Keresés Jelentkezés Digitális innovációnk Mi a podcast.hu?

Vakfolt podcast

Frivalszky-Mayer Péter és Huszár András

Vissza

Vakfolt podcast

Frivalszky-Mayer Péter és Huszár András

Televízió és film Filmtörténet Filmkritika

Magyar nyelvű filmes műsor minden második héten, amelyben a popkultúra kötelezőit pótoljuk. Olyan híres, kultikus filmeket tekintünk meg, amelyeket életünkben először látunk. Minden évadban más és más tematikával jelentkezünk. A műsorvezetők Huszár András és Frivalszky-Mayer Péter, társaink Gyöngyösi Lilla, Rácz Viktória, Földi Gábor, Mikó László, Nagy Szabolcs.

Spotify Rss Web

Epizódok

251-260 megjelenítése a(z) 425 elemből.

Akármennyire is rajongóinak valljuk magunkat, Martin Scorsese életművében jócskán akadnak vakfoltjaink. Ezért különleges, duplájára duzzasztott blokkal vágunk neki a bepótolnivalóknak, amelyben később még vendégek is segítségünkre lesznek. Elsőnek a Mean Streets (Aljas utcák) című 1973-as gengszterfilmet választottuk, amely az áttörést hozta meg Martin Scorsese és Robert de Niro, valamint Harvey Keitel számára egyaránt.

Mitől hatott újnak a Mean Streets a hetvenes évek eleji közönség számára? Miért annyira más, mint A keresztapa? Tényleg ez volna Martin Scorsese legszemélyesebb filmje? És létezik, hogy Robert de Niro egy gyenge alakítással vált híressé? Blaszfémia! Mivel Scorsese-blokkunk apropója a Silence (Némaság) magyar bemutatója, így rögtön kibeszéljük a rendező viszonyát a katolicizmussal, amely egyben a Mean Streets vezérmotívuma is, megvizsgáljuk, mennyire erőszakos a film, és hogyan jutott el idáig a feltörekvő rendező. A technikai részletek elemezgetése sem maradhat el: ne csodálkozzatok a hosszú adásidőn, nem számítunk rövidebb epizódokra a következő öt hétben sem.

Linkek

 
Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
Letöltés

A Spike Lee-blokkunkat a rendező Malcolm X-ről, az amerikai fekete közösség jogaiért harcoló muzulmán papról szóló életrajzi filmjével zárjuk.

Visszatérünk Denzel Washingtonhoz, és A hét mesterlövész után újra lelkendezünk egy kicsit a színészi játékán (ti emlékeztetek, hogy tavaly készült remake abból a filmből?), és ezzel kapcsolatban lamentálunk a Filmakadémia jelölési és díjazási szokásain. Rácsodálkozunk, hogy a több mint háromórás Malcolm X első fele mennyire ötletes és változatos egy életrajzi filmhez képest, majd megbeszéljük, miért okozott csalódást a második rész. Miről kell szólnia egy életrajzi filmnek? Közelebb visz-e minket a film a polgárjogi harcoshoz annál, mintha a Wikipedia szócikkét olvasnánk? Megint végignézzük Spike Lee kedvenc rendezői eszközeit a fényképezéstől a vágásig, amelyekkel a több évtizedet és számos helyszínt felölelő történet fejezeteit választja el egymástól.

Kitekintő

A kitekintőben ezúttal a kedvenc lőfegyverrel elkövetett merényleteinket soroltuk fel, az ennek szentelt külön oldalon megleshetitek a helyezettjeinket.

Linkek

 
Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
Letöltés

Spike Lee életművével foglalkozó blokkunk második darabja a Do the Right Thing (Szemet szemért), egy brooklyni utcasarok egy napjáról szóló 1989-film.

