A produkció különleges látványvilágával, mozgással, videóval, animációval, installációval és zenével hoz létre egy semmihez sem hasonlító univerzumot. Fuchs Lívia az Élet és Irodalom kritikájában „a képek titokzatos, de megfejtésre sarkalló labirintusáról” ír, és úgy fogalmaz: ha pusztán a képek szintjén engedjük hatni a Fata Morganát, akkor is „grandiózus munka, erőteljes élmény”.

Goda Gábor rendező alkotásában a mozgás és a vizualitás szorosan összefonódik: a tér, a fények, a videó és az animáció folyamatosan új képeket és asszociációkat hoz létre. A látványos, álomszerű világot Melis László zenéje kíséri – a produkció a zeneszerző öt meghatározó művéből idéz, és egyben tisztelgés művészete és szellemisége előtt.

Melis László (1953–2018) hegedűművész és zeneszerző a kortárs magyar zene egyik meghatározó alakja, a 180-as Csoport egyik alapítója volt, olyan jelentős zeneszerzőkkel dolgozott együtt, mint Louis Andriessen, Steve Reich és Terry Riley. Pályája során filmekhez, színházi és táncelőadásokhoz szerzett zenét, valamint önálló koncertműveket is írt. 

Goda Gábor (1960) rendező-koreográfus, az Artus alapítója és vezetője több mint négy évtizede meghatározó alakja a magyar kortárs színházi és táncművészetnek. 1985-ben hozta létre az Artust, amely az évek során a táncszínházból összművészeti alkotóműhellyé vált. Művészi gondolkodására erősen hatott a keleti filozófia: behatóan tanulmányozta a taoizmust, a kínai chan és a japán zen buddhizmust, 2000 óta pedig a Yang stílusú TaiJi Quannal is foglalkozik. A keleti szemléletben fontos jelenlét, a folyamatosság, az áramlás és a dolgok közötti kapcsolatok az Artus színpadi nyelvében is visszaköszönnek. A művész 2005-ben szerzett koreográfusi diplomát a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, 2008-ban pedig Érdemes Művész díjjal tüntették ki.

A Fata Morgana különleges összművészeti élmény, amely nem kínál kész megfejtéseket, inkább arra invitálja a nézőt, hogy saját asszociációi és érzései mentén járja be ezt a titokzatos képlabirintust. A részletekről és az előadás gondolati hátteréről Goda Gábor mesélt Kalmár Andrásnak,

Összhangzat van! – így szól a kulturális road-movie szlogenje, és valóban, a műsorvezetők nem csak egymással, de a felfedezésre kerülő városokkal is szinkronba kerülnek a tíz izgalmas epizód során. 

A Partitúra hatodik évadában Miklósa Erika operaénekesnő és Batta András zenetörténész a Kárpát-medence határon túli kulturális értékeit fedezte fel. A februárban indult sorozatban Pozsony, Kassa, Szabadka, Eszék, Marosvásárhely, Kolozsvár, Nagyvárad, Csíkszereda és Székelyudvarhely mellett egy különleges, Kárpátalján forgatott epizód is helyet kapott.

A műsorvezetők a városok zenei és művészeti életét, történelmi örökségét és mindennapjait mutatják be, miközben helyi alkotókkal, művészekkel és különböző területek képviselőivel találkoztak. A Partitúra hatodik évada az online térben, Miklósa Erika hivatalos YouTube-csatornáján indult, a Szerencsejáték Zrt. támogatásával.

Miklósa Erikával Kalmár András beszélgetett.

Október 17-én mutatja be a Budapest Bábszínház Az ember tragédiáját. A Keresztes Tamás rendezésében készült előadás a monumentális dráma nem kevésbé grandiózus színpadi értelmezésére vállalkozik. Közel 80 bábfigura segítségével elevenedik meg Ádám és Lucifer történelmi korszakokon átívelő, az emberi lét nagy kérdéseire választ kereső utazása. Vajon tanult-e valamit az ember a történelem korszakaiból, vagy ugyanazokat a köröket futja újra és újra? Lehetséges-e az ideális társadalmi berendezkedés? Van-e a szabad akarat? Mi a szerelem? És tulajdonképpen mivégre az egész teremtés?
A produkció dramaturgja Gimesi Dóra, zeneszerzője Keresztes Gábor, díszlettervezője Giliga Ilka. Ádámot L. Nagy Attila, Évát Csarkó Bettina, Lucifert Bartha Bendegúz alakítja. A bábok tervezőjével, Hoffer Károllyal Kalmár András beszélgetett. 

Freddie Mercury kevéssé ismert arca – kiállítás a Magyar Zene Házában

Freddie Mercury életének és pályájának sosem látott tárgyi emlékeit is megmutatja a Magyar Zene Házában látható Freddie című időszaki kiállítás. A tárlat aktualitását az adja, hogy a Queen legendás frontembere idén lenne 80 éves és éppen négy évtizede annak is, hogy a zenekar 1986-ban Budapesten koncertezett, amelyről film is készült.

