Kéringer László és Borbély László március 9-i koncertjén a romantikus dalirodalom legizgalmasabb művei hangzanak el: a műsor gerincét a dalköltők királya, Franz Schubert, és a dalairól méltánytalanul kevéssé ismert Nyikolaj Rimszkij-Korszakov darabjai adják, amelyek mellett Richard Wagner egy ciklusa, illetve Maurice Ravel és Gabriel Fauré személyében két francia szerző művei is elhangzanak. 

Kéringer Lászlóval Kalmár András beszélgetett.

Juhász Gábor nem csak a jazzműfaj világszerte elismert gitárművésze, de Bartók konzisok generációi kerültek ki a kezei alól. Most triójával egy vadonatúj helyszínen, a „jazzszűz” Pesti Vigadóban lép fel február 18-án, ráadásul egy másik konzis oktató, Holló Aurél, az Amadindából és a Presser koncertekről is ismert világszínvonalú ütős is csatlakozik a hármashoz. 

Juhász Gáborral Kalmár András beszélgetett.

Dobri Dániel zenés talk show-jában majdnem minden kérdésre választ kaphatunk.

Az Alba Régia Szimfonikus Zenekar (ARSO) és az Artisjus hívta életre azt az izgalmas és hiánypótló sorozatot, amelynek keretében mai zeneszerzők mesélnek munkájukról, inspirációikról, sőt néha még magánéletükről is. Az esteken természetesen a művek is megszólalnak és a közönség, de még a zenekar is felteheti kérdáseit. A következő alkalom március 14-én, Székesfehérváron az ARSO székházában lesz, valamint március 26-án, a Zeneakadémián.

Az állandó beszélgetőtárssal, műsorvezetővel, az ARSO kortárs művbészeti vezetőjével, Dobri Dániel zeneszerzővel Kalmár András beszélgetett. 

Arculatában és programszerkezetében is megújul a Pesti Vigadó. Lüktető, színes, korszerű és nyitott intézményként éled újjá a patinás épületet, amely amellett hogy a Magyar Művészeti Akadémia székháza, a kezdetektől fogva a tartalmas és értékes kulturális élmények egyik fontos gyűjtőpontja volt. Ezután sem lesz ez másként, azonban szeretnék, ha még több érdeklődőhöz – itt élőkhöz és turistákhoz, fiatalokhoz és idősebbekhez – egyaránt elérne a Vigadó vonósugara, ezért Valentin-napon pezsgős épülettörténeti sétával várják a szerelmeseket, február 18-án pedig indul a Vigadó Jazz. 

A részletekről Nagy Zsombor, a Pesti Vigadó ügyvezető igazgatója és Megyesi Balázs, az intézmény kommunikációs munkatársa mesélt Kalmár Andrásnak.

Hazai fejlesztésű smart eszközökről keveset hallani, ezért volt meglepő, amikor a Tempotent márka betört az okosóra piacra. Katics Péter alapítóval beszélgettünk.

A Tempotent órákkal elsősorban a közösségi médiában találkozhat az ember, megannyi videós tartalom szól a magyar fejlesztésű és formatervezésű óra előnyeiről. Nem véletlenül: a márka megállja a helyét az gigacégek termékeivel szemben is. A verseny azonban egyre élesedik, egyre nagyobb az igény az olyan órák iránt, amelyek nem csak a szokásos egészségügyi szenzorokkal rendelkeznek, de szórakoztatóelektronikai eszközként is funkcionálnak, nemcsak zenék, de videók lejátszására, különböző játékok és alkalmazások futtatására is képesek.

Az okosóra piac kihívásairól, a magyar fejlesztés előnyeiről. és jövőről is mesélt Katics Péter alapító Kalmár Andrásnak.

A Vihar és a Dekameron 2023 után ismét felnőtteknek szóló előadással jelentkezik Szikszai Rémusz a Budapest Bábszínházban. A világirodalom egyik legszebb, ugyanakkor legkülönösebb műve a Peer Gynt, amelyet Ibsen skandináv mesékből, szerelmi történetekből és filozófiai sorskérdésekből gyúrt össze. Peer, a végtelen fantáziával megáldott-megvert fiatalember szerepből szerepbe ugrálva, virtuális világokon átrohanva menekül egész életében az élete elől, a képzelet és valóság folyamatosan egymásba játszó bábszínházi labirintusában. 

Az előadásról Szikszai Rémusz rendező mesélt Kalmár Andrásnak.

