Németh-Nagy Johanna kapta meg az olasz opera főszerepét. 

A Ticino Musica fesztivált 1979-ben alapították Olasz Svájcban, azóta minden évben a lugano-i tó partján kerül sor világszínvonalú klasszikus zenei hangversenyek, mesterkurzusok, valamint egyéb kulturális programok megrendezésére. A fesztiválon hagyományosan egy opera is bemutatásra kerül, idén Donizetti: A csengő című műve lesz a Ticino Musica fénypontja, amelyet hét alkalommal mutatnak be Svájcban és Olaszországban. A szerepekre előzetes meghallgatást írtak ki, a videós előválogató után, Luganoban élőben hallgatták meg a kiválasztott énekeseket. A három főszerepre két olasz és egy magyar művészt választottak ki, Leonardo Cremona bariton kapta Enrico szerepét, míg Vittorio del Monte lesz Don Annibale Pistocchio megformálója, a női főszerepet, Serafinát pedig Németh-Nagy Johanna, a Kvintesszencia Mesteriskola hallgatója alakítja majd. 

Az fiatal operaénekesnővel Kalmár András beszélgetett.

Idén immár tizennegyedik alkalommal hirdette meg a Moravcsik Alapítvány az országos Ki Mit Tud? tehetségkutató és tehetséggondozó találkozót, a pszichoszociális fogyatékossággal élők körében. A résztvevők ének, zene, vizuális művészet, versmondás, színjátszás, paródia, tánc, kézművesség kategóriákban bizonyíthatták tehetségüket. Mivel egy ilyen megmutatkozási lehetőség komplex módon szolgálja a fogyatékossággal élő, ám bizonyos területeken kiemelten tehetséges emberek önbizalmának, önértékelésének erősítését, fontos, hogy támogatást kapjanak szűkebb és tágabb környezetüktől, és ne vesszenek el a társadalom stigmatizáló szegregációjában. 

A Moravcsik Alapítvány programjára évente folyamatosan emelkedő létszámmal 60-70 szervezet regisztrálja a klienseit, ez átlagban 450-500 pszichoszociális fogyatékossággal – intézményben, támogatott lakhatásban, vagy saját otthonában – élő személy aktív bevonását jelenti, akik közel 120-130 egyéni és csoportos produkciót mutatnak be a közönség és a szakmai zsűri előtt. 

Eddig négy regionális elődöntőre került sor, a döntő pedig július 7-én az Eiffel Műhelyházban kerül megrendezésre.

Dr. Simon Lajos pszichiáterrel, a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának egyetemi docensével, a Moravcsik Alapítvány Kuratórium elnökével Kalmárt András beszélgetett. 

Valóban egyenrangú fél egy családon belül a nő és férfi, ha önmegvalósításról van szó?

A férjem című színházi előadás és a hozzá kapcsolódó perffoglalkozik. Mindkét előadásban olyan témák merülnek fel, mint például a láthatatlan munka, a generációkon átívelő traumák feldolgozásának esélyei, az önmegvalósítás lehetőségei nőként, anyaként. Az események során a női történetek lényegi valójában mutatkoznak meg, félelmek, titkok, vágyak, társadalmi elvárások, mind olyan tényezők, amelyek jelentősen meghatározzák a nők hétköznapjait. 

A férjem című előadást Pass Andrea rendezte, a szereplői Levko Esztella, Száger Zsuzsanna. A Storytelling performansz megálmodói Levko Esztella és Száger Zsuzsanna színésznők, akik minden Storytelling alkalmával más és más meghívott vendégekkel közreműködnek. Eddigi közreműködők: Fajgerné Dudás Andrea Godot-katalizátor díjas képzőművész, Karafiáth Orsolya író, Oltai Kata kurátor, Keiko Yamaguchi táncos. 

A férjem című színházi előadást a Trafóval közreműködésben a KÉPEZŐ Galériában láthatta korábban a közönség, a Storytelling performansz pedig eddig bemutatásra került a Ludwig Múzeumban, a Stereo Akt fesztiválon, idén pedig meghívást kapott Kiotóba, Japánba, ahol június 8-án két helyi művész közreműködésével mutatják be. Levko Esztellával Kalmár András beszélgetett.

A Magyar menyegző c. film két budapesti fiatalember, András és Péter történetét követi nyomon, akik a 70-es évek végén Budapestről Erdélybe utaznak, hogy részt vegyenek András unokatestvérének lakodalmán. Az erdélyi, kalotaszegi faluban életre szóló kalandba keverednek. A két fiatalnak hamarosan azonban olyan döntéseket kell meghoznia, amelyek következményei kiszámíthatatlanok.

A zenés, táncos játékfilm főszereplői között találjuk Törőcsik Franciskát, valamint Kovács Tamást és Kövőszereplőjével Lesi Zsombort, a további szerepekben Bubik Réka, Györgyi Anna, Lengyel Ferenc, Ertl Balázs, Rohonyi Barnabás és Znamenák István is feltűnik, de megjelennek a táncházmozgalom olyan legendás képviselői, mint Sebestyén Márta, Sebő Ferenc, Farkas Zoltán Batyu, Tóth Ildikó Fecske valamint a Muzsikás Együttes. A film rendezője Káel Csaba. 

A film egyik főszereplőjével, Lengyel Ferenccel nem csak erről a produkcióról, de a József Attila Színházban nagy sikerrel játszott rendezéséről, az Ötödik pecsétről is beszélgetett Kalmár András.

