óriási sikereiről és az univerzum talán legtitokzatosabb, egyben legenergikusabb történéseiről és jelenségeiről is, mint milyenek a gammakitörések és a kozmikus lefolyókként funkcionáló fekete lyukak. A Bagoly mondja legközelebbi adásában a rozsnyói származású Werner Norbert asztrofizikus, korábban évekig a kaliforniai Stanford Egyetem kutatója, a NASA volt ösztöndíjasa, jelenleg a Brünni Masaryk Egyetem professzora, nagyenergiás csillagászati kutatócsoportjának vezetője, százötvennél is több, több ezerszer idézett tudományos publikáció szerzője lesz a vendégünk.

Werner Norbert (1981) csillagász Rozsnyón született. Alapiskolába és gimnáziumba szülővárosában járt, majd a kassai Pavol Jozef Šafárik egyetemen szerzett diplomát 2004-ben. Ezt követően Hollandiába vezetett az útja, ahol négy évig a Holland Űrkutatási Intézetben kutatott, és az Utrechti Egyetemen védte meg doktori disszertációját. 2008-ban elnyerte a NASA ösztöndíját, nyolc éven át volt a kaliforniai Stanford Egyetem kutatója. Később részt vett a japán - amerikai Hitomi Astro-H műhold fejlesztésében. 2016-ban megnyerte a Magyar Tudományos Akadémia Lendület-pályázatát. Az ő tudományos koordinálása mellett épült meg a GRB Alpha és Beta törpeszatelit. Jelenleg a brünni Masaryk Egyetem nagyenergiás csillagászati kutatócsoportjának vezető professzora.

Hogyan vélekedtek az EU-ról a csatlakozás előtti, majd a későbbi időszakokban a szlovákiai magyarok, s jelenleg hogyan viszonyulnak hozzá? Mit jelent ez a szlovák népességhez képest? Növekedett-e vagy csökkent az unió támogatottsága? Erről beszél Lampl Zsuzsanna, korabeli lakossági, valamint reprezentatív szlovákiai magyar mintán készült felmérések és a 2024-es közéleti kérdésekről szóló felmérése eredményeiből kiindulva. Aki kérdez: Öllös László. A beszélgetés alapjául szolgáló, "A szlovákiai politika fő mérföldkövei a szlovákiai magyarok szemével" című kutatást a KultMinor támogatta.

 Lampl Zsuzsanna (1959) szociológus, újságíró, író. A Fórum Kisebbségkutató Intézet Szociológiai és Demográfiai Kutatások Részlegének igazgatónője és a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Bölcsészkara Filozófia és Politikatudományi Tanszékének docense. Elsősorban a szlovákiai magyarok szociológiájával foglalkozik. Tudományos érdeklődése kiterjed a nemzeti és politikai értékrendek és identitás kutatására, a médiafogyasztásra, az ifjúságszociológiára, illetve összehasonlító szlovák–magyar kutatásokat is végzett.

Népmese és/vagy műmese?

A mese és ezen belül a népmese kapcsán csak ritkán jut az eszünkbe, hogy ez a műfaj akár komoly tudományos kutatás tárgya is lehet. Pedig így van, és a folklorisztikának komoly nemzetközi intézményrendszere foglalkozik vele legalább másfél évszázada. A Bagoly mondja legújabb részében Liszka József etnológus, folklorista beszél e kutatások néhány aspektusáról.

 Liszka József (1956) etnológus, a Fórum Kisebbségkutató Intézet Etnológiai Központjának igazgatója. Tudományos érdeklődése elsősorban a néprajz elméleti problémáira, tudománytörténeti kérdésekre, az interetnikus kapcsolatok vizsgálatára, továbbá a szakrális néprajzra és a szövegfolklórra összpontosul. Kiemelt érdeklődéssel foglalkozik a szlovákiai Kisalföld és az ott élő etnikumok kultúráinak egymásra gyakorolt hatásával.

A Zay-család az egyik legpatinásabb felvidéki nemesi família, amely kiemelkedő szerepet játszott a régió történetében. Az a szlovák nemzeti mozgalom szempontjából is fontos szerepet játszó család élenjárt a régió iparosításában is, kiemelkedő szerepet kapott az evangélikus egyház életében is. A Szlovák Tudományos Akadémia kutatója, Gaucsík István elsősorban a család 19. és a 20. században fontos szerepet játszó képviselőinek a történetét kutatja. A Bagoly mondja új adásában elsősorban Zay Albertről és Zay Miklósról beszél majd. 

Gaucsík István (1973)

Történész, a Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének kutatója. Leginkább a 19. és 20. század gazdaság és társadalomtörténetével foglalkozik, különös tekintettel a szlovákiai magyarok történetére. 

