Magyar nyelvű filmes műsor minden második héten, amelyben a popkultúra kötelezőit pótoljuk. Olyan híres, kultikus filmeket tekintünk meg, amelyeket életünkben először látunk. Minden évadban más és más tematikával jelentkezünk. A műsorvezetők Huszár András és Frivalszky-Mayer Péter.
Varga Ferenc, a Filmklub podcast műsorvezetője tér vissza hozzánk, hogy egy hiányosságát pótolja: ez a Mikey and Nicky 1976-ból, Elaine May harmadik filmje, John Cassavetes és Peter Falk főszereplésével.
A beszélgetést Elaine Mayjel kezdjük, és visszamegyünk egészen a Broadway-komikusi kezdetekig. Mitől volt különleges a párosuk Mike Nicholsszal? Miért vált el az útjuk? És megvizsgáljuk a csupán négyfilmes munkásság kurta véget érését is. Vajon miért hagyta abba a filmezést a rendezőnő négy film után? És miért telt el több mint tíz év a harmadik és a negyedik filmje (Ishtar) között? A Mikey és Nicky gengszterfilmes stílusát és a két főszereplő jellemét is kitárgyaljuk: van-e Peter Falk vagy John Cassavetes karakterének szerethető tulajdonsága? Milyen lett volna Charles Grodin, mint Nicky? Hogyan használja az improvizációt Elaine May? Miért került folyton szóba az Aljas utcák? Kibeszéljük a pusztító finálét is, hátha meg tudjuk fejteni Peter Falk motivációit.
Linkek
Rácz Viktória visszatért, hogy az egyik kedvenc filmjét nézzük meg a héten. Mi pedig visszatérünk ismét Hollywood reneszánszához, a hetvenes évek feltörekvő rendezőinek szerzői filmjeihez. Robert Altmantól a Nashville a témánk 1975-ből.
Milyen élmény volt először látni a Nashville-t? Hogyan kezel egyszerre huszonnégy főszereplőt Robert Altman? Hogyan mesél a többszörösen traumatizált Amerikáról a könnyed, zenés műfajú Nashville? Kik a legviccesebb szereplők? Elmerülünk a kedvenc karaktereinkben, Keith Carradine tépelődő macsójától Lily Tomlin cserbenhagyott családanyájáig, de legalább ennyit időzünk a Barbara Jeant játszó Ronee Blakley-n is. Joan Tewkesbury forgatókönyvéről is beszélünk, és megpróbáljuk kitalálni, melyik jeleneteket ihlették valós események.
Linkek
Rácz Viktória tér vissza a podcastba, hogy a vendég évadban közösen pótoljunk egy fontos hiányosságot. Billy Wilder legendás filmográfiájának a legfontosabb darabjai közül az utolsót is kipipálhatja már: ez pedig a The Apartment, vagyis a A legénylakás. Főszerepben Jack Lemmon és Shirley MacLaine.
Billy Wilderre elsősorban forgatókönyvíróként gondolunk - vajon miért csapott fel rendezőnek? Milyen újdonságokat figyeltünk meg A legénylakásban a korábbi évtizedeket domináló screwball comedykhez képest? Mitől izgalmas karakter Jack Lemmon Buddyja és Shirley MacLaine Franje? Melyek Wilder legelmésebb dialógusai? Mit tudunk meg a kapitalizmusról és a korszellemről A legénylakásból?
Linkek
A múlt héten Andrej Tarkovszkijtól pótoltunk egy fajsúlyos darabot, ideje rápihenni a Pixar könnyed szórakozást nyújtó filmjével. Vagy lehet rajzfilmről is annyit beszélni, mint az Andrej Rubljovról? Ez a Cars, vagyis a Verdák 2006-ból, John Lasseter rendezésében, és Nagy Szabolcs tért vissza, hogy felfejtsük ennek a történetnek minden rétegét.
Ezt az adást is ott kezdjük, ahol a többi vendégünk kedvencével kezdtük: ki mikor látta először a filmet, és miért lett fontos film a számára? Mi a Verdák viszonya a nosztalgiával? És mi a műsorvezetőké? Hogyan mesél a fiktív, kocsiklakta világ Amerikáról és a kapitalizmusról? Sikerül-e megismételni a Toy Story 2 bravúrját, amelyben gyerekeknek fogyasztható módon mesélt felnőtt témákról Lasseter? Miért működnek Rany Newman extradiegetikus dalai? Mi az isten az az extradiegetikus? Milyen lenne egy David Cronenberg féle Verdák?
Linkek
A vendég évadunkba Andrej Tarkovszkij filmjét is beszavazták a támogatóink. Az Andrej Rubljov egy történelmi jelentőségű, orosz egyházi ikonfestő életén keresztül mesél a jelenkoráról. A témái miatt a filmet Nagy Szabolcs társaságában pótoltuk. A körülményesen megjelentetett filmet először 1966-ban láthatták a moszkvaiak, majd 1969-ben Cannes-ban a nemzetközi közönség is megtekinthette, és a film el is nyerte a FIPRESCI-díjat.
Megnézzük, hogy hol helyezkedik el Tarkovszkij meserműveinek özönében az Andrej Rubljov: már fiatalon is olyan kiforrott rendezőt látunk, mint a tavaly nyáron megtekintett Solarisban? Mennyit változott a rendezői stílusa a két film között? Utánajárunk a hányattatott sorsú premiernek is: miért kellett újravágni az Andrej Rubljovot, és milyen változatai léteznek? Vajon mi lehet az oka, ha a rendező is a jobban megvágott verziót preferálja? Beszélünk a film hat felvonásos cselekményéről is: milyen történelmi korszakot ölel fel, és mit akar ezzel bemutatni az orosz társadalomról Tarkovszkij?
