Különös keresztmetszetet ad a szeptember végéig látható kiállítás a Műcsarnokban.

Több mint 150 magyar fotográfus munkáin keresztül mutatja meg a kortárs magyar fotográfia sokféle irányát a III. Fotóművészeti Nemzeti Szalon. Az Utak és útkereszteződések című kiállítás szeptember 27-ig látható a Műcsarnokban, kurátorai Bán András és Kincses Károly.

A Szalon nem egyszerűen az elmúlt öt év fotográfiai termésének összegzése: a válogatás különböző alkotói utak és szemléletek találkozását mutatja. A dokumentarista és társadalomkritikus fotográfiától a személyes, naplószerű képeken és a konceptuális munkákon át a manipulált fotókig számos megközelítés jelenik meg. A kiállítás külön figyelmet fordít a fotográfia változó technikai környezetére is: helyet kapnak a hagyományos, kézműves eljárásokat alkalmazó alkotók, miközben a mesterséges intelligencia által létrehozott vagy azzal segített képek is megjelennek.

A kiállítás egyik kurátorával, Bán Andrással Kalmár András beszélgetett.

Idén sem marad el a táncművészeti minifesztivál: szeptember második hétvégéjén újra itt a Keszthelyi Táncpanoráma.

Szeptember 10. és 12. között 24. alkalommal rendezik meg a Nemzeti Táncszínház és a Balaton Színház közös szervezésében a táncművészet balatoni ünnepét. A program a legkisebbektől a táncművészet elkötelezett rajongóiig minden korosztálynak kínál élményt. A Székesfehérvári Balett Színház a Pinokkió című előadással érkezik, míg a Nemzeti Táncszínház A tánc 30 árnyalata című országimázs-filmjét mutatja be. A Duna Művészegyüttes Partium – Az Értől az Óceánig című produkciója a régió kulturális sokszínűségét idézi meg, az Argentin Tangó Táncszínház pedig a LÉTEZÉS című táncjátékkal lép színpadra.
A fesztivál egyik különleges programja a Keszthely főterén megrendezett Lábujjhegyen – Zenéről és táncról, párban című est, amelyen Megyeri Léna tánckritikus és Bősze Ádám zenetörténész kalauzolja a közönséget a tánc- és zenetörténet világában. A szabadtéri program ingyenesen látogatható, ahogy A tánc 30 árnyalata című filmvetítés is. 

A kulisszatitkokról Ertl Péter, a Nemzeti Táncszínház igazgatója mesélt Kalmár Andrásnak.

A klasszikus filmek maratonján a legizgalmasabb restaurált alkotásokat láthatjuk. 

A klasszikusnak számító, ugyanakkor felújított filmek legfrissebb és legizgalmasabb darabjait láthatjuk a Budapest Klasszikus Film Maratonon szept. 15-20 között. Közel 100 vetítéssel várják a főváros több helyszínén az érdeklődőket, köztük az Uránia Nemzeti Filmszínházban, a Toldi moziban, az Art+ Cinemában, a Francia Intézetben és a Budapest Kertmoziban. A fesztivál akkreditációs lehetőséget kínál diákoknak, filmeseknek, mozisoknak, oktatási intézmények és a közgyűjtemények munkatársainak, az akkreditációval ingyenes jegyek foglalhatók a vetítésekre. 

A Budapesti Klasszikus Film Maraton kiemelt figyelmet fordít a fiatal közönségre: a diákvetítéseket az alkotók részvételével szervezik, emellett beszélgetések, workshopok és interaktív programok is várják az iskolai csoportokat. Több mint 100 külföldi filmmegőrzési és forgalmazási szakembert is vendégül lát a BKFM szakmai programjain. 

A budapesti Maratont a három legjelentősebb, filmörökséget bemutató európai fesztivál között tartják számon a nagyvilágban, a bolognai Il Cinema Ritrovato és a lyoni Lumière Fesztivál mellett. A fesztivál teljes programja a vetítési időpontokkal már elérhető a filmmaraton.hu-n és elindult a jegyértékesítés. 

Ráduly Györggyel, a Nemzeti Fimarchívum igazgatójával Kalmár András beszélgetett.

Szeptember 11-13. között első alkalommal kerül megrendezésre a Kortárs a kastélyban fesztivál Fehérvárcsurgón.

Az Altalena/ARSO Kortárs Zenei Napoknak a csodálatosan helyreállított Károlyi-kastély ad otthont. A háromnapos fesztivál célja, hogy a kortárs klasszikus zenét nyitott, közvetlen és személyes élménnyé tegye, ahol a művek mellett az alkotókkal való találkozás és közös gondolkodás is a program szerves része.

