A zene világnapján, október 1-jén a felvilágosodás korának Európájába kalauzolja közönségét a Metrum Trio+ a Magyar Zene Házában. 

A Metrum Ensemble Artisjus- és Culture Crane-díjas formációjából alakult Metrum Trio+ tagjai, Rákóczy Anna fuvolaművész, Rozmán Lajos klarinétművész és Kántor Balázs csellóművész ezúttal Koppán Kata brácsaművésszel egészülnek ki. A műsorban Haydn, Händel és Mozart művei mellett Bach zenéje is megszólal, kortárs és korabeli átiratokban. Az esemény különlegessége, hogy a megszólaló darabok között Fleck Zoltán jogász-szociológus mesél  a 18. század világáról, de a Magyar Zene Házának „titokzatos zengései” is hozzájárulnak majd a koncertélményhez.

A zenekar alapítójával, Rozmán Lajos klarinétművésszel Kalmár András beszélgetett.

A közismert kérdést szeptember 29-én teszik fel a Nemzeti Táncszínházban.

Antoine de Saint-Exupéry örökérvényű története, A kis herceg szeptember 29-én új formában érkezik a közönséghez: a Székesfehérvári Balett Színház táncszínházi előadásban viszi színpadra a jól ismert klasszikust a Nemzeti Táncszínházban. A szavak nélküli produkcióban a mozdulatok, a zene és a látvány mesél a barátságról, a szeretetről, a felelősségről és arról a tisztaságról, amelyet felnőttként sem szabadna elfelejtenünk.

Az bemutató kapcsán Egerházi Attilával, a Székesfehérvári Balett Színház igazgatójával és művészeti vezetőjével beszélgettünk arról, hogyan lehet egy mindenki által ismert történetet a tánc nyelvén újraértelmezni, milyen szerepet kap a látvány és a zene, és mi kell ahhoz, hogy ne nézzük kalapnak az elefeántot nyelt óriáskígyó rajzát. Az interjút Kalmár András készítette.

Róth Miksa a századforduló nemzetközileg is elismert üveg- és mozaikművésze volt: alkotásai nemcsak Európában, hanem a tengerentúlon is megjelentek, munkái között mexikói megrendelésre készült művek is találhatók, életműve pedig máig a magyar szecessziós művészet egyik legfontosabb öröksége. Egykori otthonában, amely a nyári felújítást követően újra megnyitotta kapuit, ismét izgalmas programokkal várják a közönséget, különösen most, mivel a Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény idén is csatlakozik a Múzeumok Őszi Fesztiváljához. Tárlatvezetés, alkotóműhely, üvegfestés és kulturális estek is szerepelnek az palettán.

A Nefelejcs utcai emlékház különleges helyszín: Róth Miksa egykori otthonában és műhelyében a századforduló világa is feltárul előttünk, miközben megismerhetjük a magyar és nemzetközi üveg- és mozaikművészet meghatározó alakjának életművét. A múzeum kiállításai Róth Miksa üveg- és mozaikalkotásai mellett a művész egykori lakásának enteriőrjeit és gyűjteményének darabjait is bemutatják.

Az őszi fesztivál részeként október 1-jén az idősek világnapjához kapcsolódó, díjmentes tárlatvezetés, október 3-án várostörténeti séta és közösségi mozaikozás, október 4-én pedig a Róth-szalon klasszikus zenei koncertje várja az érdeklődőket. A programok sora novemberben is folytatódik.

Kolocz Dóra szakmai vezetővel, muzeológussal Kalmár András beszélgetett.

Létezik a zenei alkotásnak egy olyan mélyrétege, ahol a népdal már nem csupán örökölt forma, hanem az önismeret és a gyógyítás eszköze. Paár Julcsi pályája pontosan erről a belső figyelemről tanúskodik: az elmúlt két évtizedben énekesként, dalszerzőként és zeneterapeutaként is azt kutatta, hogyan válhat a hang testi-lelki élménnyé. A Zeneakadémián szeptember 24-én hallható szerzői estje így nem egy statikus életmű-kiállítás, sokkal inkább egy kísérletező időutazás, ahol a műfaji határok átlépése nem öncélú: húsbavágó kérdéseket feszeget. 

Ugyancsak izgalmasnak ígérkezik Julcsi és zenésztárcai családi koncertje, a Bolhacirkusz október 18-án a Várkert Bazárban: itt a népzene, a világzene és a játékos történetmesélés ad egymásnak randevút, fülbemászó dallamok, közös éneklés, tánc és ritmusjátékok hívják kalandra a gyerekeket és szüleiket egyaránt.

Paár Julcsival Kalmár András beszélgetett.

Szeptember 25–26-án ismét megtelik élettel a Bartók Béla Boulevard: érkezik az Eleven Ősz, amely idén a kultúra, a közösség és a fenntartható városi mobilitás kapcsolatára is ráirányítja a figyelmet.

A kétnapos esemény idén is arra hívja a városlakókat és a látogatókat, hogy fedezzék fel a környék kulturális sokszínűségét, térjenek le a megszokott útvonalakról, és tapasztalják meg, milyen az, amikor a városi terek valódi közösségi térré válnak.

