A 170 éve született Stróbl Alajost, a magyar szobrászat egyik legjelentősebb alakját nemcsak monumentális művei, de különleges személyisége is halhatatlanná tette. Kortársai „epreskerti várúrként” emlegették: az Epreskertben kialakított műterme és kertje egyszerre volt alkotóműhely, iskola, és társasági színtér. Stróbl lóháton járt, időnként páncélban korcsolyázott, történelmi jelmezes estélyeket rendezett, és még állatokat – pávákat, majmokat, sőt szarvast is – tartott a kertben.

Az extravagancia azonban nem puszta póz volt: Stróbl egész környezetét műalkotássá formálta, és az Epreskertben a múlt romantikus világát elevenítette meg. Művészként elsősorban köztéri és emlékszobrai tették halhatatlanná. Nevéhez fűződik többek között a budavári Mátyás-kút, a Szent István-lovasszobor és a Magyar Nemzeti Múzeum előtt álló Arany János-emlékmű – olyan alkotások, amelyek máig Budapest meghatározó részei.

Az Epreskert ugyanakkor Stróbl számára mindenekelőtt a művészképzés fontos helyszíne volt. A mester itt nemcsak alkotott, hanem tanított is: műtermében és a kertben generációk sajátíthatták el a szobrászat gyakorlati fogásait, miközben Stróbl a természet utáni tanulmányozást, a mintázást és a klasszikus szobrászati hagyományok ismeretét tartotta fontosnak. Tanítványai között számos később jelentős művész volt, így az Epreskert az ő működésének köszönhetően a 20. század eleji magyar szobrászat egyik meghatározó műhelyévé vált.

December végéig látható a Stróbl Epreskertje című, az Epreskert történetét és Stróbl legendáit eddig publikálatlan archív fotókkal bemutató szabadtéri kiállítás a Bajza és a Szondi utcában, míg a jubileumi év kiemelt eseménye a szeptember 19-ig látogatható Stróbl 170 című nagyszabású tárlat az MKE Barcsay Termében. 

Borovi Dániel művészettörténésszel Kalmár András beszélgetett.

A 15 éves Margó Irodalmi Fesztivál jubileumi évadának részeként merrendezett eseményen többek között Tompa Andrea, Háy János, Kemény Zsófi, Fehér Boldizsár és Fábián Tamás is ott lesz. A zenei program legalább ennyire erős: fellép a Beck@Grecsó, Lovasi András és az Anima Sound System is a ott lesz a salföldi homokbánya melletti színpadon.

A részletekről Mátyás Kitti, a fesztivál kommunikációs vezetője mesélt Kalmár Andrásnak.

Részletes programok és jegyvásárlás itt.

Egy hidrológus, számos képzőművész, filmes és fürdőző gyűlik össze a fűzfői Föveny strandon augusztus 21-én. 

Balatonfűzfőn ismét megrendezik a pARTvonal programot, amely idén a művészet és a természettudomány találkozásából teremt különleges közösségi élményt.
A rendezvény tavaly arról szólt, hogy a művészetet kihozzuk a galériák falai közül. Idén azonban egy új dimenzióval gazdagodik az esemény: a kiállítások és a land art alkotások mellett a természettudományok is szerepet kapnak a pARTvonalon. Szó lesz arról, hogy milyen állapotban vannak hazai vizeink, hogy hogyan változik a Balaton és a Velencei-tó, mit jelent a fenntartható turizmus, és hogy hogyan tud együttműködni természet, kultúra és ember.

A rendezvény különleges hátterét az adja, hogy Balatonfűzfő a Magyar Tudományos Akadémia Tudománybarát Települések (TUBA) programjának regisztrált tagja. A kezdeményezés célja, hogy a tudomány kilépjen az egyetemek és kutatóintézetek falai közül, és közvetlenül kerüljön kapcsolatba az érdeklődőkkel. A pARTvonal erra kiváló példa: itt nem előadótermekben, hanem a Balaton partján jönnek létre a tudományos témákat felvető beszélgetések.

A program vendége Szöllősi-Nagy András hidrológus, nemzetközi hírű vízügyi szakember és szenvedélyes műgyűjtő, Tóbiás Krisztián, a Tempevölgy főszerkesztője, Józsa János Balázs, vízügyi szakember, az MTA tagja és Can Togay. A beszélgetéseket Kalmár András (Tenger Média) vezeti, aki arra vállalkozik, hogy a kutatók, művészek és a közönség között valódi párbeszéd alakuljon ki. Az est egy különleges filmvetítéssel zárul: az Oscar-jelölt rövidfilm, a Valami vad alkotóival találkozhatunk és beszélgethetünk. 

Kositzky Anett főszervezővel, a Vágfalvi Ottó Művelődési Ház, Könyvtár és Turisztikai Központ igazgatójával Kalmár András beszélgetett.

