Szegény Dzsoni és a társulat Nagyváradról érkezik, augusztus 8-án és 9-én láthatjuk a Teátrum színpadán Novák Péter rendezésében. 

Egy kamasz kislány arra kéri apukáját, írjon neki egy mesét. És miután ez az apuka Lázár Ervin, és jó szülő akar lenni, belead apait-anyait, hogy megelevendjen a közösen megálmodott történet, Östör király lányáról, Árnikáról, az Ezerarcú boszorkáró, Rézbányai Győzőről, és a többiekről, így aztán számos kalandba keverednek.

A Nagyváradi Szigligeti Színház, a Nagyvárad Táncegyüttes és a Szentendrei Teátrum közös produkciójának zenéjét Szirtes Edina Mókus szerezte, a dalszövegeket Závada Péter jegyzi, játsszák: Scurtu Dávid, Szigyártó Johanna, Szabó Eduárd, Trabalka Cecília. Táncosok:  Fodor Virág, Forgács-Pop Jácint, Imre Béla, Ördögh Géza, Papp Zsuzsanna, Rácz Imre-Adrián, Rácz Lajos-Levente, Tekse Patrik, Tábori Sára, koreográfus: Rencz Norbert, dramaturg: Sediánszky Nóra, Díszlet- és jelmeztervező: Florina Bellinda Vasilatos.

A rendező-koreográfussal, Novák Péterrel Kalmár András beszélgetett. 

Lehet, hogy nem is a világhírű író fekszik a hatszögletű, kristályt formázó sírkő alatt?

Ezt a kérdést járja körül Szántó T. Gábor legújabb regénye, a Kafka sírja.

A regény főhőse egy író, akinek legújabb regénye arról szól, hogy Franz Kafkát valójában nem temették el 1924-ben. A főhős Prágába utazik könyve bemutatójára, a nemzetbiztonsági szolgálat azonban figyelmezteti, hogy műve felborzolhatja a kedélyeket. Viták robbannak ki a könyvről, amiben szerepet játszik a regényből filmet készíteni szándékozó producer és a világhírű rendező, aki utolsó esélyének érzi az adaptációt. Míg a városban ragadó íróval dolgoznak a forgatókönyvön, annak magánélete is felfordul, ráadásul fenyegető névtelen leveleket kap, hogy takarodjon Prágából. Miközben a temetőben zajló tüntetések hatására elrendelik Franz Kafka maradványainak kihantolását...

Szántó T. Gáborral Kalmár András beszélgetett.

Július 29. és augusztus 2. között várja a visszatérő és új vendégeket a baranyai dombok között megbúvó boldogság sziget, az Ördögkatlan Fesztivál.

Tizennyolc éves az Ördögkatlan, ennek örömére idén is lesz kortárs opera és kortárs irodalom, alternatív rockzene és színház ezerrel, képzőművészet és film, népi kultúra és katlanfutás,  ráadásul idén megszületik az Elfogadás Tere is: sérült és nem sérült embertársaink találkozhatnak itt egymást elfogadó szeretetben. Lesznek új értékeket teremtő megemlékezések a régi barátokra, a 90 éve született Törőcsik Marira, és az első Katlant megnyitó Cseh Tamásra, valamint a gyönyörű, immár távoli csillagokra: Tompos Kátyára, Julie-re, Lénárt Katára, helyiek és látogatók személyes ismerőseire… Közben szép csendben visszatér egy régi-új helyszín: Kisharsány.

Bérczes Lászlóval Kalmár András beszélgetett.

25 éve jelent meg hazánk egyetlen operett-tangó-pop-hop-kacatpop-szobadiszkó zenekarának, az Amorf Ördögöknek bemutatkozó nagylemeze, a Betyár a Holdon. Azóta a zenekar átstrukturálta magát, és lett a Péterfy Bori and the Love Band, de az Ördögök legendás számaira is bulizhatunk még egyet a Bánya Kertben augusztus 2-án, hogy aztán újra üdvözölhessük Borit az augusztus 17-i Love Band koncerten. A részletekről az énekesnő mesélt Kalmár Andrásnak.

Július 24 és 27 között városünnepet rendeznek a 250 éve született Brunszvik Teréz tiszteletére Martonvásáron.
A legendás asszony nem csak az első hazai kisdedóvó megalapítása, vagy a Beethovenhez fűződő viszonya miatt érdemelte ki az utókor elismerését, de a kor hölgyeire még nem jellemző reformer gondolkodása, felvilágosultsága, és nem utolsó sorban a korszak fiatal lányaira ható erős szellemisége is példaértékű az utókor számára. 

