A Partitúra ezúttal a Youtube-on folytatódik, a szabadkai kalandok után Eszék kerül az alkotók fókuszába.

Új évaddal jelentkezik Miklósa Erika operaénekes és Batta András zenetörténész ismeretterjesztő zenés műsora Novák Péter rendezésében. Az alkotók ezúttal a közösségi médiát választották, hogy a Kárpát-medence magyarlakta területeinek nagyvárosaiba kalauzolják a nézőket, bemutatva a Vajdaság, a Délvidék, a Felvidék, Erdély és Kárpátalja gazdag zenei és kulturális életét.

Az új sorozat nemcsak az országhatárt, de az eddig használt televíziós formákat is elhagyva készült: a műsorvezetők digitális tartalomgyártókká váltak, akik személyes hitelességükkel ajánlják a Kárpát-medence értékeit, minden határon túl, Miklósa Erika YouTube csatornáján.

A Partitúra 6. évadának első helyszíne a vajdasági Szabadka, Miklósa Erika gyermekkorának meghatározó helyszíne, nem véletlenül kezdődnek itt a határon túli kalandozások. A soknemzetiségű város az egymás mellett élés, hol békés, hol háborús helyszíne, a balkáni régió határán az eltérő identitásokat és a közös kulturális emlékezetet ötvözi egymással ez a rendkívüli város. A 22-én vasárnap este 8-kor debütáló második rész helyszíne pedig Eszék lesz.

A kétezer-tízes évek végén álmodta meg Miklósa Erika, Batta András és Novák Péter Magyarország kulturális térképének megrajzolását egy TV sorozat formájában. Olyan személyiségeken és produkciókon keresztül, akik és amelyek a tudatos élet közösségteremtő erejét hirdetik, így a nézőket a művészetek, a sport, a természeti és épített környezet megismerésére, tiszteletére, megóvására tanítják.

Az új évad kulisszatitkairól Miklósa Erika mesélt Kalmár Andrásnak.

A produkció a Visit Hungary Nemzeti Turisztikai Szervezet Nonprofit Kft. megbízásából készült.
Támogató: Szerencsejáték Zrt. 

Az újonnan indult Pesti Prizma podcast színekre bontja a várost – február 24-én a vörös dominál Szabó Dominika moderálásában.

2026 februárjában indult a Pesti Prizma, egy nyolc epizódból álló podcastsorozat, amely a várost hét+egy szín prizmáján keresztül mutatja meg. Alkotók, kutatók, művészek és különböző területek szakemberei beszélgetnek arról, mit jelent számukra Budapest – vörösben, kékben, sárgában vagy épp indigóban.

A Pesti Prizma nem klasszikus városportré. Inkább egy hangulat-atlasz, egy kulturális kirakós, amelyben a színek univerzális nyelve segít újraértelmezni Budapestet. Minden epizód egyetlen szín köré épül, amelyet három, egymástól teljesen eltérő nézőpontból vizsgálnak meg a vendégek: a Duna kékjétől a sárga villamosok ritmusán át az éjszakai klubok bíbor fényéig. A színek szimbolikáján keresztül rajzolódik ki Budapest sokrétegű, sokhangú identitása.

A projekt bevezető epizódja a Fehér Budapest volt, amely a színek fizikájától és pszichológiájától a városi kultúrtörténeti összefüggésekig vezette fel a sorozatot. A vendégek Jónás Vera, Lovass Dóra és Kiss László voltak. Innen indul a prizma: a fehér fény színekre bomlik, a város történetei pedig új értelmezési rétegeket kapnak.

A Pesti Prizma projektindulását a Pro Cultura Urbis Közalapítvány 2025/26-ban alkotói ösztöndíjjal támogatja, elismerve a kezdeményezés kreatív hozzájárulását a fővárosi kulturális értékek kortárs megismertetéséhez. Az epizódok közönség előtt, élő beszélgetés formájában készülnek, a soron következő adás felvételére február 24-én 18:30-tól kerül sor az Adaptérben (1111 Budapest Bercsényi utca 10.) A Vörös Budapest vendégei Kiss Tibi divattervező, Makó Klaudia jogász és Infragandhi DJ lesznek. Az epizód a szenvedély, az erő, a test, az identitás és a láthatóság kérdéseit járja körül.

A sorozat kulisszatitkairól a podcast ötletgazdája, szerkesztője és műsorvezetője, Szabó Dominika mesélt Kalmár Andrásnak.

