Bagoly mondja
Bagoly mondja
A Bagoly mondja, a Fórum Kisebbségkutató Intézet tudományos podcastje. Egy podcast, amelyben felvidéki magyar tudósok beszélnek kutatásaikról, eredményeikről, könyveikről közérthetően és érdekesen. Egy műsor, amelyből kiderül, hogy mivel is foglalkoznak a szlovákiai magyar történészek, etnológusok, szociológusok, irodalomárok s más tudományágak képviselői. A somorjai székhelyű Fórum Kisebbségkutató Intézet célja a szlovákiai magyar társadalom jelenének és múltjának tudományos igényű kutatása. Az intézet az itt folyó történetei, etnológiai, szociológiai és más kutatások mellett nagy hangsúlyt helyez a szlovákiai magyarok írott, képi és szóbeli emlékeinek dokumentálására és digitalizálására.
Epizódok
Jitka Rožňová műfordító, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem docense a magyar irodalom szlovák nyelvre való átültetéséről beszél. Napjaink egyik legkeresettebb műfordítója, a magyar irodalom és kultúra kiváló ismerője, aki eddig mintegy 40 klasszikus és kortárs magyar művet tolmácsolt szlovák nyelven, elméleti szinten is kutatja a műfordítás kérdéseit, s e tárgyban számos tanulmánya jelent meg. A Bagoly mondja podcast-sorozatban saját műhelyébe enged bepillantást.
Jitka Rožňová (1976) költő, műfordító, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem docense. Magyar nyelvű szépirodalmat és irodalomtudományi munkákat fordít szlovákra. Többek között Márai Sándor, Kukorelly Endre, Monoszlóy Dezső munkáit tette közkinccsé szlovák nyelven. Kutatóként és egyetemi előadóként kreatív írással, esztétikai diszciplínákkal, műfordítással foglalkozik.
Mit kell tudni az iszlám vallás múltjáról és jelenéről? Milyen ember volt Mohamed, hogyan és milyen szabályokat betartva imádkoznak a muszlimok? Ilyen és hasonló témákba vezeti be a hallgatót Kovács Attila iszlamológus, akit Nagy Ildikó kérdezett stúdiónkban.
Kovács Attila (1973) iszlamológus, vallástörténész, a Komenský Egyetem összehasonlító vallástörténeti tanszékének docense. Számos külföldi egyetem vendégelőadója. Tudományos tevékenységében elsősorban a kortárs iszlám problémáival, a Közel-Kelet legújabb kori és kortárs történetével, az iszlám fundamentalizmussal, az iszlám és a vizualitás kérdéskörével foglalkozik.
Kovács Attila néhány, online is elérhető munkája:
– Tiltótáblák között : ellenőrzés és szabályozás a jeruzsálemi Templom-hegyen/Haramban. In Dobrovits Mihály (szerk.): Az ereinkben forró tűz. A XIX. Nemzetközi Vámbéry Konferencia előadásai. Dunaszerdahely, Vámbéry Polgári Társulás, 2022, 327–387.
– Islamský reformizmus a radikalizmus: postavy a pojmy. Bratislava: STIMUL, 2010, 91 p.
A nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem professzora, Benyovszky Krisztián egyik fő kutatói területét a peremműfajok jelentik. Csanda Gábor kérdezte őt kiadványokról, de nem a könyvek belsőjéről, tehát amit a fedél magában rejt, hanem éppenséggel a külsőségekről, verbális és vizuális jellemzőikről.
Benyovszky Krisztián (1975) – irodalomtörténész, műfordító, szerkesztő. A nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének a professzora. Elsősorban irodalomelméleti kérdésekkel, a populáris kultúrával, a kortárs magyar, cseh és szlovák prózával és a detektívtörténetekkel foglalkozik.
Online is elérhető írások Benyovszky Krisztiántól:
Benyovszky Krisztián: Megközelítési szempontok a populáris irodalom és kultúra tanulmányozásához. Nyitra, 2019.
Benyovszky Krisztián: A név mint paratextus a műfordítás gyakorlatában. Névtani Értesítő, 2021, 45–67.
http://real.mtak.hu/141028/1/NE43_03_BK.pdf
Benyovszky Krisztián: Marple kisasszony kényszervakáción. Irodalmi Szemle, 2016, 7–8. sz., 11–20.
https://irodalmiszemle.sk/wp-content/uploads/2016/07/2016-07-08.pdf
A Szlovák Tudományos Akadémia Világirodalmi Intézetének igazgatója, Görözdi Judit többek között a kortárs magyar prózairodalom szlovákiai fogadtatásával is foglalkozik. A műfordításokról és arról, hogyan viszonyul a szlovák olvasóközönség a magyar irodalomhoz, Csanda Gábor kérdezte őt.
Görözdi Judit (1968) – irodalomtörténész, műfordító. Elsősorban a kortárs magyar irodalommal és annak szlovákiai recepciójával foglalkozik. Monográfiát írt Mészöly Miklós munkásságáról, valamint több jelentős írása jelent meg Esterházy Péter és Nádas Péter munkáiról. Jelenleg a Szlovák Tudományos Akadémia Világirodalmi Intézetének az igazgatója.
