Jaj, a világ! podcast. Magyar zenészek érvényesülése a nemzetközi piacon – beszélgetések életutakról, stratégiákról a külföldön is sikeres zenészekkel. A külföldi siker útja és ára. Biljarszki Emil hosszú zenei, rádiós, újságírói és zeneipari karrierje során megismert zenei pályákat, életutakat mutat be ebben a podcast sorozatban. Valamikor a 2000-es évek elején a Besh o droM feltörekvő zenekarként lépett fel a fő világzenei showcase fesztiválon – WOMEX-en. Ott három színpadon mennek felváltva a koncertek, minden zenekar 40 percet kap és a szervezők nagyon ügyelnek a pontosságra – ha valaki nem tartja be a játékidőt, az egész program borul és a jelenlevő koncertszervezők nem tudnak mindenkit megnézni. Hát a Besh o droM nem tartotta be, belefeledkeztek a játékba és nem reagáltak a mérges jelzésekre. Akkor a stage manager kiment a színpadra koncert közben és jelekkel utasította őket, hogy hagyják abba. Mit reagált a zenekar erre a nagyon ciki szituációra? Körbevették, mint valami balkáni cigány esküvőn a vőlegényt és tovább nyomták neki a nótát. A közönség megőrült… Idén 25 éves a Besh o Drom. Barcza Gergővel és Pettik Ádámmal beszélgettünk a nemrég megjelent új lemez kapcsán. Az előbbi Jeruzsálemben él, így nem kerülhettük el a kérdést – milyen most ott koncertekből és kulturális eseményekből élő zenészként lenni. Megnéztük a stúdióját, ahol keverte a legújabb album legtöbb dalát, megismerkedtünk az EWI névre hallgató csoda hangszerével. „Izraelben minden társadalmi osztálynak igénye van arra, hogy élő zenére bulizzon amikor megházasodik a gyerek és amikor valami nagy dolog történik. Úgy kell elképzelni az országot, mintha egy Sziget lenne. Itt nincsenek kedves szomszédok. Kulturálisan Ciprus és Görögország áll közel, és az Egyesült Államok – az messze van, de kapcsolatok szempontjából nagyon közel. …Kritizáltak minket, hogy miért nem vagyunk elég autentikusok és miért nem inkább rendes magyar zenét játszunk. …Szerencsénk volt. Pont akkor indítottuk a zenekart, amikor a balkáni zene és a Kusturica filmek divatosak lettek. Nagyon gyorsan megkedvelték a zenekart Magyarországon, rá egy évre már külföldi turnékat csináltunk. Borzasztó jó helyeken borzasztó körülmények között játszottunk. Fiatalok voltunk, rockendroll volt. Később a mi felnövésünk, elkényelmesedésünk, a balkáni zene iránti kereslet csökkenése és az, hogy most már Győrben is annyit fizetnek, mint Marseille-ben ahhoz vezettek, hogy kevesebb lett a külföldi turné.” Pettik Ádám: „2012-ben emigráltunk. Elvittük a gyerekeket innen. Szeretek Bristolban lakni. Jobban szeretnék itthon élni, ha lehetne, de jó döntés volt odamenni, sajnos elmenni is. …25 év elmúltával jobban tudjuk, hogyan kell odapörkölni, amikor oda kell.” A saját fejlesztésű peckdrum története: „Éreztem, hogy egy kanna vagy derbuka kevés, a dobfelszerelés viszont agyonütné a dolgot. Az volt a cél, hogy ütős felszerelést csináljak, amin dobolni is lehet. A Besh o droM koncertek jó ideje kanukával zajlanak (kanna és derbuka keveréke).” Megtekintettük ezeket a csoda hibrideket, és beszélgettünk arról is, hogyan került az eszperantó nyelven énekelt dal a lemezre, a 22/8 páratlan ritmusú Szandanszko dalról és sok minden másról. Hallgasd meg az új albumot: https://songwhip.com/beshodrom/hova-l... A podcast címét a Napra zenekar azonos című dalából kölcsönöztük, a szignálban fel van használva egy részlet a dalból. https://lnk.bio/emilbiljarski

