Új hangon szólal meg Edmond Rostand klasszikusa, a Cyrano de Bergerac. Martin Crimp szabad átdolgozása a történetet a jelenbe helyezi: a címszereplő egy mai, magabiztos és szellemes slammer, aki éles nyelvével és költői tehetségével ugyanúgy lenyűgözi környezetét, mint Rostand hőse.

Az Budaörsi Latinovits Színház előadását most augusztus 27-én, 19:00-tól láthatjuk a Városmajori Szabadtéri Színpadon, a Szemle+ keretében.

A Pelsőczy Réka rendezésében készült előadás szövegkönyvét Závada Péter írta Várady Szabolcs fordításának felhasználásával, a kortárs magyar költészet több alkotójának szövegeivel kiegészítve. Cyranót Böröndi Bence alakítja, Roxane szerepében Bukovszky Orsolya látható. Az előadás a klasszikus szerelmi történet megtartása mellett mai nyelven beszél külsőről, önazonosságról, vágyról és arról, hogy mennyit érnek a szavak, amikor az embernek valóban szüksége van rájuk.

Böröndi Bencével, a címszereplővel Kalmár András beszélgetett.

Augusztus végén újra életre kel a Zsidó Kulturális Fesztivál.

Világhírű előadók, különleges találkozások, ősbemutatók, koncertek, irodalmi estek és filmvetítések várják a közönséget 2026. augusztus 30. és szeptember 10. között a 28. Zsidó Kulturális Fesztiválon. Az idei programsorozat közel 30 programmal, hat különleges helyszínen és több mint 300 fellépő közreműködésével idézi meg a zsidó kultúra gazdagságát, sokszínűségét és ma is eleven erejét. Csaknem két hét, amikor Budapest különleges fényekkel és hangokkal telik meg, amikor a zene, az irodalom és a művészet összeköti a múlt emlékeit a jelen élményével. Két hét, amikor a város legszebb zsinagógái és a zsidó közösség emblematikus terei megtelnek történetekkel, dallamokkal, találkozásokkal és ünneppel. A 28. Zsidó Kulturális Fesztivál ismét olyan művészeti eseménysorozatot kínál, amely a nemzetközi és a hazai alkotókat, valamint a különböző műfajokat egyetlen gazdag programkínálatban kapcsolja össze.
Bővebb információ a zsidokulturalisfesztival.hu-n, jegyek a broadway.hu-n.

Deák Andrea főszervezővel Kalmár András beszélgetett.

Kókai Tünde egyszemélyes előadásában egy fiatal feleség szemén keresztül elevenedik meg Budapest ostroma: nem a történelemkönyvek hősi vagy patetikus nyelvén, hanem személyes, ironikus, sokszor meglepően hétköznapi nézőpontból. Tolnainé Kassai Margit férjének írt naplójából, amely a Megvetőnél jelent meg Óvoda az óvóhelyen címmel, Bíró Kriszta írt színdarabot.

A történet különlegessége, hogy az életveszély és a mindennapi rutin, a félelem és a humor egyszerre vannak jelen a naplójegyzetekben. Kassai Margit vallomása nemcsak az ostrom borzalmairól szól, hanem arról is, hogyan próbál az ember a legembertelenebb körülmények között is megmaradni önmagának. Bíró Kriszta rendezésében éppen ez a rendíthetetlen életösztön és sajátos, cinkos hang válik az előadás egyik legfontosabb erejévé. 

Az előadást a Városmajori Szabadtéri Színpad szervezésében megvalósuló Szemle+ programjában, a Kristály Színtéren láthatjuk augusztus 26-án, 19:30-tól.

Bíró Krisztával Kalmár András beszélgetett.

A 170 éve született Stróbl Alajost, a magyar szobrászat egyik legjelentősebb alakját nemcsak monumentális művei, de különleges személyisége is halhatatlanná tette. Kortársai „epreskerti várúrként” emlegették: az Epreskertben kialakított műterme és kertje egyszerre volt alkotóműhely, iskola, és társasági színtér. Stróbl lóháton járt, időnként páncélban korcsolyázott, történelmi jelmezes estélyeket rendezett, és még állatokat – pávákat, majmokat, sőt szarvast is – tartott a kertben.

Az extravagancia azonban nem puszta póz volt: Stróbl egész környezetét műalkotássá formálta, és az Epreskertben a múlt romantikus világát elevenítette meg. Művészként elsősorban köztéri és emlékszobrai tették halhatatlanná. Nevéhez fűződik többek között a budavári Mátyás-kút, a Szent István-lovasszobor és a Magyar Nemzeti Múzeum előtt álló Arany János-emlékmű – olyan alkotások, amelyek máig Budapest meghatározó részei.

