Keresés Jelentkezés Digitális innovációnk Mi a podcast.hu?

Vakfolt podcast

Frivalszky-Mayer Péter és Huszár András

Vissza

Vakfolt podcast

Frivalszky-Mayer Péter és Huszár András

Televízió és film Filmtörténet Filmkritika

Magyar nyelvű filmes műsor minden második héten, amelyben a popkultúra kötelezőit pótoljuk. Olyan híres, kultikus filmeket tekintünk meg, amelyeket életünkben először látunk. Minden évadban más és más tematikával jelentkezünk. A műsorvezetők Huszár András és Frivalszky-Mayer Péter.

Spotify Rss Web

Epizódok

311-320 megjelenítése a(z) 1 050 elemből.

Ismét visszatérünk Martin Scorsese-hez, a blokkunk ötödik adásában az 1995-ös Casino című filmmel foglalkozunk. Scorsese újra összefogott a Goodfellas forgatókönyvírójával és annak két főszereplőjével, Robert de Niróval és Joe Pescivel, hogy újabb igaz történetet dolgozzanak fel. Az adáshoz vendégül láttuk Baráth Katalint, hogy megvitassuk, a Nagymenők utánérzése-e ez a film, vagy inkább a The Wolf of Wall Street előszele.

Ha a 2000-es években kezdődő Scorsese-DiCaprio együttműködésbe már nem is tekintünk bele ebben a blokkunkban, akkor legalább itt megragadjuk az alkalmat, hogy összemérjük a rendező két kedvenc olasz származású férfiszínészét: hogy állna Leónak a De Niro által játszott Ace Rothstein öltönykavalkádja? Miért elengedhetetlen tartozéka a bakelit telefonkagyló Joe Pescinek? Hogyan lopja el a show-t Sharon Stone? Adásunkban utánajárunk, mi vágta ki a biztosítékot Péternél, illetve András szüleinél a Casinóban, és hogy mit keres a barokk egy maffiafilm közelében. Bátrabb hallgatóink pedig részt vehetnek ivós játékunkban, melyben valahányszor összekeverjük egy karakter, színész, való életbeli személy és/vagy stábtag nevét, le kell húzni a felest. Ki marad talpon?

Disclaimer: Saul Basst tévesen zeneszerzőként neveztük meg, természetesen a híres főcímek grafikus tervezőjéről van szó.

Linkek

 
Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
Letöltés

Ismét megszakítjuk Martin Scorsese-blokkunkat, ezúttal azért, hogy a nemrég befejeződött 24. Titanic Filmfesztivál programjáról beszéljünk. Összesen hat filmet néztünk meg, köztük a Raw-t és a Free Fire-t.

Nem könnyű mind a hat filmet egyetlen ívre felfűzni, de mi azért megkíséreltünk eljutni a szívhezszóló drámáktól a nihilista golyózáporig. Melyik tavalyi film női főszereplője gyakorolt ránk nagyobb hatást: a kifejező szemű Ruth Negga a Lovingból vagy az Akadémia által mellőzött Annette Bening a 20th Century Womenből? Az A Quiet Passion szellemes szópárbajait vagy a Free Fire szadista, cselekménymentes lövöldözésorgiáját sikerült-e jobban megvalósítani? Szóba kerül, hogy jót tesz-e a visszafogott történetmesélés a történelmi filmeknél, futólag mérlegre tesszük a District 9-val ismertté vált Sharlto Copley karrierjét, és összemérünk egy meglepően szép francia kannibálhorrort egy zavarbaejtő dél-koreai természetfeletti őrülettel.

Linkek

 
Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
Letöltés

Martin Scorsese-sorozatunk negyedik részében az 1993-as The Age of Innocence (Az ártatlanság kora) című kosztümös filmet tekintettük meg, ezzel szándékolatlanul is úgy alakítva a menetrendet, hogy egy maffiafilmet mindig egy Scorsesetől szokatlan választás kövessen (majd meglátjátok, a blokkunk harmadik részében hogyan folytatódik a sorminta).