Para-Kovács Imre: EGOTRIP 2.0 - 1996-2024 - et#02 spp#28

Színpadon a Korai: történetek a Korai Öröm zenekarról 3. rész: Bulgária, Szentpétervár Beszélgetéseink során a zenekar és különböző formációinak történeteiből szemezgetünk. Biljarszki Emil és Vajda Gyuri a bulgáriai bulikat és a szentpétervári fehér éjszakát segít felidézni. “A Korai Öröm zenéje ellenállhatatlan, látnoki, ugyanakkor emberi, természetes, agytágító.” (Crohinga Well, Belgium)

Jaj, a világ! podcast. Magyar zenészek érvényesülése a nemzetközi piacon – beszélgetések életutakról, stratégiákról a külföldön sikeres zenészekkel. A külföldi siker útja és ára. Biljarszki Emil hosszú zenei, rádiós, újságírói és zeneipari karrierje során megismert zenei pályákat, életutakat mutat be ebben a podcast sorozatban. 03:33 – a kezdetek 04:32 – az improvizáció 05:30 – a komfortérzet 06:49 – őszinteség vagy tökéletesség? 09:35 – a jazz misztikuma 13:28 – a példaképek 18:25 – a saját dalok 19:38 – a zenekarok 24:23 – a külföldi fellépések 25:04 – a hajós munka 26:28 – a saját lemez 29:00 – Mexikó 34:54 – mi a jó a külföldi fellépésekben 36:00 – a tervek

Orbay Lilla a fiatal jazz-generáció egyik legkiemelkedőbb egyénisége, aki muzikalitását nem csak, mint énekesnő, de mint komponista és zenekarvezető is kamatoztatja. Öt-hat évesen kezdett el zongorázni, hét évesen már saját számokat írt. Két éve kezdett külföldön játszani, de már járt több európai országban és Mexikóban is. „A zongora tanárnő felhívta a figyelmemet arra, hogy vannak „lillizmusok” egyes darabokban, ami azt jelenti, hogy nem feltétlenül tartottam be a klasszikus zenében előírtakat. Hét éves koromban már előadtam a zongora tanáromnak „A törpék vándorlása” című saját szerzeményemet. Az első, ami eszembe jut a zenéről, az a komfort érzet, amit ad. Az elején nem volt nagyon fogalmam a jazzről, igazából misztikusnak találtam. Rájöttem, hogy a zene lényege az, hogy őszinték vagyunk, és ha hibázunk, akkor is őszinték vagyunk. Ha kimegyek a színpadra és hibázom is, akkor is megtörtént velem a zene és ki tudtam teljesedni benne. Egyfajta megerősítés az, hogy eljutok külföldre, ahol gyönyörű helyeket és embereket látok és előadhatom a saját számaimat. Nagyon szeretem. Azt gondolom, hogy van egy alapvető kíváncsiság az emberekben, ha a hazájukba külföldi zenész érkezik." A podcast címét a Napra zenekar azonos című dalából kölcsönöztük, a szignálban fel van használva egy részlet a dalból. https://lnk.bio/emilbiljarski

Savaria Colonia Hardcore 30. A közepe. Második rész. #spp20

Savaria Colonia Hardcore 30. A közepe. Második rész. #spp20 Gyula beszélget Bercivel és Sassal, hogyan sodródtak bele a metálból a punkba majd hogyan jött a hardcore az életükbe. A 80-as évek kazetta másolásaitól a Leukémia ronda sárga kisbuszáig, a Musima hangszerektől a lemezfelvételig, aminél a dobos a világ legnagyobb utómunkáját végezte el egy cigarettaszünet alatt. Mesélnek a blues gitáros hangmérnök ízléséről és a lemezkiadó 80 oldalas szerződéséről.