Az Eleven Ősz idén is a kapcsolódásokra épít: a járókelők, a művészetek, közösségek és városi terek találkoznak találkozására. A fesztivál egyik fontos üzenete, hogy a kultúra nem csak az intézmények falai között létezik, hanem ott van a köztereken; a Bartók Béla Boulevard utcái, a parkok, a galériák, és kávézók együtt válnak egy nagy, szabadon bejárható kulturális tér részévé.

A programok között képzőművészeti események, kiállítások, zenei produkciók, irodalmi és színházi programok, design- és közösségi események, családi foglalkozások, workshopok, valamint különleges városi programok kapnak helyet.  A fesztivál egyik legfontosabb értéke éppen ez a sokszínűség: Újbuda kulturális élete nem egyetlen műfajhoz vagy intézményhez kötődik, hanem egymással kapcsolatban álló alkotók, helyek, közösségek és kezdeményezések hálózatából épül fel.

Jáki Mónikával, a Bartók Boulevard Egyesület elnökhelyettesével Kalmár András beszélgetett.

Részletes programok: www.bbbeleven.com

Shaun, a bárány látja vendégül a gyermekotthonok lakóit új filmjének premier előtti vetítésén. 

A mozi mindenkié címmel indított országos kezdeményezést a Mozinet. Szeptember 20-án több mint 25 gyermekotthon közel ezer lakója nézheti meg premier előtt a Shaun, a bárány és Moszatvég szörnye című animációs filmet, közelebb hozva számukra a közösségi mozizás élményét.
Az Oscar-díjas Aardman stúdió Magyarországon is széles rajongótáborral rendelkező sorozata a Shaun, a bárány. A legújabb animációs film, a Halloween tematikájú Shaun, a bárány és Moszatvég szörnye szellemiségében kapcsolódik a korábbi sorozathoz és az eddigi két mozifilmhez, ám önállóan is teljes egészében megállja a helyét. A Mozinet az új film apropóján indította útjára A mozi mindenkié kezdeményezést, amelynek alapgondolata, hogy a mozizás közösségi élményéhez minden fiatalnak joga van. Ezért szeretné minél több olyan gyermek számára is elérhetővé tenni a moziélményt, akiknek erre a hétköznapokban nem adódik lehetősége.

A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósággal való együttműködésnek köszönhetően a szeptember 20-án országszerte közel ezer, nehezebb sorsú gyermek számára nyílik lehetőség, hogy még a hivatalos bemutató előtt, mozivásznon láthassa Shaun legújabb kalandját. A programban budapesti, szekszárdi, győri, miskolci, nyíregyházi, pécsi, szolnoki, szombathelyi, veszprémi, zalaegerszegi, kaposvári, salgótarjáni, mátészalkai, békéscsabai és tatabányai mozik kapcsolódnak be, egyes helyszíneken a gyerekek számára ingyenes popcornnal is feldobva a közös mozizás élményét. A mozi mindenkié a Mozinet támogatásával, valamint magánadományok segítségével jöhetett létre, de a lehetséges folytatáshoz a nagyközönség is hozzájárulhat azzal, hogy jegyet vált a filmre: a most meghirdetett premier előtti előadások nagy része a szabad helyek függvényében a nagyközönség számára is nyitott lesz. A film országos mozibemutatója szeptember 24., forgalmazója a Mozinet.

Gyenis Ajándokkal, a Mozinet értékesítési vezetőjével Kalmár András beszélgetett.

Szeptember 25-én a BMC könyvtárában egy '03-ban megjelent, de majdnem elkallódott alkotást idéznek meg az egykori közreműködők.

Milyen a kortárs sanzon? – tette fel a kérdést a kétezres évek elején Budapesten Rimóczi István, az Új Sanzonok projekt ötletgazdája. Húsz verset válogatott össze kortárs költőktől, majd tíz olyan színésszel fogott össze, akik örömmel vállaltak énekesi szerepet a születő új sanzonok előadásánál. Faragó Béla zenei vezetővel együtt az akkori színház-zenei élet különböző irányzatait képviselő tizenöt zeneszerzőt kértek fel, hogy találjanak választ zenében a kérdésre.

Az elkészült alkotásokat Új sanzonok – hangos nyelvemlék a kételyek korából címmel, Czajlik József rendezésében a Csányi János vezette, azóta megszűnt Bárka Színház mutatta be. A dalokat tizennégy tagú kamarazenekar kísérte. Az egyik előadás felvételét később Balla Gábor hangmérnök segítségével a Yellow Stúdióban egészítették ki; így született meg 2003-ban egy albumnyi zenei anyag, amely azonban különböző okok miatt végül nem jelenhetett meg.

Több mint húsz évvel a felvételek elkészülte után az alkotók úgy vélték, hogy ez a sokszínű anyag megérdemli, hogy elérhetővé váljék. Aki átolvassa a közreműködők névsorát, láthatja, hogy ezeket a szerzőket 2026 Magyarországának súlyos megosztottsággal küzdő társadalmában aligha lehetne közös projektbe invitálni. Sajnos, a zeneszerző jogutódjának beleegyezése hiányában a lemezre így sem kerülhetett rá az eredeti műsorban szereplő két alkotás – Melis László Petri György és Sajó László verseire komponált, Jordán Adél és Hevér Gábor által előadott művei.

