November 3. és 8. között ismét megrendezik a RUSZT-ot, azaz a Ráday Utcai Színházak Találkozóját. Az egy év kihagyás után visszatérő fesztiválon hat ferencvárosi színház és társulat várja változatos előadásokkal, közösségi programokkal és szakmai beszélgetésekkel a közönséget.

A Ferencvárosi Önkormányzat támogatásával megvalósuló rendezvénysorozatban a Ferencvárosi Pinceszínház, az Itt és Most Társulat, a Stúdió K Színház, a Kettőspont Színház, a MáSzínház és a Független Színház Magyarország vesz részt. A program egyik kiemelt eseménye a 6×6: Illuzionisták című közös produkció, amelyben a nézők hat színház között vándorolva, egyetlen este alatt hat különböző alkotói világot ismerhetnek meg.
A RUSZT november 3-án nyitja meg kapuit, a programsorozat november 8-án közös fesztiválzárással ér véget. Részletes program a RUSZT hivatalos honlapján olvasható.

A Kettőspont Színház művészeti vezetőjével, Fromanek Csabával Kalmár András beszélgetett:

A Juhász Gábor Trió és Holló Aurél különleges vállalkozása új ruhába és ritmikába öltözteti a Kaláka-klasszikusokat.

Új zenei köntösben szólalnak meg a Kaláka együttes generációk számára meghatározó dalai a Kaláka In Blue című lemezen. Juhász Gábor triója Holló Aurél ütőhangszer-művésszel kiegészülve a jazz formanyelvén értelmezi újra a Kaláka-klasszikusokat. A hét számból álló, hamarosan vinyilen is megjelenő albumon olyan klasszikusok kaptak helyet, mint a Bőrönd Ödön, az Éjszaka, a Görögdinnye, a Faragott versike, a Nandu, az Ó, ne vidd el és a Tengerecki Pál. 

A formációt vezető Juhász Gábor a magyar jazzélet elismert gitárművésze, aki triójával a kamarazenei összjátékot és a szabad improvizációt ötvözi. A zenekarban Kovács Zoltán nagybőgőn, Jeszenszky György dobon játszik. Holló Aurél csatlakozása különleges hangszínekkel gazdagítja az együttest: a vibrafon mellett a steel drum is erősíti a dallamhangszerek repertoárját. A zenész az Amadinda Ütőegyüttes tagjaként vált ismertté, sokoldalú hangszeres tudása pedig a Kaláka-dalok újraértelmezésében is meghatározó szerepet kap.

A lemez a Fonó Records gondozásában jelent meg. A Fonó Budai Zeneház a magyar népzene, világzene és jazz egyik meghatározó hazai műhelye, amely koncerthelyszínként és kiadóként egyaránt teret ad a hagyományok és a kortárs zenei törekvések találkozásának. A Kaláka In Blue jól példázza ezt a szemléletet: a magyar költészetből és dalkultúrából táplálkozó zenei örökséget a jazz improvizatív nyelvén teszi újra felfedezhetővé. Az album digitálisan már elérhető.

Holló Auréllal Kalmár András beszélgetett.

Pataki Vukov Ágnes Tekintet nélkül | Jelenlét című fotókiállítása október 19-én nyílt meg a budapesti KEG Sörművházban. A tárlat a fotográfus nyolc éve formálódó alkotói folyamatának újabb állomása, amely a korábban bemutatott Tekintet nélkül című kiállítás folytatásaként eddig nem látott felvételeket és 2023 óta készült új munkákat mutat be.

A sorozat a női lét esztétikáját, autonómiáját és önazonosságát vizsgálja. A képeken szereplő nők arcának elfedése nem a hiányt, hanem egy védett, intim teret teremt, amelyben a női jelenlét függetlenedik a külső tekintettől és az azonosítás megszokott jeleitől. A fények, az árnyékok és a természetes környezet hangsúlyos szerepet kaptak a kompozíciókban, amelyek a női szépség és szuverenitás kérdéseit személyes és egyetemes szinten egyaránt megközelítik.

A kiállítás 2027. január 15-ig látogatható. 

