Afganisztán, tálibok, magyarok, NATO, helikopterek és kemény döntések. A S.E.R.E.G. c. tévésorozat után itt egy mozifilm is, amely a Honvédelmi Minisztérium támogatásával jött létre. A Dyga Zsombor által jegyzett monstre akciófilm valós eseményeken alapul, főbb szerepeit Jászberényi Gábor, Mészáros Blanka, Borovics Tamás, Hajmási Dávid, Dietz Gusztáv, Trokán Nóra, Ertl Zsombor és Stohl András alakítják.

A fikciós elemekkel átszőtt történetet a valóság ihlette: a film az akcióban résztvevő magyar katonák személyes visszaemlékezései alapján dolgozza fel a 2021-es Sámán nevű katonai hadműveletet, a Magyar Honvédség történetének egyik legsikeresebb, legdrámaibb akcióját. A művelet során a magyar katonák összesen 540 magyar, amerikai, osztrák és afgán állampolgárt juttattak ki Afganisztánból, köztük 57 afgán családot és 180 gyermeket.

A forgatáson átélt élményekről, az újdörögdi Kabulról és a „bajtársakról” Ertl Zsombor – Flórián hadnagy – mesélt Kalmár Andrásnak.

A testbeszéd és kommunikáció áll a Székesfehérvári Balett Színház budapesti bemutatóinak fókuszában.

A testbeszéd, a tánc az emberiség ősi kommunikációs formája, önkifejezésre alkalmas eszköze. Előbb kommunikálunk testbeszéd révén, előbb táncolunk, mint ahogy beszélnénk. A testbeszéd, annak művészi megnyilvánulása, a tánc elementáris erővel megragadva, tömören fogalmazza meg a lényeget. Mellébeszélés nélkül hozza felszínre és jeleníti meg az ember bensőjében rejlő dolgokat. A táncos néma zenész, akinek a saját teste a hangszere, amely által láthatóvá teszi a megszólaló zenét és amellyel történeteket mesél el. Egy táncművész egyben sportoló, zenész, színművész és képzőművész. Ennélfogva, a táncművészet talán a legkomplexebb előadói műfaj.

A Székesfehérvári Balett Színház november 29-én a Nemzeti Táncszínház nagytermében mutatja be három különálló koreográfiából létrehozott előadását. A Törés/vonalak, a Beszélő testek és az Idézőjelek című kompozíciók között kereshetünk összefüggéseket, de Egerházi Attila rendező-koreográfus különálló egységként alkotta meg a táncműveket, ún triplbildé kovácsolva őket. A Törés/vonalakat és a Beszélő testeket először láthatja a budapesti közönség.

Egerházi Attilával, a Székesfehérvári Balett Színház igazgatójával Kalmár András beszélgetett.

110 éve született Edith Piaf, dalait pedig 20 éve énekli Kárász Eszter, az egyik legsokoldalúbb magyar előadóművész. November 29-én a Barabás Villában csendülnek föl a „kis veréb” közismert és közkedvelt sanzonjai Eszter, és kiváló muzsikusai tolmácsolásában. A Piaf önéletrajzi vallomásaival tűzdelt est feleleveníti a szenvedélyekkel, nagy mélységekkel és magasságokkal teli életutat, megidézve Párizs, valamint a Montmartre hangulatát.

Kárász Eszterrel Kalmár András beszélgetett.  

A Magyar Írószövetség idén hozta létre a Mecénás-díjat, amelyet a szervezet azon támogatóinak ítélnek oda, akik áldozatos munkájukkal és nagyvonalú felajánlásaikkal járulnak hozzá a magyar irodalom és nyelviség fennmaradásáért, az írott hagyományok megőrzéséért a következő generációk számára. A Mecénás-díj legelső díjazottja Nagy Elek üzletember, a Méhes György - Nagy Elek Irodalmi Alapítvány alapítója, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

Erős Kinga, a Magyar Írószövetség elnöke köszöntőbeszédében elmondta: Nagy Elek úr támogatásának köszönhetik egyebek mellett a szervezet rendkívül színvonalas és kényelmes Lövölde téri vendégházát, amely a szövetség székházától sétatávolságra, a budapesti belváros szívében várja szállással a magyar fővárosba látogató, határon túli írókat, költőket. A COVID-járvány idején, Nagy Elek úr ötlete alapján indult el a drámaíró, a meseíró, majd a történelmi kisregény pályázat, amely megjelenési és támogatási lehetőséget teremtett a művészeknek, élő fellépések hiányában.

