Szemerey Samu építész, urbanista, a Kortárs Építészeti Központ egyik alapítója, szakmai vezetője.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerezett építészmérnöki diplomát 2004-ben, majd építészeti tanulmányait New Jerseyben, az Institute of Technologyn folytatta. Viszonylag hamar kiderült, hogy nem csak a tervezés, hanem az építészet életünkre gyakorolt hatása, a városok működése és a szakma határterületei is érdeklik.

Szakterülete elsősorban a technológia, a kreatív iparágak és az épített környezet kölcsönhatásai.

Éveken át volt az Építészfórum egyik szerkesztője, dolgozott a Design Terminál okos város programjain, és volt a Lechner Tudásközpont vezető szakértője is. Független tanácsadóként és stratégiai tervezőként számos fejlesztési program, szakmai esemény, kutatás szervezője volt az elmúlt két évtizedben. Jelenleg az új Közlekedési Múzeum fejlesztésén dolgozik.

Nevét legtöbben a Kortárs Építészeti Központ kapcsán ismerik. 2006-ban egyik alapítója volt a szervezetnek, melynek azóta is meghatározó tagja, szakmai vezetője. Az elmúlt évben többek közt a KÉK Tájtéka projektjében vesz részt, melynek célja a Balaton-felvidék intelligens tájhasználati eszköztárának összeállítása. Ezzel az itt élőket, a helyi vállalkozókat, az újonnan beköltözőket, valamint az üdülni érkezőket szeretnék segíteni és összekötni.

Olvass még többet az Építészfórumon!

Wettstein Domonkos építész, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Urbanisztika Tanszékének egyetemi adjunktusa, tanszékvezető helyettes. Kutatási területe a Balaton régió tervezéstörténete. 2010-ben diplomadíjjal végzett a BME Építészmérnöki karán, 2019-ben szerzett PhD fokozatot, doktori disszertációját Regionális stratégiák a Balaton-part rekreációs célú építészetében (1929-1979) címmel védte meg. 2008-ban a University Liechtenstein ösztöndíjas hallgatója volt, 2013-ban és 14-ben az ETH Zürich GTA Intézetében volt vendégkutató. Kutatási eredményeit folyamatosan publikálja a hazai és nemzetközi fórumokon, írásai pedig nem csak a szűk szakma, de a laikus nagyközönség figyelmét is felkeltették. Több mint egy évtizede indította el a balatoniepiteszet.hu honlapot, mely a tópart fontos építészeti alkotásait gyűjtötte össze – közöttük számos olyan jelentős házat is, melyek sokak szemében talán nem is jelentenek értéket. 2022 év végén jelent meg a Balatoni építészet – Stratégiakeresés a huszadik században című könyve. Annak ellenére, hogy komoly tudományos publikációról van szó, a kötet nagy visszhangot váltott ki, s máig előkelő helyet foglal el az építészeti könyvek eladási listáján.

Olvass még többet az Építészfórumon! 

A Magyar Építőművészek Szövetségének podcastjában Pozsár Péter volt Zubreczki Dávid vendége.

Pozsár Péter építész, az Újirány Csoport, a Hello Wood és a Reflekt Stúdió társalapítója. A szegedi Tanítóképző Főiskola elvégzése után döntött úgy, hogy építész lesz: a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen szerzett diplomát, ahol később oktatóként és a Szociális Építészeti Kutató Labor vezetőjeként is dolgozott.

2000-ben fiatal, friss szemléletű alkotótársakkal létrehozták az Újirány Csoportot, eredetileg egyetlen feladatra. Ez volt a Millenáris Park tervezése, mellyel hatalmas sikert arattak. Az elkövetkező években a csapatból kiváltak az építészek, Pozsár Péter pedig Huszár Andrással, Ráday Dáviddal és Bakos Maximmal megalapította a Hello Woodot. 

2010-ben indult kezdeményezésük leginkább nemzetközi és hazai alkotótáboraiknak köszönhetően vált ismertté az országhatáron túl is. Itt az építészhallgatók az elméleti oktatás mellett ismét kapcsolatba kerülhettek a kétkezi munkával, a valódi alkotással és természetesen a fával. A projekt nem csak tanított és közelebb hozta egymáshoz a résztvevőket, de időről időre fontos problémákra hívta fel a figyelmet. Emellett számos egyedülálló kezdeményezésük volt, mint amilyen a közösségi műhely megszervezése, vagy épp a Városi Recycling rendezvénysorozat.

