Egy férfi és egy kislány táboroznak az erdő közepén. Este van, a kislány nagyon fél, így hát a férfi mesélni kezd a háborúról. Ez a Katonaálom c. előadás kerettörténete.

Az Amargant Színházi Műhely a nyár folyamán a Farkasgyepű mellett fekvő erdőben tart különleges színházi előadásokat. Kortársak és klasszikusok formabontó kísérletekkel megtűzdelt fúzióját láthatjuk itt egy olyan térben, ami garantáltan átalakítja a színházról alkotott eddigi elképzeléseinket. Nagy sikerrel játszották Shakespeare Viharját, augusztus 16-án és 17-én pedig a Katonaálom kerül bemutatásra.
Augusztus folyamán még egy Kosztolányi-estet, illetve egy Kafka és egy Saint-Just ihlette monodrámát is láthatunk a Bakony mélyén az Amargant előadásában. A részletes program és egyéb információk itt érhetők el.
Illyés Lénárddal, a színház művészeti vezetőjével Kalmár András beszélgetett. 

Két fiatal zenész, Ács Dominika és Oláh Krisztián izgalmas vállalkozása a Tükör által homályosan című előadói est. Ács Dominika a klasszikus zenéből érkezett, de érdekelni kezdték mási zenei és előadóművészeti univerzumok is, Oláh Krisztián pedig a jazzműfaj egyik fantasztikus fiatal fiatal egyénisége, akit zongoristaként feszegeti a műfaj határait. Hogy miért érintette meg őket a 60-as, 70-es évek svéd rendező ikonja, Ingmar Bergman, csak azok számára derül ki, akik meghallgatják az augusztus 29-én, az Opus Jazz Clubban megrendezésre kerülő különleges előadásukat, ami jóval több lesz, mint koncert. 

A részletekről Ács Dominika mesélt Kalmár Andrásnak.

Selmeczi György tavaly kapta meg a Nemzet Művésze elismerést, idén pedig életműdíjjal tűntették ki filmzeneszerzői munkásságáért. Ugyanakkor nagyon jelentős az egyházzenei munkássága is, a nevéhez fűződik a Kolozsvári Egyházzenei Biennálé, de éveken át tanított a Színház és Filmművészeti Főiskolán majd Egyetemen, utolsó, Novák Eszterrel közös osztálya idén végzett. A zenéről, mint a kultúránk egyik valaha volt alapkövéről, a tervekről, filmekről és pedagógiáról is beszélgettünk vele.

A festőművésznek három kiállítása is nyílt 70. születésnapja alkalmából. A Szatmárból Göcsejbe származott alkotó az egyik legizgalmasabb kortárs magyar képzőművész, a nótáriusáról ismert Peleskén gyerekeskedett, ahol több tanítóknak is híres festőművész lett a gyermekéből – Budaházi Tibor esetében sem lett ez másképp. Idén januárban kezdődött a kiállítássorozata a Göcseji Múzeumban, amelyet márciusban a kanizsai Plakát Házban megnyílt tárlata követett, azonban munkáinak legimpozánsabb, legátfogóbb bemutatója a Pesti Vigadó hatodik emeleti termeiben látható, egészen szeptember 15-ig.
A művésszel Kalmár András beszélgetett.

Szülőként egy rettenetesen bizonytalan világban kell kapaszkodókat találnunk, mivel a régi minták nem működnek, az új szabályokat pedig nekünk kell meghoznunk, méghozzá rugalmasan. A szülőket és a gyerekeket érő kihívásokról Kapolcson, a Kultúrtér udvarában beszélgetett Steigervald Krisztián generációkutató és Kalmár András. 

Stadionok és felújított kastélyok, lakóházak, iskolák és templomok is helyet kaptak a legnagyobb hazai építészeti kiállításon. 

A Műcsarnok Nemzeti Szalon sorozatában ötévente mutatkozhatnak meg az egyes művészeti ágak, idén, öt év után újra az építészet került fókuszba. A HelyiÉrték címet viselő III. Építészeti Nemzeti Szalon nem csak a nagy, impozáns beruházásokat, de az apróbb „helyi értékeket”, valamint a történelmi rekonstrukciókat is bemutatja, nem megkerülve a jelen aktuális művészi, gazdasági ökológiai és társadalmi kérdéseit.