Az üzletember az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárával közösen most arra készül, hogy átvilágítsák az erdélyi irodalmi életet, figyelembe véve azokat a körülményeket, amelyek kollaborációra kényszerítették a XX. század második felének magyar íróit és költőit Romániában. A részletekről, és a Mecénás-díjról a Trend FM 94.2-n futó Kapcsolódjunk! c. műsorban mesélt Nagy Elek Kalmár Andrásnak, 2025 október 5-én:  

Orbay Lilla, az újgenerációs jazz egyik legsokoldalú alakja lép fel quintetjével a Vigadó Jazz Clubban november 18-án. 

Lilla énekesként, zeneszerzőként, zenekarvezetőként és zongoristaként is jegyzi fellépéseiket, forró hangulatú koncertjeik a '70-es évek dallamközpontú, atmoszferikus világából merítenek, ugyanakkor modern hangszerelésekkel és a tagok karakteres improvizációival fűszerezik számaikat. A zenekar hazai és nemzetközi szinten is elismert, többek között fellépett a mexikóvárosi EuroJazz és a hollandiai Amersfoort World Jazz fesztiválokon, de a közelmúltban játszottak Katarban is. Első kislemezük Paradise Ablaze címmel 2023 decemberében jelent meg.

Orbay Lillával Kalmár András beszélgetett.

Az Alvó szegek c. előadás nem pusztán hangulatokat illusztrál, hanem gondolatok mutat meg a test rezdülésein keresztül. 

Zsuráfszky Zoltán, a Nemzet Művésze, Kossuth-díjas koreográfus legújabb táncköltészeti előadása november 12-én látható a Nemzeti Táncszínházban.

Az Alvó szegek… emlékezés és újrateremtés egyszerre: klasszikussá vált koreográfiák mellett új darabok szőnek hidat múlt és jelen között. Az előadás különös személyességét az adja, hogy a társulat Kiss Ferenc (1954–2024) zeneszerző, barát és alkotótárs emlékének ajánlja.

A műsorban Nagy László, Vörösmarty Mihály, Arany János, Radnóti Miklós és Pilinszky János költészete szólal meg, Kiss Ferenc és Szarka Tamás zenéjével összefonódva. 

A Rendező-koreográfussal, Zsuráfszky Zoltánnal, a Nemzet Művésze elismeréssel kitüntetett Kossuth-díjas, kiváló művésszel Kalmár András beszélgetett.

Bár novemberben a férfiak vannak a szűrővizsgálatok fókuszában, kiderült, hogy a lányokért is ideje lenne kampányolni.

Hazánkban az elmúlt években drasztikusan csökkent a születésszám, ami közvetlenül visszahat a szülészeti és nőgyógyászati szakrendelések forgalmára is. A kutatások szerint a fiatalok mindössze 38,7%-a járt eddig nőgyógyásznál, és csupán 18%-uk vett részt szűrő- vagy fogamzásgátlási célú vizsgálaton. Különösen aggasztó, hogy a szexuális életet megkezdett lányok 41,2%-a soha nem volt nőgyógyászati vizsgálaton... 

Lengyel Lívia egészségügyi közgazdásszal, a november 7-én megjelenő TOP30 Legbefolyásosabb szereplő a magánegészségügyben című kiadvány főszerkesztőjével Kalmár András beszélgetett.

November 8-án mutatja be a Budapest Bábszínház Krusovszky első regényének színpadi adaptációját.