Puccini egyik legnépszerűbb operája, a Tosca idén nyáron ismét lenyűgöző látványvilággal látható a szentmargitbányai kőfejtő monumentális szabadtéri színpadán. A főbb szerepekben a nemzetközi operaszcéna közismert előadói lépnek színpadra, köztük a Kolozsvári Magyar Opera fiatal tenorja, Pataki Adorján, aki Cavaradossi szerepét énekli több előadáson is.

Pataki Adorján az elmúlt években egyre jelentősebb nemzetközi karriert épít: a budapesti fellépések mellett többek között Darmstadtban, Chemnitzben, Prágában, Madridban, Bergenben és Dubajban is színpadra lépett. A szentmargitbányai Tosca újabb fontos állomása pályafutásának, hiszen Európa egyik legnagyobb és leglátványosabb szabadtéri operaszínpadán formálhatja meg Puccini hősszerelmes festőjét.

A jubileumi évadban bemutatott produkció Thaddeus Strassberger rendezésében eleveníti fel a tragikus szerelmi történetet. A grandiózus díszletek és a szentmargitbányai kőfejtő különleges természeti adottságai minden évben több tízezer operabarátot vonzanak Burgenlandba, ahol a Toscát augusztus 22-ig, összesen 13 alkalommal játsszák.

Pataki Adorjánnal Kalmár András beszélgetett.

A Szegedi Kortárs Balett különleges előadását láthatjuk a Városmajori Szabadtéri Színpadon: az Isteni színjátékot, Dante halhatatlan művét mutatják be a kortárs tánc látványos eszközeivel augusztus 21-én. 

A Juronics Tamás rendezésében készült, természetesen háromrészes darab (Inferno, Purgatorio, Paradiso) érzelmekkel teli utazás az emberi lélek mélységeibe. A három egységet három különböző koreográfus – Czár Gergely, Giovanni Napoli és Thomas Martino – jegyzi, így az előadás három eltérő alkotói nézőpontból járja végig a bűn, a megtisztulás és a megváltás örök témáit.

A produkció nem a középkori túlvilág ábrázolására vállalkozik, hanem arra keresi a választ, mit jelent ma Dante üzenete. A Pokol a modern ember belső káoszát és elidegenedését idézi meg, a Purgatórium az önismeret és a változás lehetőségét kutatja, míg a Paradicsom a szeretet, a harmónia és a remény felé vezető utat rajzolja meg.

Juronics Tamás Kossuth-díjas rendezővel és Czár Gergely Harangozó-díjas koreográfussal Kalmár András beszélgetett.

Augusztus 8-án rendkívüli erőpróbának ad helyet a szentendrei Czóbel-park.

Donizetti egyik legnépszerűbb vígoperáját, a Szerelmi bájitalt mutatja be a Szentendrei Teátrum a Csokonai Nemzeti Színház Debrecen produkciójában. Rendhagyó, szabadtéri környezetben, a Czóbel-park szabadtéri tornaszerein elevenedik meg a szerelem, a humor és a félreértések örök története Szabó Máté rendezésében.

A történet középpontjában Nemorino, a félénk falusi legény áll, aki reménytelenül szerelmes a független és öntörvényű Adinába. Amikor úgy érzi, már csak egy csodaszer segíthet rajta, megvásárolja a híres „szerelmi bájitalt” a mindenre gyógyírt kínáló Dulcamarától. Hogy valóban a bájital, vagy inkább a hit, a bátorság és a szerelem ereje fordítja-e jóra a történetet, azt a nézők maguk fedezhetik fel.

Az alkotók magyar nyelvű opera-beavatóként álmodták színpadra a művet, így azok számára is könnyen befogadható élményt kínál, akik most ismerkednek a műfajjal. A könnyed humor, a fülbemászó dallamok és egy narrátor is segít abban, hogy könnyen fogyaszthatóvá váljon Donizetti klasszikusa.

A Nyári Margó Fesztivál idén is a Káli-medencében, a Salföld melletti Bánya Kertben talál otthonra augusztus 13. és 15. között.

A háromnapos fesztivál egyik célja, hogy ismét bebizonyítsa: az olvasás korántsem magányos műfaj. A Margón a könyvek találkozásokat indítanak el, szerzők és olvasók ülnek egy asztalhoz, új kötetek mutatkoznak be, viták, és hosszú beszélgetések születnek egy pohár ital mellett.

Ahogy azt a Margón megszokhattuk, a kortárs magyar írók és műértők mellett esténként az irodalommal szoros kölcsönhatásban alkotó muzsikusok lépnek színpadra. Beck Zoltán és Grecsó Krisztián közös estje, Lovasi András szólókoncertje, vagy az Anima Sound System fellépése előtt is beszélgetésekre kerül sor, de emellett számos kulturális programon vehetünk részt a Káli-medence tanúhegyei és a szőlők övezte dombjai között, egy karnyújtásnyira a Balatontól.

Valuska László alapító-igazgatóval Kalmár András beszélgetett.

