A Nem én vagyok című új magyar film sosem látott dimenziókat tár fel az ismert világon innen és túl.

A kínai diszpóra a világon mindenütt zárt rendszert alkot, az asszimiláció minimális, ennek köszönhetően a kulturális gyökerek a 21. század kihívásai ellenére keveset vesztettek erejükből. Nincs ez nálunk sem másképp, a kőbányai kínai negyed önálló univerzum, bár a kereskedelemnek köszönhetően betagozódott a magyar hétköznapokba, de saját törvényei, hitvilága és társadalmi szövete mentén élik mindennapjaikat az anyaországból kiszakadt polgárai. Ebben a különös társadalmi labirintusban játszódik Zhang Ge filmje, ahol a mágia és a realizmus, a tradíció és a technokrácia elválaszthatatlan egymástól, ahol a ruhaboltos, a zöldségárus, vagy a sámán egyszerre hordozza a Nagy Falon túlról hozott sokezeréves tudást, és a mindenen átgázolni képes anyagiasságot. Ez a közeg keretezi a két testvér, a jó és a rossz – a zongoraművésznek készülő nővér és az önpusztításban kiteljesedő öccse – történetét. Útjaik már majdnem kettéválnak, amikor egy tragédia következtében lelkük egy transzcendens térbe kerül, ahonnan mindig csak az egyikük juthat ki. Azonban a reinkarnációhoz minden esetben a lány testére van szükség.

A lenyűgöző precizitással megkomponált képi világot a két amatőr szereplő zseniális játéka tölti meg folyamatos feszültséggel, hogy aztán a történet egy váratlan csavarral az önmagán felülemelkedni képes emberi erőről, szépségről és szeretni akarásról szóló mesévé szeildüljön. A Nem én vagyok olyan alkotás, amely még hetekig elkíséri a nézőt, folyton új kérdéseket vetve fel, identitásról, családról, testvéri szeretetről, és persze démonokról, amelyek közöttünk járnak – nem csupán a kínai vásárváros kartondobozokból emelt falai között.

Csényi Katival, a film producerével Kalmár András beszélgetett.

A méhészet művészete című kötet 2025-ben jelent meg, és hamar igazi közönségkedvenccé vált – teljesen függetlenül attól, hogy az olvasók milyen viszonyban álltak a méhekkel. A mézet csupán teában vagy vajas kenyéren fogyasztóktól az apiterápiát alkalmazókon át az amatőr és profi méhészekig mindenki megtalálta benne a számára legizgalmasabb esszéket. A mű ugyanis a méhek – e különleges háziállatok – kultúrtörténetét mutatja be az ősidőktől egészen napjainkig. Mivel esetleges kipusztulásuk az emberiség jövőjét is veszélyezteti, a méhészet történetének megismerése különös jelentőséggel bír a klímakatasztrófákkal terhelt jelenkorban.

A könyv sikerét jól mutatja, hogy Deborah Marshall fordításában megjelent a The Art of Beekeeping – Bees and Humans: A Partnership Through Time, vagyis Weiner Sennyey Tibor művének angol nyelvű kiadása. Ennek köszönhetően a szerző és munkája nemzetközi figyelmet is kapott. A közeljövőben francia és német nyelvű megjelenés is várható, miközben magyarul már készül a második kötet.

Weiner Sennyey Tibor József Attila-díjas költő, íróval Kalmár András beszélgetett. 

A színház iránt érdeklődő gyerekek számára a Bábszínház által szervezett egyhetes együttlét meghatározó élmény lehet.

Harmadik éve rendezi meg nyári táborait a Budapest Bábszínház. Az itt töltött egy hét mindig valamelyik előadáshoz kapcsolódik, így idén a Berzsián és Didekihez igazodva Lázár Ervin lesz a tematika. A gyerekek az egy hét folyamán nem csak a bábozást-színészkedést, de a színházi világ minden kulcspozícióját kipróbálhatják: lehetnek ügyelők, világosítók, hangmérnökök, szervezők, nézőtéri munkatársak, sőt még dramaturgok is! A tábor végén a családtagok egy különleges előadást láthatnak: a produkciót a gyerekek maguk írják, maguk adják elő, és természetesen a bábokat is saját kezűleg készítik el.
A tábor emellett arra is figyel, hogy a gyerekek sok időt töltsenek mozgással a szabadban, a Városliget árnyas fái között. A napi programokat prémium minőségű ebéd és napközbeni falatok egészítik ki, az esetleges egyéni igények figyelembevételével.

A Budapest Bábszínház színházpedagógusával, Hirmann Blankával Kalmár András beszélgetett.

Városi fesztivál közösségi élményekkel, zenével és alkotással: jön az ELEVEN Tavasz!

Az Eleven Tavasz nem hagyományos rendezvénysorozat, hanem nyitott kulturális hálózat és közösségi élmény, ahol a közterek, galériák, kávézók, műhelyek és parkok egyetlen nagy, szabadon bejárható fesztiváltérré kapcsolódnak össze. A látogatók egyik helyszínről a másikra sétálva fedezhetik fel a boulevard sokszínű kulturális világát: koncerteket, workshopokat, kiállításokat, családi programokat, installációkat és elmélyülésre hívó eseményeket.

Az idei program különösen erősen épít a részvételiségre és a közösségi élményre. Az Eleven Tavasz célja, hogy a látogatók ne pusztán nézői, hanem aktív alakítói is legyenek a fesztiválnak.

