A székesfehérvári Szent István Király Múzeum Könyvtárában őrzik azt a ritka kottagyűjteményt, amelyet a Fejér megyei köznemesi jogász família sarja – a korabeli zenei szaklapok szerint kitűnő zenei képzettségű, virtuóz fuvolista – Verebi Végh Ignác (1763-1820) hagyatékában maradt fent. A magyar historikus fuvola mestere, dr. Balogh Vera kezdte el kutatni a ritka dokumentumokat az MMA ösztöndíjának köszönhetően, és többek közt ezekből az anyagokból ad koncertet a Traverata együttes kíséretében március 27-én, szerdán, a Pesti Vigadóban, az Essenti Artis rendezvénysorozat és kiállítás keretében.
Balogh Verával Kalmár András beszélgetett.

Az Essentia Artis eseménysorozat keretében március 23-án a Pesti Vigadóban 10:30-tól bárki kipróbálhatja az akvarellfestést Orr András grafikusművész workshopján. A résztvevők elmélyedhetnek a tájképfestésben, XIX. századi útmutatások alapján, a workshop pedig végén mindenki hazaviheti a saját művét.
Orr Andrással Kalmár András beszélgetett.

A kékfestés Indiából származik, ahogyan az eljáráshoz felhasznált festékanyag, az indigó is, mint azt a neve is mutatja. De a textilek mintázásának, festésének tudománya Kínában és Egyiptomban is ismeretes volt már évezredek óta, s ez a technika a kereskedelem révén, a római hódítások nyomán a Földközi-tenger térségében is folyamatosan elterjedt. Európába részben török közvetítéssel, majd francia hajósok révén került a XVI.században. Magyarországra a XVII.században holland hajórakományon érkezett az első kelet-indiai indigó szállítmány, a kékfestés nélkülözhetetlen alapanyaga. A nyomott kelmék az egyházi használat mellett először a főúri viseletekben jelentkeztek. A kékfestő kifejezés első írott magyar említése 1770-ból való. 
A kékfestéssel 1878-óta foglalkozik a Kovács család, életművüket most a Pesti Vigadó tárlatán is megcsodálhatjuk. A Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett Kossuth-díjas Kovács Miklóssal és unokájával, Ruzicska-Panák Annamáriával Kalmár András beszélgetett.

A kismedence-környéki fájdalmaknak rengeteg oka lehet, de ha kizárható a fertőzés vagy a trauma, akkor egy különleges gyógytornán alapuló kezelés lehet a megoldás.
Nagy-Juhász Kittivel a Belvárosi Orvosi Centrum biofeedback terapeutájával Kalmár András beszélgetett.

Magyar népballadák szólalnak meg március 23-án a Pesti Vigadóban, Bárdosi Ildikó népdalénekes és zenésztársai autentikus tolmácsolásában, Angyal-e, vagy madár? címmel. A gyönyörű, de könnyfakasztó történetek között olyan is akad, amely a művész saját gyűjtése.  A furulyán és hegedűn megszólaló zenei betétek mellett Gazda József Így tudom, így mondom című könyvéből válogatott vallomások segítik megélni a balladai üzenetet, és a történetekben megelevenedő női sorsokat. Közreműködik Mezei Kinga rendező, színművész, a MMA 2020-as ösztöndíjasa, Juhász Zoltán népzenész, népzenekutató (furulya) és Molnár Miklós népzenész (hegedű). Az Essentia Artis eseménysorozat részeként megvalósuló koncert Bárdosi Ildikó MMA ösztöndíjasként végzett munkájába is betekintést ad.

Bárdosi Ildikóval Kalmár András beszélgetett.

Mi kapcsolja össze a medvelest az összművészettel, Hargitát és Debrődöt az MMA ösztöndíjprogrammal? Ez mind kiderül Benedekffy Katalin Egy csipet Erdély c. előadásából, amely már nagy sikert aratott a világ számos országának magyar diaszpóráiban is. A színésznő, aki nemcsak a Kárpát-medence egyik ismert opera- és operetténekese, hanem az Essentia Artis rendezvény háziasszonya is, barátaival közösen mutatja be a művészeti ágakon átívelő ösztöndíjprogram kulisszatitkait vetítéssel, dalokkal és versekkel.

Benedekffy Katalinnal Kalmár András beszélgetett.

Stalter György fotóin a metropolisz lakóinak mikrovilágai tárulnak fel. A Fúgában rendezett kiállításon egy izgalmas, időtlen világ fogad, bár az anyag több évtizeden át készült New York különböző, sokunk számára csak filmekből ismert helyszínein. A kiállítás március 17-ig látható, a  finisszázsra március 14-én, 18 órakor kerül sor. A képek keletkezésének körülményeiről mesélt Stalter György a Trend FM 94.2-n futó Kapcsolódjunk! c. műsorban 2024. március 13-án, a beszélgetőtárs Kalmár András volt:

Kinőtte magát a Gitt, egyre nagyobb kihívásokkal néz szembe a színházcsinálók új nemzedéke, de arra azért ügyelnek. hogy korban hozzájuk illő karaktereket játszanak.
Dajka Szúra Szerénával, a Gólem Színház kommunikációs menedzserével Kalmár András beszélgetett.

Csenyéte és a többi „felzárkózó település” arcai, színei, házai, gyerekei és kutyái-macskái. No meg a mögöttük lapuló történetek.
Majoros Árpád Csaba közel tíz éve járja a legszegényebb falvakat a Máltai Szeretetszolgálat fotóriportereként. Otthonosan mozog egy olyan világban, amely a többségi társadalom számára ismeretlen. Visszatérő vendége olyan otthonoknak is, amelyeknek környékére kevesen merészkednek, elzárt közösségek „láthatatlan arcát” mutatja meg egészen közelről. Nem a fotótémákat, hanem a találkozásokat keresi, a képek nem céljai, csupán termései a falvakban tett látogatásainak.

Mátrai Roxána írásai tágítják ki a képekbe sűrített pillanatokat. A tárlat fontos részei az írott és hangzó történetek, amelyek a fotókon szereplő emberekről mesélnek, időnként humorral, az író saját megélései szerint.

A művészpárossal Kalmár András beszélgetett.

Mire megy három kerekesszékes és egy oxigénhiánnyal született fiatal az Északi-parton? Surányi Judit új dokumentumfilmjéből ez, és sokminden más is kiderül. Judit a Rehab Critical Mass alapítójaként, régóta kapcsolatban áll mozgáskorlátozottakkal, ez a film azonban nem a megszokott sztereotípiákra épít: „Az volt a célunk, hogy megváltoztassuk a fogyatékkal élőkről való gondolkodást, közbeszédet. Erre pedig a humor az egyik legalkalmasabb eszköz.” – vallja a rendező, aki Kalmár Andrásnak mesélt a filmről és alkotóiról.