Mikor mondhatjuk egy filmről a székünkben való fészkelődés és kínos pillantások nélkül, hogy “fontos darab”? Mi a helyzet a hasonlóan kényelmetlen “provokatív” jelzővel? Hogyan viszonyul az 1986-os She’s Gotta Have It könnyed hangvételéhez a Do the Right Thing? Hosszan beszélünk a film megtévesztően szórakoztató első kétharmadáról, mielőtt megpróbálnánk megmászni azt a morális hegyet, amelyet a finálé dózerol elénk. Mi különbözteti meg Spike Lee alkotását más, társadalmi problémákat, rasszok közti ellentéteket feldolgozó filmektől? Segítségül hívjuk Roger Ebertet is, hogy rendet tegyünk a lelki világunkban, de Spike Lee is megmondja a magáét azokról, akik szerinte hibásan értelmezik a Do the Right Thing csúcspontjának történéseit.

Linkek

 
Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
Letöltés

Spike Lee filmje, a She’s Gotta Have It beleillik az előző blokkunkba is, hiszen ez a rendező első munkája, minimális költségvetésből, ismert színészek nélkül. Mégis új blokkot indítunk ezzel az adással, mert a következő két hétben Lee híresebb munkáival is megismerkedünk.

Mennyire hatott újdonságként 1986-ban egy afro-amerikaiak hétköznapjairól szóló film? Hogyan viszonyul a She’s Gotta Have It a blaxpoitationhöz és Woody Allenhez? És meg tudunk-e kedvelni egy másodvonalbeli Billy Dee Williamst? A szexualitást pozitívan, nagy adag humorral kezelő vígjáték kapcsán körüljárjuk, mit gondolunk mi és mit gondol a film főhőséről, Noláról, aki egyszerre három férfit próbál megtartani. Megvitatjuk, egysíkú-e az egymással kakaskodó csődörök jellemrajza, milyen téren vét hibákat a kezdő rendező, és ugyanakkor mely megoldásai vetítik előre a későbbi nagy munkáit.

A Kitekintőben arról beszélünk, hogy a Netflix sorozatot gyárt a She’s Gotta Have It alapján, Spike Lee rendezésében, mi pedig elképzeljük, milyen más 80-as évekbeli filmekből lehetne izgalmas tévéadaptációkat készíteni. Az ötleteinket ezen a gyűjtőoldalon tekinthetitek meg.

Linkek

 
Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
Letöltés

Christopher Nolan a Memento meglepetéssikere előtt forgatta le a Following című filmjét, egy kevéske port kavart, no-budget, de Nolanre jellemzően csavaros, nonlineáris történetvezetésű krimit.

Nolan az egyetlen a híres rendezők első filmjeiről szóló blokkunkban, akitől ezen az alkotásán kívül minden mást láttunk már. Végig is nézzük a karrierjét, vajon miben tapasztalható nála fejlődés, miben ragaszkodik a gyökereihez, illetve hogyan változik a szemlélete, ahogy idősödik. Azért jut persze időnk a Followingra is. Csak az ambíció hiánya miatt lett ilyen rövidke a film, vagy valóban nincs több matéria ebben az alapötletben? Van-e elegendő szufla a filmben ahhoz, hogy kitöltsünk vele egy adást? Van-e értelme kibogozni a megkavart kronológiát, vagy meg lettünk vezetve? Megbeszéljük, miért és mikor szeretjük Nolan átveréseit, mérlegre tesszük a film amatőrebb megoldásait, és az is kiderül, túléli-e a két műsorvezető barátsága Denevérembert.

A Kitekintőben olyan filmeket listázunk, amelyek a Followinghoz hasonlóan játszanak a történet időkezelésével. Mostantól az adásainkban elhangzott toplistákat egy külön oldalon is követhetitek.

Linkek

 
Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
Letöltés

Újabb kedvenc rendezőnk első filmjét pótoljuk a héten: Paul Thomas Anderson a Hard Eighttel indította be a karrierjét, amely később olyan monumentális alkotásokkal bővült, mint a Magnolia vagy a There Will Be Blood. A Hard Eight eredeti címe Sydney, a magyar címe pedig A szerencse zsoldosai, de a kettő közül csak az egyikre találunk magyarázatot az adásban.