A film Edith Wharton 1921-es Pulitzer-díjas regényének feldolgozása. Elgondolkodtunk, hogy sikerült ebből az alaphelyzetből Scorsese-nek egy teljesen férfiközpontú filmet összehoznia, aminek kapcsán kielemezzük a főszereplők alakításait is. De vajon az ekkor már Oscar-díjas Daniel Day-Lewis, a kilencvenes évek ikonikus színésznője, Michelle Pfeiffer, vagy a kosztümös filmek üdvöskéje, Winona Ryder lesz-e a műsorvezetők titkos kedvence? Ki az, aki magához képest meglepően visszafogott alakítást nyújt, és ki az, akinek a szerepén összekülönbözünk? Megnézzük, beleillik-e a film tematikája Marty filmográfiájába, mindentudó narrátorokként köszörüljük a nyelvünket a béna szerelmeseken, és még a 19. századi úri szalonokba is bevisszük a maffiát.

A Kitekintőben álmodozunk kicsit azon, hogy milyen egyéb, tőle szokatlan műfajokban látnánk szívesen Scorsese-től filmeket. A helyezettjeinket a szokásos aloldalon megleshetitek.

Frissítés: az adás megjelenésének napján, már a felvétel és a vágás után érkezett a szomorú hír, hogy a film operatőre, Michael Ballhaus elhunyt, így már nem tudtuk korrigálni az adásban róla elhangzottakat. Nyugodjék békében!

Linkek

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
Letöltés

Martin Scorsese-blokkunk harmadik adásában nemcsak egy újabb De Niro-Scorsese együttműködésre kerítünk sort, hanem a Limitált széria és a Vakfolt podcast első együttműködése is létrejön. Vendégünk Fega, akit a Limitált szérián kívül ismerhettek a Twitterről és az Index kultúra rovatából, beleértve a Comment:comot és a Kultrovat podcastot is.

A témánk az 1990-es Goodfellas, vagyis a Nagymenők. Fega nagy kedvence a közel két és fél órás film, amely Henry Hill kiugrott gengszter Nicholas Pileggi által írt életrajzi könyvéből készült. A rendező a saját állítása szerint erre a maffiatörténetre várt egész életében, de vajon mit értett ez alatt? Magát képzeli a gengsztereibe, vagy azt akarja, hogy szégyelljük magunkat, amiért élvezzük a filmjét? Elég érdekes-e és jóképű-e Ray Liotta a főszerepben? Megnézzük, hogyan forradalmasította az amerikai közönségfilmeket a Nagymenők, és találni-e benne kivetnivalót; megvitatjuk, hogy ultraerőszakos maffiafilmben vagy bábsorozatban ijesztőbb-e Joe Pesci; és fejlődési ívet keresünk a negyven évet felölelő Mean Streets, Goodfellas és a The Wolf of Wall Street hármasa közt.

Linkek

 
Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
Letöltés

Továbbra is Martin Scorsese munkásságával foglalkozunk. Tíz évvel a Mean Streets után, már ünnepelt rendezőként elkészítette ötödik közös filmjét Robert de Niróval, a The King of Comedy (A komédia királya) című rendhagyó vígjátékot 1982-ből.

A film az alkotóknak és a kritikusoknak egyaránt megterhelő élmény volt: Scorsese és De Niro hét évig nem forgattak újra együtt, a közönség pedig nem tudott mit kezdeni a kínos humorral, a cringe comedyvel. Mi mindent jósolt meg a The King of Comedy a sztárkultusz változásairól? Vajon össze lehet kötni Rupert Pupkin figuráját David Brenttel vagy BoJack Horsemannel? Mikor túl kínos a kínos humor? És meddig lehet együtt érezni egy önáltató pancserral? Megvitatjuk, karizmatikus vagy szándékosan esetlen-e a főszereplő, megpróbáljuk szétválasztani a valóságot és a fantáziát, és az is kiderül, melyik műsorvezető szokott hosszas beszélgetéseket folytatni a podcaston kívül a fejében is.

