Hazai fejlesztésű smart eszközökről keveset hallani, ezért volt meglepő, amikor a Tempotent márka betört az okosóra piacra. Katics Péter alapítóval beszélgettünk.

A Tempotent órákkal elsősorban a közösségi médiában találkozhat az ember, megannyi videós tartalom szól a magyar fejlesztésű és formatervezésű óra előnyeiről. Nem véletlenül: a márka megállja a helyét az gigacégek termékeivel szemben is. A verseny azonban egyre élesedik, egyre nagyobb az igény az olyan órák iránt, amelyek nem csak a szokásos egészségügyi szenzorokkal rendelkeznek, de szórakoztatóelektronikai eszközként is funkcionálnak, nemcsak zenék, de videók lejátszására, különböző játékok és alkalmazások futtatására is képesek.

Az okosóra piac kihívásairól, a magyar fejlesztés előnyeiről. és jövőről is mesélt Katics Péter alapító Kalmár Andrásnak.

A Vihar és a Dekameron 2023 után ismét felnőtteknek szóló előadással jelentkezik Szikszai Rémusz a Budapest Bábszínházban. A világirodalom egyik legszebb, ugyanakkor legkülönösebb műve a Peer Gynt, amelyet Ibsen skandináv mesékből, szerelmi történetekből és filozófiai sorskérdésekből gyúrt össze. Peer, a végtelen fantáziával megáldott-megvert fiatalember szerepből szerepbe ugrálva, virtuális világokon átrohanva menekül egész életében az élete elől, a képzelet és valóság folyamatosan egymásba játszó bábszínházi labirintusában. 

Az előadásról Szikszai Rémusz rendező mesélt Kalmár Andrásnak.

A budapesti német–magyar csapatok kitörési kísérlete a második világháború egyik legvéresebb katonai akciója volt. Kevesebb mint öt nap alatt húszezer katona pusztult el, ugyanennyien estek fogságba, míg az átjutás legfeljebb 700 főnek sikerülhetett. De volt-e alternatívája a kitörésnek? Letehették volna-e a fegyvert a Várban rekedt csapatok, mint annak idején Görgey és Rákóczi? Hányan szöktek meg, és hányan estek el a tűzharcban? Mi volt a túlélési esélye a hadifoglyoknak? És végül: volt-e bármi értelme a kitörésnek? 
A téma szakértőjével, Ungváry Krisztiánnal Kalmár András beszélgetett.

Akit bővebben érdekel a téma, azt részt vehet Ungváry Krisztián A kitörés története c. előadásán amely február 2-án kerül megrendezésre az FMH-ban. További információk és jegyvásárlás itt.

A nemzetközi Small Size Napok keretében a 0-6 éves korú nézőknek szóló színházat ünnepelik január 31. és február 2. között. 

A Kolibri Színház idén a Tekergő, a Bogyó és Babóca és a Locspocs és a sárkánylány című előadásokat kínálja a gyerekeknek a fesztivál keretében, a Kolibri Fészek játszóhelyen. Ruszina Szabolccsal, a Kolibri művészével beszélgettünk a legkisebbeknek szóló színház fontosságáról, a színészek felelősségéről, a gyerekek folyamatosan változó fókuszáról és a mesék mindenhatóságáról. A beszélgetőtárs Kalmár András volt.

Egészen február 18-ig látható a Pesti Vigadóban a IV. PosterFest kiállítás a Magyar Plakát Társaság szervezésében. A nemzetközi és hazai grafikusművészek munkáiból, valamint diákok alkotásaiból látható tárlat a friss plakát grafikai trendeket, a műfaj jelenkori helyzetét és annak új útjait mutatja be, legalapvetőbb célja pedig, hogy felhívja a tervezőgrafikusok figyelmét a továbbélő plakát megújítására.  

A kiállítást 887 grafikus 2047 plakátjából válogatta az előzsűri. A nemzetközi szekcióban 259 külföldi alkotó műve látható, összesen 62 országból, Tokióból, Argentínából, Indiából, Kínából, Mexikóból, Iránból épp úgy sok alkotás érkezett, mint Lengyelországból vagy az Egyesült Államokból.

Tóth Tamás grafikusművésszel, a Magyar Plakát Társaság alelnökével Kalmár András beszélgetett.

A pályaművek online is megtekinthetőek.

Február 15-én a HANEM zenekar rendez különleges karnevált az EÖTVÖS10-ben. A rendhagyó farsangon mindenki másnak öltözhet, mint akinek látszik, és úgy táncolhat, mint még soha. Dresszkód az 1920-as, a 2020-as, de akár az elképzelt 2120-as évek berlini, budapesti, párizsi és más európai nagyvárosok mulatóinak karakterei: őrült charleston-táncos, extravagáns férfi, excentrikus nő, cyberdíva, bármi imitátor, kokott, pincér, stb.  A lényeg, hogy mindenki másnak nézzen ki, mint amilyen a hivatalban, a hétköznapi életben, vagyis ne a felettesek és felettes ének elvárásainak megfelelően – hiszen bulizunk!