Az Alba Regia Szimfonikus Zenekar és a New York-i székhelyű Altalena művészcsoport együttműködésében létrejövő fesztivál exkluzív helyszínt és világszínvonalú művészeket kínál, ugyanakkor befogadó, barátságos légkört teremt. A közönség aktív résztvevője lehet a programoknak, kérdezhet, beszélgethet az alkotókkal, és betekintést nyerhet a kortárs klasszikus zene kulisszái mögé. A koncertek mellett filmvetítések, improvizációs estek, workshopok, elektronikus zenei produkciók és családi programok kínálnak új nézőpontokat a kortárs zenéhez, megmutatva annak sokszínű kapcsolódásait más művészeti területekhez.

A fesztivál művészeti vezetőjével, Dobri Dániel zeneszerzővel Kalmár András beszélgetett. 

Új hangon szólal meg Edmond Rostand klasszikusa, a Cyrano de Bergerac. Martin Crimp szabad átdolgozása a történetet a jelenbe helyezi: a címszereplő egy mai, magabiztos és szellemes slammer, aki éles nyelvével és költői tehetségével ugyanúgy lenyűgözi környezetét, mint Rostand hőse.

Az Budaörsi Latinovits Színház előadását most augusztus 27-én, 19:00-tól láthatjuk a Városmajori Szabadtéri Színpadon, a Szemle+ keretében.

A Pelsőczy Réka rendezésében készült előadás szövegkönyvét Závada Péter írta Várady Szabolcs fordításának felhasználásával, a kortárs magyar költészet több alkotójának szövegeivel kiegészítve. Cyranót Böröndi Bence alakítja, Roxane szerepében Bukovszky Orsolya látható. Az előadás a klasszikus szerelmi történet megtartása mellett mai nyelven beszél külsőről, önazonosságról, vágyról és arról, hogy mennyit érnek a szavak, amikor az embernek valóban szüksége van rájuk.

Böröndi Bencével, a címszereplővel Kalmár András beszélgetett.

Augusztus végén újra életre kel a Zsidó Kulturális Fesztivál.

Világhírű előadók, különleges találkozások, ősbemutatók, koncertek, irodalmi estek és filmvetítések várják a közönséget 2026. augusztus 30. és szeptember 10. között a 28. Zsidó Kulturális Fesztiválon. Az idei programsorozat közel 30 programmal, hat különleges helyszínen és több mint 300 fellépő közreműködésével idézi meg a zsidó kultúra gazdagságát, sokszínűségét és ma is eleven erejét. Csaknem két hét, amikor Budapest különleges fényekkel és hangokkal telik meg, amikor a zene, az irodalom és a művészet összeköti a múlt emlékeit a jelen élményével. Két hét, amikor a város legszebb zsinagógái és a zsidó közösség emblematikus terei megtelnek történetekkel, dallamokkal, találkozásokkal és ünneppel. A 28. Zsidó Kulturális Fesztivál ismét olyan művészeti eseménysorozatot kínál, amely a nemzetközi és a hazai alkotókat, valamint a különböző műfajokat egyetlen gazdag programkínálatban kapcsolja össze.
Bővebb információ a zsidokulturalisfesztival.hu-n, jegyek a broadway.hu-n.

Deák Andrea főszervezővel Kalmár András beszélgetett.

Kókai Tünde egyszemélyes előadásában egy fiatal feleség szemén keresztül elevenedik meg Budapest ostroma: nem a történelemkönyvek hősi vagy patetikus nyelvén, hanem személyes, ironikus, sokszor meglepően hétköznapi nézőpontból. Tolnainé Kassai Margit férjének írt naplójából, amely a Megvetőnél jelent meg Óvoda az óvóhelyen címmel, Bíró Kriszta írt színdarabot.

A történet különlegessége, hogy az életveszély és a mindennapi rutin, a félelem és a humor egyszerre vannak jelen a naplójegyzetekben. Kassai Margit vallomása nemcsak az ostrom borzalmairól szól, hanem arról is, hogyan próbál az ember a legembertelenebb körülmények között is megmaradni önmagának. Bíró Kriszta rendezésében éppen ez a rendíthetetlen életösztön és sajátos, cinkos hang válik az előadás egyik legfontosabb erejévé. 

Az előadást a Városmajori Szabadtéri Színpad szervezésében megvalósuló Szemle+ programjában, a Kristály Színtéren láthatjuk augusztus 26-án, 19:30-tól.

Bíró Krisztával Kalmár András beszélgetett.