Pataki Vukov Ágnessel Kalmár András beszélgetett.

Három ember, három életút, művészi és emberi összefüggések és egy különös ecset – megjelent Rubin Eszter új regénye.
Rubin Eszter Kvintett az idők végezetéig című regénye három mai budapesti szereplő történetét szövi össze: egy szüleit gyászoló fiatal csellistáét, egy különös műgyűjtőét és egy állami gondozásból frissen kikerült fiúét. Sorsuk a művészet váratlan kapcsolódásain keresztül fonódik össze, miközben a történetben olyan alkotók világai találkoznak, mint Vajda Lajos, Janet Sobel, Malevics és El Greco. A zene, a festészet és a mindennapok apró részletei különös, olykor abszurd összefüggésekre világítanak rá. A regény egyszerre izgalmas, helyenként krimiszerű történet és játékos művészeti kalandozás, amelyben a véletlennek tűnő találkozások mögött talán egy nagyobb rendezőelv rejlik.

Rubin Eszterrel Kalmár András beszélgetett.

Krimik, irodalmi klasszikusok és kortárs szerzők várják az érdeklődőket a KULT7 október végi és novemberi programjain. A rendezvénysorozatban Budapest elfeledett bűnügyei, Kosztolányi Dezső költészete és a kortárs magyar irodalom izgalmas kérdései egyaránt helyet kapnak.

Október 28-án Kordos Szabolcs mutatja be Egy város bűnös titkai című új kötetét, amely Budapest kevésbé ismert, hátborzongató bűntörténeteit idézi fel. Másnap Péterfy-Novák Éva és Péterfy Gergely érkezik dupla könyvbemutatóval: szó lesz a Pedig szerethettelek volna című kötetről, a Digó című regényről, valamint az írópáros itáliai alkotói mindennapjairól is.

November 5-én a Bűnügyeink című előadáson Dr. Kiss Anna kriminalista, jogász és biblioterapeuta három híres erzsébetvárosi bűneset – a Léderer-ügy, a Mágnás Elza-gyilkosság és a Kazinczy utcai kasszafúrók története – nyomába ered, bemutatva azok irodalmi feldolgozásait is. Másnap Varga Livius A rock & rolltól a megvilágosodásig című könyvének bemutatójára várják a közönséget.

November 18-án az Olvasni jó! sorozat Kosztolányi Dezső életművét állítja középpontba Horváth Zsuzsanna vezetésével. November 19-én Erzsébetváros irodalmi ösztöndíjasai mutatkoznak be, köztük Keresztesi József, Virág Gábor (Aaron Blumm), Moskát Anita, Simon Márton és Simon Bettina, Szécsi Noémi pedig különdíjasként szerepel a programban. A zenéről Weil András gondoskodik.

A hónap irodalmi eseményeinek sorát november 26-án Závada Pál estje zárja. Az író új regénye a 20. század közepének magyar irodalmi életét idézi fel, többek között Németh László alakján és a korszak vitáin keresztül, miközben a történelmi konfliktusok személyes és szellemi következményeit is vizsgálja.

A KULT7 programjai a főváros múltjának izgalmas történeteitől a kortárs irodalom legfrissebb alkotásaiig kínálnak találkozási lehetőséget az olvasás és a történetmesélés iránt érdeklődőknek.

Fülöp-Lehoczky Rellával, a KULT7 kommunikációs vezetőjével Kalmár András beszélgetett.

