Keresés Jelentkezés Digitális innovációnk Mi a podcast.hu?

Petcast. Az állati podcast

Petcast. Az állati podcast

Vissza

Petcast. Az állati podcast

Petcast. Az állati podcast

Gyerekek és család Házi kedvencek és állatok

Ha van kisállatod, tarts velem és vendégeimmel, hozd ki magadból a legjobb gazdit! Olyat, amilyet a veled élő kutya, cica, papagáj, hörcsög vagy egyéb kis kedvenc megérdemel. A Petcast az Állati jó gazdik Egyesület podcastcsatornája. A házigazda az egyesület elnöke, Haiman Éva újságíró. A műsorba olyan szakértő vendégeket hív, akik segítenek eligazodni a kedvencek tartásával, gondozásával, nevelésével, tanításával, valamint az állatvédelemmel kapcsolatos kérdésekben.

Epizódok

21-30 megjelenítése a(z) 65 elemből.

Civil hang címmel új rovat indult 2024-ben a Petcast-on, hogy teret és megszólalási lehetőséget adjunk olyan ismert vagy kevésbé ismert civil szervezeteknek, amelyek hozzánk hasonlóan elkötelezettek a felelős állattartás mellett. Ebben az adásban egy fővárosi alakulat, a ZöldEb Kutyás Érdekvédelmi Egyesület mutatkozik be. Elnökük, Hirbek Edina a vendég, aki elmondja, hogyan, milyen módokon próbálják meg edukálni az új kutyásokat és főleg a gyerekeket annak érdekében, hogy minél többen megértsék, milyen felelőséggel jár a kutyatartás. Hogy kutyások és nem kutyások békésen tudjanak együtt élni, hogy kevesebb legyen a konfliktus (aminek még mindig főleg a fel nem szedett kutyagumi az okozója), és a kutyások se érezzék magukat másodrendű állampolgárnak. Például azért, mert nem mehetnek be minden parkba, miközben az olyan, amúgy egyáltalán nem kutyázásra való helyek, mint a plázák, egyre inkább kutyabarátként hirdetik magukat.

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00

Kutyások, figyelem! Eljött az idő, hogy leszámoljunk a kutyák etetésével kapcsolatos leggyakoribb tévhitekkel, hamis vagy félinformációkkal. Ebben ezúttal is egy szakértő lesz a segítségünkre: Fodor Kinga állatorvos, kisállattáplálási szakértő, aki könyvet is írt a témában Mit egyen a kutyám címmel.

Az adásból kiderül, mi igaz abból, hogy

1. A tápok, konzervek egészségtelenek, természetellenes ezekkel etetni a kutyát. 

2. A kutya ragadozó, nyers hússal kell etetni.

3. A házi koszt a legjobb a kutyának.

4. A kutyának teljesen jó az asztali maradék, ilyenen éltek évszázadokig.

5. A csirkés tápok allergiát okoznak.

6. A bárány hipoallergén

7. Aki táppal etet, időnként váltogassa azt.

8. A gabonamentes tápok jobbak.

9. Naponta többször kell etetni.

10. Egy héten legalább egyszer kell koplaló napot tartani.

11. A válogatós állat is ráfanyalodik az ételre, ha éhes!

Hallgass ide, és minden állítással kapcsolatban megtudod az igazságot!

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00

Ha cicád van, ezt az adást ki ne hagyd, mert most leszámolunk egy sor, a macskák etetésével kapcsolatos tévhittel, hamis vagy félinformációval. Fodor Kinga állatorvos, kisállattáplálási szakértő lesz ebben a segítségünkre, aki könyvet is írt a témában Mit egyen a macskám címmel. Az adásból kiderül, mi igaz abból, hogy 1. A macska húsevő, nem kell neki mást adni 2. Minden táp szemét, nem szabad száraztáppal vagy konzervvel etetni 3. A tápoktól, főleg a konzervektől finnyásak lesznek a macskák 4. Ne kapjon a cica száraztápot, mert húgyköves lesz 5. A cicáknak tejet és tejtermékeket kell adni 6. Fokhagymát kell adni a macskának, akkor nem lesz férges, bolhás 7. A macskáknak is lehet koplaló napot tartani (SOHA!) Az adásban szóba kerül, milyen ételekre tudnak rákattanni a macskák, mi lehet az oka annak, ha nem isznak eleget, meg az is, hogy mitől lesznek válogatósak. Hallgass ide!

