Németh Gábor életműsorozatának első kötete számos különleges jegyzetet tartalmaz. 

Az író talán legismertebb regénye, a Zsidó vagy? negyedik kiadásában a jegyzeteket rókanyomok jelzik, mint ahogy a borítón is egy bolygó hollandiként az elemekkel küzdő róka látható, amely az író elmondása szerint a Kaligramnál megjelenő többi kötet címlapján is kísérteni fog.

Az életműsorozatban korábban megjelent, könyvben eddig nem közölt, és új szövegek is helyet kapnak, melyeket a szerző kommentárjai egészítenek ki és helyeznek új megvilágításba.

Németh Gáborral Kalmár András beszélgetett.

Július 24-én a legendás Kat and the Devil lép fel az Opus Jazz Clubban.

A zenekar műfajokon túli kvintettjét improvizációban is megmerítkezett klasszikus és jazz-zenészek alkotják, akik beszélt és énekelt szövegeken keresztül fedezik fel a legkülönfélébb témákat. A színház felé hajló előadásaikra jellemző a komikum, a dallamosság és az idiómák egyesítése, emellett lépten-nyomon meglepetéseket tartogatnak a közönség és saját maguk számára egyaránt. A koncert címe ezúttal Bad advise.

Az együttes korábbi produkciói kiterjedtek a boszorkányok, Basó, Ernest Hemingway, James Joyce, a pszichedelikus szerek, a halottakkal való kommunikáció, az építészet, a szatíra és a bűncselekmények világára. Nevüket első projektjük után választották, amely Joyce The Cat and the Devil című novellájára épült. Ezúttal a rossz tanácsok felé fordítják figyelmüket, az internetes life hackek, a gyors megoldások és a félrevezető útmutatók tömkelegére támaszkodva. Szöveget és zenei anyagot merítenek majd Krasznahorkai László, Jenny Offill, Kiss Noémi, Rumaan Alam, László Noémi, Dave Eggers és végül, de nem utolsósorban Karlheinz Stockhausen munkásságából, aki a klasszikus zenében a művészi kockázatvállalás és a megkérdőjelezhető filozófiák szimbolikus alakjává vált. Olyan koncertre számíthatunk, ahol a rossz tanácsok még sohasem hangzottak ilyen jól.

A zenekar egyik alapítójával, Márkos Alberttel Kalmár András beszélgetett.

A Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE) Best of Diploma című kiállítása a frissen végzett, legtehetségesebb hallgatók diplomamunkáit mutatja be. Az idei kiállítás rendhagyó módon nem az MKE-n, hanem az Andrássy úti Hungarian Art and Business (HAB) kortárs művészeti központban kerül megrendezésre július 10-től szeptember 07-ig. 
Egy szakmai bizottság választotta ki azokat a diplomaműveket, amelyek leginkább tükrözik az intézmény szellemiségét és a fiatal alkotók látásmódját. A válogatásban a nagymúltú tanszékek – festészet, szobrászat, képgrafika, intermédia – mellett helyet kapnak a tervezőgrafika legújabb irányai, színpadi látványtervek, valamint az országban egyedülállóan az MKE-n működő hazai felsőfokú restaurátorképzés munkái is. Bemutatkozik a legújabb szak, a vizuális művészet is, amelynek hallgatói interdiszciplináris szemlélettel kísérleteznek. Idén 177 hallgató szerzett diplomát, közülük több mint húsz alkotás szerepel a Best of Diploma válogatásban.

A tárlatot a nyár folyamán különféle társművészeti kísérőprogramok egészítik ki, amelyekről további részletek hamarosan az MKE és a HAB hivatalos honlapján és közösségi oldalain várhatók.

Uszkay Teklával, a kiállítás kurátorával Kalmár András beszélgetett.

A kiállítás megtekinthető: 2024. július 10 – szeptember 07-ig.

Helyszín: HAB (1062 Budapest, Andrássy út 112.)

Július 16-án, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen nyílik meg  Barcsay Jenő életmű-kiállítása.

Barcsay életműve szorosan összefonódik Képzővel, ezért a művész születésének 125. évfordulóját az Egyetem nagyszabású programsorozattal ünnepli, amelynek legfontosabb eleme a július 16-án nyíló különleges tárlat, amely a művész festményeiből és anatómiai rajzaiból válogat. A kiállítás célja nem a teljes életmű, hanem a főbb alkotói korszakok, témák, motívumok bemutatása, a műfaji sokoldalúság kiemelése. Külön hangsúlyt kapnak a mester kevéssé ismert kései, absztrakt, ún. „fekete korszakának” művei, valamint a máig alapműnek számító Művészeti anatómia (1953) című kötetének eredeti rajzai, amelyért a művész Kossuth-díjat kapott.

A kiállítás egyik fénypontja az az 1964-ben készült, több mint 21 négyzetméteres szénrajz, amely csak nemrég került az intézmény tulajdonába. A hat évtizedig lappangó, restaurált művet a nagyközönség először itt láthatja. A 300 x 730 cm-es, hét nőalakot ábrázoló, kartonra szénnel készített mű a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen máig látható mozaik 1:1-es terve. A mű a Barcsay 125 jubileumi év egyik kiemelkedő felfedezése, az alkotás a mozaikot kivitelező Csákvári Nagy Lajos és felesége, Csókos Varga Györgyi hagyatékából került elő.

Erős Istvánnal, az egyetem rektorával Kalmár András beszélgetett.

Nemes Zsófi és a PR Evolution Dance Company július 18-án egy dramatizált kalandra invitál.

