Magyar nyelvű filmes műsor minden második héten, amelyben a popkultúra kötelezőit pótoljuk. Olyan híres, kultikus filmeket tekintünk meg, amelyeket életünkben először látunk. Minden évadban más és más tematikával jelentkezünk. A műsorvezetők Huszár András és Frivalszky-Mayer Péter.
A Vakfolt podcast nyári szünetében levesszük a lakatot egy 2020-as patreonos adásról.
A Kisasszononyok, vagyis eredeti címén a Little Women Greta Gerwig (Lady Bird) 2019-es filmje Luisa May Alcott regénye alapján. A történetetet számos alkalommal dogozták fel korábban, a nagyvásznon legutoljára 1994-ben láthattuk Winona Ryderrel. Összehasonlítjuk, Greta Gerwig miket változtatott az eredeti regényhez és a '94-es változathoz képest; megbeszéljük, melyik szereposztásból melyik színészek a kedvenceink, és elgondolkozunk, miket is akarhatott megfogalmazni a történetével Luisa May Alcott eredetileg.
Ez az adás a Vakfolt Extrában jelent meg 2020-ban, a hangminőség akkor még nem érte el a mai sztenderjeinket. Ebben a hónapban is jelentkezni fogunk a támogatóink számára exkluzív adásokkal, köztük a Mission: Impossible idei felvonásáról, valamint egy Tom Cruise retrospektív adással az Interjú a vámpírral című filmről. Július végén-augusztus elejn az Oppenheimer és a Barbie lesz a napirendünkön.
Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a Patreonon! Csatlakozz a Facebook-csoportunkhoz is!
További linkek
Az évadaink közti szünetben meghallgathatjátok az élő felvételét a legutóbbi Vakfolt mozizásnak, amelyen Martin Scorsese művészetének egyik legmeghatározóbb alkotását, a Taxi Driver című filmjét néztük meg a hallgatóinkkal. Az 1976-os mozi a filmes nagymestert és Paul Schrader forgatókönyvírót hozta össze, aki számára mélyen személyes ihletésű volt a Taxisofőr története. A műsorvezetők András és Péter.
Áttekintjük a Taxisofőr készülésének kulturális-politikai kontextusát az 1970-es évek Amerikájában, amikor új, radikális filmesek tűntek fel a színen. A film és a realizmus viszonyát, Travis Bickle karakterének izolációját és mártírkomplexusát is elemezzük, beleértve a Madonna-kurva komplexust. A film kétértelmű befejezését is megvitatjuk. A Taxisofőr politikai témáját és a legforróbban vitatott vonatkozásait is megnézzük, hogy ezek segítségével tömören helyre tegyk a Taxi Driver-t, mint a 20. század egyik legfontosabb filmjét. Végül előtekintünk a podcast szeptemberi évadjára, amelyben tovább folytatjuk a nagy filmes klasszikusok elemzését.
Az adás a Shaun, a bárányról szóló epizód előtt lett felvéve, ezért beszélünk róla jövő időben.
A legfontosabb témák:
00:02:08 - Martin Scorsese és a Taxisofőr filmografiája
00:04:38 - Paul Schrader személyes kapcsolata a Taxisofőrrel
00:06:12 - Az 1970-es évek Amerikájának kulturális-politikai kontextusa
00:08:00 - Új, radikális filmesek felbukkanása
00:08:37 - A film és a realizmus viszonya
00:11:45 - Travis Bickle izolációja
00:14:20 - Madonna-kurva komplexus
00:15:34 - A film kétértelmű befejezése
00:22:27 - Politikai áthallások
00:23:43 - Vitatott témák a filmben
00:26:02 - Travis Bickle karakteríve, mártírkomplexus
00:29:43 - A podcast szeptemberi évadja
Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a Patreonon! Csatlakozz a Facebook-csoportunkhoz is!
További linkek
Az animációs évadunk záró epizódjában Shaun the Sheep (Shaun, a bárány) című gyurmaanimációs filmet néztük meg, amelyet Mark Burton és Richard Starzak rendezett, a karaktereket pedig Nick Park alkotta meg. A műsorvezetők ezúttal Szabolcs, András, Péter.