A kitekintőben ezúttal a Jerry Lewis által játszott talkshow-host töketlenül véghezvitt túszul ejtésétől ihletve a kedvenc emberrablásainkat soroltuk fel. A toplista helyezettjeit az erre szánt aloldalon megtekinthetitek.

Linkek

 
Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
Letöltés

Akármennyire is rajongóinak valljuk magunkat, Martin Scorsese életművében jócskán akadnak vakfoltjaink. Ezért különleges, duplájára duzzasztott blokkal vágunk neki a bepótolnivalóknak, amelyben később még vendégek is segítségünkre lesznek. Elsőnek a Mean Streets (Aljas utcák) című 1973-as gengszterfilmet választottuk, amely az áttörést hozta meg Martin Scorsese és Robert de Niro, valamint Harvey Keitel számára egyaránt.

Mitől hatott újnak a Mean Streets a hetvenes évek eleji közönség számára? Miért annyira más, mint A keresztapa? Tényleg ez volna Martin Scorsese legszemélyesebb filmje? És létezik, hogy Robert de Niro egy gyenge alakítással vált híressé? Blaszfémia! Mivel Scorsese-blokkunk apropója a Silence (Némaság) magyar bemutatója, így rögtön kibeszéljük a rendező viszonyát a katolicizmussal, amely egyben a Mean Streets vezérmotívuma is, megvizsgáljuk, mennyire erőszakos a film, és hogyan jutott el idáig a feltörekvő rendező. A technikai részletek elemezgetése sem maradhat el: ne csodálkozzatok a hosszú adásidőn, nem számítunk rövidebb epizódokra a következő öt hétben sem.

Linkek

 
Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
Letöltés

Spike Lee életművével foglalkozó blokkunk második darabja a Do the Right Thing (Szemet szemért), egy brooklyni utcasarok egy napjáról szóló 1989-film.

Mikor mondhatjuk egy filmről a székünkben való fészkelődés és kínos pillantások nélkül, hogy "fontos darab"? Mi a helyzet a hasonlóan kényelmetlen "provokatív" jelzővel? Hogyan viszonyul az 1986-os She's Gotta Have It könnyed hangvételéhez a Do the Right Thing? Hosszan beszélünk a film megtévesztően szórakoztató első kétharmadáról, mielőtt megpróbálnánk megmászni azt a morális hegyet, amelyet a finálé dózerol elénk. Mi különbözteti meg Spike Lee alkotását más, társadalmi problémákat, rasszok közti ellentéteket feldolgozó filmektől? Segítségül hívjuk Roger Ebertet is, hogy rendet tegyünk a lelki világunkban, de Spike Lee is megmondja a mag��t azokról, akik szerinte hibásan értelmezik a Do the Right Thing csúcspontjának történéseit.

Linkek

 
Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
Letöltés

Spike Lee filmje, a She's Gotta Have It beleillik az előző blokkunkba is, hiszen ez a rendező első munkája, minimális költségvetésből, ismert színészek nélkül. Mégis új blokkot indítunk ezzel az adással, mert a következő két hétben Lee híresebb munkáival is megismerkedünk.

Mennyire hatott újdonságként 1986-ban egy afro-amerikaiak hétköznapjairól szóló film? Hogyan viszonyul a She's Gotta Have It a blaxpoitationhöz és Woody Allenhez? És meg tudunk-e kedvelni egy másodvonalbeli Billy Dee Williamst? A szexualitást pozitívan, nagy adag humorral kezelő vígjáték kapcsán körüljárjuk, mit gondolunk mi és mit gondol a film főhőséről, Noláról, aki egyszerre három férfit próbál megtartani. Megvitatjuk, egysíkú-e az egymással kakaskodó csődörök jellemrajza, milyen téren vét hibákat a kezdő rendező, és ugyanakkor mely megoldásai vetítik előre a későbbi nagy munkáit.

