Magyar nyelvű filmes műsor minden második héten, amelyben a popkultúra kötelezőit pótoljuk. Olyan híres, kultikus filmeket tekintünk meg, amelyeket életünkben először látunk. Minden évadban más és más tematikával jelentkezünk. A műsorvezetők Huszár András és Frivalszky-Mayer Péter, társaink Gyöngyösi Lilla, Rácz Viktória, Földi Gábor, Mikó László, Nagy Szabolcs.
Kezdetét veszi a Vakfolt podcast 13. évadja, amelyben animációs filmek a témáink. Az első adásban az első amerikai egészestés rajzfilmmel foglalkozunk, amely a Disney stúdióban készült. Walt Disney producerkedése alatt 1937-ben jelent meg a Hófehérke és a hét törpe (Snow White and the Seven Dwarfs), amely mindmáig a legsikeresebb animációs filmnek számít.
Milyen ihletőforrásokból táplálkozott Walt Disney? Milyen technológiákat forradalmasítottak a Hófehérke elkészítése során? Beszélünk arról is, milyen klasszikus Disney-toposzokat, -archetípusokat teremtett meg ez a mese. Milyenek a karakterábrázolások, mi mindenben fejlődtek a későbbi Disney-mesék? Jól öregedett Hófehérke története?
Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a Patreonon! Csatlakozz a Facebook-csoportunkhoz is!
További linkek
2022. augusztus 5-én a Vakfolt podcast egyik műsorvezetője, Frivalszky-Mayer Péter beszélgetett A Karantén Zóna című film stábjának a tagjaival. A beszélgetés résztvevői: Szombath Máté társoperatőr, Knapp Dávid és Nagy Roland vágók, Tóth Zoltán VFX artist, valamint Tringli László plakáttervező.
A beszélgetésben részt vett továbbá Zsótér Indi Dániel, a film rendezője és társírója, Vida Orsolya, a film társírója, továbbá beugrott egy-egy kérdést megválaszolni a film két szereplője, Sütő Ildikó és Muchichka László is.
A Karantén Zóna öt szegmensből álló antológiafilm, amely a COVID-19 miatti lezárások élményeit dolgozza fel az Alkonyzóna szellemiségében. A beszélgetésben mind az öt szegmensről spoileresen beszélünk, ezért ajánljuk, hogy a filmet tekintsétek meg az HBO Maxen.
Hogyan áll össze közösségi finanszírozásból egy film? Milyen kihívásokat jelent egy mikroköltségvetésű filmben a vizuális effektusok használata? Mit mesélnek el a színek, és hogyan teremti meg a film a már-már földöntúli atmoszféráját? Ezekről és rengeteg egyéb érdekességről, kulisszatitokról esik szó a beszélgetésben.
Megjegyzés: a beszélgetés körülményei nem voltak tökéletesek, elnézést a fluktuáló hangminőségért.
(Az előző feltöltésből hiányzott negyed óra, elnézést kérünk.)
A magyar filmtörténelem egyik legfontosabb alkotásával foglalkozunk a mai adásban. Fábri Zoltán rendezése, Az ötödik pecsét 1976-ban jelent meg. Sánta Ferenc történetét hosszú ideje fel akarta dolgozni a rendező. A főbb szerepekben Őze Lajos, Bencze Ferenc, Márkus László, Horváth Sándor láthatóak, és élete utolsó filmszerepében megjelenik Latinovits Zoltán is.
A nyilasterror idején játszódó, morálfilozófiai kérdéseket feszegető történet nem kínálja magát tálcán a megfilmesítésre: milyen eszközökkel bilincseli le a figyelmünket Fábri Zoltán? Mi a szerepe a kinetikus kameramozgásoknak, hogyan plánozza a hosszas eszmecseréket? Megpróbálunk magyarázatot lelni a modernista, gyorsmontázsokat idéző vágástechnikára és a látomásszerű jelenetekre is. Mitől elévülhetetlen film Az ötödik pecsét, miért nem veszítenek aktuálitásukból a kérdései? Hogyan éri el, hogy a szereplői hús-vér figurákként jelennek meg, és nem erkölcsvitai szalmabábok? Mitől emlékezetes Őze Lajos alakítása?
Linkek
Az ötödik Vakfolt díjátadóban a vendégünk ismét Mikó László azaz CyClo, akivel megtárgyaljuk az Oscar-díjra jelölt filmeket és színészeket, esélyeket latolgatunk, és kiosztjuk a saját díjainkat is, saját jelöltlistával.
Az alábbi kategóriákat beszéljük át:
Linkek
Rácz Viktória tér vissza a podcastba, hogy a vendég évadban közösen pótoljunk egy fontos hiányosságot. Billy Wilder legendás filmográfiájának a legfontosabb darabjai közül az utolsót is kipipálhatja már: ez pedig a The Apartment, vagyis a A legénylakás. Főszerepben Jack Lemmon és Shirley MacLaine.
Billy Wilderre elsősorban forgatókönyvíróként gondolunk - vajon miért csapott fel rendezőnek? Milyen újdonságokat figyeltünk meg A legénylakásban a korábbi évtizedeket domináló screwball comedykhez képest? Mitől izgalmas karakter Jack Lemmon Buddyja és Shirley MacLaine Franje? Melyek Wilder legelmésebb dialógusai? Mit tudunk meg a kapitalizmusról és a korszellemről A legénylakásból?
