Keresés Jelentkezés Digitális innovációnk Mi a podcast.hu?

StúDió Veszprém

StúDió Veszprém

Vissza

StúDió Veszprém

StúDió Veszprém

Társadalom és kultúra

"Megkerülhetetlen emberek és történetek!" A podcast alapító-szerkesztői Dióssy László és Wéber László. A StúDió Veszprém podcast könyvekről és a könyvek mögötti történetekről, kultúráról, gazdaságról, közéletről szóló beszélgetésekkel, érdekes emberekkel való találkozásokkal jelentkezik hétről-hétre. Az első epizódokban a 77 történet dióhéjban című, 2020-ban megjelent könyv kerül terítékre. Az elhangzó sztorik Dióssy László közéleti pályafutása érdekes, szórakoztató, vidám, esetenként elgondolkodtató – a szélesebb közvélemény előtt nem ismert – eseményeit elevenítik fel. A közelmúltat bemutató 77 történedetet azok az új sztorik követik, amelyek napjainkban játszódnak Veszprémben és Veszprém környékén. Azokkal beszélgetünk, akik napjainkban vagy várhatóan a közeljövőben hagynak jelentős nyomot, hatnak közösségünk életére.

Epizódok

141-150 megjelenítése a(z) 224 elemből.
85. epizód: 100 szóban Veszprém Legyen 100 jó szavad Veszprémről és a halhatatlanság mellé pénzdíj is jár! Elindult a történetíró pályázat, ami ugyan Veszprémről szól, de nem csak veszprémiek vehetnek részt benne. A StúDió Veszprém Podcast a chilei Plagio Fundación-nal együttműködésben hozta el Európa 2023-as Kulturális Fővárosába a formátumot. Nyáry Krisztián és Géczi János mellett vállalta a zsűrizést dr. Praznovszky Mihály (a Petőfi Irodalmi Múzeum korábbi igazgatója), aki 100 szóban foglalta össze a pályaművekkel szembeni elvárásait. Porkoláb Eszter és Rábai Balázs két ismerős veszprémi arc, akik nagykövetként segítik a projekt sikerét és el is mondják, miért vállalkoztak erre a feladatra. Epizódunkat a 2022. március 23-ai sajtótájékoztatón rögzítettük a Balaton Tv közreműködésével.
Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
84. epizód: Előre megfestettem, hogy a füredi sétány ledobja láncait (Vendég: Kulcsár Teodóra és Oravetz Dániel) Állítólag a barátok még nem tudták eldönteni, hogy az amúgy skizofrén Dani egyszeri levelibékaként csupán előrejelzi a változásokat vagy inkább igazi mágus, aki lerajzol valamit, ami aztán megvalósul. Az utóbbi történt Füreden, hiszen a festőművész semmit nem tudott a későbbi tervekről, mégis évekkel korábban vászonra vitte a Tagore-sétányt láncok nélküli panorámával, pasztellben. A valósággal összecsúszó képzeletvilág gyakori kísérőtünete a betegségnek... Nem az első négyesben zajló beszélgetésünk ez, de atmoszférájában az eddigi legkülönlegesebb. A természetesség és kendőzetlen őszinteség hatja át vendégeink jelenlétét. Dóri mesél az első látásra szerelemről, Dani minőségeiről, a sziporkázó intellektusról, a rendkívül romantikus karakterről és az igazi szívemberségről. De nem hallgatja el a többször is kilátástalanul sötétbe forduló világukat, ahonnan csakis a feltétel nélküli szeretet mentette ki őket. Önmagáért beszél, hogy Dani múzsaként említi a mellette ülő Dórit. Párosuk közös aurája hatott ránk és rendkívüli szerepet játszott podcastunk szerkesztési elveinek spontán átalakításában. Történetünkben első alkalommal kértünk vendégeinktől kamerák előtt visszajelzést a beszélgetésről. Bevállalták a kockázatot, az epizód végén ez is meghallgatható. Azoknak, akik szeretnének közelebb kerülni Dórihoz és Danihoz, ajánljuk a következőket: - közösen írt regényük, a “Nem vagyok bolond, csak szkizofrén” egyedül itt rendelhető meg: www.tenkesh.hu - segítői blogju a www.mentalcafe.hu, Dani digitális művészeti galériája a www.oravetz.hu címen érhető el.
Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