Ismételten a rendezői életművel kezdjük az adásunkat, és megbeszéljük a tapasztalatainkat a mindössze 46 éves Paul Thomas Anderson eddigi hét egészestés filmjéről, valamint megpróbáljuk kiismerni azokat a témákat, amelyek foglalkoztatják a modern auteurt. Aztán megnézzük, honnan indult ki mindez. Milyen harcokat kellett megvívnia a 23 éves rendezőnek, hogy a rábízott nem is olyan kevés pénzből a saját akaratát valósíthassa meg? Megérte egyáltalán, sikerül kitöltenie a játékidőt a PTA-től szokatlanul vékonyka forgatókönyvnek? És le tudja-e vedleni Goopságát Gwyneth Paltrow? Megnézzük, milyen tanulságokat vont le a Hard Eight készítéséből Anderson, és ez hogyan hatott a későbbi filmjeire; mik voltak azok a látványosan rá jellemző rendezői eszközök, amelyekkel már itt is kacérkodott; és hogy mennyire nehéz eltalálni egy múlt nélküli, rejtélyes főszereplő karakterizációját.

Kitekintőnkben a kedvenc karakterszínészeinket listázzuk, akik hosszú karrierjük betetőzéseként legalább olyan izgalmas főszerepet kaptak, mint amilyeneket Philip Baker Hall kapott Paul Thomas Andersontól.

Linkek

 
Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
Letöltés

Új blokkot kezdünk meg a héten, amelynek apropója az egyik kedvenc rendezőnk, Danny Boyle közelgő filmje, a T2 – Trainspotting. Ennek alkalmából úgy döntöttünk, hogy ezúttal nem olyan témát ölelünk fel, amely teljesen vakfoltot képez számunkra, hanem kifejezetten olyan rendezőkkel foglalkozunk, akiket ismerünk és szeretünk, de az első filmjük valahogy mégis rendre kimaradt nekünk. Így jutottunk el a Shallow Grave, vagy magyarul a Sekély sírhant című 1994-es mikroköltségvetésű darabhoz.

Mielőtt belevágnánk a filmbe, végignézzük a rendező életművét: hogyan jutott el huszonkét éves pályafutása alatt Boyle Nagy-Britannia filmgyártásának forradalmasításától a legkultikusabb filmjének folytatásáig? És első mozifilmjeként hogyan hozott össze egy tőrölmetszett noir történetből teljesen őrült tempójú, vibráló fekete komédiát? Mit árul el John Hodges forgatókönyvíróról, hogy az összes főszereplője borzalmas, szerethetetlen szemétláda? Kerry Fox, Ewan McGregor és Christopher Eccleston hármasából melyiküknek áll legjobban a gazemberszerep? Kitárgyaljuk, mely későbbi Boyle-filmekkel mutat közeli rokonságot a Shallow Grave, majd megvádolunk egy neves rendezőt azzal, hogy elvette Ewan McGregort sármjának élét. És még az IKEA is szóba kerül.

Kitekintőnket a Shallow Grave eszméletlenül menő, színpompás lakása inspirálta, és olyan belső helyszíneket, lakóhelyeket válogattunk, ahol magunk is szívesen eltöltenénk egy kis időt. Mit hagytunk ki a felsorolásunkból? Nektek mi a kedvenc filmes apartmanotok, lakóhelyetek? Várjuk a véleményeteket a kommentekben!