Az Aardman stúdió, a Shaun, a bárány alkotója, a Wallace és Gromit franchise-ának hírnevére építve, sajátos humorérzékkel és stílussal alkotta meg Shaun történetét. De mi teszi Shaunt és a többi karaktert olyan szerethetővé? Milyen technikai trükköket alkalmaznak a gyurmaanimációban, és mennyire időigényes ez a folyamat? Mi teszi egyedivé az Aardman Animations stílusát?
Az adás végén visszatekintünk az elmúlt évre, és megállapítjuk a legfontosabb tanulságok, amelyeket ebben az évadban az animációról szereztünk. Ezután előretekintünk az animáció jövőjére, és megosztjuk veletek a következő szezon terveit, valamint bemutatjuk a Vakfolt most készülő új arculatát és az új webshopját.
Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a Patreonon! Csatlakozz a Facebook-csoportunkhoz is!
További linkek
Az animációs évadunk újabb állomásán az írországi animáció világába teszünk látogatást. Tomm Moore Song of the Sea (A tenger dala) című, 2014-ben bemutatott alkotásával foglalkozunk, melyben az ír folklór és legendavilág találkozik a modern környezettel. Az animáció készítője a Cartoon Saloon stúdió (Kells titka, Wolfwalkers - Farkasok népe). A történet főszereplője a kis Saoirse, aki képes a tengeri lények nyelvén énekelni, valamint a bátyja, Ben, akinek meg kell mentenie őt. Vendégünk Herczeg Zsófi, a műsorvezetők pedig András és Péter.
A film gazdagon él az ír folklór vizuális elemeivel. De hogyan is indult a Cartoon Saloon stúdió, és hogyan jutott el az Oscar-díj jelölésekig? Érdekes kapcsolódási pont, hogy a stúdió a kezdetekkor együttműködött a Kecskeméti Animációs Filmstúdióval is. Hogyan befolyásolhatta a magyarokkal való korai közös munka Tomm Moore ír folklór trológiájának a stílusát? Saoirse karakterét mi teszi annyira szerethetővé? Az animáció stílusa, a síkok és perspektívák használata, valamint a rajzstílus milyen hatást gyakorol a film hangulatára? Jankovics Marcell és Don Bluth munkássága vajon mennyire tettenérhető Tomm Moore filmjein? Milyen érett témákat feszeget A tenger dala, mit mond el a testvéri irigységről és a szülői gyászról, az elfojtott érzésekről?
Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a Patreonon! Csatlakozz a Facebook-csoportunkhoz is!
További linkek
Animációs évadunkban mindenképpen beszélnünk kell az első egész estés, teljes egészében rotoszkópiával készült mozifilmről. Ez pedig a Waking Life, magyarul Az élet nyomában, amelyet Richard Linklater készített 2001-ben. Később a Mielőtt... trilógia alkotója a Kamera által homályosan című filmjében újra alkalmazta a módszert, ám az jóval cselekményközpontúbb lett, mint a kísérletező kedvű Waking Life. Adásunk két műsorvezetője Gyöngyösi Lilla és Huszár András, vendégünk pedig Makai Péter Kristóf.
Mi is az a rotoszkópia? Újra összefoglaljuk ezt az animációs eljárást, amellyel az évad során nem egyszer találkoztunk már (Hófehérke, A gyűrűk ura). Beszélünk a módszer fejlődéséről a rajzfilmezés digitális korszakában. Hogyan alkalmazza Richard Linklater az animációs palettát, hogy a történetében az álmot és a valóságot összekutyulja? Hogyan megy szembe a Disney által lefektetett animációs alapszabályokkal? Beszélünk az ezredfordulós, valóságot megkérdőjelező filmek soráról, amelyek között méltó helye van a Waking Life-nak is. Milyen filozofikus gondolatokat boncolgat Linklater scriptje, és milyen megfigyeléseket tesz az álmodásról, az éber álmodásról?
Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a Patreonon! Csatlakozz a Facebook-csoportunkhoz is!