A szeptember 25-i lemezbemutató esten, a BMC könyvtárában a résztvevők az egykori együttműködésről és a kétezres évekről beszélgetnek, valamint dalokat hallgatnak és énekelnek az akkori közreműködőkkel.

Gryllus Samuval, a lemez egyik alkotójával Kalmár András beszélgetett.

Szeptember 19-én hatodik alkalommal rendezik meg az itt lakók a Ménesi Kulturális Utcabált. Az utca nyugati szakaszán, az Alsóhegy és a Szüret utca között egy napra a kultúra, a találkozások és a közösségi élmények veszik át a főszerepet.

Az utcaünnepen a környék kertjei, villái és kulturális helyszínei egyetlen nagy, szabadtéri fesztivállá kapcsolódnak össze. A látogatókat irodalmi estek, koncertek, színház, képzőművészet, helytörténeti érdekességek, gasztronómiai programok, gyerekprogramok és más különleges események várják. A nap egyik különleges programja a Ménesi úti helytörténeti séta, amely 14 órakor indul a Ménesi út 75. elől, és a Karinthy-villához érkezik, ahol 15 órakor megnyitják a VI. Ménesi Kulturális Utcabált. A Molnár-C. Pál Műterem-Múzeumban többek között helytörténeti beszélgetés, futballról és irodalomról szóló előadás, könyvbemutató és blueskoncert is szerepel a programban.

Szeptember 19-én egész nap a gyerekeké lesz a főszerep a KULT7-ben: a Programkukucskálóval várják a családokat. A gyerekek és szüleik ezen a napon résztvehetnek azokon a zenés, mesés és játékos foglalkozásokon, amelyek egész évben várják a legkisebbeket a Király utcai kulturális központban. A bölcsisektől az alsósokig mindenki megtalálhatja a magának valót – akár angol nyelven is! De a felnőtteknek is izgalmas programokkal készülnek Erzsébetvárosban – a részletekről Fülöp-Lehoczky Rella, a KULT7 kommunikációs vezetője mesélt Kalmár Andrásnak.

Részletes programok és további információ: KULT7 – Programok

Nem mindennapi diplomafilm készül az ELTE filmrendező szakán: Adonyi-Walsh Gáspár, Béres Péter, Kistamás Naomi, Nagy Izabella, Nagy Kornél, Somorjai Máté és Tóth Bogi harmadéves hallgatóként úgy döntöttek, hogy kollektív alkotócsapatként készítik el diplomamunkájukat. A vállalásuk ambiciózus: egy független nagyjátékfilmet szeretnének létrehozni Sarkifény címmel, közösségi finanszírozásból, mindössze 15 forgatási nappal.

A keserédes vígjáték, három, első pillantásra egymástól független történetet mesél el. A szálakat egy ritka természeti jelenség és a hozzá kapcsolódó legenda köti össze: a sarki fényt csak azok láthatják meg, akik abban a pillanatban tiszta szívükből szerelmesek. De lehet-e akarni a szerelmet, vagy az csak akkor talál ránk, amikor már egyáltalán nem számítunk rá?

Az egyik történet középpontjában egy mozaikcsalád áll: Eszter és Tibor tinédzser gyerekeikkel, Lolával és Bencével indulnak az Őrségbe, hogy együtt láthassák a különleges égi jelenséget.

A másik történet főszereplője Maja, egy huszonéves DJ, aki váratlanul összefut egykori szerelmével, Benedekkel. A férfi évekkel korábban egyik napról a másikra Barcelonába költözött, most pedig újra felbukkan Maja életében.

A harmadik szálon a tizennyolc éves Júlia kerül egy esküvő középpontjába: lelkileg és szellemileg összeomlott nővére helyett ő utazik el a vidéki lagziba, hogy a szertartás végén szabadon engedje a fehér galambokat.

A filmnek nemcsak az alkotógárdája, de a finanszírozása is különleges. Bár az ELTE képzése során a rendezőhallgatók komoly szakmai tudásra tettek szert, a diplomafilmek megvalósítására csak nagyon korlátozott források állnak rendelkezésre. A Sarkifény alkotói ezért közösségi adománygyűjtést indítottak, hogy a produkció költségeinek egy részét így teremtsék elő.

A támogatásokból többek között a felszerelések bérleti díjait, a stáb és a színészek utaztatását és étkezését, valamint az egyéb felmerülő költségeket szeretnék fedezni.

A produkció technikai hátterének egy részét már sikerült biztosítaniuk, emellett a fiatal alkotók a szakmai kapcsolataikra és számos önkéntes segítségre is támaszkodnak. A cél egy olyan független magyar film létrehozása, amely nemcsak egyetemi feladatként, hanem önálló alkotásként is megállja a helyét.

Kistamás Naomival, a rendezők egyikével Kalmár András beszélgetett.

Támogasd a fiatal rendezők diplomamunkáját az Adjukössze.hu oldalon!