Jáki Mónikával, a Bartók Béla Boulevard civil szervezet elnökhelyettesével és a Bartók Béla út utcamenedzserével Kalmár András beszélgetett. 

Javában tarta 7x7 fesztivál Erzsébetvárosban.  

A Kult7 szervezésében a VII. kerület szinte minden sarkában izgalmas és ingyenes programok várnak kicsiket és nagyokat egyaránt. A 7x7 fesztivál hét hétvégén keresztül kínál kulturális feltöltődést, melynek csúcspontja a június 20-i Quimby koncert lesz. 
Fülöp-Lehoczky Rellával, a Kult7 kommunikációs vezetőjével Kalmár András beszélgetett a programokról. 

A Pesti Vigadóban látható az a különleges előadás, amely szilárd Leó életét dolgozza fel. A Vajda Katalin tollából és Rátóti Zoltán rendezésében készült  bemuató egyik apropója a Magyar Tudományos Akadémia 200. fenállása. A téma komolysága ellenére a nézők egy könnyedebb hangvételű kifejezetten élvezetes, szórakoztató előadásra számíthatnak, olyan nagyszerű színészek tolmácsolásában, mint Görög László, Szacsvay László, Horváth Lajos Ottó, Katona Kinga, Hirtling István, Schnell Ádám, Bertalan Ágnes, Zsurzs Kati, Pápai Erika, Kálid Artúr, és Szatory Dávid.

A főszerepet alakító Görög Lászlóval Kalmár András beszélgetett. 

A Budapest Bábszínházban mindig is missziónak tekintették, hogy az ország legtehetségesebb bábszínházi alkotóinak biztosítsanak bemutatkozási lehetőséget a fővárosban. Ennek egyik útja, hogy időről időre meghívnak vidéken vagy független színházakban készült, kiemelkedő művészi színvonalú produkciókat. A Stúdió ’26 Fesztivállal ezt a hagyományt szeretnék feleleveníteni, ezúttal kifejezetten az új generáció alkotóira és a vidéki bábszínházak stúdió előadásaira fókuszálva. 

Végvári Viktóriával, a Budapest Bábszínház drámapedagógusával Kalmár András beszélgetett.

Május 9-én a Nemzeti Táncszínházban a Gradient Kortárs Balett Debrecen két előadását láthatjuk.

A Mind the Body egy kétrészes táncest, amelyben két különböző művészi hang tár elénk két belső univerzumot: az egyiket az elme lüktető, olykor kaotikus szövevénye határozza meg, a másikat a csend, az átalakulás és a fizikai lét ciklusai formálják. Kontrasztos energiák találkozása egy közös emberi térben – ahol nyugalom és feszültség, csendek és viharok állandó mozgásban alakítják egymást.

Az előadást a nemzetközi tagokból álló Gradient Kortárs Balett Debrecen, a Csokonai Nemzeti Színház Debrecen tánctagozata viszi színre, míg a koreográfusok, Domoszlai Edit és a Recuerdo número 7 csapata – Enrique López Flores és Javier Ara Sauco – többek között a Biennale College Danza kiválasztott fiatal alkotóiként dolgoztak, és darabjaikat a Velencei Biennálé Táncfesztiválján mutatták be.

Domoszlai Edittel Kalmár András beszélgetett.

Ukrajna orosz lerohanása ihlette azt a színdarabot, amelyet most a Tavaszi Fesztiválon is láthatunk.

A Láthatáron Csoport a hazai független szcéna egyik meghatározó csapata, a 2010-ben alakult társulat küldetésének tekinti, hogy hozzájáruljon egy szolidáris társadalom létrejöttéhez. Fontos számukra, hogy előadásaikkal felhívják a figyelmet olyan társadalmi csoportokra, amelyek hangját ritkán hallani, és hogy programjaikat eljuttassák hátrányos helyzetben élő közösségekhez. Számos darabjuk szól az óvodás, kisiskolás, gimnazista korosztálynak, de természetesen a felnőtt közönséget is megszólítják, ilyen a május 5-én, a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében a Textilgyárban látható Kenyértörés - krónika a görög-perzsa háborúkból című előadás, illetve a május 11-én szintén a BTF keretében megrendezésre kerülő Boldogságunk története.

Feuer Yvette-el, a Láthatáron Csoprt egyik alapítójával és művészeti vezetőjével Kalmár András beszélgetett.

A Bágyi Balázs New Quartet a kortárs magyar jazz egyik meghatározó formációja. 

A kvartett tagjai a hazai jazzélet kiemelkedő muzsikusai – többek között a szaxofonos Soso Lakatos Sándor, a Junior Prima díjas zongorista Oláh Dezső és a bőgős Oláh Péter –, akik generációjuk élvonalát képviselik.  A zenekar repertoárja elsősorban Bágyi Balázs dobos zeneszerző kompozícióira épül, amelyek komplex, ugyanakkor a műfaj klasszikusaira épülő zenei világot teremtenek. 

A zenekar számos európai jazzfesztiválon lépett fel az elmúlt évtizedben, rendszeresen turnéztak Kínában is, a 2024-es év pedig kiemelkedően sikeres volt számukra: Csehországba, Észtországba és Mexikóba is meghívást kaptak. A formáció az Essentia Artis zárónapján, május 9-én a 2025-ben megjelent Encore című albumuk zenei anyagát játssza.

Bágyi Balázzsal Kalmár András beszélgetett.