Pozsár Péter tervezett is a Hello Woodban: több köztéri installáció, emlékmű, tájépítészeti alkotás, kilátó és utcabútor fűződik a nevéhez. Ezekben, csakúgy, mint a tábori munkákban, a fa kapta a főszerepet. Szerkesztőként részt vett több Hello Wood-kiadvány megjelenésében, melyek formájukban és tematikájukban is formabontók voltak. Az alkotótábor életét bemutató kötetek mellett egy Szubjektív Makovecz-jegyzetek című könyvet is kiadtak.

Jelenleg doktori disszertációjának védésére készül, melynek címe: A cselekvő építészet mint a megismerés lehetséges módszertana.

Olvass még többet az Építészfórumon! https://epiteszforum.hu/auditorium-podcast--pozsar-peter

Szederkényi Lukács építész, az AU Műhely építésziroda társalapítója és tervezője. 2011-ben végzett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki karán. Itt alapították meg Ghyczy Dénes Emillel, Boronkay Péterrel és Szabados Karolinával az Architecture Uncomfortable Workshopot, vagyis az AU Műhelyt. Saját bevallásuk szerint egyik céljuk „a kortárs népi építészet megértése” volt, a másik „annak a megfigyelése, hogy az ember kényelmi állapota hogyan viszonyul valódi igényeihez és szükségleteihez”.

Eddigi megvalósult munkáik olyan kisléptékű épületek – jellemzően lakóházak, óvodák – amelyeken hangsúlyosan jelenik meg a fa és a fém. Olyan anyagok, amelyek a projektek környezetében amúgy is fellelhetők. 

Emellett számos installációjuk valósult meg idehaza, valamint Németországban és Norvégiában is, melyek házaikhoz hasonló felfogásban és anyaghasználattal készültek az építészet és a képzőművészet határterületén. Munkáikkal rendszeres kiállítói több fontos budapesti, prágai és bécsi galériának, illetve designesemények, de több ízben megjelentek már a Milánói Design Héten is. 2021-ben ők tervezték a Velencei Bienállé magyar pavilonját. Jelenleg a Néprajzi Múzeumban látható Székátiratok című kiállításuk.

Szederkényi Lukács a tervezőmunka mellett rendszeresen tart előadásokat, oktat és publikál. Jelenleg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem doktori képzésének hallgatója.

Olvass még többet az Építészfórumon: https://epiteszforum.hu/auditorium-podcast--szederkenyi-lukacs-  

Takács Ákos építész, a MÓKEMBÉ kollektíva egyik alapítója. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen szerzett építészdiplomát 2019-ben. Azóta a MOME mesterképzésén tanít építészettörténetet, vagy ahogy ő fogalmaz: „az építészet társadalom- és eszmetörténetét” oktatja.

Itt az egyetemen született meg a MÓKEMBÉ építészkollektíva is. Ennek célja eredetileg egy közös diplomafolyamat megalkotása volt, melyben az egyes munkák önállóan is értelmezhetők, de valódi erejük a közös rendszerben rejlik. A kollektíva az egyetemi évek után sem bomlott fel: a négy alapító ma is közösségben alkot, és a jelenlegi uralkodó városfejlesztési gyakorlatok lehetséges társadalmi és építészeti alternatíváit keresik.

Takács Ákos a Szikra Mozgalom tagja, a Partizán építészeti podcastjának, A város másik oldalának egyik szerkesztő-műsorvezetője, számos építészetkritikája jelent meg a Magyar Narancs hasábjain.

Munkái során mindenekelőtt az építészet társadalmi problémái, a lakhatás kérdései foglalkoztatják.

Olvass még többet az Építészfórumon:  https://epiteszforum.hu/auditorium-podcast--takacs-akos

Szabó Lilla, építész, tájépítész. A zürichi ETH-n kitüntetéssel végzett, ahol később oktatóként és kutatóként is dolgozott. Diplomamunkájáért, melyet Andrea Deplazesnél készített, az ETH Medál mellett az Architecture Masterprize nemzetközi építészeti díjat is megkapta. Emellett az egyetem Excellence Scholar kitüntetését és a Willi-Studer-Preist is elnyerte. Számos neves, svájci építész- és tájépítészirodánál dolgozott, jelenleg az Equinox építész- és tanácsadó irodánál az építészet klímaadaptív megközelítésével foglalkozik.