A 170 éve született Stróbl Alajost, a magyar szobrászat egyik legjelentősebb alakját nemcsak monumentális művei, de különleges személyisége is halhatatlanná tette. Kortársai „epreskerti várúrként” emlegették: az Epreskertben kialakított műterme és kertje egyszerre volt alkotóműhely, iskola, és társasági színtér. Stróbl lóháton járt, időnként páncélban korcsolyázott, történelmi jelmezes estélyeket rendezett, és még állatokat – pávákat, majmokat, sőt szarvast is – tartott a kertben.

Az extravagancia azonban nem puszta póz volt: Stróbl egész környezetét műalkotássá formálta, és az Epreskertben a múlt romantikus világát elevenítette meg. Művészként elsősorban köztéri és emlékszobrai tették halhatatlanná. Nevéhez fűződik többek között a budavári Mátyás-kút, a Szent István-lovasszobor és a Magyar Nemzeti Múzeum előtt álló Arany János-emlékmű – olyan alkotások, amelyek máig Budapest meghatározó részei.

Az Epreskert ugyanakkor Stróbl számára mindenekelőtt a művészképzés fontos helyszíne volt. A mester itt nemcsak alkotott, hanem tanított is: műtermében és a kertben generációk sajátíthatták el a szobrászat gyakorlati fogásait, miközben Stróbl a természet utáni tanulmányozást, a mintázást és a klasszikus szobrászati hagyományok ismeretét tartotta fontosnak. Tanítványai között számos később jelentős művész volt, így az Epreskert az ő működésének köszönhetően a 20. század eleji magyar szobrászat egyik meghatározó műhelyévé vált.

December végéig látható a Stróbl Epreskertje című, az Epreskert történetét és Stróbl legendáit eddig publikálatlan archív fotókkal bemutató szabadtéri kiállítás a Bajza és a Szondi utcában, míg a jubileumi év kiemelt eseménye a szeptember 19-ig látogatható Stróbl 170 című nagyszabású tárlat az MKE Barcsay Termében. 

Borovi Dániel művészettörténésszel Kalmár András beszélgetett.

A 15 éves Margó Irodalmi Fesztivál jubileumi évadának részeként merrendezett eseményen többek között Tompa Andrea, Háy János, Kemény Zsófi, Fehér Boldizsár és Fábián Tamás is ott lesz. A zenei program legalább ennyire erős: fellép a Beck@Grecsó, Lovasi András és az Anima Sound System is a ott lesz a salföldi homokbánya melletti színpadon.

A részletekről Mátyás Kitti, a fesztivál kommunikációs vezetője mesélt Kalmár Andrásnak.

Részletes programok és jegyvásárlás itt.

Egy hidrológus, számos képzőművész, filmes és fürdőző gyűlik össze a fűzfői Föveny strandon augusztus 21-én. 

Balatonfűzfőn ismét megrendezik a pARTvonal programot, amely idén a művészet és a természettudomány találkozásából teremt különleges közösségi élményt.
A rendezvény tavaly arról szólt, hogy a művészetet kihozzuk a galériák falai közül. Idén azonban egy új dimenzióval gazdagodik az esemény: a kiállítások és a land art alkotások mellett a természettudományok is szerepet kapnak a pARTvonalon. Szó lesz arról, hogy milyen állapotban vannak hazai vizeink, hogy hogyan változik a Balaton és a Velencei-tó, mit jelent a fenntartható turizmus, és hogy hogyan tud együttműködni természet, kultúra és ember.

A rendezvény különleges hátterét az adja, hogy Balatonfűzfő a Magyar Tudományos Akadémia Tudománybarát Települések (TUBA) programjának regisztrált tagja. A kezdeményezés célja, hogy a tudomány kilépjen az egyetemek és kutatóintézetek falai közül, és közvetlenül kerüljön kapcsolatba az érdeklődőkkel. A pARTvonal erra kiváló példa: itt nem előadótermekben, hanem a Balaton partján jönnek létre a tudományos témákat felvető beszélgetések.

A program vendége Szöllősi-Nagy András hidrológus, nemzetközi hírű vízügyi szakember és szenvedélyes műgyűjtő, Tóbiás Krisztián, a Tempevölgy főszerkesztője, Józsa János Balázs, vízügyi szakember, az MTA tagja és Can Togay. A beszélgetéseket Kalmár András (Tenger Média) vezeti, aki arra vállalkozik, hogy a kutatók, művészek és a közönség között valódi párbeszéd alakuljon ki. Az est egy különleges filmvetítéssel zárul: az Oscar-jelölt rövidfilm, a Valami vad alkotóival találkozhatunk és beszélgethetünk. 

Kositzky Anett főszervezővel, a Vágfalvi Ottó Művelődési Ház, Könyvtár és Turisztikai Központ igazgatójával Kalmár András beszélgetett.