Gertrude Stein, a világhírű amerikai költő 1913-es Sacred Emily című versében bukkan fel a sokat idézett mondat: Rose is a rose is a rose is a rose. Ez ihlette meg Kovács Gerzson Péter (TranzDanz) koreográfust, hogy a Nemzeti Táncszínház intim atmoszférájú kisszínpadára álmodja meg azt a táncjátékot, amely A rózsa az rózsa az rózsa... címet kapta és amelynek bemutatója február 28-án lesz. (További előadások: (április 2., június 5.) Stein egy későbbi művében (As Fine as Melanctha) azt írta: „A civilizáció a rózsával kezdődött”. 

A produkció a koreográfus-rendezője szerint az előadás „az absztrakt tánc és a referenciális gesztusnyelvi mozdulatok jellé válását, tartalommal való feltöltődését és kiüresedését vizsgálja.”

Hogy ez mit is jelent pontosan, arról Kovács Gerzson Péter mesélt Kalmár Andrásnak.

A V4 nemzeti balettegyüttesek legkiválóbb művészei, és magyar táncművészeti egyetemisták lépnek fel a Nemzeti Táncszínházban.  

A V4 magyar elnökség kulturális programjaihoz kapcsolódva a Nemzeti Táncszínház 2026. február 20. és 22. között rendezi meg a V4 baletthétvégét, amely a négy ország emblematikus táncegyüttesének közös fellépésével ünnepli a visegrádi együttműködés kulturális sokszínűségét. A háromnapos eseménysorozat 2026. február 22-én a V4 Nemzetközi Balettgálával zárul. A gálán a Cseh Nemzeti Balett, a Lengyel Nemzeti Balett, Szlovák Nemzeti Balett, valamint a Magyar Nemzeti Balett szólista balettművészei, valamint a Magyar Táncművészeti Egyetem balettművész növendékei lépnek fel. Az est repertoárját a klasszikus balettirodalom kiemelkedő szólói és kettősei alkotják.

Táncolják:
Nuikina Anastasiiam, Zhurilov Boris (Magyar Nemzeti Balett)
Olga Chelpanova, Kristian Achberger, Andrea Schifano (Szlovák Nemzeti Balett)
Alina Nanu, Paul Irmatov (Cseh Nemzeti Balett)
Chinara Alizade, Bogdan Verbovoy (Lengyel Nemzeti Balett)
Clémence Rhode és Gribovszki Sámuel (Magyar Táncművészeti Egyetem)

Rendező: Sándor Zoltán Harangozó-díjas

A zen művészetek esetén, mint amilyen a kalligráfia, a Sakuhacsi-furulyajáték vagy a harcművészet, mellékes az eredmény, a megszülető műalkotás, csakis az számít, ami a tevékenység során a cselekvő tudatával történik. Ez némiképpen hasonlít arra, amit az euroatlanti kultúrkör flow-élményként ismer, azonban a zen jóval több ennél. A Buddha Ludens – cselekvő esztétika című kötet művészeknek, de nem csak művészeknek szól. dr. Kenéz László, a Tan Kapuja Buddhista Főiskola docense a Zen Go mentén meséli el nekünk, laikusoknak, hogyan segíthet a játékos Buddha a mindennapi és a különleges pillanatok megélésében.

dr. Kenéz Lászlóval Kalmár András beszélgetett.  

Független Művészeti Díj Bizottság jött létre 12 Kossuth-díjas művész részvételével, céljuk, hogy befolyással legyenek az állami díjak odaítélésére.

A Magyar Színházi Társaság sokszor felemelte a szavát az állami díjak odaítélésének évtizedes rossz gyakorlata miatt: a döntéshozók ugyanis nem veszik figyelembe a legrégebbi és legszélesebb körű magyarországi előadóművészeti érdekvédelmi ernyőszervezet felterjesztéseit. Ezért a Magyar Színházi Társaság a közelmúltban létrehozta a független Művészeti Díj Bizottságot: 12 Kossuth-díjas művészt, alkotót kértek fel, hogy véleményükkel segítsék ezt a jelölési folyamatot. A bizottság tagjai: Bánsági Ildikó színművész, Cserhalmi György színművész, Csikos Sándor színművész, Hegedűs D. Géza színművész, Kolonits Klára operaénekes, Kovács János karmester, Máté Gábor színművész, rendező, Molnár Piroska színművész, Nagy-Kálózy Eszter színművész, Szakács Györgyi jelmeztervező, Valló Péter rendező, Volf Katalin balettművész.