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00

Bár a madarak egy része nyár végén, ősszel elrepül tőlünk melegebb égtájakra, még így is sok marad itt télre is. A vadmadarak etetése nem létkérdés a számukra. Sokan örömüket lelik azonban a látványukban, és kihelyezett eleséggel a kertbe vagy az erkélyre, ablakpárkányra szoktathatók. Ha szeretnéd, hogy cinegék, ökörszemek, vörösbegyek vagy őszapók rendszeres vendégeid legyenek, etesd (és itasd) őket! Hogy mivel és mikor helyes a vadmadarak etetése, arról hallgasd meg Máté Lilla állatorvos tanácsait!

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00

Civil hang címmel új rovatot indít 2024-ben a Petcast, hogy teret és megszólalási lehetőséget adjon olyan ismert vagy kevésbé ismert civil szervezeteknek, amelyek hozzánk hasonlóan elkötelezettek a felelős állattartás mellett. Első alkalommal a 18. kerületi Felelős Kutyabarátok Egyesülete mutatkozik be, akiket azért választottam, mert a kerület jellegénél fogva egyfajta „állatorvosi ló”. Egyaránt megtalálhatók itt lakótelepek, kertvárosi negyedek vagy erdős részek, így sokféle probléma előfordul, amire civil szervezetként maguk is igyekeznek megoldást találni. A kutyások körében, de főleg a kutyások és kutyátlanok között számtalan konfliktusforrás akad az össze nem szedett kutyagumitól a „tömeges” kutyasétáltatáson át a kutyafuttatók nem megfelelő használatáig. Vida Ági, a 18. kerületi Felelős Kutyabarátok Egyesületének elnöke az adásban nemcsak ezekről beszél, de a megoldási lehetőségek közül is megoszt jópárat. Például, hogy mindenütt érdemes a kutyásoknak összefogniuk, és egyfajta önszabályozással elsimítani vagy akár megelőzni a konfliktusokat. Így közelebb kerülhetünk ahhoz, amit az egyesület szlogenje is hangsúlyoz: a békés együttéléshez harmóniában a természettel. Hallgass ide!

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00

Embereknél, állatoknál is teljesen normális, ha a váratlan, erősebb hanghatásokra összerezzennek, megijednek. De ha egy kutya (vagy macska) bizonyos zajok hallatán reszketni, szorongani kezd, vagy akár retteg, rombol, netán pánik- vagy akár epilepsziás rohamot kap, arra minden rendes gazdi odafigyel, és igyekszik megoldást találni. Muszáj is, hiszen nem csak a tűzijáték vagy a petárdázás, de akár a nagyobb vihar is rendesen megtépázhatja a kutyánk és ezzel a mi idegeinket. Különösen, ha egy olyan kutyáról van szó, aki magában vagy akár másokban is képes ilyen helyzetekben kárt tenni. A zajszorongás és a zajfóbia a Petcast podcast ezen adásának a témája, a vendég pedig Hirbek Edina kisállatpszichológus.

Szakértőnk elmondja, hogy 2016-hoz képest mostanra tovább emelkedett mind a természetes (például a vihar okozta), mind pedig a mesterséges zajoktól való fóbia (amilyen például a tűzijáték). Ha az állat megriad egy váratlan hanghatástól, az természetes, és onnan tudható, hogy az nem vált ki belőle szorongást vagy főleg pánikot, hogy nem menekül a hangtól, hanem ha tisztes távolságból is, de érdeklődve figyeli, keresi a forrását. Ha azonban azonnal menekülőre fogja, ha leesik egy tál a konyhában, és elrohan a lakás legtávolabbi pontjára, vagy a kanapé alá bújik szűkölve, az már fontos jelzés a gazdinak, hogy itt más problémák is adódhatnak. Például szorongás is kapcsolódhat az egyes zajokkal szembeni túlzott érzékenységhez vagy fóbiához – magyarázza a szakember –, aki szerint viselkedésterápiával – és persze a gazdi hosszú távú elkötelezettségével – akár egy évek óta fennálló problémát is meg lehet oldani, és ezzel a kisállatot egy óriási nyomás, stressz alól felszabadítani. De előfordulhat, hogy gyógyszeres kezelésre is szükség van ahhoz, hogy egy zajszorongó vagy zajfóbiás kutyánál, macskánál egyáltalán el lehessen kezdeni a viselkedésterápiát, olyan mélyen gyökerező is lehet a probléma. Ehhez pedig minden esetben állatorvosi konzultáció szükséges – hangsúlyozza Hirbek Edina, aki óva int attól minden gazdit, hogy az interneten, baráti társaságban vagy a saját házipatikájában keresse a megoldást, mert azzal csak tovább ronthat a helyzeten. Minden állat és minden probléma egyedi, ezért a megoldások sem lehetnek univerzálisak. Ahogyan azt is minden esetben a gazdinak kell tudnia, hogyan tud hatékonyan segíteni a dörgéstől, villámlástól vagy éppen a tűzijátéktól riadt kedvencének megnyugodni.