A martonvásári Városünnepről, Brunszvik Teréz jelentőségéről, valamint a kastélyban és a város egyéb pontjain zajló izgalmas eseményekről dr. Bocsi Andrea, a Martonkult kulturális- és jogi igazgatója mesélt Kalmár Andrásnak.

Július 18-án debütál a Vidám kísértet Kapolcson.

Az Art-Színtér premierje a Művészetek Völgyében igazi sikerdarab: Noël Coward bohózata számtalan feldolgozást megért, sőt filmen is láthattuk. Peller Károly rendezésében (és főszereplésével) most Szendy Szilvi, Kékkovács Mara, Náray Erika, Ullmann Zsuzsa és Péter Richárd mutatja meg, hogyan tér vissza egy előző feleség a túlvilágról, és milyen bonyodalmak fakadnak ebből.

Peller Károllyal Kalmár András beszélgetett. 

Az Andrássy úton ad koncertet az egyre bevállalósabb zenekar.

Augusztus utolsó hétvégéjén valami igazán különleges történik Budapest szívében: Az Eötvös10 és Terézváros Önkormányzata ötödször rendezi meg a TE!Fesztet az Andrássy úton. A zenei színpad egyik várva-várt fellépője a Kelemen Kabátban, akik most egy sokkal bevállalósabb, odamondogatósabb szövegvilággal jelentkeznek, mint ahogy azt korábban megszokhattuk a fergeteges koncertjeiről elhíresült zenekartól. A részletekről Horváth Boldi mesélt kalmár Andrásnak.
 

Hamarosan indul a az ország legnagyobb összművészeti fesztiválja. 

34. alkalommal várja július 18. és 27. között a Balaton-felvidék legszebb tájain a minőségi kultúrára nyitott közönséget a Művészetek Völgye. Kapolcson és környékén tényleg mindenki megtalálja az ízlésének és érdeklődésének legmegfelelőbb eseményt a fesztivál ideje alatt, sőt, jellemzően ilyenkor fedezik fel kicsik és nagyok, idősek és öregek az eddig számukra nem ismert művészeket és műveket. Idén egy nemzetközi sztárcsapat is erősíti a felhozatalt: a Franz Ferdinand lesz a Völgy első igazi, nemzetközi sztárja.

A minden korosztályra kiterjedő programkavalkádról és a kulisszatitkokról a fesztivál igazgatója, Oszkó-Jakab Natália mesélt Kalmár Andrásnak.

Németh Gábor életműsorozatának első kötete számos különleges jegyzetet tartalmaz. 

Az író talán legismertebb regénye, a Zsidó vagy? negyedik kiadásában a jegyzeteket rókanyomok jelzik, mint ahogy a borítón is egy bolygó hollandiként az elemekkel küzdő róka látható, amely az író elmondása szerint a Kaligramnál megjelenő többi kötet címlapján is kísérteni fog.

Az életműsorozatban korábban megjelent, könyvben eddig nem közölt, és új szövegek is helyet kapnak, melyeket a szerző kommentárjai egészítenek ki és helyeznek új megvilágításba.

Németh Gáborral Kalmár András beszélgetett.

Július 24-én a legendás Kat and the Devil lép fel az Opus Jazz Clubban.

A zenekar műfajokon túli kvintettjét improvizációban is megmerítkezett klasszikus és jazz-zenészek alkotják, akik beszélt és énekelt szövegeken keresztül fedezik fel a legkülönfélébb témákat. A színház felé hajló előadásaikra jellemző a komikum, a dallamosság és az idiómák egyesítése, emellett lépten-nyomon meglepetéseket tartogatnak a közönség és saját maguk számára egyaránt. A koncert címe ezúttal Bad advise.

Az együttes korábbi produkciói kiterjedtek a boszorkányok, Basó, Ernest Hemingway, James Joyce, a pszichedelikus szerek, a halottakkal való kommunikáció, az építészet, a szatíra és a bűncselekmények világára. Nevüket első projektjük után választották, amely Joyce The Cat and the Devil című novellájára épült. Ezúttal a rossz tanácsok felé fordítják figyelmüket, az internetes life hackek, a gyors megoldások és a félrevezető útmutatók tömkelegére támaszkodva. Szöveget és zenei anyagot merítenek majd Krasznahorkai László, Jenny Offill, Kiss Noémi, Rumaan Alam, László Noémi, Dave Eggers és végül, de nem utolsósorban Karlheinz Stockhausen munkásságából, aki a klasszikus zenében a művészi kockázatvállalás és a megkérdőjelezhető filozófiák szimbolikus alakjává vált. Olyan koncertre számíthatunk, ahol a rossz tanácsok még sohasem hangzottak ilyen jól.

A zenekar egyik alapítójával, Márkos Alberttel Kalmár András beszélgetett.