Az Akik már nem leszünk sohasem c. regényt színpadra vinni vakmerő vállalkozás – két fiatal színész döntött úgy, hogy belevág. Dékány Barnabás rendezőként, Barna Zsombor pedig egyetlen szereplőként jegyzi ezt a különleges előadást, amely tárgyanimáció segítségével – a tárgyakat egy elsősegélydoboz rejti – meséli el a vastüdővel élő Asztalos Ferenc és az ő vallomásaira rábukkanó Lente Bálint történetét. A Budapest Bábszínház Kemény Henrik termében, és az Orlai Produkciónak köszönhetően hamarosan országszerte látható előadás igazi kuriózum.

Dékány Barnabás rendezővel Kalmár András beszélgetett.

Balázs Béla A kékszakállú herceg vára c. egyfelvonásos színműve szimbolikus: a vár a férfi lelke, amelyben régebbi szerelmeinek eltemetett, mégis élő emléke él bezárva. Judit, az új asszony kikényszeríti szerelmesétől, hogy minden titkát tárja fel előtte, de ezzel kihuny a férfi szerelme, és Judit is az „álomasszonyok” közé kerül. Bartók 1911-ben komponálta Balázs librettójára első és egyetlen operáját, de bemutatását előadhatatlanságra hivatkozva elutasították, így csak hét évvel később, 1918-ban volt a premierje a budapesti Operaházban. A vegyes fogadtatást követően az opera csak az 1938-as felújításon ért el átütő sikert.

A BDZ Kamaraműhely a Budafoki Dohnányi Zenekar művészeiből létrejött formáció, amely egyedi felállásának köszönhetően sajátos, újszerű hangszerelésben képes bemutatni jól ismert műveket. Ez alkalommal Bartók világhírű egyfelvonásos operája, A kékszakállú herceg vára öltözik általuk új köntösbe: a híres misztériumjáték zenekari anyagából Szüts Apor, az együttes művészeti vezetője készített átiratot, amely egyszerre testesíti meg a kamarazenélés bensőségességét és a szimfonikus hangzás grandiozitását. A darab előadásában két kiváló énekes szólista működik közre: a címszerepben Cser Krisztián, Judit szerepében pedig Mester Viktória lesz hallható. Az opera ikonikus helyszínei – a Kínzókamra, a Kincsesház, Birodalom és a többi – különleges fényhatásokon keresztül fognak megjelenni.

Szüts Aporral Kalmár András beszélgetett.

Balázs Béla A kékszakállú herceg vára c. egyfelvonásos színműve szimbolikus: a vár a férfi lelke, amelyben régebbi szerelmeinek eltemetett, mégis élő emléke él bezárva. Judit, az új asszony kikényszeríti szerelmesétől, hogy minden titkát tárja fel előtte, de ezzel kihuny a férfi szerelme, és Judit is az „álomasszonyok” közé kerül. Bartók 1911-ben komponálta Balázs librettójára első és egyetlen operáját, de bemutatását előadhatatlanságra hivatkozva elutasították, így csak hét évvel később, 1918-ban volt a premierje a budapesti Operaházban. A vegyes fogadtatást követően az opera csak az 1938-as felújításon ért el átütő sikert.

A BDZ Kamaraműhely a Budafoki Dohnányi Zenekar művészeiből létrejött formáció, amely egyedi felállásának köszönhetően sajátos, újszerű hangszerelésben képes bemutatni jól ismert műveket. Ez alkalommal Bartók világhírű egyfelvonásos operája, A kékszakállú herceg vára öltözik általuk új köntösbe: a híres misztériumjáték zenekari anyagából Szüts Apor, az együttes művészeti vezetője készített átiratot, amely egyszerre testesíti meg a kamarazenélés bensőségességét és a szimfonikus hangzás grandiozitását. A darab előadásában két kiváló énekes szólista működik közre: a címszerepben Cser Krisztián, Judit szerepében pedig Mester Viktória lesz hallható. Az opera ikonikus helyszínei – a Kínzókamra, a Kincsesház, Birodalom és a többi – különleges fényhatásokon keresztül fognak megjelenni.

Szüts Aporral Kalmár András beszélgetett.