„Meg szokták tőlem kérdezni, mi a jó megoldás, hogy megnyugtassam a kutyámat: ha simogatom, vagy ha békén hagyom. Én azt mondom erre, hogy amit a kutya igényel. Ha ő keresi a társaságunkat, akkor az rendben van, de ha el szeretne távolodni, bebújni valahova, akkor adjuk meg neki a lehetőséget erre.”

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00

Mire figyeljünk karácsonykor, ha kutyával, cicával élünk – erről beszélgetek Fodor Kinga állatorvos, táplálásiszakértővel, az Állatorvostudományi Egyetem tanszékvezető docensével. Az adásból kiderül, hogy a kutyák számára az egyik legnagyobb veszély a karácsonyi ünnepi időszakban a csokoládémérgezés. A kakaóbabban lévő teobromin mérgező a kutyák számára, így minél sötétebb a csokoládé, annál inkább. A tünetek az emberi koffeinmérgezéshez hasonlóak: a kutya túlpörög, liheg, rengeteget iszik, nyálzik, iszonyatosan erős a szívverése, és mindezek miatt azonnali állatorvosi ellátást igényel! A kutyákra a csokoládénál is veszélyesebb azonban a nyírfacukor, vagy másnéven xilit, ami már nagyon kis mennyiségben halálos, és sajnos nem mutat olyan látványos tüneteket, mint a csokoládé. Amikor a kutya elájul, sokkot kap, akkor már nagy a baj, azonnal rohanni kell az állatorvoshoz. A macskákra a hagymafélék veszélyesek, vérképzési zavart okozhatnak náluk, és bár önmagában nem eszik meg a hagymát, figyeljünk arra, hogy például a pörköltszaftban is van hagyma! Az adásból az is kiderül, hogy a macskák szeretik az alkoholt, sőt rá is tudnak szokni! A macska finnyás, ellopkod ugyan dolgokat, de nem eszi meg, ezért rájuk kevésbé kell odafigyelni ilyenkor is, mint a kutyákra, akik viszont élvezettel kukáznak, ami szintén komoly veszélyt rejt magában, például, ha megeszik a nyers hal maradványokat vagy a xilites sütimaradékot. Fodor Kinga állatorvos az az ünnepi készülődés veszélyeiről is beszél ebben az adásban, a csomagolóanyagoktól a lakásdíszekig. Azt is elmondja, miért ne adjunk soha, semmilyen körülmények között embernek való gyógyszert az állatoknak. Lehet kapni kutyás, macskás elsősegélycsomagot, ez legyen otthon alapfelszerelés!  „Ha baj van, semmiképpen ne kezdjünk el otthon orvosost játszani!” – hangsúlyozza a szakértő.