Idehaza egy Építészfórumon megjelent cikksorozata kapcsán vált ismerté szakmai körökben. Ebben a klímakrízis urbanisztikai hatásait és kilátásait boncolgatta, illetve részletesebb vizsgálatok szükségességét sürgette. Terveinek, kutatásainak és tanácsadói munkájának középpontjában az a meggyőződés áll, hogy az építészetnek reagálnia kell korunk radikális, főként társadalmi és ökológiai kihívásaira, amihez szerinte építészeti kísérletezésre és új távlatokra van szükség.

Mivel a klímaválság mellett a társadalmi felelősségvállalás is a szívügye, Szabó Lilla tagja az Ingog, Mérnökök Határok Nélkül nemzetközi segélyszervezet svájci önkéntes csoportjának, ahol projektvezetőként jelenleg egy Malawiban épülő orvosi rendelőintézet tervezését vezeti.

Olvass még többet az Építészfórumon! https://epiteszforum.hu/auditorium-podcast--szabo-lilla

Hartvig Lajos DLA, építész, a Bánáti + Hartvig Építész Iroda egyik alapító-tulajdonosa. A Budapesti Műszaki Egyetemen diplomázott 1985-ben, melynek ma oktatója is. Elvégezte a Magyar Építészkamara Mesteriskoláját, majd a Pécsi Tudományegyetemen szerzett DLA fokozatot.

Eredetileg egyetlen megbízás kedvéért alapítottak céget Bánáti Bélával 1996-ban. A közös munka azonban olyan jól sikerült, hogy azóta is működik a Bánáti + Hartvig Építész Iroda, mely ma már több mint ötven főt foglalkoztat és számos, országosan ismert épületet jegyez.

Alkotásaik igen sokszínűek. Vannak köztük oktatási intézmények, mint amilyen a Budapesti Német Iskola hegyoldalba illesztett, félkörívbe rendezett, változatos egységeinek sora. Vagy amilyen a Kecskemét Campus első tömbje, mely izgalmas homlokzatával, forgatható előadójával és levegőbe feszített, tojás alakú tőzsdetermével hívja fel magára a figyelmet. Ugyanakkor Hartvig Lajos nevéhez számos családi ház, villa, irodaház és társasház tervezése is fűződik – utóbbiak közül az angyalföldi Green Court Residences érdemel figyelmet, melynek ritmikusan hullámzó homlokzata üde színfoltot jelent a budapesti lakóházépítészetben. A tervei szerint megújult történelmi épületek közül a Gerbeaud Irodaház a legismertebb. 

Pályája során figyelme egyre inkább a fenntartható, körkörös építészet irányába fordult, saját székházukat már ebben a szellemben tervezték meg, mellyel számos szakmai elismerésben részesültek, többek között elnyerték a Média Építészeti Díját is. 

Hartvig Lajos az alkotás mellett folyamatosan képzi magát, érdeklődése pedig túlmutat az építészet határain. 2016-ban az ELTE Pszichológiai Intézetében, 2019-ben pedig a Kürt Akadémián szerzett képesítést. 

Olvass még többet az Építészfórumon! https://epiteszforum.hu/auditorium-podcast--hartvig-lajos

Molnár Bea építész, a PLANT - Atelier Peter Kis vezető tervezője. Diplomáját a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen szerezte, jelenleg az egyetem doktorandája. Több mint 10 éve oktat építészeti és belsőépítészeti tervezést, kutatási területe az élhető környezet és az együttműködő építészet.

A megőrzés és a fenntarthatóság a legkülönfélébb formákban jelenik meg munkáiban és számos olyan projekt fűződik a nevéhez, amely kivívta a hazai és a nemzetközi szakma figyelmét. 

A Tokyo Designers Weeken két interaktív konténerinstallációját is megvalósíthatta: az egyik az etnikai sokszínűség kérdését, a másik a hulladékokhoz fűződő viszonyunkat dolgozta fel. A budapesti Real School Nemzetközi Általános Iskola műemlék épületének belsőépítészeti kialakítása során szintén az oktatási környezetben megvalósítható fenntarthatósággal kísérletezhetett. 