Az óceánkutatás világába merülünk alá a Bagoly mondja legközelebbi adásában. A Fórum Intézet podcastjének soron következő vendége a Hawaiin élő, zselízi születésű Dulai Henrietta atomvegyész oceanográfus, a honolului állami egyetem professzora, aki nemcsak a nagy kékség titkait fürkészi, hanem a partvidék geokémiáját is vizsgálja. Tartsanak velünk képzeletbeli utazásunkon a hűsítő habokba augusztus 28-án, aloha!

Dulai Henrietta (1973) - Oceanográfus/hidrológus, geokémikus, a Hawaii Egyetem professzora, a Föld- és Bolygótudományok Posztgraduális Program vezetője. Az egyetemen nemcsak oktat és témavezetői feladatokat lát el mesterszakos hallgatók és doktoranduszok mellett, hanem kutatásokat is folytat. Ezen kívül két tudományos folyóirat szerkesztője es nemzetközi szervezetek kutatási tanácsadója. Azt tanulmányozza, hogyan hatnak ki az emberi tevékenységek a vízminőségre, valamint hogyan tudnánk csökkenteni az emberi szennyezés és klímaváltozás kihatását az óceánokra es egyéb vizekre. 

Miből és kikből állt Gúta társadalma a 18. és a 19. századokban? Hogy pontosan hogyan zárult le a feudalizmus időszaka, s eközben hogyan bontakozott ki a jobbágyi kötöttségektől már mentes világ, azt a leginkább a helyi szintekről kiindulva érthetjük meg igazán. Angyal Bélával legújabb könyve kapcsán arra teszünk kísérletet, hogy ezeket a folyamatokat Gúta példáján keresztül ragadjuk meg.

Angyal Béla (1958) – történész, etnográfus, a Fórum Kisebbségkutató Intézet külső munkatársa. Szerteágazó tudományos pályája során foglalkozott etnográfiai és történeti témákkal, illetve szűkebb szülőföldjének, Gútának a történetével.

A Bagoly mondja új adása a gyerekvállalás kérdését járja körül – szokatlan módon azonban egy politológus szemével. A podcast vendége, Öllös László azonban azt vallja, hogy a népesség fogyása mögött értékrend változás áll, és az európai identitás csak akkor maradhat fenn, ha fennmaradnak az európai nemzetek, mint ennek az identitásnak a hordozói. A podcastban Lampl Zsuzsa kérdezi Öllös Lászlót. 

Öllös László (1957) A Fórum Kisebbségkutató Intézet és a Fórum Társadalomtudományi Szemle szerkesztőbizottságának elnöke. Fő kutatási területei a nemzeti és az emberi jogok viszonya, a magyar–szlovák kapcsolatok értékrendje, valamint az európai identitás.

A Csehszlovák Szocialista Köztársaságban élő nemzetiségek helyzetét 1968 őszén a hatalom

alkotmánytörvényben rögzítette. Milyen politikai légkörben született meg a jogszabály? A

későbbi években, évtizedekben tudtak-e élni a törvényben rögzített jogaikkal a kisebbségek?

Vagy Husákék megpróbálták ezeket a jogokat alárendelni a kommunista szellemiségnek?

Erről beszélgetünk podcastunkban. Nagy Ildikó vendége Popély Árpád történész, a Selye

János Egyetem Történelem Tanszékének oktatója.

Popély Árpád (1970) történész, a Fórum Kisebbségkutató Intézet tudományos munkatársa, a

komáromi Selye János Egyetem Történelem Tanszékének docense. Fő kutatási területe

Csehszlovákia és a szlovákiai magyarság második világháború utáni története.

A régi japánok úgy tartották, a szárazföld egy gigantikus harcsa háta, amely kilátszik a vízből. Ha ez az óriáshal csap egyet a farkával, mindig megrázkódik a föld. Nos, a földrengésnek, ma már tudjuk, jóval tudományosabb a magyarázata. A Bagoly mondja legközelebbi adásában Csicsay Krisztián szeizmológus, a Szlovák Tudományos Akadémia Földtani Intézete Szeizmológia Részlegének vezetője lesz a vendégünk. Tartsanak velünk képzeletbeli utazásunkon a Föld középpontja felé, június 27-én.

Csicsay Krisztián (1982) – alkalmazott geofizikus, szeizmológus, a Szlovák Tudományos Akadémia Földtudományok Intézet Szeizmológiai Részlegének vezetője. Fő feladatköre a szlovák szeizmológiai szolgálat menedzselése, azon belül is a Nemzeti Szeizmológiai Hálózat karbantartása, javítása, felújítása és esetleges bővítése.