A HANEM zenekar 2011-ben alakult, egy negyvenedik születésnap alkalmából. Az alkalmi fellépésből pillanatok alatt azóta is változatlan összetételű, összecsiszolódott társaság lett. Repertoárjukon magyar és külföldi dalok szerepelnek a kupléktól, sanzonoktól, operarészletektől a magyar, cigány és jiddis folklóron át a mainstream popig, az undergroundig és az indusztriálig. Ez a műfaji sokféleség az oka, hogy az egyszerűség kedvéért „kabarézenekarnak” nevezik magukat. Bátran, de sosem tiszteletlenül élnek a stílusparódia eszközével, koncertjeikbe színházi elemeket építenek be. A dalok átírásához, áthangszereléséhez olyan írók, költők és zenészek vannak segítségükre, mint Parti Nagy Lajos, Kákonyi Árpád, Máthé Zsolt, Szlukovényi Katalin vagy Bán Zsófia. Dalaik többnyire a magyar társadalomra és a közéletre reflektálnak. Szókimondóak, keményen nőiesek.
A zenekar tagjai:
Bíró Kriszta – ének, vokál, ütőhangszerek, Murányi Márta – tangóharmonika, ütőhangszerek, ének, vokál, Nádori Lídia – zongora, ének, vokál, Rick Zsófi – ének, vokál, hegedű, Sváb Ági – vokál, nagybőgő.

Az esemény kulisszatitkairól, valamint a dokumentum- és táncfilmklubról Artner Sisso mesélt Kalmár Andrásnak.  

A Vadász család több generáción keresztül formálta Budapest városképét. A tárlaton nem csak a 60. születésnapját ünneplő Vadász Bence, és a Vadász építésziroda munkáit láthatjuk, de a tárlat kiemeli Vadász Mihály és Vadász György munkásságát is, akik a 20. század közepének legjelentősebb építészei közé tartoznak. Vadász Mihály a Bauhaus és a modernizmus szellemében alkotta meg épületeit, míg Vadász György városképi jelentőségű középületei és lakóházai meghatározták a XX. század második felének építészeti táját. Vadász Bence, aki a harmadik generáció tagja, már fiatal korában megismerkedett a nagy modernisták munkásságával, de hamarosan megtalálta egyedi hangját, így vált a hazai kortárs építészet egyik legizgalmasabb alakjává.

A kiállítás kurátorával, Dénes Eszter építésszel Kalmár András beszélgetett.

A Somnakaj nemcsak a roma közösség történetéről szól, hanem egyetemes emberi kérdéseket vet fel az elfogadásról, az előítéletekről, és a kultúrák közötti hídépítés fontosságáról. A főszereplő, Somnakaj (cigányul: „aranylány”), egy fiatal roma lány, aki az élet útkeresése közben próbálja megtalálni a helyét a világban. A történetet Müller Péter Sziámi álmodta meg, a zeneszerzők között ott van a 2022-ben elhunyt legenda, Szakcsi Lakatos Béla, de Szirtes Edina Mókus, Kovács Antal és Marco Markovic is jegyzi a művet. A Somnakaj a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében debütált 2014 áprilisban a MÜPA-ban, aztán országos turné, majd egy Nemzeti Színházbeli fellépéssorozat következett. Az előadás most hosszabb szünet után végre újra látható, január 31-én, az UP Renedezvénytérben.

Az előadás producerével, Stromajer Andreával Kalmár András beszélgetett.

A világon egyedülálló folklórkincs legszebb gyöngyszemeit hozza felszínre január 22-én a Nemzeti Táncszínházban a Nagyvárad Táncegyüttes előadása. 

A Sánta Gergő rendezésében színre kerülő Népek tengere című előadás létrehozásában olyan elismert alkotókkal dolgoznak majd együtt a nagyváradi művészek, mint Nyitrai Tamás a Magyar Állami Népi Együttes prímása, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem adjunktusa, Appelshoffer János, Harangozó Gyula-díjas táncművész, a Magyar Táncművészeti Egyetem művésztanára, Rémi Tünde Harangozó Gyula-díjas szólótáncos, Sánta-Biró Anna, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tánckari tagja, illetve Fundák Kristóf és Fundák-Kaszai Lili táncművész-koreográfusok, a Fölszállott a Páva című tehetségkutató nyertes előadói.

Az előadás kulisszatitkairól Sánta Gergő mesélt Kalmár Andrásnak.

A Protean Quartet a többszólamúság és a minimalizmus nagymestereit idézi meg január 20-án a BMC-ben.

A különféle nemzetiségű fiatalok vonósnégyesének műsora Hildegard von Bingen látomásos énekeitől Johann Sebastian Bach sűrű szövésű darabjain és Arvo Pärt meditatív alkotásain át Steve Reich hipnotikus ritmusaiig ível. A kompozíciókhoz gondosan megtervezett fényjáték társul, amely már-már spirituális tudatállapotba ragad magával.

A MERITA nevű hároméves projekttel, 12 ország együttműködésében új, izgalmas fejezet kezdődött az európai kamarazene világában. A program során 38 vonósnégyes mutatkozik be különleges koncerthelyszíneken a résztvevő országokban. A következő hazai koncert szintén a BMC-ben valósul meg, április 7-én a csak hölgyekből álló Cuarteto Matrice mutatkozik be, hasonlóan izgalmas programmal, mint a Protean.

A MERITA magyarországi partnere a Cadenza Művészeti Ügynökség, melynek alapítója, Pista Eszter mesélt a koncertek részleteiről Kalmár Andrásnak.