Linkek
Mennyire állják meg a helyüket ma a gyerekkori kedvenceink? Ezt a kérdést teszi fel a héten vendégünk, Farkas Balázs. Mindenkinek vannak filmjei, amelyeket annyiszor megnézett, hogy már nyúlni kezdett a VHS-szalag, és egymásnak idézték a sorokat a barátaival, családtagjaival. Ilyen volt Balázsnak a Coming to America, azaz az Amerikába jöttem, amellyel 1988-ban Eddie Murphy a szó szoros értelmében véve megkoronázta a nyolcvanas évekbeli sztárságát. A rendező John Landis.
Megnézzük, Eddie Murphy karrierjében mikor érkezett ez a film, milyen ellentmondásos körülmények között landolt a projekt az ölében. Mennyire vicces mai szemmel az Amerikába jöttem? Mennyire vicces a mindig fejedelmi James Earl Jones? Mi lett Arsenio Hall-lal a film után? Megvitatjuk, működik-e a romantikus szál, és működik-e a szegényes queensi közeget külső szemlélőként bemutató premissza.
Linkek
Farkas Balázs a következő vendégünk, aki eljött hozzánk, hogy pótolja egy hiányosságát. A vendég évad mostani részében a Once Upon a Time in the West, vagyis a Volt egyszer egy vadnyugat a témánk 1968-ból, Sergio Leone rendezésében.
Miért különösen fájó hiányosság a film Balázsnak? És milyen élmény, ha az ember moziban láthatja? Leone ekkor már túl volt a dollár-trilógián, mégis visszatért a műfajhoz, amely világhírűvé tette. Mit tudott még elmesélni a western zsáneréről? Végigmustráljuk a meggyőző szereplőgárdát is Charles Bronson névtelen igazságtevőjétől kezdve Jason Robards szürke moralitású Cheyenne-jén és Claudia Cardinale hasonlóan kiismerhetetlen Jilljén át Henry Fonda fekete ruhás, velejéig gonosz Frankjéig. Ki az igazi főszereplője ennek a történetnek? Kit kedveltünk meg a legjobban? A film kapitalizmusról alkotott képe sem maradhat érinthetetlen, ahogy nem megyünk el szó nélkül a legendás egysorosok és persze Ennio Morricone operája mellett sem.
Linkek
Fega múlt héten pótolta a popkultúra egyik kötelezőjét, most pedig egy másik alapműről tért vissza áradozni. Ez a Toy Story 2, a Pixar harmadik egészestés játékfilmje (haha), amelyet John Lasseter rendezett, és 1999-ben mutatták be.
Mitől különleges a Toy Story franchise második része? Valóban ez a legjobb az egész szériából? És hol helyezkedik el a Pixar ranglétráján? Miután a legalapvetőbbeket kibeszéljük, rajzfilmes témát meghazudtoló komolysággal felfeszegetjük a Toy Story 2 összes témáját a nosztalgiától a barátságig. Mi a közös John Lasseter filmje és a késői Mission: Impossible folytatások között? Aztán feltesszük a Pandora szelencéjét kinyitó kérdést: a magyar vagy az eredeti hangok a jobbak?
Linkek
A következő pótlandó vakfoltot a vendég évadban Földi Gábor, azaz Fega biztosította. Ez a film Steven Spielbergtől a Close Encounters of the Third Kind, vagyis a Harmadik típusú találkozások 1977-ből, főszerepben Richard Dreyfuss-szal. A film egy évben érkezett a Star Warsszal, és soha többé nem volt ugyanolyan a mozizás.
Az évad korábbi szakaszában sok szó esett az Új Hollywoodról, avagy Hollywood reneszánszáról: hogyan jutunk el tíz év alatt az első tabudöntögető szerzői filmektől a százmilliós blockbusterekig? Megnézzük, Spielberg milyen élet- és pályaszakaszában alkotta a Harmadik típusú találkozásokat, hol tartott ekkor Richard Dreyfuss karrierje. Mennyire szerethető Dreyfuss karaktere? Mennyire kiforrott itt John Williams zenéje? Mit adott a filmhez Zsigmond Vilmos fényképezése? Milyen témákat dolgoz fel Steven Spielberg az ufós történetben?
Linkek
A vendég évadban újra visszalátogatunk Hongkongba, hogy egy harmadik meghatározó John Woo filmet is megnézzünk a Szebb holnap és a Hard Boiled után. Ez az 1989-es The Killer, azaz A bérgyilkos. Főszerepben Chow-Yun Fat és Danny Lee rabló-pandúr párosa, akik a rivalizálása kölcsönös tiszteletté fejlődik. A filmet vendégünk, Szabó Kristóf választotta..
Kristóf régi kedvence A bérgyilkos, rögtön azzal kezdjük az adást, hogy megbeszéljük, ki mikor látta először, és mekkora hatást gyakorolt rá. Megnézzük, hol helyezkedik el a film John Woo karrierjében, és hogyan változott-fejlődött a stílusa és a hangvétele a Szebb holnaptól A bérgyilkoson át a Hard Boiledig. Mi az, amivel a hongkongi John Woo kenterbe veri az összes pályatársát, de még az amerikai akciófilmeket is? Hogyan lehet fenntartani a néző érdeklődését a mértéktelen vérpermet és lőzápor ellenére? Milyen a két főszereplő, Chow-Yun Fat és Danny Lee? Jók-e John Woo gonosztevői?
Linkek