Egy különleges elvonulásra hív az Aranymetszés.

A festői Szécsényben, a természet nyugalmában, tapasztalt vezetők támogatásával és egy befogadó csoport társaságában indulhatunk el az önfelfedezés útján szeptember 4-7 és 25-28 között. Változatos önismereti módszerekkel, meditációval és művészeti gyakorlatokkal segít Könyves Tóth Tünde és Varga János, hogy megérkezzünk önmagunkhoz és rátaláljunk saját utunkra.

Az elvonulás helyszíne a társadalmi felelősségvállalás egyik mérföldköve, a Máltai Szeretetszolgálat égisze alatt működő FeteKert Szécsény amely egy friss kulturális-közösségi kezdeményezés Nógrádban.

Az Aranymetszés mentorprogram alapítóival, Könyves Tóth Tündével és Varga Jánossal Kalmár András beszélgetett.

.

Az Eau de Tihany Tihanyi Visszhang nevű parfümjét egy fiatal magyar parfümőr, Nyárádi Natália alkotta meg, aki nemrég tért haza franciaországi tanulmányaiból. A parfüm a bergamot, a boróka, a cédrus és a nárcisz jegyein keresztül idézi meg a balatoni nyarakat, és az idei Anna-bál hivatalos illkata lett. 

Az Eau de Tihany mögött álló Hollán–Nyárádi család 2008 óta dolgozik azon, hogy Tihany újra az illatok otthona legyen. Inspirációjukat a híres levendulatermesztő, Bittera Gyula munkásságából merítették, és nemcsak üzletet, hanem értéket, élményt és emlékeket is teremtenek. 

Nyárádi Natáliával Kalmár András beszélgetett.

Kihagyhatatlan szabadtéri színházi program a magyar-osztrák határ túloldalán, a közkedvelt Family Park mellett, az egykori kőfejtőben bemutatott Bolygó hollandi.

Wagner első nagy remekművével egy hátborzongatóan romantikus két és félórás mesét alkotott. Az egykori kőfejtő tökéletes helyszíne a Wagner operának, mivel a bánya sziklái ideális kulisszát szolgáltatnak a monumentális produkciónak. A kőfejtő hullámzó, korbácsoló tengerré változik a történetben, de természetesen nem hiányozhat kísérteties hajó sem a sziklák közül, amely a díszlet egyik legfőbb eleme.

De hogyan áll össze egy ilyen nemzetközi gigaprodukció? Ki felel a szereplők biztonságáért, akik gyakran nyaktörő magasságokban kell, hogy énekeljenek? Miféle gépek, fények, eszközök biztosítják az előadás zavartalanságát? Ki felel a színpad biztonságáért?

Galács Attila, a produkció színpadmestere mesélt a kulisszatitkokról és szakmája szépségeiről Kalmár Andrásnak.

A tavaly augusztusi kísérlet olyan jól sikerült, hogy idén is beveszi magát az erdőbe egy csapat színházcsináló, hogy a legkülönlegesebb előadásokkal lepjék meg kalandvágyó közönségüket. A KafkaPerben csupa kérdőmondat hangzik el, a Leprikónok átka viszont a gyerekeknek szól, a Saint Just című momnodráma, amely már tavaly is nagy sikerrel szerepelt, a hit és a racionalitás kérdéseit feszegeti a francia forradalom véres napjaiban.  

Az Amargant Színházi Műhely művészeti vezetőjével, Ilyés Lénárddal Kalmár András beszélgetett.

További információk itt.

De lesznek még más meglepetések a Nyári Margón.

Salföldre költözött a Nyári Margó Irodalmi Fesztivál, augusztus 7. és 10. között a Káli-medence kapujában adnak randevút egymásnak a könnyűzenei és az irodalmi élet fontos szereplői.  Az esti koncerteket a Bánya Kertben találjuk, a délutáni beszélgetéseknek a közeli erdőben megbúvó Pálos kolostorrom ad teret, míg a Faluházban a Friss Hús legjobb filmjeit láthatjuk. Fazekas Gergely dalszerelő műhelye is itt talált otthonra, ezúttal Beton.Hofi Tesi c. slágerét elemzi majd a zenetörténész. Természetesen Vecsei H. Miklós erről a fesztiválról sem hiányozhat, ahogyan Beck Zoli sem, de az irodalom továbbra is fókuszban marad, a Kovács ikrek, Závada Péter, Biró Zsombor Aurél és még sok más kortárs író lesz a Nyári Margó vendége.