Jubileumi zongorakoncerttel ünnepel Káptalantótiban augusztus 7-én a Fejes Művészeti Akadémia két fiatal, de a világhír küszöbén álló zongoraművésze: Barbarics Csanád és Orsovai Endre ingyenes koncertet adnak a művelődési házban. A hangverseny mérföldkő abban a hatéves ciklusban, amelynek során az Akadémia mentorprogramja végigkísérte és támogatta a pályájukat. A fiatal művészek munkáját Fejes Krisztina és Polgár Éva zongoraművészek mentorálták, az ő segítségükkel az Egyesült Államokban képezhették magukat a fiatalok, ahol szakmai fejlődésük újabb fontos állomásokhoz érkezett.

A jubileumi esemény egy másik jelentős mérföldkövet is felidéz: 2021 augusztusában került átadásra Káptalantótiban az a Kawai koncertzongora, amely az elmúlt években számos fiatal tehetség fejlődését segítette, miközben emlékezetes hangversenyeknek adott otthont, gazdagítva a helyi közösségek kulturális életét.

A koncert ingyenes, a szervezők azonban arra kérik a résztvevőket, hogy lehetőségeik szerint adományaikkal támogassák a káptalantóti templom felújítását. A kezdeményezés célja, hogy a zene erejével hozzájáruljanak a település épített és kulturális örökségének megőrzéséhez.

Barbarics Csanáddal Kalmár András beszélgetett.

Július 23. és 26. között zárul Martonvásáron a Brunszvik Teréz születésének 250. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékév.

A négynapos rendezvény méltó lezárása annak az egész éven át tartó programsorozatnak, amely Brunszvik Teréz örökségét, valamint Martonvásár kulturális és történelmi értékeit állította a középpontba.

A városünnep július 23-án, csütörtökön a Brunszvik–Beethoven Kulturális Központban rendezett díjátadóval veszi kezdetét.

Pénteken az Óvodamúzeumban nyílik meg a Teleki–de Gérando kiállítás, amelyen De Gérando-Teleki Juditnak, Martonvásár 2001-ben megválasztott díszpolgárának hagyatékából származó ritka darabok kerülnek bemutatásra. A kiállítás részeként az érdeklődők a Brunszvik-kastély LEGO-makettjét is megcsodálhatják. A délután folyamán az Agroverzumban adják át a Brunszvik Női Kiválóság Díjat, bemutatják a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont tudományos eredményeit összefoglaló kisfilmet, valamint nyilvánosság elé kerül Brunszvik Teréz naplójának új kiadása. Az estét a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának tóparti hangversenye koronázza meg.

Szombaton a könnyűzene kerül főszerepbe: a Brunszvik–Beethoven Kulturális Központ rendezvényudvarán délben kezdődik a Fülesbagoly Fesztivál, amely a fiatal magyar előadók és zenekarok egyik fontos bemutatkozási fóruma.

A vasárnapi program a Brunszvik családért bemutatott szentmisével indul, amelyet koszorúzás követ a Brunszvik-kriptánál. Ezzel párhuzamosan a családokat a Fülesbagoly Kids várja a kulturális központ rendezvényudvarán.

A 250. emlékév során Martonvásár számos tudományos, kulturális és közösségi eseménnyel idézte fel Brunszvik Teréz életművét. A magyar óvodai nevelés úttörőjének emléke előtt tisztelgő programsorozat konferenciákkal, kiállításokkal, családi rendezvényekkel, történelmi sétákkal és koncertekkel hívta fel a figyelmet arra a szellemi örökségre, amely ma is meghatározó része a magyar pedagógiai kultúrának. Az emlékév lezárása egyszerre jelent visszatekintést erre a gazdag évre és tisztelgést Martonvásár egyik legjelentősebb történelmi személyisége előtt.

Dr. Bocsi Andreával, a rendezvénysorozat egyik háziasszonyával Kalmár András beszélgetett.

Augusztus 3-án a Szentendrei Teátrumban a világ legnépszerűbb színpadi szerzőjének titkait fejtik meg Juhász Anna vendégei.

William Shakespeare mind a mai napig a legtöbbet játszott szerző, ugyanakkor az életét számos rejtély övezi. Juhász Anna irodalmár és Dr. Pikli Natália író, egyetemi docens a titkok nyomába ered, a szerző megidézésében pedig segítségükre lesz a Bánfalvi Eszter-Bányai Kelemen Barna színművész házaspár.

Mi volt Shakespeare számára a forrás, és miképp változtatta meg az életét egy veszteség? Hogy élte meg a szerelmet és a távolságot? Miképp lehet megismerni és megérteni a világ egyik leghíresebb írójának irodalmi műveit személyes érzelmein keresztül? Miért van velünk személyisége és legendája több száz éve? Lépjünk közelebb a szerelmes Shakespeare-hez, a 400 éves rejtély megfejtése egy este – Szentendre szívében!

Juhász Annával Kalmár András beszélgetett.