Online is elérhető írások Görözdi Judittól:
Görözdi Judit: Esterházy Péter „szlovák története”. In Külországi könyvespolcokon: Tanulmányok Esterházy Péter idegen nyelvű recepciójáról. Szerk. Görözdi Judit, Balogh Magdolna. Budapest : Reciti Kiadó, 2022, 133–155.
https://www.reciti.hu/2022/7403
Görözdi Judit: Esterházy Péter a közép-európai irodalmi kánonban – a szlovák példa. In Partitúra, XIV. évf. 2019/1, 39–50.
http://www.partitura.fss.ukf.sk/?page_id=3006
Görözdi Judit: Pavel Vilikovský magyarul. In Szomszédok a kirakatban: A szlovák irodalom recepciója Magyarországon 1990 után. Szerk. Balogh Magdolna. Budapest: Reciti Kiadó, 2018, 93–104.
Angyal Béla már évtizedek óta kutatja a szlovákiai magyar társadalmat, annak történetét, néprajzát. A Bagoly mondja podcastban az utóbbi években a csehországi levéltárakban folytatott kutatásai nyomán arról beszél, hogyan történt a szlovákiai magyarság jogfosztásának előkészítése és hogyan viszonyult ehhez a csehszlovák politikai és társadalmi elit.
Angyal Béla (1958) – történész, etnográfus, a Fórum Kisebbségkutató Intézet külső munkatársa. Szerteágazó tudományos pályája során foglalkozott etnográfiai és történeti témákkal, illetve szűkebb szülőföldjének, Gútának a történetével.
Online is elérhető írások Angyal Bélától a témához:
Adatok a szlovákiai magyarok csehországi deportálásának történetéhez, 1946–1949 (1. rész). Fórum Társadalomtudományi Szemle, 2019, 4. sz. 123–164.
Adatok a szlovákiai magyarok csehországi deportálásának történetéhez, 1946–1949 (2. rész). Fórum Társadalomtudományi Szemle, 2020, 1. sz. 147–166.
Adatok a szlovákiai magyarok csehországi deportálásának történetéhez, 1946–1949 (3. rész). Fórum Társadalomtudományi Szemle, 2020, 2. sz. 107–138.
Az Európai Unió döntéshozatali rendjének alapproblémája, hogy nem létezik európai démosz. Nincsen európai nép, a tagországok polgárjai nem alkotnak egy kulturálisan összeforrott, egymást értő, ismerő és értékelni képes politikai közösséget. A könyv, amelyikről szó van, arra tesz kísérletet, hogy az ilyen közösség létrejöjjön. Egy olyan sajátos modellt vázol fel, amelyik ezt lehetővé teszi. Erről beszélget Lampl Zsuzsanna a szerzővel, Öllös Lászlóval.
Öllös László (1957) A Fórum Kisebbségkutató Intézet elnöke, a nyitrai Konstantin Egyetem Filozófia és Politikatudományi Tanszékének docense, a Fórum Társadalomtudományi Szemle szerkesztőbizottságának elnöke.
Fő kutatási területei a nemzeti és az emberi jogok viszonya, a magyar–szlovák kapcsolatok értékrendje, valamint az európai identitás.
A témához kapcsolódó, online is elérhető publikáció:
Öllös László: Európai identitás. Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2019, 238 p. átdolgozott kiadás (Nostra Tempora, 27.) ISBN 978-80-89978-09-0
https://forumeshop.sk/termek/ollos-laszlo-europai-identitas-3/
http://www.kpes.ff.ukf.sk/wp-content/uploads/Ollos_Europai-identitas.pdf
Szent-Ivány József a két háború közötti szlovenszkói magyar világ kiemelkedő jelentőségű képviselője volt, s tevékenysége meghatározta a korabeli szlovenszkói magyar politikát, művelődést, újságírást, sportéletet. Ebből a sokféle tevékenységből Tóth László a Bagoly mondja podcast új adásában a művelődés- és irodalomszervező, illetve a lapalapító Szent-Ivány alakját mutatja be.
Tóth László (1949) – József Attila-díjas költő, szerkesztő, művelődéstörténész. A szlovákiai magyar irodalmi élet kiemelkedő képviselője, több tucat kötet (versek, esszék, irodalmi portrék stb.) szerzője, az Irodalmi Szemle és a Kalligram egykori szerkesztője.