A részletejről Valuska László fesztiváligazgató mesélt Kalmár Andrásnak.

Augusztus 9-én és 10-én világhírű muzsikusok közreműködésével a barokk mesterek gyakran és ritkán hallott művei szólalnak meg a Szentendrei Teátrum szervezésében. A szombati koncert a Tündérek és nimfák, míg a vasárnapi a Hősök és virtuózok címet viseli, és nem csak zene, de angol udvari táncos is színesítik a hangversenyeket, sőt, középkori dallamok is vegyülnek a ahistorikus hangszerekkel előadott darabok közé. A koncertek egy része ingyenes, a pontos programról és a jegyekről bővebb információt itt és itt talál.

A  Barokk udvarlás elnevezésű mini-fesztiválról a rendezvénysorozat művészeti vezetője, Illés Szabolcs hegedűművész és zenetörténész mesélt Kalmár Andrásnak. 

Barokk udvarlás –

Idén először a Káli-medence kapujában, Salföldön, illetve a vele szemközti homokbánya területén létesült kultikus helyszínen, a Bánya Kertben rendezik meg a Nyári Margót, de nem maradhat ki a közeli erdő mélyén megbúvó pálos kolostorrom sem a helyszínek közül. Írók, zenészek, irodalomkedvelők és „csak úgy lézengők” kedvenc találkozóhelye a Nyári Margó, a fesztivál egy év kihagyás után Zalából a Balaton-közeli településre költözött, hogy új helyszínen, de a régi hangulatban ünnepelje a nyarat és a kortárs irodalmat, zenét. 

A fesztivál egyik állandó moderátora, beszélgetéseinek vezetője, Ott Anna mesélt Kalmár Andrásnak az idei Margóról.

Szegény Dzsoni és a társulat Nagyváradról érkezik, augusztus 8-án és 9-én láthatjuk a Teátrum színpadán Novák Péter rendezésében. 

Egy kamasz kislány arra kéri apukáját, írjon neki egy mesét. És miután ez az apuka Lázár Ervin, és jó szülő akar lenni, belead apait-anyait, hogy megelevendjen a közösen megálmodott történet, Östör király lányáról, Árnikáról, az Ezerarcú boszorkáró, Rézbányai Győzőről, és a többiekről, így aztán számos kalandba keverednek.

A Nagyváradi Szigligeti Színház, a Nagyvárad Táncegyüttes és a Szentendrei Teátrum közös produkciójának zenéjét Szirtes Edina Mókus szerezte, a dalszövegeket Závada Péter jegyzi, játsszák: Scurtu Dávid, Szigyártó Johanna, Szabó Eduárd, Trabalka Cecília. Táncosok:  Fodor Virág, Forgács-Pop Jácint, Imre Béla, Ördögh Géza, Papp Zsuzsanna, Rácz Imre-Adrián, Rácz Lajos-Levente, Tekse Patrik, Tábori Sára, koreográfus: Rencz Norbert, dramaturg: Sediánszky Nóra, Díszlet- és jelmeztervező: Florina Bellinda Vasilatos.

A rendező-koreográfussal, Novák Péterrel Kalmár András beszélgetett. 

Lehet, hogy nem is a világhírű író fekszik a hatszögletű, kristályt formázó sírkő alatt?

Ezt a kérdést járja körül Szántó T. Gábor legújabb regénye, a Kafka sírja.

A regény főhőse egy író, akinek legújabb regénye arról szól, hogy Franz Kafkát valójában nem temették el 1924-ben. A főhős Prágába utazik könyve bemutatójára, a nemzetbiztonsági szolgálat azonban figyelmezteti, hogy műve felborzolhatja a kedélyeket. Viták robbannak ki a könyvről, amiben szerepet játszik a regényből filmet készíteni szándékozó producer és a világhírű rendező, aki utolsó esélyének érzi az adaptációt. Míg a városban ragadó íróval dolgoznak a forgatókönyvön, annak magánélete is felfordul, ráadásul fenyegető névtelen leveleket kap, hogy takarodjon Prágából. Miközben a temetőben zajló tüntetések hatására elrendelik Franz Kafka maradványainak kihantolását...

Szántó T. Gáborral Kalmár András beszélgetett.