Sally Porter érzi, hogy valami nincs rendben. Olyan dolgokat tesz, és olyan helyzetekbe kerül, melyekre nem emlékszik. Elveszíti az időt. Pszichiáterhez fordul, aki ráébreszti, hogy személyisége részekre szakadt. Életét olyan traumák érték, melyeket kisgyermekként nem tudott feldolgozni, tudata így védekezett. Gyógyulásához szembesülnie kell önmagával, mindegyik én-részével, hogy megszülethessen az ötödik Sally. Erről a folyamatról szól Daniel Keyes regénye, melyet Pirók Zsófi teljesen egyedi tolmácsolásban állít színpadra, a Nemzeti Táncszínházban március 28-án.

Pirók Zsófi táncművésszel, az előadás koreográfusával Kalmár András beszélgetett.

Csaknem százötven fiatal balettművész vett részt a második alkalommal megrendezett Grand Audition elnevezésű eseményen, amelynek a Magyar Táncművészeti Egyetem adott otthont. A tavalyi első „válogató” sok szerződési ajánlatot hozott a fiatal baletthallgatók számára, így nem meglepő, hogy idén az előválogatást követően 146 táncos vett részt a mustrán.
A Magyar Táncművészeti Egyetem egyértelmű célja, hogy ott legyen a nemzetközi balettvilág térképén, ebben pedig komoly mérföldkő a Grand Audition megrendezése. 

Nagy Tamás Harangozó Gyula-díjas balettművésszel, az egyetem docensével és a Művészeti Tanács elnökével Kalmár András beszélgetett az esemény kulisszatitkairól.

A fókuszolás Eugene T. Gendlin (1926—2017) filozófus és pszichoterapeuta nevéhez fűződik. Alapgondolata: „a testben”, az ember zsigereiben megvan a lelki helyzetmegértés kulcsa, a test ráadásul mindig jelen van. A fókuszolás fejleszti a testtudatosságot, a belső figyelmet, hatékony az érzelemszabályozásban, stresszcsökkentésben, döntéshozatalkor. A fókuszolás hatékony a komplex, vagy érzelmileg megterhelő helyzetek, konfliktusok mélyebb megértése és feldolgozása esetén, különösen, ha testi tünetek, feszültségek tapasztalhatók, ha valaki pszichoszomatikus betegséggel küzd, ha szeretne testével, érzéseivel és önmagával jó barátságban lenni. 

A módszerről Kovács Évával, a Belvárosi Orvosi Centrum fókuszolás-orientált terapeutájával Kalmár András beszélgetett.

Csaknem százötven fiatal balettművész vett részt a második alkalommal megrendezett Grand Audition elnevezésű eseményen, amelynek a Magyar Táncművészeti Egyetem adott otthont. A tavalyi első „válogató” sok szerződési ajánlatot hozott a fiatal baletthallgatók számára, így nem meglepő, hogy idén az előválogatást követően 146 táncos vett részt a mustrán.
A Magyar Táncművészeti Egyetem egyértelmű célja, hogy ott legyen a nemzetközi balettvilág térképén, ebben pedig komoly mérföldkő a Grand Audition megrendezése. 

Nagy Tamás Harangozó Gyula-díjas balettművésszel, az egyetem docensével és a Művészeti Tanács elnökével Kalmár András beszélgetett az esemény kulisszatitkairól.

A fókuszolás Eugene T. Gendlin (1926—2017) filozófus és pszichoterapeuta nevéhez fűződik. Alapgondolata: „a testben”, az ember zsigereiben megvan a lelki helyzetmegértés kulcsa, a test ráadásul mindig jelen van. A fókuszolás fejleszti a testtudatosságot, a belső figyelmet, hatékony az érzelemszabályozásban, stresszcsökkentésben, döntéshozatalkor. A fókuszolás hatékony a komplex, vagy érzelmileg megterhelő helyzetek, konfliktusok mélyebb megértése és feldolgozása esetén, különösen, ha testi tünetek, feszültségek tapasztalhatók, ha valaki pszichoszomatikus betegséggel küzd, ha szeretne testével, érzéseivel és önmagával jó barátságban lenni. 

A módszerről dr. Kovács Évával, a Belvárosi Orvosi Centrum mentálhigiénés szakemberével Kalmár András beszélgetett.

Percz János évtizedekre visszahúzódott budai műtermébe és csak magának alkotott. A Pozsonyi úti Amikor Galériában most a teljes életművében gyönyörködhetünk. Dr. Váraljai Annával, a kiállítás kurátorával Kalmár András beszélgetett.

Szabó Dominikával sétálva megismerkedhetünk az egykori budai kéjnők és vendégeik mindennapjaival. Olyan helyszínekre látogathatunk, ahol a falak izgalmas rendőrségi, megdöbbentő közegészségügyi adatokról, ledér bordélyos hölgyekről, sőt, kalandos szeretői történetekről mesélnek. A Könyves sétán megidézik a letűnt korok szexualitáshoz, a prostitúcióhoz és alap társadalmi tabu-kérdéseihez tapadó sztorijait, körbejárják az egykori nagyvárosi kurtizán-élet nemcsak emblematikus helyszíneit, de belső, érzelmi és szociális világát is. A buja budai élet olyan irodalmi nagyságok levelein és szövegein keresztül bontakozik ki, mint Krúdy, Karinthy, Szép Ernő vagy Petri György.
A következő Buja Buda séta időpontja 2024. március 9. szombat 10:30 (a séta hossza kb. 2,5 óra)
Jegyvásárlás: ITT
Március 6-án, szerdán pedig Bősze Ádám, Fullajtár Andrea és Vágvölgyi B. András lesz a Tompa 17 vendége, ahol Ferencvároshoz, és egymáshoz is köthető sztoriknak lehet fültanúja az érdeklődő.
További információk itt.

A bécsi magyar színház, a Svung tagjai nem főállású színészek, mégis profi előadásokat állítanak színpadra, igaz, nem az itthon megszokott hat hét alatt. A hazai színházi élet jól ismert szereplője, Rick Zsófi első rendezése májusban debütál, a darab pedig egy igazi magyar világsztár, Molnár Ferenc klasszikusa, Az ibolya, amely mellé még néhány Molnár-szkeccset és kuplékat is tervezett a rendező.  
Rick Zsófival Kalmár András beszélgetett.

Gimesi Dóra olyan könyveket jegyez, mint az Emma csöndje vagy a A macskaherceg kilencedik élete, de ő volt a legendás Időfutár rádiójáték– és könyvsorozat egyik szerzője is. A Budapest Bábszínház irodalmi vezetőjeként részt vett a napokban bemutatásra kerülő Krabat a fekete malomban munkálataiban, de májusban bemutatják egy reformkori kislányról szóló darabját is, akinek az apja hajóskapitány, és akinek a lábára pont ráillik az a bizonyos cipő...
Gimesi Dórával Kalmár András beszélgetett.