Beszélgetések kultúráról, életmódról és az élet komoly és komolytalan dolgairól.
Január 11-én nyílik Tóth Anna Eszter kiállítása a Hegyvidék Galériában. A képzőművész 2017-ben találta meg az azóta védjegyévé vált szennyes ruhakupac látványát, mint alkotói eljárásának alapvető művészeti problematikáját. Jelenlegi kiállítása során az alkotó új fordulatponthoz ért el munkásságában: legújabb munkáiban lehalkította színarzenálját, hogy megfigyelje, hogyan válnak szét és kelnek saját, különálló útra szobrai és képei. A korábbi gyantába mártott, félpár zokni installációk helyett a „ruha-kerámia” szobrokat, mint végtelenül szubtilis tárgyat készteti a művész „ruhaságra”, így az anyag önmagát meghazudtolóan tűnik légiesnek. A művésszel Kalmár András beszélgetett.
Ez évtől kikerül a művészettörténet a középfokú oktatásból és már érettségi sem tehető ebből a tantárgyból. Az MTA közleményt adott ki, amelyben felhívja a figyelmet arra, hogy: „a magyar művészet emlékei éppúgy részei a nemzeti kultúra örökségének, mint magyar irodalmi hagyományaink vagy a magyar történelem ismerete” Van e-remény arra, hogy visszatér a művészettörténet oktatás a középiskolákba? Ha nem, mit tehetnek a kulturális intézmények, az egyetemek, vagy múzeumok, galériák?
Révész Emesével, az ELTE BTK Művészettörténeti Intézetének tanszékvezető docensével, az MTA művészettörténeti bizottságának tagjával Kalmár András beszélgetett.
Indul az Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál, ezúttal „csomópontok” alcímmel találkozhatunk Budapest-szerte a legprogresszívebb hazai zenei fesztivállal. György-Dóczy Kata fesztiváligazgató avatta be a rendezvénysorozat titkaiba Kalmár Andrást.
Az Aranykorona gyógyszertár egyben a Bartal Galéria otthona is. Kortárs fotóművészek állítanak itt ki, látogatóban pedig nincs hiány, hiszen a gyógyszerért, vitaminokért sorban állók örömmel avanzsálnak kiállítás látogatóvá, ha már adódik a lehetőség. A művészek, akik között olyan neveket találunk mint Sági Ágnes, vagy Eifert János, örömmel állítanak ki, úgy érzik, hogy a műveikkel hozzájárulhatnak a betegek gyógyulásához. A zenével kísért vernisszázsok mellett a helyi gyerekeknek is szerveznek itt kiállítást és egyéb programokat, a patikai egyfajta közösségi-kulturális tér lett. Ennek ellenére, vagy talán épp ezért, itt nem csak kiszolgálják a betegeket, de meg is hallgatják őket, és a legmegfelelőbb ellátást biztosítják nekik. A gyógyszertár-galéria motorjával, dr. Németh Eszter Katával Kalmár András beszélgetett.
Különleges csemegére számíthat, nem csak átvitt, de konkrét értelemben is az, aki fellapozza a Terézvárosi multikulti etno-gasztro utikalauzt, a Konyharegék – multikulturális ételképek Terézvárosból című könyvet, Artner Sisso újságíró és Tóth Gábor fotós munkáját, amely az Eötvös 10 gondozásában jelent meg.
Artner Sissoval Kalmár András beszélgetett.
Rezes évkezdetnek néz elébe, aki résztvesz a KFT New Orleans-i hangulatú nagykoncertjén, ugyanis hatalmas dobásra készül az 1981-ben alapított zenekar: először és terveik szerint utoljára Big Band stílusban, kilenc fúvóssal, vokalistákkal és ütősökkel kiegészülve játsszák el a mindenki által ismert örök slágereiket. A Bornai Szilveszter hangszerelésében megszólaló dalok január 6-án csendülnek fel a Budapest Kongresszusi Központban. A Másokkal, másképp alcímmel jelentkező koncertről természetesen a meghívott vendégelőadóművészek sem hiányozhatnak, de hogy pontosan kik is ők, azt majd csak a helyszínen tudhatjuk meg, ahogy azt is, hogyan szól nagyzenekari átiratban a Bál az Operaházban, vagy a Macska az úton.
Márton Andrással Kalmár András beszélgetett.
Mit csinál egy bábszínházi zenei vezető, aki egyébként ismert előadóművész? Hogyan ír zenét, ha közben rendez is? És milyen lesz a Szomjas troll? Cseri Hannával Kalmár András beszélgetett.
Mit csinál egy etnomuzikológus? Miért érdemes a népzenét tanulmányozni? Van-e még mit gyűjteni? Erről, és hasonló érdekes témákról mesélt Pávai István etnomuzikológus, egyetemi tanár, az MMA levelező tagja Kalmár Andrásnak.
A Bartók Béla Boulevard első ízben szervez karácsonyi vásárt a Gárdonyi téren, de ezen túl is rengeteg izgalmas programot kínálnak. A december 24-ig tartó rendezvénysorozat keretében számos karácsonyi hangulatot idéző program kerül megrendezésre a Bartókon. Fári István, a Bartók Béla Boulevard Egyesület vezetője mesélt a rendezvénysorozatról Kalmár Andrásnak.
A Kárpát-medencei fafaragók fővárosa Kisgyőr, itt álmodta meg a polgármester, Kékedi László a Nemzet Betlehemét és innen indult az a kezdeményezés, amelynek köszönhetően már második éve áll a Parlament előtt a 17 szoborból, egy istállóból, egy harangtoronyból és haranglábból álló kompozíció, amelyet idén kibővítettek négy szoborral, illetve táblaképekkel is. A betlehem a Kárpát-medence 34 települése fafaragóinak önkéntes munkájával, és 64 népművészeti egyesület összefogásával készült el.
Kékedi Lászlóval, az MMA Népművészeti Tagozatának vezetőjével Kalmár András beszélgetett.