Megosztó kérdésekkel, sokszor tabu témákkal foglalkozunk a Terefere B. Király Györgyivel című sorozatban. A változókor rejtelmei a nők és persze a férfiak esetében, - férfi klimax is van! - színpadi diadalmenet árnyékokkal a háttérben, túszdráma és túsztárgyaló, tragikus szívügyek, -minden ötödik infarktuson átesett meghal egyetlen esztendő alatt- kiderül, hogy milyen közúti tragédiákat okozhat az alvási apnoé, hogy milyen hajléktalannak lenni , és az is, hogy mit okozhat a szexturizmus. Jön minden, ami érdekes, izgalmas, aktuális, amiről beszélünk, amire odafigyelünk ,ami érdekel bennünket.
Kevesen jutnak el oda, ahová Orsós Lajos – különösen onnan, ahonnan ő indult, az Ötvöskónyi cigánytelepről. A mélyszegénység, a szégyen és a félelem világából saját projektig és országos előadásokig vezetett az útja. Ő maga a bizonyíték: van kiút. De milyen áron? Mit jelentett gyerekként rádöbbenni arra, hogy „a te világod nem a többiek világa”?
2003-ban az egész ország őt nézte, hiszen Vitkó László, azaz VV Laci nyerte a Való Világ második évadát. A villából kilépve egyik napról a másikra lett celeb – majd tudatosan, szinte teljesen eltűnt a nyilvánosság elől. Most elmondja: mi történik azzal, akit hónapokig 24 órában nonstop figyelnek, manipulálnak, meg lehet-e úszni szorongás, trauma, depresszió nélkül az „emberkísérletet”?
Béres Géza nemcsak nemzetközi divatkarriert épített, hanem egy életfilozófiát is, amelyben a mosoly, az együttérzés és a felelősség nem PR kategória, inkább napi gyakorlat. Down-szindrómás gyerekek, daganatos nők, család, barátok, mind-mind részei annak a világnak, amelyet tudatosan alakít, miközben Bangkoktól Milánóig röpköd, zakóival, kabátjaival rendszeresen jelen van a Vogue oldalain és az olasz óriásplakátokon is.
Karinthy Vera Karinthy Frigyes dédunokájaként, Karinthy Ferenc unokájaként, Karinthy Márton lányaként egy egész irodalmi-színházi univerzum örököseként: mára megtalálta saját hangját. Tanárként, énekesként, költőként és történetmesélőként járja a világot, most apjához ”Marcihoz” fűződő kapcsolatáról, iskolai zaklatásról, és fellépéseiről is mesél.
Havas Judit József Attila díjas irodalomtörténész, előadóművész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatója, számtalan irodalmi est és versműsor megálmodója, rendezője, előadója. Előadóestjein nemcsak költőket idéz meg, hanem sorsokat korokat, érzéseket. Vajon ma, amikor annyiféle zaj és felszínesség vesz körül minket, van még igény a csendre, az elmélyülésre, a versekre? Judit erre is válaszol. Portálján egy kedves kép: rajta az üldögélő Kányádi Sándor háta mögött Judit öleli a mestert. Mesél amerikai turnéja állomásairól is, ahol a szelíd, mégis szenvedélyes az erdélyi magyar költő emlékét idézte meg.
Sokáig mások mögött állt, néhány éve viszont - dalszövegek, forgatókönyvek, kabarék, színdarabok után - kilépett a rivaldafénybe Kal Pintér Mihály. Cserháti Zsuzsától Gálvölgyi Jánoson, Esztergályos Cecílián át a televíziós műhelyekig ível a pályája. Most elmondja, miért döntött úgy, hogy íróként is megmutatja magát. Szó esik az Atyavilág születéséről, a hit, hatalom és szabadság kérdéseiről, valamint arról, milyen érzés, amikor egy szerkesztő húz az író kéziratából. Egy író vallomása történetmesélésről, alkotásról a kávéház zajában, Nobel-díjról és készülő regényeiről.
Liszkay Gabriella professzor most nem orvosként, hanem özvegyként vall Kásler Miklósról. Mondataiból egy házasság, egy szellemi szövetség és egy életmű belső története rajzolódik ki Kásler Miklós halála után.” A nemzet professzora „ című frissen megjelent interjúkötet számára kapaszkodó, vigasz és élő jelenlét: a gyász időszakában. Szól hitről, gondoskodásról, emberségről, és arról, hogyan épített hidakat férje a tudomány és az emberi lélek közé. Egy megrendítő, egyben felemelő beszélgetés emlékezésről, szeretetről és háláról.
Pásztory Ádám életében tavaly minden megváltozott, hiszen a gyógyíthatatlan, agresszív betegség megálljt parancsolt. Ebben a beszélgetésben szó esik hitről, félelemről, pofára esésről és arról, mit jelent újraindítani az életet 54 évesen. Adám beszél a nyilvánosság szerepéről, az alvilági angyalról, a csend fontosságáról, és arról is, hogy mi marad meg az emberből, amikor lefoszlanak a szerepek.
Ötvös Csilla, aHalhatatlanok Társulatának örökös tagja életéről, pályájáról,döntéseiről mesél. Megismerkedhetnek egy muzikális családtagjaival, a csillaghegyi strandtól a Magyar Állami Operaházszínpadáig vezető úttal. Lehull a lepel az „Ötvöske-technikáról, amely megmentette a hangját, hogy generációkat taníthasson meg erőlködés nélkül énekelni. Opera, operett, magyar nóta –és egy élet, amelyet végigkísér a közönség szeretete.
Epres Attila Jászai Mari-díjas színész és Madarász Éva szinkronszínésznő, író nemcsak a színház és a szinkron világába engednek bepillantást, hanem- a beszélgetés alatt egymás kezét fogva- közös életük legmélyebb rétegeibe is. Attila megrendítő őszinteséggel mesél a rákról és a gyógyulásról Éva pedig arról, hogy ők tényleg szeretik egymást. Megtudjuk, kinek kölcsönözték legszívesebben a hangjukat, milyen volt az esküvőjük a Balatonon, miért van raktárban a Hajléktalan Jézus szobra Budapesten, és, hogy milyen náluk a nyitott karácsony. Két színész vallomását hallhatják: most nincs szerep – csak igazmondás.