A zen művészetek esetén, mint amilyen a kalligráfia, a Sakuhacsi-furulyajáték vagy a harcművészet, mellékes az eredmény, a megszülető műalkotás, csakis az számít, ami a tevékenység során a cselekvő tudatával történik. Ez némiképpen hasonlít arra, amit az euroatlanti kultúrkör flow-élményként ismer, azonban a zen jóval több ennél. A Buddha Ludens – cselekvő esztétika című kötet művészeknek, de nem csak művészeknek szól. dr. Kenéz László, a Tan Kapuja Buddhista Főiskola docense a Zen Go mentén meséli el nekünk, laikusoknak, hogyan segíthet a játékos Buddha a mindennapi és a különleges pillanatok megélésében.

dr. Kenéz Lászlóval Kalmár András beszélgetett.  

Független Művészeti Díj Bizottság jött létre 12 Kossuth-díjas művész részvételével, céljuk, hogy befolyással legyenek az állami díjak odaítélésére.

A Magyar Színházi Társaság sokszor felemelte a szavát az állami díjak odaítélésének évtizedes rossz gyakorlata miatt: a döntéshozók ugyanis nem veszik figyelembe a legrégebbi és legszélesebb körű magyarországi előadóművészeti érdekvédelmi ernyőszervezet felterjesztéseit. Ezért a Magyar Színházi Társaság a közelmúltban létrehozta a független Művészeti Díj Bizottságot: 12 Kossuth-díjas művészt, alkotót kértek fel, hogy véleményükkel segítsék ezt a jelölési folyamatot. A bizottság tagjai: Bánsági Ildikó színművész, Cserhalmi György színművész, Csikos Sándor színművész, Hegedűs D. Géza színművész, Kolonits Klára operaénekes, Kovács János karmester, Máté Gábor színművész, rendező, Molnár Piroska színművész, Nagy-Kálózy Eszter színművész, Szakács Györgyi jelmeztervező, Valló Péter rendező, Volf Katalin balettművész.

Vajon számít-e az ő véleményük, vajon ott lesznek-e az ő jelöltjeik is a március 15 alkalmából rendezett díjkiosztókon? A kérdésre Bodor Johannával, a Magyar Színházi Társaság elnökével kerestük a válszt. A beszélgetőtárs Kalmár András volt. 

Borsi Flóra világhírű magyar fotós, itthon mégsem ismerik eléggé, hiába dolgozott a Vogue-nak, hiába nyílt meg az ő képével a Photoshop és hiába uralja az utóbbi szoftvert 20 éves kora óta. Lenyűgöző munkái önportrék, bár mindig is a tervei között szerepelt, hogy kimozdul ebből a „biztonságos zónából” a mai napig ő játssza el történeteinek hősét. Tizennégy éve forgattam vele ezt a díjnyertes kisfilmet, most kíváncsi voltam, mi történt vele azóta. – Kalmár András

Szemző Tibor zeneszerző, médiaművész a Vaskapuban elsüllyedt sziget szerelmeseiről készített barátaival mozikoncertet.

Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál a magyar kulturális élet legprogresszívebb rendezvénysorozata. Ennek keretében február 8-án a BMC-ben mutatja be a Szemző Aquatic Quartett a Kafka novellára épülő Tunnel és a Szemző és Alexandr Krestovský által forgatott anyagokra és interjúkra épülő Egy igaz szerelem története Ada Kaleh szigetén a cigerattagyárban a lassú elárasztás idején c. műveket.    

A koncert élő lapszámbemutató is egyben, mivel az Új Forrás folyóirat 2026 februári számát Szemző munkásságának szenteli. 

A Vigadóban február 14-ig látható a nemzetközi mércével is páratlan felhozatal.

Idén 23. alkalommal kerül megrendezésre a hazai tervezőgrafika legnagyobb ünnepe és seregszemléje. Az Arany Rajzszög pályázat és kiállítás, amely most másodszor mutatkozik be a Pesti Vigadó épületében, a tervezőgrafika területén alkotó művészek számára biztosít bemutatkozási lehetőséget minden évben. Elsősorban konkrét megbízásokra, pályázatokra készült munkákat mutatnak be – ez egyrészt kihívás a szakma számára, a közönséghez pedig így hozzák közelebb a mindennapi élethez erősen kötődő műfaj legjobbjait.

Az esemény megnyitóján, 2026. január 19-én, 18 órakor adták át különböző kategóriákban az Arany Rajzszög díjat, amely fontos és a szakma által elismert kitüntetés.

