Petőfi Sándor: Szeged szeggel

A vers 1843 áprilisában íródott. Petőfi sok más korai művéhez hasonlóan ez is szerepvers (a szereplírához való ihletet Petőfi színészélményeiből merítette): benne átveszi, eljátssza hősének szerepét.

Jelen esetben a gyümölcsöt lopó gyermek a vers beszélője, akit a költő egyes szám első személyben szólított meg. A fiút lebuktatja és elpáholja a szomszéd bácsi, amiért bemászott a kertjébe, hogy körtét szedjen a körtefáról.

Érdekesség, hogy Petőfi több kortársa is tudni véli, hogy ennek a versnek konkrét életrajzi háttere van: hősének modellje maga a gyermek Petőfi volt, így a költőnek nem kellett a szomszédba mennie témáért.

A vers műfaját kétféleképpen szokták meghatározni. Mondjak rá, hogy népi életkép, mivel Petőfi az életéből ellesett jelenetet írd le dalban. Kiragad egy életdarabot a nép világából és megversei.

Az életkép azonban állókép jellegű műfaj, míg ez a vers csupa mozgalmasság (Petőfi dinamikus egyéniségét tükrözi). Mivel egy történetet ad elő, úgyszólván követelmény is a mozgalmasság. Ezért Pándi Pál szerint találóbb lenne „mozgó életkép” -nek nevezni a verset.

De vannak olyan elemzők (pl. Goda Imre), akik szerint a versben nem a történet a lényeges, hanem a szereplő, ezért a műfajt nem annyira életképként, mint inkább zsánerképként kéne meghatározni (a zsánerkép megnevezés a „zsáner” szóból ered: ha azt mondjuk, „valakinek a zsánere”, akkor arra gondolunk, hogy a kedvelt ember típusa milyen).

Forrás: http://blog.verselemzes.hu/jegyzet/petofi-sandor-szeget-szeggel-elemzes/

https://www.facebook.com/baloghferencverskaszt

https://www.instagram.com/baloghferenc_verskaszt/

YT: https://youtu.be/38HDkU2auvk