Mára már mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy a klímaváltozás okozta nyári hőhullámok egyre sürgetőbbé teszik a városi környezet átalakítását. De hogyan kell ezt elképzelni egy metropolisz esetében? Mit tehet az egyén, és mi az állam feladata? A 100 éves barokk palotákat is át kell alakítanunk, vagy elegendő, ha az új épületek alkalmazkodnak a megváltozott körülményekhez?
Reith András építész, az ABUD ügyvezetője, aki több mint két évtizede foglalkozik az épületek és városok környezeti teljesítményének javításával, 2026 szeptemberében Magyarországon elsőkén egyetemi tanári kinevezést kapott a Pécsi Tudományegyetemen, a fenntartható építészet területén. Munkájában az energiahatékonyság mellett a városi mikroklíma és a regeneratív építészet is fontos szerepet kap, ez utóbbi a káros környezeti hatások mérséklésén túl arra törekszik, hogy az épületek és a városi rendszerek a természeti környezet megújulását is támogassák. E szemlélethez kapcsolódik a HŐLÁBNYOM szakmai kezdeményezés is, amely a városi burkolatok felmelegedésére és a hőterhelés csökkentésének lehetőségeire hívja fel a figyelmet. A kezdeményezés a Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2026 rendezvényén, a „Burkolt hőség” című szakmai klímapárbeszéd keretében mutatkozott be, Reith András szakmai vezetésével. A szakember szerint a cél olyan városi terek létrehozása, amelyek jobban alkalmazkodnak a klímaváltozáshoz, és hosszú távon is élhető környezetet biztosítanak. A fenntartható építészet így nem pusztán műszaki kérdés, hanem a jövő városairól és az ott élők életminőségéről szóló közös gondolkodás is.
Erről és a klímaválság okozta társadalmi és építészeti kihívásokról mesélt Kalmár Andrásnak.

Hamarosan megnyitja kapuit az első Nagy Budapesti Sörfesztivál, ahol nyolc napon át prémium sörök, bajor hangulat, koncertek, DJ-k és vidámparki attrakciók gondoskodnak a felhőtlen szórakozásról.

A fesztivál két etapban, október 16. és 18., valamint 21. és 25. között várja a közönséget, a sörrajongók pedig a jól ismert klasszikusok mellett különleges tételeket is kóstolhatnak. A kínálatban ott lesz többek között az Erdinger, a Spaten, a Paulaner és az Augustiner, de olyan nemzetközi különlegességekkel is találkozhatunk, mint a Sárga-tenger partjáról érkező Tsingtao vagy a Fertő tó mellől származó osztrák bio sör, a családi főzdében készülő Golser.

A sörök mellé természetesen tartalmas gasztronómiai kínálat és hamisítatlan fesztiválhangulat társul. A kora esti órákban bajor élő zene alapozza meg a hangulatot, később pedig koncertek és ismert klub DJ-k veszik át a terepet.

A nyitónapon, október 16-án Kovács Áron és Fedor Kyra melegíti be a hangulatot, majd a Hauber X Bonanza érkezik, az estét pedig DJ Kiki zárja. A hétvégén a SWAB és a Takser Spatzen gondoskodik a bajor dallamokról, de sörivó versenyre is számíthatunk, este pedig DJ Jován, Titzkrisztián és DJ Juhász Laci felelnek a buliért.

Az október 21-i hosszú hétvége is erősen indul: Rakonczai Imre koncertje nyitja a programsorozatot, DJ Juhász Laci közreműködésével. Október 22-én, 24-én és 25-én a SWAB és a Decibel zenekar hozza el a bajor életérzést, miközben a DJ-pult mögött többek között DJ Dominique, DJ Andrew, DJ Kiki, Nigel Stately, Hamvai P.G., DJ Hory, DJ Szecsei és DJ Jován váltják egymást. A családokat október 24-én délelőtt Kalap Jakab gyerekkoncertje várja.

Az igazi fesztiválhangulatból nem maradhat el a klasszikus városnéző óriáskerék, de a családosok és a bátrak a dodzsemtől a parkour körhintán át számtalan extrém vidámparki élményt kipróbálhatnak. A hideg miatt sem kell aggódni, enni-inni, mulatni fűtött sátorban is lehet, mert mindenkinek szüksége van nyolc nap felhőtlen szórakozásra októberben is.

Jakab Tibor szervezővel Kalmár András beszélgetett.

Bővebb információk ide kattintva.

A produkció különleges látványvilágával, mozgással, videóval, animációval, installációval és zenével hoz létre egy semmihez sem hasonlító univerzumot. Fuchs Lívia az Élet és Irodalom kritikájában „a képek titokzatos, de megfejtésre sarkalló labirintusáról” ír, és úgy fogalmaz: ha pusztán a képek szintjén engedjük hatni a Fata Morganát, akkor is „grandiózus munka, erőteljes élmény”.