Online is elérhető írások Tóth Lászlótól a témához:
Simon Attila – Tóth László: Kis lépések nagy politikusa. Szent-Ivány József, a politikus és művelődésszervező (Somorja, 2016)
https://library.hungaricana.hu/hu/view/Somorja_ForumIntezet_Sk_032/?pg=0&layout=s
Lőrincz Gyula, Fábry István, Dénes Ferenc – három szlovákiai magyar személyiség, akik amellett, hogy magas párttisztségeket töltöttek be, egyben a csehszlovák parlament képviselői is voltak. De mit tettek a parlamentben és mi volt a szerepük azoknak a további magyar képviselőknek, akiknek a nevét akkor sem nagyon lehetett ismerni, mára viszont teljesen a feledés homálya borult rájuk? A Bagoly mondja új adásában erről beszélgetett Popély Árpád történésszel Nagy Ildikó.
Popély Árpád (1970) történész, a Fórum Kisebbségkutató Intézet tudományos munkatársa, a komáromi Selye János Egyetem történelem tanszékének docense. Fő kutatási területe Csehszlovákia és a szlovákiai magyarság második világháború utáni története.
Ajánlott könyvek Popély Árpádtól:
Popély Árpád – Simon Attila (szerk.): „Akaratunk ellenére…” Dokumentumok a csehszlovákiai magyarság történetéből 1918–1992. Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2020.
Popély Árpád: Két választás Csehszlovákiában. A szlovák országgyűlés és a kárpátukrán szojm megválasztása 1938–1939. Kalligram, Dunaszerdahely – Pozsony, 2019.
https://www.academia.edu/60812827/Pop%C3%A9ly_%C3%81rp%C3%A1d_K%C3%A9t_v%C3%A1laszt%C3%A1s_Csehszlov%C3%A1ki%C3%A1ban_A_szlov%C3%A1k_orsz%C3%A1ggy%C5%B1l%C3%A9s_%C3%A9s_a_k%C3%A1rp%C3%A1tukr%C3%A1n_szojm_megv%C3%A1laszt%C3%A1sa_1938_1939_Pozsony_Kalligram_2019
Popély Árpád: Fél évszázad kisebbségben. Fejezetek a szlovákiai magyarság 1945 utáni történetéből. Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2014.
https://library.hungaricana.hu/hu/view/Somorja_ForumIntezet_NostraTemp_20/?pg=0&layout=s
Popély Árpád (szerk.): Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948–1956 közötti történetéhez I–II. Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2008, 2014.
http://mek.oszk.hu/06700/06746/06746.pdf
Popély Árpád: 1968 és a csehszlovákiai magyarság. Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2008.
https://mek.oszk.hu/06700/06723/06723.pdf
Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944–1992. Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2006.
https://mek.oszk.hu/08000/08069/08069.pdf
A második világháború utáni szlovákiai népbíróságok egyik célja minél több magyar háborús
bűnössé nyilvánítása volt. Ennek során számos református papot is megvádoltak és bíróság elé állítottak.
A népbíróság működéséről és arról, milyen vádakkal vádoltak meg református
lelkészeket és milyen ítéleteket hoztak ellenük, Csanda Gábor beszélget Simon Attila
történésszel.
Simon Attila (1966) történész. A Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a Fórum
Kisebbségkutató Intézet igazgatója és a Selye János Egyetem tanszékvezető docense. Fő kutatási
területe a szlovákiai magyarok két világháború közötti története.
A témához kapcsolódó, online is elérhető publikációi:
A népbíróságtól az állambiztonsági szolgálatokig. Adalékok Varga Imre református püspök
életpályájának a megítéléséhez. Fórum Társadalomtudományi Szemle, 2022, 4. sz., 61–76.
L. Juhász Ilona Dél-Szlovákiában, de Európa más tájain utazva már több mint két évtizede dokumentálja az út menti emlékjeleket: az első vagy második világháborús emlékeket éppúgy, mint az utóbbi évek baleseteiben elhunyt áldozatok ún. haláljeleit. Erről a tevékenységéről és az emlékjelekről beszélget vele a Bagoly mondja legújabb adásában Nagy Ildikó.
L. Juhász Ilona (1960) etnológus, a Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi székhelyű Etnológiai Központjának tudományos munkatársa. 2007-ig ő állította össze a (cseh)szlovákiai magyar néprajzi bibliográfiát. Kutatási témái közé elsősorban a temetkezési szokások és a temetőkultúra változásai, a különböző emlékjelek (háborús emlékjelek, halálhelyjelek, emlékoszlopok/kopjafák, a holokauszt emlékjelei stb.), valamint a szokásváltozások és a hiedelmek tartoznak. E témákban több monográfiája is megjelent.
Online is elérhető publikációi:
L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) – Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)
(A keresőbe írják be: Neveitek e márványlapon…)
L. Juhász Ilona: Rítusok, jelek, szimbólumok. Tanulmányok az összehasonlító folklorisztika köréből – Notitia Historico-Ethnologica 5. (Somorja–Komárom, 2011)
(A keresőbe írják be: Rítusok, jelek, szimbólumok.)
L. Juhász Ilona: "Fába róva, földbe ütve…" A kopjafák/emlékoszlopok mint a szimbolikus térfoglalás eszközei a szlovákiai magyaroknál – Interethnica 8. (Somorja–Dunaszerdahely, 2005)
(A keresőbe írják be: "Fába róva, földbe ütve…")