Budapest lakosságának közel harmada lakótelepen él: valamit kell kezdeni ezekkel az épületekkel, valahogyan élhetővé kell őket varázsolni. A panelhez szolgáltatás is tartozik: a lakótelephez épített panelovik egy kaptafára készültek, és mára már sok szempontból el is avultak ezek a szűk terek. Nagy Csaba országos ismertségre tett szert az óriás formabedobóra hasonlító Meséskert ovi tervezésével, emiatt a következő ovipályázatra már majdnem nemet is mondtak.

Szerencsére nem így tettek: a Vizafogó óvoda komoly sikert aratott nem csak a szakma, de a közönség körében is. Ebben nagy szerepe van az óvoda két szintjét összekötő hatalmas csúszdának. És azoknak a fenntarthatósági szempontoknak is, amelyek jóideje meghatározóak Nagy Csaba és az Archikon munkásságában.

Mik azok a szögletes állatok és miért fontosak egy lakótelepen? Hogyan kapcsolódik a fenntartható építészethez Keith Jarrett? Mire figyel egy óvodafelújításnál az építész, és mire egy óvodapedagógus?

Még több háttéranyag az Építészfórumon:  
https://epiteszforum.hu/auditorium-podcast-nagy-csaba-es-a-vizafogo-ovi

"Míg fiatal az ember, mindig újat akar építeni zöld mezőbe, új házakat. Most már nagyon jó ilyen régi környezetben gondolkodni." Csillag Katalin még ismerhette személyesen is a MOME épületét tervező Farkasdy Zoltánt, a "tanár urat", családilag is kötődött az épülethez lánya és férje miatt. Részben ezért volt különleges feladat számára a campus újratervezése.

Másrészt ez lett munkásságának egyik legfontosabb alkotása. Mindazt tartalmazza, amivel korábban foglalkozott: új épületeket és a régiek újragondolását, egy kisebb telep koncepciójának megalkotását, és mindenekelőtt rengeteg játékot a terekkel. Farkasdynak a kor minden kötöttsége ellenére sikerült egy elegáns és átgondolt épületet alkotnia, de 1954 óra kissé kaotikusan nőttek ki az Iparművészeti Főiskola épületei.

Hogyan válik az építészet regényolvasássá, és miben hasonlíthat egy épület Esterházy írásművészetére? Hogyan függ össze az oktatás rendszere a térstruktúrákkal? Hogyan lehet a területet növelni úgy, hogy közben óvjuk a park zöldterületét? Csillag Katalint Zubreczki Dávid kérdezte arról, hogy mire is kell figyelni akkor, ha a föld alá tervezünk egy épületet.

Olvass még többet az Építészfórumon a MOME új campusáról: https://epiteszforum.hu/auditorium-podcast-csillag-katalin-es-a-mome 

Egy egészen kicsi és egyszerű építmény, egy hegytetőn álló kőtorony, mely szinte csak négy falból állt. Ez volt a Galya-kilátó, amíg Kovács Csaba és Vass-Eysen Áron újra nem gondolta: néhány módosítással máris egy olyan kilátó lett belőle, amit nemcsak a közönség imád, de a szakma is elismer. 

Kovács Csaba gondolkodásában központi szerepe van a talált tárgy fogalmának, így a Galya-kilátó rekonstrukciója is testhezálló feladat volt számára: megkeresni, hogy mennyi legyen a régi és mennyi az új aránya, és miként lehet megmutatni a régi épület értékeit és közben bátran hozzágondolni új dolgokat.  Sok meglepő és kézenfekvő megoldást alkalmaztak, de a igazán népszerűvé a bivakok miatt vált az épület: ha elég bátrak vagyunk, akár egy egész éjszakát is tölthetünk a kilátóban. 

Miért kellett megemelni a Galya-kilátót? Hogyan jött az ötlet, hogy ott is lehessen aludni? Mit gondolunk az építészetben szerethetőnek? Mit tehet egy helyi közösség egy lepusztult épület megmentéséért? Kovács Csabával Zubreczki Dávid beszélgetett. 

Még több kép és info a Galya-kilátóról az Építészfórum cikkében: http://epiteszforum.hu/auditorium-podcast-kovacs-csaba-es-a-galya-kilato 

Az Andrássy úti Operaház Ybl Miklós főműve. Építésekor Ferenc József kikötötte, hogy nem lehet nagyobb, mint a bécsi Opera, megnyitóján a legenda szerint annyit mondott:  „valóban nem lett nagyobb, de azt elfelejtettem mondani, hogy szebb sem lehet”. Az egyetlen 19. századi Operaház Európában, ami szinte eredeti állapotában maradt fenn, de a 20. század ezzel az épülettel is alaposan elbánt. 

Zoboki Gábor egész életművén végig vonul a zene szeretete: a MÜPA, az Erkel Színház és a Nemzeti Táncszínház építésze évek óta dolgozik az Operaház újjávarázsolásán, ami valódi szenvedélyévé vált. Mi történik akkor, ha egy olyan öntörvényű alkotó, mint Zoboki Gábor, felveszi Ybl Miklós szemüvegét és ránéz az Operaházra? Mi lesz a sorsa a csillárnak, a zenekari ároknak, az előtéri freskóknak? Miért nincs recept arra, miket kell megmenteni egy 130 éves épületből és miket nem? És miért fontos megismerni azt az ihlettörténetet, ami Ybl gondolkodása mögött áll?

A műsorvezető Zubreczki Dávid kérdezte Zoboki Gábort arról, miért ekkora öröm új építések helyett régi házakkal megismerkedni és újraálmodni őket.

Az építészetről beszélni nehéz: keresd az Építészfórumon a kapcsolódó tartalmakat itt: https://epiteszforum.hu/auditorium-podcast-zoboki-gabor-es-az-operahaz