Linkek

 
Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
Letöltés

Carrie Fisherről szóló blokkunk második felében a Postcards from the Edge (Képeslapok a szakadékból) című film a témánk, amelyet a saját könyvéből adaptált a nemrég elhunyt színésznő. A főszerepekben Meryl Streep és Shirley MacLaine láthatók, mellettük Gene Hackman és Dennis Quaid bukkan még fel. Így véletlenszerűen sikerült egyfajta keretbe zárni az évadunk első három adását, mert a két héttel ezelőtti Angels in America egyik főszereplője ugyancsak Meryl Streep volt, és azt is Mike Nichols rendezte.

Mennyire ihlette Carrie Fisher forgatókönyvét a saját anyjával való kapcsolata? Hatásosan ábrázolja a film Hollywood lélektelen álomgyárát? Vagy érdekesebb Mike Nichols számára az anya-lánya kapcsolat és a drogfüggőség témája? Beszélünk arról, hogy miért szerettük rettenetesen Carrie Fishert, és hol fedeztük fel a forgatókönyvben a kézjegyeit: a film éles humora mellett a férfi és a női karakterekkel való viszonyát is elemeztük.

Linkek

 
Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
Letöltés

Első blokkunk a harmadik évadban csupán kétrészes lesz: Carrie Fisher munkásságának szenteljük ezt és a következő epizódot. Először az 1975-ös Shampoo (Sampon) című film a témánk, amelyben még azelőtt bukkant fel egy apró szerepben, mielőtt a neve örökre egybefonódott volna Leia hercegnőével.

Hal Ashby filmje eszméletlenül sikeres volt a maga idejében, amit megpróbálunk összevetni a film szokatlan szerkezetével és szokatlan karaktereivel. A Vakfolt podcast történetének legkiélezettebb vitájában rögtön hajba is kapunk azon, hogy szerethetőek-e a film karakterei vagy sem. Megkínlódunk továbbá a film műfaji behatárolásával is, amely valahol a szatíra, a dramedy és a screwball comedy határán helyezkedik el. Ez újabb alapot ad a két műsorvezetőnek, hogy egymásba kössenek: működhet-e egy történet annak ellenére, ha egyszerű, felszínes figurák a szereplői? Kell-e tudni azonosulni a főhőssel ahhoz, hogy együttérezhessünk vele? Vajon ki tud-e még békülni valaha a két műsorvezető, vagy képtelenek félretenni a Shampoo okozta ellentétüket? A folytatásban kiderül!

A kitekintőnket Warren Beatty hajkoronája ihlette, és felsoroltuk a három-három kedvenc férfi hajviseletünket a filmekből, nehezítésképpen kizárva a sci-fi, fantasy és képregényfilmeket. Kit hagytunk ki a listáról? Nektek kinek a fejszerkezete maradt meg az emlékeitekben? A kommentekben várjuk a reakcióitokat!

Linkek

 
Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
Letöltés

Harmadik évadunk az HBO 2003-as nagyszabású minisorozatával, az Angels in America (Angyalok Amerikában) című darab feldolgozásával startol el. Tony Kushner színpadi művét Mike Nichols rendezésével adaptálták a kisképernyőre, a hatrészes produkcióban olyan nevek fordulnak meg, mint Emma Thompson, Meryl Streep, Al Pacino, Patrick Wilson vagy Jeffrey Wright.

Az adásban végére járunk a számtalan társadalmi témának, amelyeket Kushner boncolgat a már színpadi előadásként is monumentális művében. Előkerülnek is a vallási és egyéb közösségek, a melegek társadalmi helyzete, és ezek kapcsán kicsit megvizsgáljuk, hogy változhatott mindez az eltelt évtizedekben, és hogyan lehet még mindig releváns egy 1993-as darab, amely 1985-ben játszódik. Végignézzük a parádés szereposztást is, amelyet felosztunk idősebb és ifjabb nemzedékre, hogy szembefordíthassuk őket egymással és kinevezhessük a sorozat MVP-jét. Megvitatjuk, működött-e a sorozat “mágikus realizmusa”, azaz mit szóltunk a természetfeletti jelenetekhez.

Linkek

 
Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
Letöltés