Alábecsüljük a veszélyt, amit a házimacskák jelentenek a vadmacskákra. Ezért is áll ez a mezopredátor, vagyis közepes méretű ragadozó faj a kihalás szélén. Ez is kiderül abból a friss kutatásból, amit közösen végeztek, és amelynek eredményeit nemrég publikálták az ELTE Etológiai Tanszék, a MATE Vadbiológiai és Természetgazdálkodási Tanszék, valamint a Budakeszi Vadaspark munkatársai. A részletek igen tanulságosak, és sokat elárulnak arról, hogyan tartjuk ma Magyarországon a házimacskákat. Pongrácz Péter, az ELTE docense mondja el az izgalmas részleteket a Petcast különkiadásában. Hallgass ide!

Az eutanázia sötét oldaláról, a törvényellenesen végzett altatásról kezdtünk el beszélgetni a Petcast vendégével, Kajó Cecília jogásszal, a Bojtár Telefonos Állatvédelmi Jogsegélyszolgálat Egyesület titkárával, de aztán a magyar kisállattartás rideg valóságához jutottunk el.

Abból indultunk ki, hogy egy, az eutanáziáról készült felmérés szerint (amelyet az Állatorvostudományi Egyetem munkatársai végeztek, és amelyről két adással korábban már volt szó) a megkérdezett állatorvos majdnem 12 százaléka egészségügyi ok nélkül, pusztán tulajdonosi kérésre is végez eutanáziát. Annak ellenére, hogy az állatvédelmi törvény világosan kimondja: az állat életét elfogadható ok vagy körülmény nélkül kioltani nem szabad.

Az adás szakértő vendége elmondja, milyen szankciókra számíthat az állat tulajdonosa és az  állatorvos, ha ez kiderül, és eljárás indul ellenük. De Kajó Cecíliával arról is beszélünk, miért, hogyan jut el egy „gazdi” idáig. Hogy milyen sokan vásárolnak még ma is úgy kutyát, macskát, mint bármilyen használati eszközt vagy dísztárgyat, és válnak meg tőle éppoly könnyedén, mint ezektől, amikor elromlanak (betegek lesznek), vagy sok velük már a gond, esetleg egyszerűen megunják őket, vagy másik fajta kutya, macska lesz a divat. Mint az epizód vendége fogalmaz: abszolút hétköznapi valóság ma Magyarországon, hogy az emberek megvesznek egy divatfajtát, lehetőleg olcsón, így szaporítótól, vagyis eleve betegen, majd néhány hónapon belül szembesülnek azzal, hogy az orvosi ellátása a többszörösébe lenne annak, mint amibe az állat eleve került. Ilyenkor aztán megszabadulnak tőle, mehet a menhelyre, az utcára, vagy, ha találnak ehhez állatorvost, akkor a túlvilágra.

A felelős állattartástól az emberek többsége még mindig nagyon messze van – mondja Kajó Cecília. Mégis, sokkal hamarabb szóvá tesszük, ha egy településen nem intézkednek a kóbor kutyák miatt, vagy ha a menhelyeken helyhiányra hivatkozva százával altatnak el cicákat, kutyákat. Pedig ennek is, annak is mi, állattartók vagyunk az okai, így a probléma is csak akkor fog megoldódni, ha alapvetően megváltozik a gondolkodásunk az állattartásról.

Tudtad, hogy egy csincsilla (amit már 10 ezer forintért be lehet szerezni) megfelelő tartás mellett akár 6 millió forintodba is kerülhet élete 20-25 éve alatt!? És ebben még nincsenek benne az orvosi költségek! Ezt az Együtt a Kisállatokért Alapítványnál számolták ki, amelynek elnöke, Vakula Tímea a Petcast adásának vendége. Ennek az epizódnak a főszereplői az egerek, a patkányok, a hörcsögök, a tengerimalacok, a deguk és a csincsillák, egyszóval a rágcsálók.

Az adásból kiderül tehát, hogy teljesen téves az a közkeletű elképzelés, miszerint csak azért, mert ezek az állatok kicsik és jellemzően olcsón beszerezhetők, a tartásuk is olcsó. Az sem igaz, hogy egy kicsi állatkát könnyebb gondozni, mint mondjuk egy kutyát. De irreális elgondolás az is, hogy ezeket a kisállatok, csak azért, mert olyan cuki pofijuk van, tökéletes kedvencek gyerekeknek, ugyanis a rágcsálók nem szeretik, ha simogatják, babusgatják őket. Sőt, stresszként élik meg, és akár bele is betegedhetnek.

Vakula Tímea szerint rágcsálót tartani nem nehéz, csak oda kell figyelni, ő maga az Együtt a Kisállatokért Alapítvány elnökeként sajnos elég sok rossz példát is lát.

„Sok olyan gazdival találkozunk, aki imádja az állatát, és a legjobbat szeretné neki, de nagyon rossz információkat kapott, emiatt szeretetből állatkínzó gazdi lesz. De ők azok, akiket jobb irányba lehet terelni, és akkor az egy jobb élet lesz embernek is, állatnak is. És vannak olyanok, akiket nem, de ők azok, akik azt mondják, hogy ’jaj, ezek csak ketrecállatok és unalmasak, és nem is lehet velük mit kezdeni’, és rövid idő után befejezik a tartást. Igazán örömet egyébként annak fog okozni, aki rengeteg energiát beletesz.”