Vajon számít-e az ő véleményük, vajon ott lesznek-e az ő jelöltjeik is a március 15 alkalmából rendezett díjkiosztókon? A kérdésre Bodor Johannával, a Magyar Színházi Társaság elnökével kerestük a válszt. A beszélgetőtárs Kalmár András volt. 

Borsi Flóra világhírű magyar fotós, itthon mégsem ismerik eléggé, hiába dolgozott a Vogue-nak, hiába nyílt meg az ő képével a Photoshop és hiába uralja az utóbbi szoftvert 20 éves kora óta. Lenyűgöző munkái önportrék, bár mindig is a tervei között szerepelt, hogy kimozdul ebből a „biztonságos zónából” a mai napig ő játssza el történeteinek hősét. Tizennégy éve forgattam vele ezt a díjnyertes kisfilmet, most kíváncsi voltam, mi történt vele azóta. – Kalmár András

Szemző Tibor zeneszerző, médiaművész a Vaskapuban elsüllyedt sziget szerelmeseiről készített barátaival mozikoncertet.

Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál a magyar kulturális élet legprogresszívebb rendezvénysorozata. Ennek keretében február 8-án a BMC-ben mutatja be a Szemző Aquatic Quartett a Kafka novellára épülő Tunnel és a Szemző és Alexandr Krestovský által forgatott anyagokra és interjúkra épülő Egy igaz szerelem története Ada Kaleh szigetén a cigerattagyárban a lassú elárasztás idején c. műveket.    

A koncert élő lapszámbemutató is egyben, mivel az Új Forrás folyóirat 2026 februári számát Szemző munkásságának szenteli. 

A Vigadóban február 14-ig látható a nemzetközi mércével is páratlan felhozatal.

Idén 23. alkalommal kerül megrendezésre a hazai tervezőgrafika legnagyobb ünnepe és seregszemléje. Az Arany Rajzszög pályázat és kiállítás, amely most másodszor mutatkozik be a Pesti Vigadó épületében, a tervezőgrafika területén alkotó művészek számára biztosít bemutatkozási lehetőséget minden évben. Elsősorban konkrét megbízásokra, pályázatokra készült munkákat mutatnak be – ez egyrészt kihívás a szakma számára, a közönséghez pedig így hozzák közelebb a mindennapi élethez erősen kötődő műfaj legjobbjait.

Az esemény megnyitóján, 2026. január 19-én, 18 órakor adták át különböző kategóriákban az Arany Rajzszög díjat, amely fontos és a szakma által elismert kitüntetés.

A kiállítás nem csak a kortárs alkotókat mutatja be, de a nagy elődökről is megemlékezik: tavaly Bányai István (1949-2022) idén pedig Káldor László (1905-1963) munkái is helyet kaptak a Vigadó impozáns kiállítótermében. Az életműdíjat pedig nem más, mint a művész lánya, Káldor Kata vehette át, akinek munkái az édesapja grafikáival szemben kaptak helyet.

 Az Arany Rajzszög egyik alapítójával, Simon Attilával Kalmár András beszélgetett.

Két barát, Szakonyi Károly és Korniss Péter emlékezik a felejthetetlen Tatára egy új kötetben.

Novák Ferenc „Tata” (1931–2024) Kossuth-díjas koreográfus, rendező, etnográfus, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, nemzetközi rangú alkotó életműve előtt tiszteleg az MMA kiadó gondozásában megjelent csodálatos kötet, ha úgy tetszik emlékalbum. Tata iskolateremtő pályájának meghatározó állomásai villannak fel Szakonyi Károly személyes hangvételű visszaemlékezései és Korniss Péter szuggesztív fotói által.

Egy olyan küzdő szellemű, fáradhatatlan, az új kezdeményezésekre mindig bátor művész alakja rajzolódik ki előttünk, akit a Bihari Táncegyüttes alapítójaként, a táncházmozgalom egyik elindítójaként, a Honvéd Együttes és az amszterdami Nemzetközi Folklór Táncszínház koreográfusaként, a magyar színházi tánc megújítójaként a legnagyobbak közt kell számontartanunk. Számos örökértékű alkotásával, közösség- és nemzetformáló tevékenységével, nemzedékeket nevelő pedagógusi szolgálatával kikerülhetetlen életművet hagyott hátra. 

Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfussal, a Nemzet Művészével Kalmár András beszélgetett.