Goda Gábor rendező alkotásában a mozgás és a vizualitás szorosan összefonódik: a tér, a fények, a videó és az animáció folyamatosan új képeket és asszociációkat hoz létre. A látványos, álomszerű világot Melis László zenéje kíséri – a produkció a zeneszerző öt meghatározó művéből idéz, és egyben tisztelgés művészete és szellemisége előtt.

Melis László (1953–2018) hegedűművész és zeneszerző a kortárs magyar zene egyik meghatározó alakja, a 180-as Csoport egyik alapítója volt, olyan jelentős zeneszerzőkkel dolgozott együtt, mint Louis Andriessen, Steve Reich és Terry Riley. Pályája során filmekhez, színházi és táncelőadásokhoz szerzett zenét, valamint önálló koncertműveket is írt. 

Goda Gábor (1960) rendező-koreográfus, az Artus alapítója és vezetője több mint négy évtizede meghatározó alakja a magyar kortárs színházi és táncművészetnek. 1985-ben hozta létre az Artust, amely az évek során a táncszínházból összművészeti alkotóműhellyé vált. Művészi gondolkodására erősen hatott a keleti filozófia: behatóan tanulmányozta a taoizmust, a kínai chan és a japán zen buddhizmust, 2000 óta pedig a Yang stílusú TaiJi Quannal is foglalkozik. A keleti szemléletben fontos jelenlét, a folyamatosság, az áramlás és a dolgok közötti kapcsolatok az Artus színpadi nyelvében is visszaköszönnek. A művész 2005-ben szerzett koreográfusi diplomát a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, 2008-ban pedig Érdemes Művész díjjal tüntették ki.

A Fata Morgana különleges összművészeti élmény, amely nem kínál kész megfejtéseket, inkább arra invitálja a nézőt, hogy saját asszociációi és érzései mentén járja be ezt a titokzatos képlabirintust. A részletekről és az előadás gondolati hátteréről Goda Gábor mesélt Kalmár Andrásnak,

Összhangzat van! – így szól a kulturális road-movie szlogenje, és valóban, a műsorvezetők nem csak egymással, de a felfedezésre kerülő városokkal is szinkronba kerülnek a tíz izgalmas epizód során. 

A Partitúra hatodik évadában Miklósa Erika operaénekesnő és Batta András zenetörténész a Kárpát-medence határon túli kulturális értékeit fedezte fel. A februárban indult sorozatban Pozsony, Kassa, Szabadka, Eszék, Marosvásárhely, Kolozsvár, Nagyvárad, Csíkszereda és Székelyudvarhely mellett egy különleges, Kárpátalján forgatott epizód is helyet kapott.

A műsorvezetők a városok zenei és művészeti életét, történelmi örökségét és mindennapjait mutatják be, miközben helyi alkotókkal, művészekkel és különböző területek képviselőivel találkoztak. A Partitúra hatodik évada az online térben, Miklósa Erika hivatalos YouTube-csatornáján indult, a Szerencsejáték Zrt. támogatásával.

Miklósa Erikával Kalmár András beszélgetett.

Október 17-én mutatja be a Budapest Bábszínház Az ember tragédiáját. A Keresztes Tamás rendezésében készült előadás a monumentális dráma nem kevésbé grandiózus színpadi értelmezésére vállalkozik. Közel 80 bábfigura segítségével elevenedik meg Ádám és Lucifer történelmi korszakokon átívelő, az emberi lét nagy kérdéseire választ kereső utazása. Vajon tanult-e valamit az ember a történelem korszakaiból, vagy ugyanazokat a köröket futja újra és újra? Lehetséges-e az ideális társadalmi berendezkedés? Van-e a szabad akarat? Mi a szerelem? És tulajdonképpen mivégre az egész teremtés?
A produkció dramaturgja Gimesi Dóra, zeneszerzője Keresztes Gábor, díszlettervezője Giliga Ilka. Ádámot L. Nagy Attila, Évát Csarkó Bettina, Lucifert Bartha Bendegúz alakítja. A bábok tervezőjével, Hoffer Károllyal Kalmár András beszélgetett.