Egy dalírótáborban fogant Szakács Erika új dala. A Voice győztese nem véletlenül vonzódik a balladákhoz, hangi adottságai – amelyeket műsorbéli mentora, Miklósa Erika képzett tovább az általa alapított Kvintesszencia Mesteriskolában – a műfaj egyik legfiatalabb, ugyanakkor legprofibb előadójává teszik. A jelenleg pszichológiát és filozófiát hallgató egyetemista Kalmár Andrásnak mesélt további terveiről.

Játék a találkozásokról és a szerelemről – ezt az alcímet viseli Sediánszky Nóra rendezése, amelynek felolvasószínházi változatát május 30-án láthatjuk a Bajor Gizi Színészmúzeumban, majd szcenírozott formában június 6-án, az RS9-ben. 

„Milyen elképzelésekkkel, vágyakkal, belső tartalmakkal és hiányokkal érkezünk egy-egy hosszabb-rövidebb találkozásra, miért látunk meg olykor valakit, máskor miért tévesztjük azonnal szem elől, vagy nézünk éppen szándékosan félre? Mi szabja meg, hogy melyik találkozásunk lesz csupán egy útközbeni epizód, egy másikból viszont hosszú ideig tartó „nagy történet”? Mi erősebb: valóság, képzelet, belső késztetés vagy félelem? Hol ér véget a realitás és kezdődik az – adott esetben – mindennél intenzívebb 'belső mozi'?”

Sediánszky Nóra rendezővel Kalmár András beszélgetett.

Kéringer László és Borbély László március 9-i koncertjén a romantikus dalirodalom legizgalmasabb művei hangzanak el: a műsor gerincét a dalköltők királya, Franz Schubert, és a dalairól méltánytalanul kevéssé ismert Nyikolaj Rimszkij-Korszakov darabjai adják, amelyek mellett Richard Wagner egy ciklusa, illetve Maurice Ravel és Gabriel Fauré személyében két francia szerző művei is elhangzanak. 

Kéringer Lászlóval Kalmár András beszélgetett.

A bevonódás, a szinkronitás és a módosult tudatállapot jelenségei kulcsfontosságúak a valódi színházi élmény szempontjából. Simon Balázs Áramlat a színházban c. könyve azonban nemcsak a befogadói, hanem az alkotói oldalt is kutatva rámutat, hogy a biztonságos alkotói tér, a mentálhigiénés támogatás és az önismeret döntő jelentőséggel bír a színházi munka során is.

Az általa alpított Utcaszínházi Alkotóközösség példáján keresztül pedig a színház társadalmi szerepének és terápiás potenciáljának egyedi megközelítését mutatja be. A tudomány és a művészet párbeszéde, aminek története Leonardótól Salvador Dalíig, az op-arttól a bio-artig, a neuroesztétikától az adatvizualizációig ível, méltó inspirációt meríthet ebből a sokoldalú és eredeti gondolatokat tartalmazó, rengeteg mérési adatot és új kutatási eredményt érthetően, lendületes megfogalmazásban közreadó könyvből.

Simon Balázzsal Kalmár András beszélgetett.

Persze nem csak az övék, de az apák napjához kapcsolódóan ők kerülnek fókuszba az Eötvös10-ben.

Az Eötvös10 Művelődési Ház idei apák napi programjai nemcsak az ünneplésről szólnak: sokkal inkább a férfiak, apák, nagyapák, és úgy általában a modern férfikép árnyalt, érzékeny megmutatásáról.

A rendezvénysorozat egy különleges fotókiállítással indul, amely Herczeg Eszter fotográfus munkáit mutatja be. Az Apák című tárlat különös érzékenységgel idézi meg a férfi felmenőket. A gyerekeké lesz a főszerep azon a napon, amikor átadják a Kalandok apával című rajzpályázat díjait. A felhívás arra buzdította a 4–11 éves gyerekeket, hogy rajzban meséljenek el egy számukra fontos közös élményt az apukájukkal. A díjátadón az összes beérkezett pályamű digitálisan is látható lesz, így minden alkotás megkapja a maga figyelmét. A vidám hangulatról a Boridalok Trió gondoskodik majd, akik játékos, interaktív koncerttel várják a kicsiket. A zárónapon a felnőttek kerülnek a figyelem középpontjába. A Férfiak szexuális világa című színházi előadás nemcsak humorral, de őszinteséggel és bátorsággal is közelít egy sokszor tabusított témához. 

Szebeni Dóra, az Eötvös10 vezérigazgatója Kalmár Andrásnak mesélt a terézvárosi művelődési ház júniusi programjairól.

Fejes Krisztina egybegyűjtötte a zseniális zeneszerző, Rózsa Miklós munkáit, az anyagot június 1-én mutatja be a Zeneakadémián.

A háromszoros Oscar-díjas zeneszerző, Rózsa Miklós, a Ben-Hur, a Bagdadi tolvaj, és számtalan más Hollywood-i klasszikus kisérőzenéjének komponistája gyermekként Nagylócon töltötte a nyarakat. Rózsa élete végéig büszkén őrizte és hangoztatta magyarságát, kulturális gyökereit, életműve mégis méltatlanul kevés figyelmet kapott szülőhazájában. Saját szavai szerint „kettős életet élt”, hiszen a lipcsei konzervatórium egykori hallgatója nemcsak legendás hollywoodi produkciók zeneszerzője volt, de klasszikus koncerttermi kompozíciók alkotója is. Magyarországon szinte ismeretlen klasszikus zenei munkássága, hiszen nemcsak a világ, hanem mi magyarok is elsősorban filmzeneszerzőként ismerjük, pedig zenei nyelvére jelentős hatást gyakorolt a magyar népzene világa. Zongoraszonátája, sorozatai is ezt tükrözik. 

Fejes Krisztina zongoraművésszel Kalmár András beszélgetett.