Linkek
Mennyire állják meg a helyüket ma a gyerekkori kedvenceink? Ezt a kérdést teszi fel a héten vendégünk, Farkas Balázs. Mindenkinek vannak filmjei, amelyeket annyiszor megnézett, hogy már nyúlni kezdett a VHS-szalag, és egymásnak idézték a sorokat a barátaival, családtagjaival. Ilyen volt Balázsnak a Coming to America, azaz az Amerikába jöttem, amellyel 1988-ban Eddie Murphy a szó szoros értelmében véve megkoronázta a nyolcvanas évekbeli sztárságát. A rendező John Landis.
Megnézzük, Eddie Murphy karrierjében mikor érkezett ez a film, milyen ellentmondásos körülmények között landolt a projekt az ölében. Mennyire vicces mai szemmel az Amerikába jöttem? Mennyire vicces a mindig fejedelmi James Earl Jones? Mi lett Arsenio Hall-lal a film után? Megvitatjuk, működik-e a romantikus szál, és működik-e a szegényes queensi közeget külső szemlélőként bemutató premissza.
Linkek
Farkas Balázs a következő vendégünk, aki eljött hozzánk, hogy pótolja egy hiányosságát. A vendég évad mostani részében a Once Upon a Time in the West, vagyis a Volt egyszer egy vadnyugat a témánk 1968-ból, Sergio Leone rendezésében.
Miért különösen fájó hiányosság a film Balázsnak? És milyen élmény, ha az ember moziban láthatja? Leone ekkor már túl volt a dollár-trilógián, mégis visszatért a műfajhoz, amely világhírűvé tette. Mit tudott még elmesélni a western zsáneréről? Végigmustráljuk a meggyőző szereplőgárdát is Charles Bronson névtelen igazságtevőjétől kezdve Jason Robards szürke moralitású Cheyenne-jén és Claudia Cardinale hasonlóan kiismerhetetlen Jilljén át Henry Fonda fekete ruhás, velejéig gonosz Frankjéig. Ki az igazi főszereplője ennek a történetnek? Kit kedveltünk meg a legjobban? A film kapitalizmusról alkotott képe sem maradhat érinthetetlen, ahogy nem megyünk el szó nélkül a legendás egysorosok és persze Ennio Morricone operája mellett sem.
Linkek
Fega múlt héten pótolta a popkultúra egyik kötelezőjét, most pedig egy másik alapműről tért vissza áradozni. Ez a Toy Story 2, a Pixar harmadik egészestés játékfilmje (haha), amelyet John Lasseter rendezett, és 1999-ben mutatták be.
Mitől különleges a Toy Story franchise második része? Valóban ez a legjobb az egész szériából? És hol helyezkedik el a Pixar ranglétráján? Miután a legalapvetőbbeket kibeszéljük, rajzfilmes témát meghazudtoló komolysággal felfeszegetjük a Toy Story 2 összes témáját a nosztalgiától a barátságig. Mi a közös John Lasseter filmje és a késői Mission: Impossible folytatások között? Aztán feltesszük a Pandora szelencéjét kinyitó kérdést: a magyar vagy az eredeti hangok a jobbak?
Linkek
A következő pótlandó vakfoltot a vendég évadban Földi Gábor, azaz Fega biztosította. Ez a film Steven Spielbergtől a Close Encounters of the Third Kind, vagyis a Harmadik típusú találkozások 1977-ből, főszerepben Richard Dreyfuss-szal. A film egy évben érkezett a Star Warsszal, és soha többé nem volt ugyanolyan a mozizás.
Az évad korábbi szakaszában sok szó esett az Új Hollywoodról, avagy Hollywood reneszánszáról: hogyan jutunk el tíz év alatt az első tabudöntögető szerzői filmektől a százmilliós blockbusterekig? Megnézzük, Spielberg milyen élet- és pályaszakaszában alkotta a Harmadik típusú találkozásokat, hol tartott ekkor Richard Dreyfuss karrierje. Mennyire szerethető Dreyfuss karaktere? Mennyire kiforrott itt John Williams zenéje? Mit adott a filmhez Zsigmond Vilmos fényképezése? Milyen témákat dolgoz fel Steven Spielberg az ufós történetben?
Linkek
A heti epizóddal kezdetét veszi a 2021-es Vendég évad. Minden páros héten a vendégeink hoznak egy vakfoltot, minden páratlan héten pedig egy-egy kedvencüket nézzük meg.
Tizenkét évvel a 2001: Űrodüsszeia víziója előtt, valamint az olyan történelmi eposzok előtt, mint a Barry Lyndon, az Acéllövedék, vagy a Spartacus, a legendás Stanley Kubrick olyan szikár krimikkel szerzett magának hírnevet, mint a The Killing, vagyis A gyilkosság 1956-ból. A filmet Gyöngyösi Lilla választotta.
Milyen volt Kubrick, mielőtt KUBRICK lett volna? Mennyire kiforrott rendezőként érkezett meg az első egészestés stúdiófilmjével, és hol vannak a nyomai a későbbi megalomániának? És miben nyújtott újat ez a késői noiros krimi? Melyek a hard boiled dialógusokat jegyző Jim Thompson legmaróbb alázásai? Kik a legemlékezetesebb résztvevői a tenyeres-talpas heist-akciónak, és milyen mai sztárokkal lehetne behelyettesíteni őket? Mitől izgalmas Kubrick időkezelése?
Linkek