Egy bonyodalmakkal teli kalandos utazásra indulnak szereplőink, ahol nem kerüli el őket a sok félreértés és komikus helyzet, hiszen mindenki másnak hiszi a másikat, mint aki az valójában. Az utazás összezárja a szereplőket egy térbe, ami a kapcsolatok tovább bonyolódását fokozza. A szálakat ki kell bogozni, de hogyan? Szerencsére van egy magánnyomozónk, akinek az a küldetése, hogy felkutasson valakit, aki egy hatalmas vagyont örökölt. De vajon megtalálja-e a keresett személyt? 
Szereplőink a 20-30-as évek stilizált, esszenciális karaktereit jelenítik meg, míg a jelmezek és a díszlet mindezt a mai korba ülteti át, ezzel egy érdekes frissességet és békebeli hangulatot emel át a 21. század világába.

Az előadás a 20. század elejének zenéivel, élő zenekari kísérettel, nosztalgikusan idézi meg az elmúlt évszázad gondtalan, jó érzését. Vidámságot és könnyed szórakozást ad a nézőknek, és feleleveníti, újra élővé teszi a már-már feledésbe merülő értékeket, a múlt század könnyed, szórakoztató hangjaival.

A darab rendező-koreográfusával, Nemes Zsófival Kalmár András beszélgetett.

Az operett 21. században is népszerű műfaj maradt, kárpátokon innen és túl, ezt az a hatalmas érdeklődés is bizonyítja, amely a kolozsvári operett-ünnep iránt immár hetedik éve megmutatkozik. Közép-Kelet Európa egyik leghíresebb barokk épületegyüttesének, a Bánffy Palotának udvarán a műfaj álló- és feltörekvő csillagai szólaltatják meg évről évre a legnagyobb magyar szerzők – Lehár, Huszka és Kálmán Imre – világhírű slágereit. Azonban nem csak örökzöldeket hallhatunk egy virtuóz kamarazenekar és a balettkar kíséretével, de a fellépő művészek egy-egy meglepetéssel is készülnek a július 6-án megrendezésre kerülő rangos eseményre.  

Az est két közreműködőjével, Biró Annával és Bojtos Lucával, a KvintEsszencia Mesteriskola diplomás hallgatóival Kalmár András beszélgetett.

A betlehemi gyerekgyilkosok eredtek Jesua nyomába.

Az evangéliumokban utalást sem találunk arra, mit csinált Jézus (Jesua) tizenhárom és harminc éves kora között. Nógrádi Gábor könyve a kamasz megváltó és a vele élők elképzelt életének néhány napját meséli el. A közelmúltban a 78. életévét betöltött, több mint félszáz kötetet jegyző szerző elnyerte a HUBBY diákzsűrijének díját az Akit keresnek: Jesua c. ifjúsági regényéért. 

Nógrádi Gáborral Kalmár András beszélgetett.

Milyen titkokat rejthet egy olyan lemez, amelyen a seaboard dominál?

Csembalót, Fender basszusgitárt, elektromos gitárokat nagybőgőt és billyentyűket is hallani vélünk a Mozes & Kaltenecker duó legújabb, Sub Rosa c. lemezén, ám valójában egyik hangszer sem szerepel az albumon: valamennyi hangszínt a seaboard nevű hangszer egyik legkifinomultabb szakértőjévé avanzsált Kaltenecker Zsolt hozza létre. A duó ezúttal maga mögött hagyta szokásos hangszereiket (kivéve három dalt, amelyekben Mózes Tamara akusztikus zongorán játszik), és a zenei anyag teljes egészét valós időben rögzítette, utólag hozzáadott sávok nélkül. A dalok stílusa ugyanannyira merít az indie rockból és alternatív popból, mint a kortárs zenéből és a jazzből, az intenzív költészet és a könnyed optimizmussal egyensúlyt tartó sötét líra pedig helyenként egy már-már underground, túlvilági operát idéz.  

Mózes Tamarával és Kaltenecker Zsolttal Kalmár András beszélgetett.

Még el sem kezdődött a nyár, máris itt a napforduló.

Június 21-én, szombaton lesz a leghosszabb a nappal és a legrövidebb az éj, ekkor ünnepelték régen Szent Ivánt, manapság azonban a Múzeumok éjszakája vette át a népszokás helyét. Idén érdemes Martonvásárra fókuszálnunk, ha különleges, megismételhetetlen élményeket keresünk, ugyanis az impozáns Brunszvik-kastélyban található Beethoven múzeum és a lenyűgöző park számos meglepetést tartogat. Ráadásul épp 250 éve annak, hogy megszületett a kastély egykori lakója, Brunszvik Teréz, aki nemcsak Beethovennel ápolt közeli kapcsolatot, de az első hazai óvoda alapítója is volt, és számos világnézeti kérdésben megelőzte a korát. 

A programokról Filinger Zsófia, a Beethoven Múzeum munkatársa mesélt Kalmár Andrásnak. 

Idén is várják a tájra, a művészetekre, és az önmagára is reflektálni képes közönséget.

A jubileumi, 10. Salföldi Dalföld a vissza-, és előretekintésről szól: az új arcok mellett nagyrészt olyan művészek lépnek fel, akik az elmúlt évtizedben visszajáró vendégek voltak a Dalföldön.

Koncertet ad Sebestyén Márta, Dresch Mihály új formációval mutatkozik be, de a Szászcsávási Zenekar és Lakatos Mónika is ott lesz a fellépők között.

Rosonczy-Kovács Mihály művészeti vezetővel Kalmár András beszélgetett.

Részletes programok itt.