83.epizód: A zéró-tolerancia elv szembe megy a borkultúra újrafelfedezésével (Vendég:Kovács Tamás) Beszélgetésünk második részében végre jól beborozunk és tabukat döntögetünk. Tamás szerint ugyanis annak számít az "iszik és vezet" kérdését már csak feltvetni is. Talán mi vagyunk az egyetlen európai ország, ahol komoly borkultúra van, de az ebéd mellé nem ihatunk meg egy pohár bort, zéró tolerancia van. Beszélgetőtársunk érti, hogy miért lett bevezetve a szigor, de ez az intézkedés megszüntette a napi borivás, ami egyébként a kulturált európai borfogyasztás alapjellemzője.  A pálinkaforradalom érintőlegesen szóba kerül, viszont mi huszáros lendülettel inkább a pezsgőkészítésre fordulunk rá. Pálinkát úgyis mindenki tud mindenből készíteni, ezért most a teljes champagne-folyamaton vezet végig minket Tamás. Megtudjuk, hogy a Szent Donát új pezsgője miért kapta az 5BAR nevet, s azt is, a degorzsálás a különbség a klasszikusokhoz képest. Ökológiai gazdálkodás, gravitációs szűrés bentonittal és papírral, narancsolajos kezelés vegyszerek helyett.  Meséli, hogy a francia kutatók már a bordói óvodások hajmintáiból is kimutatták a szőlőkben kipermetezett vegyszereket.    Nem véletlenül használnak Csopakon, Tihanyban és Szentbékkálán egyformán egészségre ártalmatlan szereket. Nem vesztünk el, csak átalakultunk, nem leszünk zárt birtok!  Továbbra is látogatható a csopaki birtokközpont, ahol mostantól újra a bor kerül a fókuszba, a jövőben a gasztronómia  a butikborászatokra jellemző mértékben egészíti ki az élményeket.A beszélgetés végén egy különleges élménycsomag-ajánlatot ismerett Tomi, ami merőben más hangulatú, mint az eddig megszokott!
Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
Most csak halkan csendülnek fel az összekoccanó borospoharak. A következő epizódunkra hagyjuk a borfókuszt, ebben a beszélgetésben inkább a Balatonról és annak átalakulásáról lesz szó. Tamás elárulta, eredendően külügyi pályára készült, a szőlész-borász életet a belgiumi felismerés hozta el számára 17 évesen, cserediákként. A birtokmag ezer négyzetméteres részén kezdte el a bakhátas szőlőtermelést és, ahogy fogalmazza, a csúszás-mászást. Alig néhány ével később a csopakival már eljutottak a 2-3 Michelin-csillagos belga éttermekbe, aztán a Furminttal az USA-ba. Belevágunk a gasztro-témába és kibogozzuk, hogy a Szent Donát Borkúria miért zárta be a messzeföldön híressé vált éttermét. Itt nyitjuk meg beszélgetésünk igazán hardcore fejezetét, a Balaton átváltozásának elemzését. Tamás tősgyökeres balatoniként éli és alakítja munkájával a tájat, felmenői ugyanezt tették generációk óta. Ha a hiteles hangot akarjuk hallani, akkor az övére mindenképpen figyeljünk! 20 éve a szlogen a "Gyere nyaralni!" volt, ma már a "Négyévszakos Balaton!" koncepció dívik. Lassan egy várossá válik a tókörnyék, urbanizálódik, a Tihany-Almádi-Veszprém térség 10 éven belül agglomerációs övezetté válik. Sokan mondják, hogy ez vészkárogás, de Tamás szerint olyan fejlesztések zajlanak, mintha ide akarnánk hívni az egész világot. Azonban, ha a táj elveszíti az érdekességét, akkor nem jön majd ide senki - mondja. A beszélgetés végén megérkezik a Széchenyi-lány csinos nászajándéka, a Tramontana. Tomi kamaszként ült először ezen a klasszikus mahagóni versenyvitorláson, ami a Dolomitokból lefutó északi szélről kapta a nevét. Azóta lelkes rajongója és támogatója a Balaton egyetlen eredeti állapotúra felújított oldtimerének. Amit egyébként a füredi hegyen hozott rendbe az a német gyökerű manufaktúra, amelyik a II. Világháború után kényszerűségből így hirdette magát: "hajó és koporsókészítés".
Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
81. epizód: Extremitás az is, hogy a cipőm sarka egy rúzs (Vendég: Vajda Alexandra divattervező) Iskolába menet kapaszkodnia kellett a kalapjába, mert Veszprém szeles város. Extrém öltözködési stílusa miatt gyakran látogatta az iskolaigazgató irodáját, de láthatóan ez sem térítette le korán kirajzolódó pályájáról. 