A Kitekintőben arról beszélünk, hogy a Netflix sorozatot gyárt a She's Gotta Have It alapján, Spike Lee rendezésében, mi pedig elképzeljük, milyen más 80-as évekbeli filmekből lehetne izgalmas tévéadaptációkat készíteni. Az ötleteinket ezen a gyűjtőoldalon tekinthetitek meg.

Linkek

 
Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
Letöltés

Christopher Nolan a Memento meglepetéssikere előtt forgatta le a Following című filmjét, egy kevéske port kavart, no-budget, de Nolanre jellemzően csavaros, nonlineáris történetvezetésű krimit.

Nolan az egyetlen a híres rendezők első filmjeiről szóló blokkunkban, akitől ezen az alkotásán kívül minden mást láttunk már. Végig is nézzük a karrierjét, vajon miben tapasztalható nála fejlődés, miben ragaszkodik a gyökereihez, illetve hogyan változik a szemlélete, ahogy idősödik. Azért jut persze időnk a Followingra is. Csak az ambíció hiánya miatt lett ilyen rövidke a film, vagy valóban nincs több matéria ebben az alapötletben? Van-e elegendő szufla a filmben ahhoz, hogy kitöltsünk vele egy adást? Van-e értelme kibogozni a megkavart kronológiát, vagy meg lettünk vezetve? Megbeszéljük, miért és mikor szeretjük Nolan átveréseit, mérlegre tesszük a film amatőrebb megoldásait, és az is kiderül, túléli-e a két műsorvezető barátsága Denevérembert.

A Kitekintőben olyan filmeket listázunk, amelyek a Followinghoz hasonlóan játszanak a történet időkezelésével. Mostantól az adásainkban elhangzott toplistákat egy külön oldalon is követhetitek.

Linkek

 
Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
Letöltés

Új blokkot kezdünk meg a héten, amelynek apropója az egyik kedvenc rendezőnk, Danny Boyle közelgő filmje, a T2 – Trainspotting. Ennek alkalmából úgy döntöttünk, hogy ezúttal nem olyan témát ölelünk fel, amely teljesen vakfoltot képez számunkra, hanem kifejezetten olyan rendezőkkel foglalkozunk, akiket ismerünk és szeretünk, de az első filmjük valahogy mégis rendre kimaradt nekünk. Így jutottunk el a Shallow Grave, vagy magyarul a Sekély sírhant című 1994-es mikroköltségvetésű darabhoz.

Mielőtt belevágnánk a filmbe, végignézzük a rendező életművét: hogyan jutott el huszonkét éves pályafutása alatt Boyle Nagy-Britannia filmgyártásának forradalmasításától a legkultikusabb filmjének folytatásáig? És első mozifilmjeként hogyan hozott össze egy tőrölmetszett noir történetből teljesen őrült tempójú, vibráló fekete komédiát? Mit árul el John Hodges forgatókönyvíróról, hogy az összes főszereplője borzalmas, szerethetetlen szemétláda? Kerry Fox, Ewan McGregor és Christopher Eccleston hármasából melyiküknek áll legjobban a gazemberszerep? Kitárgyaljuk, mely későbbi Boyle-filmekkel mutat közeli rokonságot a Shallow Grave, majd megvádolunk egy neves rendezőt azzal, hogy elvette Ewan McGregort sármjának élét. És még az IKEA is szóba kerül.

Kitekintőnket a Shallow Grave eszméletlenül menő, színpompás lakása inspirálta, és olyan belső helyszíneket, lakóhelyeket válogattunk, ahol magunk is szívesen eltöltenénk egy kis időt. Mit hagytunk ki a felsorolásunkból? Nektek mi a kedvenc filmes apartmanotok, lakóhelyetek? Várjuk a véleményeteket a kommentekben!

Linkek

 
Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
Letöltés