Az Epreskert ugyanakkor Stróbl számára mindenekelőtt a művészképzés fontos helyszíne volt. A mester itt nemcsak alkotott, hanem tanított is: műtermében és a kertben generációk sajátíthatták el a szobrászat gyakorlati fogásait, miközben Stróbl a természet utáni tanulmányozást, a mintázást és a klasszikus szobrászati hagyományok ismeretét tartotta fontosnak. Tanítványai között számos később jelentős művész volt, így az Epreskert az ő működésének köszönhetően a 20. század eleji magyar szobrászat egyik meghatározó műhelyévé vált.

December végéig látható a Stróbl Epreskertje című, az Epreskert történetét és Stróbl legendáit eddig publikálatlan archív fotókkal bemutató szabadtéri kiállítás a Bajza és a Szondi utcában, míg a jubileumi év kiemelt eseménye a szeptember 19-ig látogatható Stróbl 170 című nagyszabású tárlat az MKE Barcsay Termében. 

Borovi Dániel művészettörténésszel Kalmár András beszélgetett.

A 15 éves Margó Irodalmi Fesztivál jubileumi évadának részeként merrendezett eseményen többek között Tompa Andrea, Háy János, Kemény Zsófi, Fehér Boldizsár és Fábián Tamás is ott lesz. A zenei program legalább ennyire erős: fellép a Beck@Grecsó, Lovasi András és az Anima Sound System is a ott lesz a salföldi homokbánya melletti színpadon.

A részletekről Mátyás Kitti, a fesztivál kommunikációs vezetője mesélt Kalmár Andrásnak.

Részletes programok és jegyvásárlás itt.

Egy hidrológus, számos képzőművész, filmes és fürdőző gyűlik össze a fűzfői Föveny strandon augusztus 21-én. 

Balatonfűzfőn ismét megrendezik a pARTvonal programot, amely idén a művészet és a természettudomány találkozásából teremt különleges közösségi élményt.
A rendezvény tavaly arról szólt, hogy a művészetet kihozzuk a galériák falai közül. Idén azonban egy új dimenzióval gazdagodik az esemény: a kiállítások és a land art alkotások mellett a természettudományok is szerepet kapnak a pARTvonalon. Szó lesz arról, hogy milyen állapotban vannak hazai vizeink, hogy hogyan változik a Balaton és a Velencei-tó, mit jelent a fenntartható turizmus, és hogy hogyan tud együttműködni természet, kultúra és ember.

A rendezvény különleges hátterét az adja, hogy Balatonfűzfő a Magyar Tudományos Akadémia Tudománybarát Települések (TUBA) programjának regisztrált tagja. A kezdeményezés célja, hogy a tudomány kilépjen az egyetemek és kutatóintézetek falai közül, és közvetlenül kerüljön kapcsolatba az érdeklődőkkel. A pARTvonal erra kiváló példa: itt nem előadótermekben, hanem a Balaton partján jönnek létre a tudományos témákat felvető beszélgetések.

A program vendége Szöllősi-Nagy András hidrológus, nemzetközi hírű vízügyi szakember és szenvedélyes műgyűjtő, Tóbiás Krisztián, a Tempevölgy főszerkesztője, Józsa János Balázs, vízügyi szakember, az MTA tagja és Can Togay. A beszélgetéseket Kalmár András (Tenger Média) vezeti, aki arra vállalkozik, hogy a kutatók, művészek és a közönség között valódi párbeszéd alakuljon ki. Az est egy különleges filmvetítéssel zárul: az Oscar-jelölt rövidfilm, a Valami vad alkotóival találkozhatunk és beszélgethetünk. 

Kositzky Anett főszervezővel, a Vágfalvi Ottó Művelődési Ház, Könyvtár és Turisztikai Központ igazgatójával Kalmár András beszélgetett.

Puccini egyik legnépszerűbb operája, a Tosca idén nyáron ismét lenyűgöző látványvilággal látható a szentmargitbányai kőfejtő monumentális szabadtéri színpadán. A főbb szerepekben a nemzetközi operaszcéna közismert előadói lépnek színpadra, köztük a Kolozsvári Magyar Opera fiatal tenorja, Pataki Adorján, aki Cavaradossi szerepét énekli több előadáson is.