Jaj, a világ! podcast. Magyar zenészek érvényesülése a nemzetközi piacon – beszélgetések életutakról, stratégiákról a külföldön sikeres zenészekkel. A külföldi siker útja és ára. Biljarszki Emil hosszú zenei, rádiós, újságírói és zeneipari karrierje során megismert zenei pályákat, életutakat mutat be ebben a podcast sorozatban. Ha azt az előadót keressük, aki legtöbbet koncertezett külföldön, legtöbb nemzetközi díjat és elismerést kapott, egyértelműen ők lesznek azok. Fontos hozzátenni, hogy annyi eladott lemezzel a hátuk mögött, amennyiről a mai magyar popsztárok nem is álmodhatnak, ők ma is szerény, a zene mellett elkötelezett művészek, akik inkább az őket megihlető mesterekről beszélnek, mint a saját sikereikről. Ötven éves a népzenei revival és a táncház mozgalom. De a jó hír az, hogy ez idő alatt nemcsak Magyarország ismerte meg az autentikus népzenéjét, szellemét – az egész világ gazdagodott meg általa. Ez néhány úttörőnek köszönhető, köztük az első talán a Muzsikás. Hamar Dániel (alapító, nagybőgős) szerint a magyaroknak szerencséje volt, mert volt Bartók és Kodály, aki átemelte a népzenét a kortársak által érthető formákba, ezzel ismerőssé téve a magyar melódiákat az egész világon. A műsorban egy eddig kiadatlan dalt is hallunk a zenekar jubileumi Sziget koncertjéről, amelyen közösen énekelnek egy magyar népdalt az amerikai Wovenhand zenekarral. A podcast címét a Napra zenekar azonos című dalából kölcsönöztük, a szignálban fel van használva egy részlet a dalból. https://ritmuseshang.blog.hu/2024/02/... https://lnk.bio/emilbiljarski

Jaj, a világ! podcast. Magyar zenészek érvényesülése a nemzetközi piacon – beszélgetések életutakról, stratégiákról a külföldön sikeres zenészekkel. A külföldi siker útja és ára. Biljarszki Emil hosszú zenei, rádiós, újságírói és zeneipari karrierje során megismert zenei pályákat, életutakat mutat be ebben a podcast sorozatban. "Az egykori Stereochrist/HAW-frontember Makó szólókarrierében egyesítette a metálszíntéren eltöltött idejének tapasztalatait, az énekes-dalszerző hagyományt és a folkot. A magyar népdalkincs és az Appalache-hegység környéki blues ihletett ötvözetére (valamint a folyamatos nemzetközi turnékra) pedig az egyik legnagyobb európai metálkiadó is felfigyelt, így a The Devil’s Trade utolsó két lemeze a Season of Mistnél jelent meg." A ljubljanai MENT fesztivál és konferencia kiváló alkalmat adott, hogy találkozzunk és beszélgessünk Dáviddal, aki kétszer is fellépett – egy szóló akusztikus koncertet adott a magyar delegáció fogadásán és egy rendeset a nehéz zenei helyszínen. 0:42 – Hol vagyunk, miért vagyunk itt? 05:40 – Mi a Devil’s Trade és mi volt előtte? 09:50 - „Pakolj, jössz velünk tovább a turnéra”. A beindulás. 12:10 – Koncert a Kino Siskában (Ljubljana) 13:40 – Miért szólóban? 17:10 – Koncert, Orto Bar 22:00 – Milyen az igazi turnézás? 30:50 – Három árva videó 37:17 – Hogyan lehet külföldi koncertügynökséget és kiadót szerezni? 47:10 – A zeneipari helyzet változása – növekvő költségek, csökkenő bevételek. 53:00 – Az álmok 56:23 - Koncert, Orto Bar Bővebb cikk: https://ritmuseshang.blog.hu/2024/03/... A podcast címét a Napra zenekar azonos című dalából kölcsönöztük, a szignálban fel van használva egy részlet a dalból. https://lnk.bio/emilbiljarski

Savaria Colonia Hardcore 30. A jelen. harmadik rész. #spp22 Adásunk vendégei: Berci és Sas, Horváth Gyula segítségével emlékeznek a daliás időkre. Végig veszik az SCHC zenekarok lemezeit, a fontosabb mérföldköveket.

Big Daddy Laca 30 éve a Kartelben - könyvleleplezés Konkrét Könyvek életre keltve kk#5 spp#21 A Konkrét Könyveknél készül Big Daddy Laca önéletrajzi könyve, amelyről műhelytitkokat is elárulunk. Ezennel elindul az előrendelés is, valamint természetesen a január 17-ei Ganxsta Zolee és a Kartel megakoncertről is ejtünk szót.

Modernitás és a blues Benkő Zsolt bluestörténeti előadása 4.rész bt#04 spp#19