A World of Freddie és a Zene Háza közös kiállítása több száz eredeti személyes tárgyon, saját tervezésű színpadi jelmezen, kéziraton és fotón keresztül idézi fel a világsztár életét. Bepillanthatunk Freddie otthonába, megismerhetjük képzőművészeti alkotásait és kedvenc tárgyait, de természetesen a Queen történetének fontos állomásai, köztük az 1986-os budapesti koncert emlékei is helyet kapnak a kiállításon. Az élményt interaktív installációk és Freddie egykori személyi asszisztensének, Peter Freestone-nak audiokommentárjai teszik még személyesebbé.

A kiállítás egyik kurátora, Szilágyi Gábor maga is fontos szerepet vállalt abban, hogy a budapesti koncerthez kapcsolódó magyar emlékek és történetek is helyet kapjanak a kiállításon. A részletekről és a kulisszatitkokról Kalmár András kérdezte a művészettörténészt.

A zene világnapján, október 1-jén a felvilágosodás korának Európájába kalauzolja közönségét a Metrum Trio+ a Magyar Zene Házában. 

A Metrum Ensemble Artisjus- és Culture Crane-díjas formációjából alakult Metrum Trio+ tagjai, Rákóczy Anna fuvolaművész, Rozmán Lajos klarinétművész és Kántor Balázs csellóművész ezúttal Koppán Kata brácsaművésszel egészülnek ki. A műsorban Haydn, Händel és Mozart művei mellett Bach zenéje is megszólal, kortárs és korabeli átiratokban. Az esemény különlegessége, hogy a megszólaló darabok között Fleck Zoltán jogász-szociológus mesél  a 18. század világáról, de a Magyar Zene Házának „titokzatos zengései” is hozzájárulnak majd a koncertélményhez.

A zenekar alapítójával, Rozmán Lajos klarinétművésszel Kalmár András beszélgetett.

A közismert kérdést szeptember 29-én teszik fel a Nemzeti Táncszínházban.

Antoine de Saint-Exupéry örökérvényű története, A kis herceg szeptember 29-én új formában érkezik a közönséghez: a Székesfehérvári Balett Színház táncszínházi előadásban viszi színpadra a jól ismert klasszikust a Nemzeti Táncszínházban. A szavak nélküli produkcióban a mozdulatok, a zene és a látvány mesél a barátságról, a szeretetről, a felelősségről és arról a tisztaságról, amelyet felnőttként sem szabadna elfelejtenünk.

Az bemutató kapcsán Egerházi Attilával, a Székesfehérvári Balett Színház igazgatójával és művészeti vezetőjével beszélgettünk arról, hogyan lehet egy mindenki által ismert történetet a tánc nyelvén újraértelmezni, milyen szerepet kap a látvány és a zene, és mi kell ahhoz, hogy ne nézzük kalapnak az elefeántot nyelt óriáskígyó rajzát. Az interjút Kalmár András készítette.

Róth Miksa a századforduló nemzetközileg is elismert üveg- és mozaikművésze volt: alkotásai nemcsak Európában, hanem a tengerentúlon is megjelentek, munkái között mexikói megrendelésre készült művek is találhatók, életműve pedig máig a magyar szecessziós művészet egyik legfontosabb öröksége. Egykori otthonában, amely a nyári felújítást követően újra megnyitotta kapuit, ismét izgalmas programokkal várják a közönséget, különösen most, mivel a Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény idén is csatlakozik a Múzeumok Őszi Fesztiváljához. Tárlatvezetés, alkotóműhely, üvegfestés és kulturális estek is szerepelnek az palettán.

A Nefelejcs utcai emlékház különleges helyszín: Róth Miksa egykori otthonában és műhelyében a századforduló világa is feltárul előttünk, miközben megismerhetjük a magyar és nemzetközi üveg- és mozaikművészet meghatározó alakjának életművét. A múzeum kiállításai Róth Miksa üveg- és mozaikalkotásai mellett a művész egykori lakásának enteriőrjeit és gyűjteményének darabjait is bemutatják.

Az őszi fesztivál részeként október 1-jén az idősek világnapjához kapcsolódó, díjmentes tárlatvezetés, október 3-án várostörténeti séta és közösségi mozaikozás, október 4-én pedig a Róth-szalon klasszikus zenei koncertje várja az érdeklődőket. A programok sora novemberben is folytatódik.

Kolocz Dóra szakmai vezetővel, muzeológussal Kalmár András beszélgetett.