Pataki Adorján az elmúlt években egyre jelentősebb nemzetközi karriert épít: a budapesti fellépések mellett többek között Darmstadtban, Chemnitzben, Prágában, Madridban, Bergenben és Dubajban is színpadra lépett. A szentmargitbányai Tosca újabb fontos állomása pályafutásának, hiszen Európa egyik legnagyobb és leglátványosabb szabadtéri operaszínpadán formálhatja meg Puccini hősszerelmes festőjét.

A jubileumi évadban bemutatott produkció Thaddeus Strassberger rendezésében eleveníti fel a tragikus szerelmi történetet. A grandiózus díszletek és a szentmargitbányai kőfejtő különleges természeti adottságai minden évben több tízezer operabarátot vonzanak Burgenlandba, ahol a Toscát augusztus 22-ig, összesen 13 alkalommal játsszák.

Pataki Adorjánnal Kalmár András beszélgetett.

A Szegedi Kortárs Balett különleges előadását láthatjuk a Városmajori Szabadtéri Színpadon: az Isteni színjátékot, Dante halhatatlan művét mutatják be a kortárs tánc látványos eszközeivel augusztus 21-én. 

A Juronics Tamás rendezésében készült, természetesen háromrészes darab (Inferno, Purgatorio, Paradiso) érzelmekkel teli utazás az emberi lélek mélységeibe. A három egységet három különböző koreográfus – Czár Gergely, Giovanni Napoli és Thomas Martino – jegyzi, így az előadás három eltérő alkotói nézőpontból járja végig a bűn, a megtisztulás és a megváltás örök témáit.

A produkció nem a középkori túlvilág ábrázolására vállalkozik, hanem arra keresi a választ, mit jelent ma Dante üzenete. A Pokol a modern ember belső káoszát és elidegenedését idézi meg, a Purgatórium az önismeret és a változás lehetőségét kutatja, míg a Paradicsom a szeretet, a harmónia és a remény felé vezető utat rajzolja meg.

Juronics Tamás Kossuth-díjas rendezővel és Czár Gergely Harangozó-díjas koreográfussal Kalmár András beszélgetett.

Augusztus 8-án rendkívüli erőpróbának ad helyet a szentendrei Czóbel-park.

Donizetti egyik legnépszerűbb vígoperáját, a Szerelmi bájitalt mutatja be a Szentendrei Teátrum a Csokonai Nemzeti Színház Debrecen produkciójában. Rendhagyó, szabadtéri környezetben, a Czóbel-park szabadtéri tornaszerein elevenedik meg a szerelem, a humor és a félreértések örök története Szabó Máté rendezésében.

A történet középpontjában Nemorino, a félénk falusi legény áll, aki reménytelenül szerelmes a független és öntörvényű Adinába. Amikor úgy érzi, már csak egy csodaszer segíthet rajta, megvásárolja a híres „szerelmi bájitalt” a mindenre gyógyírt kínáló Dulcamarától. Hogy valóban a bájital, vagy inkább a hit, a bátorság és a szerelem ereje fordítja-e jóra a történetet, azt a nézők maguk fedezhetik fel.

Az alkotók magyar nyelvű opera-beavatóként álmodták színpadra a művet, így azok számára is könnyen befogadható élményt kínál, akik most ismerkednek a műfajjal. A könnyed humor, a fülbemászó dallamok és egy narrátor is segít abban, hogy könnyen fogyaszthatóvá váljon Donizetti klasszikusa.

A Nyári Margó Fesztivál idén is a Káli-medencében, a Salföld melletti Bánya Kertben talál otthonra augusztus 13. és 15. között.

A háromnapos fesztivál egyik célja, hogy ismét bebizonyítsa: az olvasás korántsem magányos műfaj. A Margón a könyvek találkozásokat indítanak el, szerzők és olvasók ülnek egy asztalhoz, új kötetek mutatkoznak be, viták, és hosszú beszélgetések születnek egy pohár ital mellett.

Ahogy azt a Margón megszokhattuk, a kortárs magyar írók és műértők mellett esténként az irodalommal szoros kölcsönhatásban alkotó muzsikusok lépnek színpadra. Beck Zoltán és Grecsó Krisztián közös estje, Lovasi András szólókoncertje, vagy az Anima Sound System fellépése előtt is beszélgetésekre kerül sor, de emellett számos kulturális programon vehetünk részt a Káli-medence tanúhegyei és a szőlők övezte dombjai között, egy karnyújtásnyira a Balatontól.

Valuska László alapító-igazgatóval Kalmár András beszélgetett.