További linkek
Folyatódik az animációs évadunk, elérkeztünk az ezredfordulóhoz. A CGI véglegesen átvette az uralmat a hagyományos, kézzel rajzolt animáció fölött. A Pixar stúdió, amely ekkor még nem volt a Disney tulajdonában, kiemelkedően fontos szerepet játszott ebben a folyamatban. Technológiai fejlesztéseik, valamint forradalmi történetmesélésük lenyűgözte a szakmát és a nézőket egyaránt. A 2001-es Szörny Rt. (Monsters, Inc.) sok szempontból az addigi legkiforrottabb alkotásuk volt, a főbb szerepekben olyan nevekkel, mint Billy Crystal, John Goodman és Steve Buscemi. A rendezők Pete Docter, Lee Unkrich és David Silverman voltak. Péter távollétében az adás két házigazdája Huszár András és Nagy Szabolcs.
Hol foglal helyet a Pixar-kánonban a Szörny Rt.? Az alapművek egyike, vagy az Egy bogár életével együtt kikopott a köztudatból? Mi a Pixar-titok, amivel dominálják a jegyeladásokat és az animációs filmeknek osztott Oscar-díj kategóriáját idestova húsz éve? Milyenek a film szereplői, működik-e Mike Wazowski humora, mennyire szerethető Sully? Milyen Billy Crystal és John Goodman a szerepében? Hogy sikerült a film magyar szinkronja? Mi működteti a film humorát, és hogyan épít világot a Pixar? Miért rezonál jól ma a Szörny Rt. premisszája, és a milyen komoly, felnőttes üzeneteket hordoz az energiagazdálkodásról és a szülői felelősségről?
Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a Patreonon! Csatlakozz a Facebook-csoportunkhoz is! A Facebook-csoportunkban elkezdődött a March Madness játék, szálljatok be!
További linkek
A Herkules című rajzfilm a Disney reneszánszának fontos állomása volt: a hatalmas várakozásokkal övezett film minden eddiginél merészebben ötvözte a 2D-s, hagyományos animációs technikákat a 3D-s digitális megoldásokkal. A mozipénztáraknál azonban alulteljesített fiú mozinézőket is megcélzó hősmítosz: Rácz Viktóriával beszélgettünk a filmről, és megpróbáltuk megfejteni, mi lehetett az oka a sikertelenségének.
Kicsoda Ron Musker és John Clements, akiknek a neve egybeforrt a Disney stúdió 90-es évekbeli reneszánszával? Miért készített a rajzfilmgyár egy kimondottan komikus, kevésbé komoly történetet a fajsúlyosabb alkotások (Az oroszlánkirály, Pocahontas, A Notre Dame-i toronyőr) után? Beszélünk arról is, milyen technikákat alkalmaztak a rendezők a film elkészítése során, amelyek kiemelték a Herkulest a kortársai közül. Alaposan végignézzük a szereplőgárdát: együgyü himbo lenne a főhős, vagy árnyaltabb figura ennél? Mi teszi a szerelmét, Megarát, komplexebb karakterré a szokásosnál? Hogyan lett a James Woods által alakított Hádész az egyik legegyedibb Disney-gonosztevő? Miért egyedi a Herkules hősmítosza? A Herkules humoráról, anakronizmusairól is beszélünk: működtek a popkulturális kikacsintások, vagy túlságosan megelőzte a korát a mindenből gúnyt űző szuperhősmese? Beszélünk a magyar szinkronról is, na és persze az elkerülhetetlen élőszereplős változaton is köszörüljük a nyelvünket.
Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a Patreonon! Csatlakozz a Facebook-csoportunkhoz is!
További linkek
Adásunkban elérkeztünk a Disney reneszánszához, de csak azért sem egy kézenfekvő hercegnős-emberszereplős musical-mesét néztünk meg. Egy klasszikus Disney-t idéző kultfilmet választottunk, hogy kontrasztot állítsunk mainstream sikerfilmekkel. Az A Goofy Movie egy 1995-ös animációs film, amelyet a Disney stúdió készített. A film rendezője Kevin Lima, a főszereplők pedig Bill Farmer, Jason Marsden és Jim Cummings. A film magyar címe Goofy - A film, a szinkronszínészek pedig Szombathy Gyula, Haumann Máté, Koroknai Géza.