6 éve saját kollekcióval állt elő, miután a Réz András és Lakatos Márk nevével fémjelzett akadémiát befejezte. Aztán jött az eseménydús 2020-as év, ekkor vett először ecsetet a kezébe. Úgy tűnik, a vizualitás ezen terepén is jól mozog, hiszen divatipari ügyfelei körében egyre népszerűbbek festményei és márciusban nyitja meg első önálló kiállítását Budapesten. Stílusa a fekete-fehér egyszerűségbe csempészett extravagancia. Szóba hoztuk a nagy elődöt, Coco Chanelt és híres mondatát: "Ha pocsék a ruhád azt jegyzik meg, ha tökéletes, akkor a nőt!" Klímapozitív szemléletben megbeszéltük a divatipar-által okozott környezeti kockázatokat és kitérünk az egyedi ruhák látszólagos drágaságának okaira is. Kiderítjük, hogy egy póló előállításához annyi vizet használnak, amennyit egy ember 13 év alatt iszik meg. A világmárkák, a fast fashion témája, valamint a külföldiek és a magyarok öltözködési szokásai között továbbra is meglévő különbségek szintén szóba kerültek. Alexandra egyébként úgy tapasztalja, hogy a magyar férfiak jobban figyelnek a finom részletekre, mint a nők. A mostani női divattrendről, a fényes-neonos oversize viseletről is megvan a véleménye, ahogy az esküvői vendégek öltözködésére vonatkozó, "a cikivé válás 5 lépése" megközelítésről is.
Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
80. epizód: A könyv és a kultúra, ami bent tud minket tartani az életben (Vendég: Schmidt Kiara és Kéri Márk) Ezek a mai fiatalok!" Ismerős sóhaj, már 3000 éve is így jajdultak fel az "öregek" Babilonban. Ketten most előlépnek és olyanokat mondanak, amitől leesik az állunk. Az hagyján, hogy Kiara remek táncos és a köztéri installációtervek versenyében az övé lett a közönségdíjas Zircen, ahol gimnáziumba jár. Márk biológia-magyar szakos tanárnak készül és Borderline, mármint a punk-rock zenekar neve, ahol énekel, gitározik, zenét szerez és szöveget ír. Ha ez nem volna elég, még könyvimádók is. Leginkább a poketek hozzák lázba őket; az a könyvsorozat, amelyik egyedüliként automata könyvesboltban (könyvautomatában) kapható a nagyobb városokban. A könyvekre alapozva közösséget szerveznek, mert azt mondják, a könyvek szövegeivel fontos foglalkozni, mivel azok egyetemes értékeket fogalmaznak meg, ami mindenkinél alapkérdés! Mégsem klasszikus olvasókörről mesélnek, hanem egy nyitott társaságról, ahol az emberek egymásra fordítanak időt. Beszélnek a színész Vecsei H. Miklós "Hasi" elévülhetetlen könyvérdemeiről, a sorozat legújabb tagjaként és magyar nyelven először megjelenő Frida Kahlo naplójáról, a könyvbérletről, a VEB2023 Holtszerzon irodalmi fesztiváljáról. Végül a 100 szóban Veszprém történetíró pályázatról - melynek podcastunk a producere - azt mondják, ugyanúgy szüksége van rá a városnak, mint az EKF-es fesztiválra vagy a Poket Közösségre.
Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
79. epizód: 4 szó a város aranykönyvében; Jó itthon lenni Veszprémben (Göncz 100) "A veszprémi faültetőnek".is nevezik, hiszen egy fantasztikus ligetet hagyott ránk a városban Árpi bácsi. Igazi, generációkon átívelő üzenet és kapcsolat. Epizódunkat a 100 éve (+1 napja) született köztársasági elnök, Göncz Árpád emlékének szenteljük. Közreműködik Szelle Dávid, a Pannon Várszínház színésze, aztán megmutatjuk Simon Tibor 2000-ben, Veszprémben készült, ritkán látható archív felvételét, illetve Győrffy Árpád 1991-ben rögzített mini-interjúján keresztül hallhatjuk Árpi bácsit is.  Ezúttal két könyv is szerephez jut; A gyűrűk ura és a 77 történet dióhéjban. "Ha sikerül elérni céljainkat, az ország jómódú lesz és kiegyensúlyozott a társadalom."
Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
78. epizód: A Ruttner-ház a legtöbbet tanító üzleti kudarcom (Vendég: Eszenyi László - 2. rész) Éld az életed filterek nélkül! - hirdeti a Fuckup mozgalom, akik szerint nincs sikeres ember kudarcok nélkül, ezért az árnyékos oldalról is beszélni kell. Beszélgetőtársunk is megerősíti; a legnagyobb kudarc idővel a siker kovászává érik. A veszprémi Várbörtön árnyékában meghúzódó Ruttner-ház és a műemlékvédelemmel vívott küzdelem hozta meg azt a tapasztalati tudást, amit az üzleti életben ma sikerrel kamatoztat. Unortodox rendszerben működteti a kezdő vállalkozások számára létrehozott inkubátorházat. Az esküvői gulyásleves és Dobostorta példáján keresztül szemlélteti, hogyan is fejlesztik a vállalkozásokat. "A mostani politikai rendszerrel bajom van!" Nocsak, hát mégis szerephez jut a politika podcastunkban? Igen is meg nem is, mert Laci rendszerkritikai megközelítésén érdemes elgondolkodni. Arra kértük, mondja el nekünk, mi az első szó, ami eszébe jut Veszprémről. Megtette, aztán ki is fejtette lokálpatrióta-hitvallását, ami akár szalagcím is lehetne a városmarketingben: "Nincs az a pénz vagy hatalom, ami a veszprémi szeretem-hétköznapokat pótolni tudná!"
Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
77. epizód: A siker egyik titka, hogy az ember kerüljön önmagával beszélő viszonyba (Vendég: Eszenyi László - 1. rész) Hiába a padlógáz mindjárt a beszélgetés elején, a versenypályától csak az első magyar videó-animációval készült klip történetéig jutottunk ebben az epizódban. A következőben folytatjuk a beszélgetést, ugyanis - hogy stílusosan fogalmazzunk - bőven maradt még üzemanyag! A kétszeres magyar bajnok forma-autó versenyzővel rendet teszünk a pályaversenyek világában. Száguldás, Porsche, a szerelem helyett úgy mondja Laci, nála a "világhoz való hozzáállási betegség" következménye a versenypilótáskodás.  Miután felsorakoztattuk a szocialista Estoniát, az olasz Dallarát és a Forma-Renaultot, jöhet az első millió története. Részletgazdagon, ezért láthatóvá válik a rengeteg munka mellett egy apró turpisság is. Átnyergelve a technológia világára, a BALATON.HU létrejöttének történetét is megismerjük. Ami egyébként mindenki szerint (kivéve Eszenyi Lászlót) lehetetlen küldetés, hiszen akik korábban belevágtak, mind elvéreztek.  A lehetetlenek örökké vonzották, úgyhogy Laci megcsinálta!
Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00
76. epizód: Tiszteletbeli Cholnoky, aki többet tud a családról, mint ők maguk (Vendég: Rybár Olivér földrajztanár) A recept a következő: 14 éven át foglalkozz szinte megszállottan és feltétlenül tudományos alapossággal a kiválasztott család múltjával, s el fog jönni a pillanat, amikor ha érdekli őket valami magukról, már inkább téged kérdeznek. Alkoholprobléma, villámhárító és pedagógusbér. Arra kértük, hogy az általunk felkínált 3 szó alapján meséljen a családról. A családtörténet rejtettebb bugyraiba is betekintést engedett válaszaival. Könyvajánlójába Cholnoky Jenő olvasmányos Balaton című munkája mellé beemelt egy kortárs szerzőt, Németh Attila pszichiátert, aki a Cholnoky-fivérek alkoholfüggőségének külön fejezetet szentelt a Művészet és pszichopatológia című könyvében. Cholnokyról nem maradt fenn mozgókép vagy hangfelvétel, csak elképzelni tudjuk gesztusait és habitusát. Így jutottunk el David Attenborough és Juhász Árpád emlegetéséig; talán az ő karaktereik mutathatják meg, milyen lehetett Cholnoky. A maga idejében celebnek számított, ma akár influencer is lehetne belőle. Hiszen ő volt az utolsó polihisztor geográfus, aki a földrajz minden ágában otthon volt. A szintetizáló tudós, aki mindent átlátott. Olivér jövőbeli tervei is nagyon izgalmasak! Ha csak arra gondolunk, hogy felbukkan benne a Titanic, fedélzetén az egyetlen magyar, történetesen veszprémi utassal, máris felkapjuk a fejünket. Aztán, ha megtoldjuk a kabátba varrt, az ócenba vesző, majd végül megkerült 21 kilónyi arany történetével, szinte úgy érezzük, a legújabb veszprémi kalandfilm forgatókönyvéről mesél nekünk. Szpojlerezés nélkül erről is beszélgettünk! @veszprembalaton2023 @veszpreminfo @csodalatosbalaton @csodalatosmagyarorszag.hu #veszpréminfo #podcastmagyarul #veszprempodcast #veszprembalaton2023 #megkerülhetetlen #cholnoky #stúdióveszprém #stúdióveszprémpodcast #veszpréminfo #csolnoky #Geográfia #földrajz #cholnokyjenő #helytörténet #tudománytörténet #rybárolivér #csolnokykorhaz #magyarföldrajz #celeb #hellobalaton #veszprém #ilovebalaton #welovebalaton #csodalatosbalaton #helloveszprem #cholnokydíj #horváthbalázs #dióssylászló #alkohol #függőség
Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00