A kiállítás nem csak a kortárs alkotókat mutatja be, de a nagy elődökről is megemlékezik: tavaly Bányai István (1949-2022) idén pedig Káldor László (1905-1963) munkái is helyet kaptak a Vigadó impozáns kiállítótermében. Az életműdíjat pedig nem más, mint a művész lánya, Káldor Kata vehette át, akinek munkái az édesapja grafikáival szemben kaptak helyet.

 Az Arany Rajzszög egyik alapítójával, Simon Attilával Kalmár András beszélgetett.

Két barát, Szakonyi Károly és Korniss Péter emlékezik a felejthetetlen Tatára egy új kötetben.

Novák Ferenc „Tata” (1931–2024) Kossuth-díjas koreográfus, rendező, etnográfus, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, nemzetközi rangú alkotó életműve előtt tiszteleg az MMA kiadó gondozásában megjelent csodálatos kötet, ha úgy tetszik emlékalbum. Tata iskolateremtő pályájának meghatározó állomásai villannak fel Szakonyi Károly személyes hangvételű visszaemlékezései és Korniss Péter szuggesztív fotói által.

Egy olyan küzdő szellemű, fáradhatatlan, az új kezdeményezésekre mindig bátor művész alakja rajzolódik ki előttünk, akit a Bihari Táncegyüttes alapítójaként, a táncházmozgalom egyik elindítójaként, a Honvéd Együttes és az amszterdami Nemzetközi Folklór Táncszínház koreográfusaként, a magyar színházi tánc megújítójaként a legnagyobbak közt kell számontartanunk. Számos örökértékű alkotásával, közösség- és nemzetformáló tevékenységével, nemzedékeket nevelő pedagógusi szolgálatával kikerülhetetlen életművet hagyott hátra. 

Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfussal, a Nemzet Művészével Kalmár András beszélgetett. 

A 13 évig nagy sikerrel futott előadás február 20-tól új szereplőkkel és zenével, valamint megújult vizualitással látható a Bábszínház nagyszínpadán.

„Sok izgalmas dolgot csináltunk eddig is, de ezt a mostani ötletünket érzem mind közül a legpunkabbnak” – ezzel a felütéssel köszöntötte a szereplőket és alkotókat a január 5-i olvasópróbán Ellinger Edina, a Budapest Bábszínház igazgatója. – „Nem véletlenül használom ezt a szót, mert tudomásom szerint nem sokan próbálkoztak még Magyarországon azzal, amire most készülünk. Nem egyszerűen csak új szereposztásról  van szó, hanem teljesen újra gondoljuk az előadást. Borzasztóan izgat, hogy mit fogunk kezdeni ezzel a lehetősséggel. Az már most látszik, hogy a szakma és a közönség is kíváncsi erre a kérdésre, a februárra meghirdetett előadásokra már minden jegy elkelt.”

Janne Teller világhírű és botrányokat kavart ifjúsági regénye igazi provokatív mű, amely a legmélyebb, legfájóbb kérdéseket teszi fel, miközben beszélgetésre, vitára sarkall, és arra buzdít, hogy magunk találjunk válaszokat. "Semminek sincs értelme, ezt régóta tudom. Ezért semmit sem érdemes csinálni. Erre most jöttem rá” - mondja a nyolcadikos Pierre Anthon, majd kisétál az osztályteremből, felül egy szilvafára, hogy onnan kiáltsa világgá az élet hiábavalóságát. Osztálytársai elhatározzák, hogy bebizonyítják neki az ellenkezőjét, ezért tárgyakat kezdenek gyűjteni, "fontos dolgokat", amelyekért érdemes élni. Egy bicikli, amelyre évekig spórolt a tulajdonosa, egy napló, egy lány hosszú haja... A játéknak induló bizonyítás azonban hamarosan kontrollálhatatlanná válik.

Az előadást – csak úgy, mint az eredeti produkciót – Hoffer Károly rendezi.

Az alkotók cserihannát és Bongort kérték fel, hogy írjanak új zenei anyagot a produkcióhoz, emellett a Hoffer Károly által megálmodott jelmezek, a Zöldy Z Gergely által tervezett díszlet és Varga Vince animációi is igazodni fognak a 2020-as évekhez.

A rendező Gimesi Dórával, a bábszínházi adaptáció írójával és az előadás dramaturgjával a szövegkönyv ősváltozatához nyúlt vissza, amelyet az új szereplők improvizációival frissítenek fel. Az előadásban a színház legfiatalabb generációja lép színpadra. Csarkó Bettina, Podlovics Laura, Barna Zsombor, L. Nagy Attila, Bartha Bendegúz és Csernák Norbert mellé Barabás Bíborka, ötödéves egyetemi hallgató és Berta Csongor (Bongor) bábszínész csatlakozik vendégművészként. Mathilde Eskildsen tanárnőt Ellinger Edina alakítja majd, amely szerep egyben szimbolikus is, hiszen a színésznő valamennyi fiatalt tanította a Színház- és Filmművészeti Egyetemen.