A kiállítás főkurátora Dénes Eszter építész, építészeti szakíró, aki pályázat útján nyerte el a megbízatást, az általa felkért társkurátorok pedig Gutowski Robert, Perényi Tamás és Ferencz Marcel Ybl-díjas építészek. 
Dénes Eszterrel Kalmár András beszélgetett.

Augusztus 18-án a salföldi Bánya Kertben régi dalait és új anyagait is játszani fogja a legendás supergroup. A koncert (és az élet) titkairól Prieger Zsolttal beszélgettünk. 
A népművelői attitűdről, a Derkovits-lakótelepről és a pillanat csodájáról is szó esett, mint ahogy a készülő és torlódó anyagokat, az inspirációt és a gyökerek iránti tiszteletet is érintette a beszélgetés. Az interjú apropóját az adta, hogy a több mint 30 éve színpadon álló formáció idén először koncertezik Salföldön, a Káli-medence kapujában. Prieger Zsoltot Kalmár András kérdezte.

Karinthy Ferenc Dunakanyar c. művét „családi vállalkozásban” mutatja be a Szentendrei Teátrum augusztus 5-én és 8-án. 

Zárás előtt betér egy magányos férfi egy presszóba. A felszolgálónő vonakodva bár, de kiszolgálja. Beszélgetni kezdenek. Aztán flörtölni… De milyen mélységeket kavarhat fel egy véletlen találkozás? És egyáltalán... valós, vagy képzelt alakok randevúja ez? 

Az előadás titkaiba Szinetár Dóra avatta be az érdeklődőket, a beszélgetőtárs Kalmár András volt.

Dr. Lakatos Róbert vezetésével, a Sapientia EMTE filmszakos diákjainak szakmai gyakorlatán készült el a Drakula halála, amely egy elveszett némafilm remake-je, az első Drakula-filmé, amely Murnau legendás Nosferatuját egy évvel előzte meg 1921-es bemutatójával. A Lajthay Károly marosvásárhelyi rendező-forgatókönyvíró-színész nevéhez köthető alkotás nem a Bram Stoker-i történetet követte, hanem egészen másképp meséli el a szépséges Mary és a vérszívó gróf történetét. Egy elmegyógyintézet falai között játszódik a cselekmény, amelyben szerepet kapnak valódi és álorvosok, akik például meg akarják műteni Mary szemét, de természetesen van kastély és esküvő, meg riadt falusiak, és talán nem számít komoly spoilernek, ha eláruljuk, hogy végül győzedelmeskedik a jó, és elbukik a gonosz.

A filmet nagy sikerrel mutatták be a TIFF-en, a magyarországi premier pedig augusztus 3-án lesz az Ördögkatlan fesztiválon, méghozzá a kolozsvári premierhez hasonlóan a film legendás zeneszerzője, Montanaro és zenekara szolgáltat élő zenei kíséretet a 16 mm-es nyersanyagra forgatott műhöz.

A film egyik rendezőjével, Makkai Zsófiával Kalmár András beszélgetett a Trend FM 94.2-n futó Kapcsolódjunk! c. műsorban.

Mitikus generációk és generációs mítoszok – egy új kezdeményezés igyekszik megfejtéseket adni az érintettek kezébe, alfától veteránig. Létezik-e az oly gyakran emlegetett generációs szakadék? Vajon a technológián és a közösségi médián felnövekvő Z-sek már csak „kavarni” és „crush-olni” tudnak, de szerelmesnek lenni nem? ? Minden alfás figyelemzavaros? A veteránok képtelenek eligazodni a mai világban? A boomerek folyamatosan csak a 80-as éveken nosztalgiáznak, és siratják a régi szép időket? Vajon igazak az itt felsorolt sztereotípiák?

Erre keresi a választ a Kultúrtér Bezzeg a mi időnkben..! OK, Boomer!c. beszélgetéssorozata a Művészetek Völgyében, meghívott előadókkal ismert emberekkel, szakértőkkel. Az rendezvény házigazdájával, Kecskés Karinával Kalmár András beszélgetett.