A Somnakaj nemcsak a roma közösség történetéről szól, hanem egyetemes emberi kérdéseket vet fel az elfogadásról, az előítéletekről, és a kultúrák közötti hídépítés fontosságáról. A főszereplő, Somnakaj (cigányul: „aranylány”), egy fiatal roma lány, aki az élet útkeresése közben próbálja megtalálni a helyét a világban. A történetet Müller Péter Sziámi álmodta meg, a zeneszerzők között ott van a 2022-ben elhunyt legenda, Szakcsi Lakatos Béla, de Szirtes Edina Mókus, Kovács Antal és Marco Markovic is jegyzi a művet. A Somnakaj a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében debütált 2014 áprilisban a MÜPA-ban, aztán országos turné, majd egy Nemzeti Színházbeli fellépéssorozat következett. Az előadás most hosszabb szünet után végre újra látható, január 31-én, az UP Renedezvénytérben.

Az előadás producerével, Stromajer Andreával Kalmár András beszélgetett.

A világon egyedülálló folklórkincs legszebb gyöngyszemeit hozza felszínre január 22-én a Nemzeti Táncszínházban a Nagyvárad Táncegyüttes előadása. 

A Sánta Gergő rendezésében színre kerülő Népek tengere című előadás létrehozásában olyan elismert alkotókkal dolgoznak majd együtt a nagyváradi művészek, mint Nyitrai Tamás a Magyar Állami Népi Együttes prímása, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem adjunktusa, Appelshoffer János, Harangozó Gyula-díjas táncművész, a Magyar Táncművészeti Egyetem művésztanára, Rémi Tünde Harangozó Gyula-díjas szólótáncos, Sánta-Biró Anna, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tánckari tagja, illetve Fundák Kristóf és Fundák-Kaszai Lili táncművész-koreográfusok, a Fölszállott a Páva című tehetségkutató nyertes előadói.

Az előadás kulisszatitkairól Sánta Gergő mesélt Kalmár Andrásnak.

A Protean Quartet a többszólamúság és a minimalizmus nagymestereit idézi meg január 20-án a BMC-ben.

A különféle nemzetiségű fiatalok vonósnégyesének műsora Hildegard von Bingen látomásos énekeitől Johann Sebastian Bach sűrű szövésű darabjain és Arvo Pärt meditatív alkotásain át Steve Reich hipnotikus ritmusaiig ível. A kompozíciókhoz gondosan megtervezett fényjáték társul, amely már-már spirituális tudatállapotba ragad magával.

A MERITA nevű hároméves projekttel, 12 ország együttműködésében új, izgalmas fejezet kezdődött az európai kamarazene világában. A program során 38 vonósnégyes mutatkozik be különleges koncerthelyszíneken a résztvevő országokban. A következő hazai koncert szintén a BMC-ben valósul meg, április 7-én a csak hölgyekből álló Cuarteto Matrice mutatkozik be, hasonlóan izgalmas programmal, mint a Protean.

A MERITA magyarországi partnere a Cadenza Művészeti Ügynökség, melynek alapítója, Pista Eszter mesélt a koncertek részleteiről Kalmár Andrásnak.

Sztojanov Georgi fantasztikus zeneszínházával kezdődik január 11-én, a Zeneakadémián az Újzenei Fesztivál.

Az avantgard zenei gyökerű rendezvénysorozat idén is izgalmas programokkal készült: nemzetközi és hazai művészek előadásai, interaktív foglalkozások, társművészeti kísérletezések és kiállítások sokasága kelti életre a fesztivál „Polychrome” kiadását – az elnevezés az eltérő művészi világok színgazdagságára utal.

A részletekről az egyik alapító és kurátor, Gryllus Samu mesélt Kalmár Andrásnak.

Vavrinecz András a Nemzeti Filharmonikusok egyik legfiatalabb elsőhegedűse, ugyanakkor néptáncos, ami nem csoda, hisz édesapja a folkmozgalom egyik legendás alakja.
A művésszel Kalmár András beszélgetett.

Murányi Márta az egyik legsokoldalúbb szoprán, nemcsak a Nemzeti Énekkarban, de két belgiumi kórusban, és a Hanem zenekarban is énekel.

A beszélgetés során az énekesnő a szólista lét és a karéneklés közötti ellentmondásokról is mesélt, valamint elárulta, hogy a kamaraműfaj áll legközelebb a szívéhez, legyen szó akár kortárs, akár régizenei produkciókról. Bevezetett minket a világhírű Vox Luminis együttesnél végzett munkájának kulisszatitkaiba, és a Collegium Vocale Gent produkcióiba is betekintést nyújtott.

Természetesen szó esett a Hanem zenekarról is, amelynek egyik dalát elő is adta, a beszélgetőtárs Kalmár András volt.

Buzás Aida 35 éve segíti a Nemzeti Filharmonikusok munkáját, mégis alig várja, hogy megszólaljon a Turandot, május 15-én, a zenekar előadásában.

A programmenedzser maga is operaénekesként kezdte a karrierjét, de énekművészi pályafutása után a koncertszervezésben találta meg a hivatását, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar ma már nem lehetne meg a szakértelme nélkül. A 2021-ben a Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári tagozatának kitüntetésében részesült szakember az élményekről és a kihívásokról mesélt Kalmár Andrásnak.

Vavrinecz András a Nemzeti Filharmonikusok egyik legfiatalabb elsőhegedűse, ugyanakkor néptáncos, ami nem csoda, hisz édesapja a folkmozgalom egyik legendás alakja.
A művésszel Kalmár András beszélgetett.

Somos Csabával, a Nemzeti Énekkar karnagyával az év első felének bemutatóiról és az énekkar-irodalom legizgalmasabb kihívásairól beszélgettünk.

Kórustagként is jól működhet egy szólista? Milyen hatással van a kortárs zene a klasszikusokra? Hogyan érvényesül jobban egy kórus, zenekarral, vagy anélkül? Helyettesíthetők-e a gyerekszólamok? Ezekről, és hasonló kérdésekről mesélt Somos Csaba, a Nemzeti Énekkar vezetője Kalmár Andrásnak.

Aubéli Ottó egykori Európa- és világbajnok birkózó már 16 éve a Nemzeti Filharmonikusok munkatársa, a koncertek megvalósításának nélkülözhetetlen szakembere. 

A sportolót egy művészbarátja csábította el az első komolyzenei koncertjére, aztán annyira magával ragadta a műfaj, hogy amikor műszaki munkatársat kerestek a Filharmonikusok, Ottó csatlakozott a MÜPA rezidens zenekarához. A turnék során megtapasztalt kalandokról, a kihívásokról, a koncerttermek adottságairól és Majkáról is szó esett az interjúban, a beszélgetőtárs Kalmár András volt.