Az A Goofy Movie az apa-fiú kapcsolatot helyezi a középpontba: főszereplői Goofy és fia, Max, mellettük pedig a sajét gyerekével felbukkan a Disney-mesék ősi ellenlábasa, Pete. A film különlegessége, hogy a klasszikus Disney-humor ötvöződik a modern narratívával és a musicales betétdalokkal. Az A Goofy Movie az évek során kultstátuszt ért el: megvizsgáljuk azt is az adásunkban, hogy mivel érdemelhette ki ezt a film, és mi mindennel lóg ki a fősodorvonalbeli Disney-rajzfilmekből. Hogy működik a Disney-mesék humora? Eleget tesz-e a Goofy a musical műfaji követelményeinek, és ami a legfontosabb, kinek a stílusát idézi meg filmbeli popsztár, Powerline?
Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a Patreonon! Csatlakozz a Facebook-csoportunkhoz is!
További linkek
Ezen a héten egy legendás filmet pótolunk be a Vakfolt podcastban. A Roger nyúl a pácban (Who Framed Roger Rabbit?) 1988-ban jelent meg, az ereje teljében lévő Robert Zemeckis rendezésében (valamint Richard Williams társrendezésében). Az élő szereplőket animációval vegyítő film noirról a Dot and Line főszerkesztőjével, Herczeg Zsófival beszélgettünk.
Hol tartott a Disney stúdió 1988-ban, és mi minden kellett ahhoz, hogy a Roger nyúl elkészülhessen? Beszélünk arról, miért jelentett óriási kihívást ez a produkció az animátoroknak és a producereknek egyaránt. Milyen animációs technikai eszközökkel nyűgözte le a nézőket a film? Milyen módszerekkel éri el Zemeckis és Williams, hogy minden eddigi próbálkozásnál jobban elhigyjük ennek a filmnek, hogy a firkák és az emberek valóban egy légtérben léteznek? Milyen paktumok köttethettek meg annak érdekében, hogy a Roger nyúlban Hollywood históriájának összes legendás animációs figurája felbukkanjon? Mitől működnek a film saját karakterei, köztük a Bob Hoskins által megformált Eddie Valiant, a Charles Fleischer (és az animátorok) által életre keltett Roger Nyúl, a Kathleen Turner által eljátszott Jessica Rabbit, vagy épp a gonosz Judge Doom, akit Christopher Lloyd játszott?
Megjegyzés: az adás legvége elveszett, elnézést kérünk a technikai hiba miatt.
Ha tetszett az adásunk, támogass bennünket a Patreonon! Csatlakozz a Facebook-csoportunkhoz is!
További linkek
Aninmációs évadunkból nem hiányozhat a japán Ghibli stúdió. Mijazaki Hajao (angolosan Hayao Miyazaki), a stúdió egyik alapítója és vezéralakja, már szerepelt a podcastban. Ezúttal az 1989-es Kiki – a boszorkányfutár című mesefilmjét dolgoztuk fel. Úgy térünk vissza Miyajazkihoz, hogy már fel vagyunk vértezve a vizuális stílusával, történetmesélési kézjegyeivel, a számára fontos mondanivalókkal kapcsolatos ismeretekkel. Hiszaisi Dzsó (Joe Hisaishi) zeneszerző sem ismeretlen már számunkra, hiszen Mijazaki filmje mellett a Tűzvirágokat is ő komponálta.
Hol tartott 1989-ben a Ghibli stúdió? Beszélünk a Disney-vel való együttműködésükről, és a film nyugati forgalmazásáról is. A Kiki – a boszorkányfutár történetét is átbeszéljük: mik a sajátosságai a Kikinek más Mijazaki-filmekhez képest? Milyen történetbeli elemekkel teszi befogadhatóvá a filmet az európai néző számára? Milyen világot épít a története köré Mijazaki? Hogyan fordítja fel a hősmítosz eszköztárát? Beszélünk arról is, mitől különleges Mijazaki karakterábrázolása, kiemelve a kedvenc szereplőinket. Az animáció stílusáról, a rajzok minőségéről is beszélünk, megállapítva azokat a tényezőket, amelyek kiemelik a Ghibli stúdiót a keleti és a nyugati animációs világból egyaránt.