Létezik a zenei alkotásnak egy olyan mélyrétege, ahol a népdal már nem csupán örökölt forma, hanem az önismeret és a gyógyítás eszköze. Paár Julcsi pályája pontosan erről a belső figyelemről tanúskodik: az elmúlt két évtizedben énekesként, dalszerzőként és zeneterapeutaként is azt kutatta, hogyan válhat a hang testi-lelki élménnyé. A Zeneakadémián szeptember 24-én hallható szerzői estje így nem egy statikus életmű-kiállítás, sokkal inkább egy kísérletező időutazás, ahol a műfaji határok átlépése nem öncélú: húsbavágó kérdéseket feszeget. 

Ugyancsak izgalmasnak ígérkezik Julcsi és zenésztárcai családi koncertje, a Bolhacirkusz október 18-án a Várkert Bazárban: itt a népzene, a világzene és a játékos történetmesélés ad egymásnak randevút, fülbemászó dallamok, közös éneklés, tánc és ritmusjátékok hívják kalandra a gyerekeket és szüleiket egyaránt.

Paár Julcsival Kalmár András beszélgetett.

Szeptember 25–26-án ismét megtelik élettel a Bartók Béla Boulevard: érkezik az Eleven Ősz, amely idén a kultúra, a közösség és a fenntartható városi mobilitás kapcsolatára is ráirányítja a figyelmet.

A kétnapos esemény idén is arra hívja a városlakókat és a látogatókat, hogy fedezzék fel a környék kulturális sokszínűségét, térjenek le a megszokott útvonalakról, és tapasztalják meg, milyen az, amikor a városi terek valódi közösségi térré válnak.

Az Eleven Ősz idén is a kapcsolódásokra épít: a járókelők, a művészetek, közösségek és városi terek találkoznak találkozására. A fesztivál egyik fontos üzenete, hogy a kultúra nem csak az intézmények falai között létezik, hanem ott van a köztereken; a Bartók Béla Boulevard utcái, a parkok, a galériák, és kávézók együtt válnak egy nagy, szabadon bejárható kulturális tér részévé.

A programok között képzőművészeti események, kiállítások, zenei produkciók, irodalmi és színházi programok, design- és közösségi események, családi foglalkozások, workshopok, valamint különleges városi programok kapnak helyet.  A fesztivál egyik legfontosabb értéke éppen ez a sokszínűség: Újbuda kulturális élete nem egyetlen műfajhoz vagy intézményhez kötődik, hanem egymással kapcsolatban álló alkotók, helyek, közösségek és kezdeményezések hálózatából épül fel.

Jáki Mónikával, a Bartók Boulevard Egyesület elnökhelyettesével Kalmár András beszélgetett.

Részletes programok: www.bbbeleven.com

Shaun, a bárány látja vendégül a gyermekotthonok lakóit új filmjének premier előtti vetítésén. 

A mozi mindenkié címmel indított országos kezdeményezést a Mozinet. Szeptember 20-án több mint 25 gyermekotthon közel ezer lakója nézheti meg premier előtt a Shaun, a bárány és Moszatvég szörnye című animációs filmet, közelebb hozva számukra a közösségi mozizás élményét.
Az Oscar-díjas Aardman stúdió Magyarországon is széles rajongótáborral rendelkező sorozata a Shaun, a bárány. A legújabb animációs film, a Halloween tematikájú Shaun, a bárány és Moszatvég szörnye szellemiségében kapcsolódik a korábbi sorozathoz és az eddigi két mozifilmhez, ám önállóan is teljes egészében megállja a helyét. A Mozinet az új film apropóján indította útjára A mozi mindenkié kezdeményezést, amelynek alapgondolata, hogy a mozizás közösségi élményéhez minden fiatalnak joga van. Ezért szeretné minél több olyan gyermek számára is elérhetővé tenni a moziélményt, akiknek erre a hétköznapokban nem adódik lehetősége.

A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósággal való együttműködésnek köszönhetően a szeptember 20-án országszerte közel ezer, nehezebb sorsú gyermek számára nyílik lehetőség, hogy még a hivatalos bemutató előtt, mozivásznon láthassa Shaun legújabb kalandját. A programban budapesti, szekszárdi, győri, miskolci, nyíregyházi, pécsi, szolnoki, szombathelyi, veszprémi, zalaegerszegi, kaposvári, salgótarjáni, mátészalkai, békéscsabai és tatabányai mozik kapcsolódnak be, egyes helyszíneken a gyerekek számára ingyenes popcornnal is feldobva a közös mozizás élményét. A mozi mindenkié a Mozinet támogatásával, valamint magánadományok segítségével jöhetett létre, de a lehetséges folytatáshoz a nagyközönség is hozzájárulhat azzal, hogy jegyet vált a filmre: a most meghirdetett premier előtti előadások nagy része a szabad helyek függvényében a nagyközönség számára is nyitott lesz. A film országos mozibemutatója szeptember 24., forgalmazója a Mozinet.

Gyenis Ajándokkal, a Mozinet értékesítési vezetőjével Kalmár András beszélgetett.