Hoffer Károly rendezővel Kalmár András beszélgetett.

Február 19-én tölti be a 100-at a világhírű magyar zeneszerző, ebből az alkalomból bemutatják második operáját is.

Kurtág György igazi nemzeti kincs: pályafutása során szinte minden, a műfajban odaítélhető nemzetközi és hazai díjjal kitüntették. Elsősorban kamaradarabjainak köszönhetően vált híressé, ugyanakkor a zenetörténetben egyedülálló módon 92 évesen írta meg első operáját, 99 évesen pedig a másodikat. A Beckett-mű alapján készült Fin de partie a milánói Scala felkérésére készült, és ott mutatták be 2018-ban; a Die Stechardin című, szintén egyfelvonásos opera világpremierje pedig február 20-án lesz a MÜPA-ban. A darab Georg Christoph Lichtenberg 18. századi német polihisztor fiatalon meghalt szerelmének monológja, amelyet Kurtág 2019-ben elhunyt felesége és alkotótársa, Márta emlékének szentelt.. „Abban nem tudok hinni, hogy a Mártát én valaha is láthatom. Ezzel szemben, amíg ezt az operát írom, addig ezt kell higgyem” – nyilatkozta a készülő mű kapcsán a zeneszerző. Az opera a hetvenes éveiben járó német szoprán, Maria Husmann számára készült, aki már korábban is megszólaltatott Kurtág-műveket. 

Világszerte koncertekkel tisztelegnek Kurtág György előtt, Amszterdamtól Tokióig, Moszkvától Londonig, New Yorktól Madridig; de nem marad ki Luzern, Oslo, Genf, Bukarest és Bécs sem. Természetesen szinte az összes jelentős hazai koncertteremben is találkozhatunk a születésnaphoz kapcsolódó rendezvényekkel február 15. és 28. között, a zeneszerző tiszteletére rendezett fesztivál keretében, ahol Nagy Dénes Kurtág töredékek c. filmjét is bemutatják.

Kurtág György életéről és művészetéről Fazekas Gergely zenetörténész mesélt, a beszélgetőtárs Kalmár András volt.

A Fesztivál részletes programja itt érhető el.

Sőt, a Varjúkirály is újra látható a Dantéban

Budapest ikonikus, színházi profilú, ugyanakkor összművészeti kulturális menedéke a Dante, amely a Margit-negyedben, a budai hídfő melletti Török utcában nyitott meg közel másfél évvel ezelőtt. Koncertekkel, megújuló kiállításokkal és olyan előadásokkal jelentkeznek rendszeresen, mint az Óceánjáró, a Varjúkirály, vagy a Színészet Képes Nagykönyve. Jászberényi Gáborral, a hely egyik alapítójával Kalmár András beszélgetett. 

Borbély László zongoraművész két, a Hunnia Records and Film Production gondozásában megjelent albuma is Év albuma 2025 díjat nyert a digitális hangrögzítés csúcsát jelentő DSD (Direct Stream Digital) formátumra specializálódott Native DSD platformon, a szakmai zsűri döntése és a közönség szavazatai alapján. – írta mega Fidelio.

A zongoraművész Secrets – Chopin's mature piano works című albuma hangszeres szóló kategóriában lett első, míg Ábrahám Márta hegedűművésszel közös lemeze Bartók Béla hegedű-zongora szonátáival a klasszikus szonáták és duók kategóriában nyert.

Kettejük lemeze pedig nemcsak legjobbként végzett, hanem a legtöbb közönségszavazatot is magáénak tudhatja mind a tizennyolc kategória legnépszerűbbjeként.

A megmérettetésen egyéb magyar győzelem is született. Világzene kategóriában a Veni (Szász Veronika) és Cseh Péter alkotta páros Why the Wings? című lemeze (szintén a Hunnia Records kiadványa) vitte el a pálmát. Bretz Gábor operaénekesnek pedig egy, a holland Pentatone kiadónál megjelent felvétele (Bartók: A kékszakállú herceg vára) ért el győzelmet kategóriájában. A magyar származású zongoraművész, Suzana Bartal Grieg & Saint-Saëns: Piano Concertos című albuma a legjobb versenymű kategóriájában nyert.

Borbély Lászlóval Kalmár András beszélgetett.