"Minden építés továbbépítés, mindig valamit folytatni kell." Mekkora aranytartalék van a kiürített, üresen álló épületekben? Hogy lehet ezeket újra élővé, befogadhatóvá tenni? Hogyan lehet a nem-helyek láncolatát hellyé értelmezni újra? Hogy lehet a romkocsmát áttenni jazzbe?

Egy hajdani ipartelepből a világ egyik legismertebb építészirodája reprezentatív rendezényközpontot csinál. Egy hatvanas években épült kőbányai szerelőcsarnokot a DILLER SCOFIDIO and RENFRO tervei szerint építenek újjá. Az Északi Járműjavító úgynevezett Diesel-csarnokában kap helyet ugyanis Közlekedési Múzeum. A tervezőcsapat magyar partnere Golda János építész, akinek nem csak számos eredeti épülete van, de rengeteg eredeti gondolata is az építészetről.

A világ egyik legrégebbi Közlekedési Múzeuma a pesti. Az Északi Járműjavító jelenleg az egyik legizgalmasabb terület Budapesten: ez volt a főváros legtöbb munkást foglalkoztató üzeme, szinte egy önálló város, saját kultúrotthonnal, templommal, vasutaskolóniával.  Olyan fejlesztési lehetőséget rejt magában, mint a Millenáris az ezredfordulón, és jó látni, hogy nem jut mondjuk a Közvágóhíd szomorú sorsára. Vagyis a lerombolás helyett az ipari értékek megőrzése történik, miközben egy 21. századi igényeket kiszolgáló múzeum is épül Budapesten. 

Olvass még többet az Építészfórumon: https://epiteszforum.hu/golda-janos-es-a-kozlekedesi-muzeum