A budapesti német–magyar csapatok kitörési kísérlete a második világháború egyik legvéresebb katonai akciója volt. Kevesebb mint öt nap alatt húszezer katona pusztult el, ugyanennyien estek fogságba, míg az átjutás legfeljebb 700 főnek sikerülhetett. De volt-e alternatívája a kitörésnek? Letehették volna-e a fegyvert a Várban rekedt csapatok, mint annak idején Görgey és Rákóczi? Hányan szöktek meg, és hányan estek el a tűzharcban? Mi volt a túlélési esélye a hadifoglyoknak? És végül: volt-e bármi értelme a kitörésnek? 
A téma szakértőjével, Ungváry Krisztiánnal Kalmár András beszélgetett.

Akit bővebben érdekel a téma, azt részt vehet Ungváry Krisztián A kitörés története c. előadásán amely február 2-án kerül megrendezésre az FMH-ban. További információk és jegyvásárlás itt.

A nemzetközi Small Size Napok keretében a 0-6 éves korú nézőknek szóló színházat ünnepelik január 31. és február 2. között. 

A Kolibri Színház idén a Tekergő, a Bogyó és Babóca és a Locspocs és a sárkánylány című előadásokat kínálja a gyerekeknek a fesztivál keretében, a Kolibri Fészek játszóhelyen. Ruszina Szabolccsal, a Kolibri művészével beszélgettünk a legkisebbeknek szóló színház fontosságáról, a színészek felelősségéről, a gyerekek folyamatosan változó fókuszáról és a mesék mindenhatóságáról. A beszélgetőtárs Kalmár András volt.

Egészen február 18-ig látható a Pesti Vigadóban a IV. PosterFest kiállítás a Magyar Plakát Társaság szervezésében. A nemzetközi és hazai grafikusművészek munkáiból, valamint diákok alkotásaiból látható tárlat a friss plakát grafikai trendeket, a műfaj jelenkori helyzetét és annak új útjait mutatja be, legalapvetőbb célja pedig, hogy felhívja a tervezőgrafikusok figyelmét a továbbélő plakát megújítására.  

A kiállítást 887 grafikus 2047 plakátjából válogatta az előzsűri. A nemzetközi szekcióban 259 külföldi alkotó műve látható, összesen 62 országból, Tokióból, Argentínából, Indiából, Kínából, Mexikóból, Iránból épp úgy sok alkotás érkezett, mint Lengyelországból vagy az Egyesült Államokból.

Tóth Tamás grafikusművésszel, a Magyar Plakát Társaság alelnökével Kalmár András beszélgetett.

A pályaművek online is megtekinthetőek.

Február 15-én a HANEM zenekar rendez különleges karnevált az EÖTVÖS10-ben. A rendhagyó farsangon mindenki másnak öltözhet, mint akinek látszik, és úgy táncolhat, mint még soha. Dresszkód az 1920-as, a 2020-as, de akár az elképzelt 2120-as évek berlini, budapesti, párizsi és más európai nagyvárosok mulatóinak karakterei: őrült charleston-táncos, extravagáns férfi, excentrikus nő, cyberdíva, bármi imitátor, kokott, pincér, stb.  A lényeg, hogy mindenki másnak nézzen ki, mint amilyen a hivatalban, a hétköznapi életben, vagyis ne a felettesek és felettes ének elvárásainak megfelelően – hiszen bulizunk!

A HANEM zenekar 2011-ben alakult, egy negyvenedik születésnap alkalmából. Az alkalmi fellépésből pillanatok alatt azóta is változatlan összetételű, összecsiszolódott társaság lett. Repertoárjukon magyar és külföldi dalok szerepelnek a kupléktól, sanzonoktól, operarészletektől a magyar, cigány és jiddis folklóron át a mainstream popig, az undergroundig és az indusztriálig. Ez a műfaji sokféleség az oka, hogy az egyszerűség kedvéért „kabarézenekarnak” nevezik magukat. Bátran, de sosem tiszteletlenül élnek a stílusparódia eszközével, koncertjeikbe színházi elemeket építenek be. A dalok átírásához, áthangszereléséhez olyan írók, költők és zenészek vannak segítségükre, mint Parti Nagy Lajos, Kákonyi Árpád, Máthé Zsolt, Szlukovényi Katalin vagy Bán Zsófia. Dalaik többnyire a magyar társadalomra és a közéletre reflektálnak. Szókimondóak, keményen nőiesek.
A zenekar tagjai:
Bíró Kriszta – ének, vokál, ütőhangszerek, Murányi Márta – tangóharmonika, ütőhangszerek, ének, vokál, Nádori Lídia – zongora, ének, vokál, Rick Zsófi – ének, vokál, hegedű, Sváb Ági – vokál, nagybőgő.

Az esemény kulisszatitkairól, valamint a dokumentum- és táncfilmklubról Artner Sisso mesélt Kalmár Andrásnak.