Magyarországon megvalósult munkáik közül több új irányt mutatott a hazai belsőépítészetnek. Mindenekelőtt a Katona József Színház belső tereinek újragondolása, vagy épp az Állatkert Nagysziklájában megvalósult Zoológiai Múzeum tervezése. A 2010-ben elkészült Bazaltbor Borászatot – amely a présházak archetípusait és a falra kapaszkodó növényzet lenyomatát idézi meg – a négymilliós havi látogatottságú ArchDaily magazin online szavazásán az év legjobb ipari épületévé választották. A 2020-ban átadott Gyarmati Dezső Uszoda épületét tavaly jelölték Mies van der Rohe díjra.

Aktuális munkái között említést érdemel egy Zugligeti svájci villa átalakítása, vagy a Partizán Alapítvány irodájának kialakítása, amelyeknél a történeti emlékek kortárs újrafogalmazása jelenti az építészeti kihívást.

Olvass még többet az Építészfórumon! https://epiteszforum.hu/auditorium-podcast--molnar-bea

Baló Dániel építész, egyetemi oktató, a Murum Stúdió alapítója, a MOME StudioB és a TIMBOO társalapítója. Tanulmányait a budapesti Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen, a Lisszaboni Műszaki Egyetemen és Koppenhágában, a Dán Királyi Képzőművészeti Akadémia építész karán végezte. Diplomája előtt Európa több jelentős tervezője mellett próbálhatta ki magát építészként, így dolgozott a Pritzker díjas svájci Peter Zumthor, a spanyol RCR Arquitectes és a brit John Pawson irodájában is.

2016-ban Bene Tamással indította el a MOME-n a Studio B-t, mely kurzusokat, előadásokat és szemináriumokat foglal magába, elsősorban az ember és természet viszonyára koncentrálva. A célja, hogy a tanulók kissé eltávolodjanak a hagyományos értelembe vett építészettől, és absztrakt ötleteket, gondolatokat, állításokat fogalmazzanak meg. A hallgatókkal több projektet valósítottak meg Hollandiában, Spanyolországban és Magyarországon, melyek nem csak a hazai, de nemzetközi média figyelmét is felkeltették.

A fenntarthatóság tervezői munkásságában is megjelenik, Dániában például egy ötszáz éves farmot alakítottak át építészeti örökségmegőrző központtá, míg a Káli-medencében bontott anyagokból újítottak meg és formáltak át épületeket a mai igényeknek megfelelve. Itt, a Balaton-felvidéken van az a bánya is, amelynek utópisztikus revitalizációs tervén dolgozva született meg a TIMBOO ötlete. Ennek a kezdeményezésnek a lényege a bambusz többcélú felhasználása, mely Baló szerint nem csak a mezőgazdasági építészet hasznos építőanyaga lehet, de egy tájseb begyógyításában, az erózió megállításában épp olyan fontos szerep juthat neki, mint a helyi közösségek támogatásában. Az első, Etiópiában megvalósult projektjük jó példa erre.

A Bodrog partjára tervezett Dereszla bisztró és étterem idén nyerte el a nemzetközi BigSEE díjat. Ez a ház a folyópart, a telek és az épület éles kontúrja közötti határvonalakat igyekszik elmosni, legfőbb látszó anyagként a közelben bányászott követ alkalmazva.

Olvass még többet az Építészfórumon! https://epiteszforum.hu/auditorium-podcast--balo-daniel 

Hová tűnnek a női építészek? Az egyetemeken még többségben vannak a férfiakkal szemben, de a tervezőirodákban már jóval kevesebbel találkozni. Vezető pozícióban pedig szinte alig találkozni velük. A Nanavízió építésziroda az elmúlt hónapokban a Női kvóta kezdeményezésükkel hívta fel magára a figyelmet, így természetes volt, hogy társalapító-vezetőjükkel, Soltész Noémivel erről is beszélgettünk. Szóba került több izgalmas munkájuk, a Kortárs Építészeti Központ és a Budapesti Építészeti Filmnapok is.

Olvass még többet az Építészfórumon! http://epiteszforum.hu/auditorium-podcast--soltesz-noemi