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00

„Én egyáltalán nem szeretem azt, amikor állatot ajándékba adunk, mindegy, hogy milyen fajú állatról beszélünk. Az állattartás felelősség.” Ez a summás véleménye az állatajándékozásról Sátori Ágnes pszichológus, állatorvos, viselkedésterapeutának, aki ebben az adásban meg is indokolja, miért nem tartja jó ötletnek élőlényt adjunk bárkinek is ajándékba. „Én abban hiszek, hogy amikor egy élőlényt magamhoz veszek, legyen az akár állat, akár mondjuk egy fa, amit betelepítek a kertembe, az felelősség, és nem egy hónapra gondolkozom, hanem évekre előre. Ebben a Petcast podcast epizódban beszélgetünk arról is, miért kell(ene) tudatosan dönteni, amikor egy állatot magunkhoz veszünk, és arról is, hogy milyen következményekkel járhat – az állatra és ránk nézve is – ha mégis elgyengülünk, és mondjuk, a gyerek nyaggatásának engedve viszünk haza bármilyen kiskedvencet. „Ha az ember nem önként vállal felelősséget, akkor a nehéz időszakokban nehezebb kitartani” – mondja Sátori Ágnes. Erre gondolni kell akkor is, amikor egy idős és/vagy egyedülálló rokonnak, barátnak szeretnénk az életét egy kisállattal gazdagabbá, színesebbé tenni. Az idősek sokszor nem azért nem vesznek magukhoz cicát vagy kutyát, mert nem szeretnének, hanem mert már számolnak azzal, hogy bármikor érheti őket baj, és akkor nem biztos, hogy lesz, aki gondoskodni tud a szeretett kisállatukról. Cicát, kutyát ajándékba adni azért sem jó ötlet, mert fontos (lenne) minden szempontból felkészülni egy állat fogadására, az azzal járó nehézségekre, kihívásokra, ez pedig ilyen esetben végképp nem lehetséges. Ha tehát cicát, kutyát, vagy akár „csak” egy hörcsögöt ajándékoznál bárkinek, inkább hallgass ide!

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00

Aki túlzabáltatja és malaccá hizlalja a kutyáját, macskáját, ugyanúgy állatkínzást követ el, mint aki éhezteti, és az állat csontsoványra fogy – szögezi le az adás vendége, Fodor Kinga kisállattáplálási specialista állatorvos, az Állatorvostudományi Egyetem tanszékvezetője. Márpedig az elhízás az állatoknál is népbetegség: hazai felmérések szerint a családtagként tartott cicák és kutyák körében a 60 százalékot eléri a túlsúlyos, illetve 45 százalékot a kifejezetten elhízott kisállatok aránya. Ők, hasonlóan a kövér emberekhez, döntően csak akkor kerülnek állatorvoshoz, amikor valamilyen betegség kialakult az elhízás következtében: ízületi problémáktól kezdve a cukorbetegségen át a pajzsmirigy problémákig. Az adásból kiderül, hogyan tudjuk objektíven megállapítani, hogy cicánkon, kutyánkon van-e súlyfelesleg, és az is, melyek azok a fajták, amelyek hajlamosabb az elhízásra vagy épp ellenkezőleg. Fodor Kinga beszél arról is, hogyan érdemes hozzáfogni a fogyókúrához, mikor kell feltétlenül állatorvost bevonni, de ami a legfontosabb, hogyan NE hizlaljuk el kutyánkat, cicánkat. Hallgass ide!

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00

Egy társállat halála ugyanolyan fájdalmas lehet, mint egy emberé. Akinek halt már meg cicája, kutyája, madara, vagy akár aranyhörcsöge, akit szeretett és aki része volt a mindennapjainak, pontosan tudja, hogy egyáltalán nem túlzás ilyen esetben is a gyászt, mint kifejezést használni. Ilyenkor nem csak őt magát kell elgyászolnunk, de azt az életformát, rutint is, amit megszoktunk az együtt töltött időben, ami akár évtizedeket is felölelhet. Erről a nehéz, de fontos témáról szól ez a Petcast-epizód, amelynek Kerekes Anikó gyász- és veszteségfeldolgozó szakember a vendége. Vele beszélgetek többek között arról, hogy vajon a kisállatok esetében is ugyanúgy zajlik-e le a gyászfolyamat, mint amikor egy barátunkat, családtagunkat veszítjük el, és hogy enyhíthet-e a fájdalmunkon, ha magunkhoz veszünk egy másik kisállatot. Vendégem tanácsot ad a szülőknek is azzal kapcsolatban, hogyan beszéljenek a kisgyerekekkel a halálról, akár éppen egy kis kedvenc halála kapcsán. Szóba kerül az eutanázia, ami a gazdik számára az egyik legsúlyosabb teher sok esetben még jóval azután is, hogy a döntést meghozták, és a szeretett állatukat örökre elaltatták. És természetesen beszélünk arról is, mikor érdemes szakemberhez fordulni segítségért. Hallgass ide ezúttal is!

Olvass tovább
00:00:00
/
00:00:00