Számos más tévhit is szóba kerül még ebben az epizódban, amiben sorra vesszük, hogy

• Mi(k) a hátránya(i) és mik az előnyei az ilyen kisállatok tartásának?
• Mi mindenre készüljön, aki rágcsálót szeretne tartani?
• Hogyan kell jól tartani ezeket a kisemlősöket: mekkora a helyigényük, milyen a számukra megfelelő tartási hely, hogyan tápláljuk őket helyesen? 
• Melyik fajt lehet, sőt kell párban tartani, és melyiket tilos?
• Jó ötlet-e ha a zsákmányállatok mellett ragadozónk, például cicánk, kutyánk is van?
• Melyik faj meddig él, vannak-e speciális betegségeik?

Beszélünk persze az Együtt a Kisállatokért Alapítvány munkájáról is, arról, hogy a COVID-19 óta sajnos havi szinten százas nagyságrendben keresik meg őket gazdik azzal, hogy szeretnék leadni a kisállatukat.

Egy fiatal, de annál képzettebb kutya, a 4 éves Koda talált rá egy Mezőfalván eltűnt 9 éves kisfiúra, szerencsére sértetlenül. A keresésről és erről a különleges képességekkel rendelkező belga juhászkutyáról is megtudhatsz információkat Koda gazdájától, Bérdi Furzsinától a Petcast különkiadásában. Hallgass ide!

Az eutanáziáról nem könnyű beszélni, a téma azonban napjainkban nem megkerülhető, a társállatok esetében sem, mert előbb vagy utóbb szinte biztosan minden gazdi kerül olyan helyzetbe, amikor neki kell a végső döntést meghoznia. Mert az állatorvos legfeljebb javasol, az utolsó szó mindig a gazdié – emeli ki az adás vendége, Fodor Kinga, az Állatorvostudományi Egyetem Laborállat-tudományi és Állatvédelmi Tanszékének tanszékvezetője.

A tanszék munkatársai felmérést készítettek az eutanázia megítéléséről, gyakorlatáról, amiben gazdiknak és állatorvosoknak is tettek fel a témába vágó kérdéseket. Ebből nagyon sok minden kiderül, többek között, hogy a megkérdezettek az állatok esetében elfogadhatóbbnak tartják a kegyes halált, mint az embereknél. Emellett például a gazdik több mint 80 százaléka azt válaszolta, hogy mindenképp szeretne az állattársa mellett lenni, amikor megtörténik ez a beavatkozás, és ugyanennyien inkább az otthonukban adatnák be a halálos injekciót.

A beszélgetésben még több információ elhangzik az eutanázia-kutatásról, és igyekszünk minden olyan kérdésre kitérni, ami – ha tetszik, ha nem – együtt jár a kegyes halállal. Így szóba kerül, hogy

• milyen esetekben engedik meg a jogszabályok egy állat életének kioltását, milyen feltételek mellett legális jelenleg Magyarországon az eutanázia;
• hogyan kell egy állatorvosnak halálba segítenie, hogy szakmailag szabályos és etikailag is elfogadható legyen;
• mit javasol a szakember: maradjunk-e az állat mellett, ott legyen-e más, esetleg akár egy vele élő másik kisállat;
• milyen lehetőségek vannak ilyenkor: otthoni temetés, hamvasztás – és ezeknek, illetve magának az elaltatásnak milyen költségeik vannak;
• mi a gazdik feladata az állat halálát követően.
  

De természetesen beszélünk arról is, mi van akkor, ha egy gazdi nem biztos abban, hogy tényleg az altatás az egyetlen lehetséges megoldás? Keressen fel még másik állatorvost, állatorvosokat, és kérjen másod-, vagy akár harmadvéleményt? Mit mérlegeljen, amikor az eszével tudja, hogy az altatás az állat számára megváltás lenne, de nem képes őt elengedni.

A  külső paraziták – a szúnyog, a kullancs, a bolha vagy az atka – sokféle betegséget terjesztenek, és akár súlyosan is megbetegíthetik kedvenceinket. Szerencsére, ma már többféle lehetőségünk van védekezni ellenük, és kell is, különösen a jó idő beköszöntével (bár, sajnos most már gyakorlatilag egész évben találkozhatunk kullanccsal is).

A külső élősködők elleni védelem a Petcast mostani epizódjának témája, az adás vendége Sótonyi Kata állatorvos. Az ő szakértő segítségével vesszük át, hogy

• melyek a legveszélyesebb/leggyakoribb külső élősködők a kutyák, illetve a macskák esetében
• ezek ellen milyen módszerekkel lehet, illetve érdemes védekezni
• veszélyes-e a gyógyszeres megoldás, illetve alkalmasak-e a vérszívók távoltartására az olyan kíméletes szerek, amilyenek például az illóolajak
• milyen betegségeket okozhat a bolha, a kullancs vagy a szúnyog, és hogy
• ezeknek milyen tüneteik és kezelési lehetőségeik vannak.

Tarts velünk ebben az adásban is, mert ha csak nem mozdulsz ki a lakásból, és az ablakot sem nyitod ki, nem úszod meg a szúnyog-, de akár a kullancscsípést sem. Ráadásul a korán beköszöntött tavasz miatt idén hamarabb várható a hazánkban újonnan megjelent, veszélyes Hyalomma kullancsok felbukkanása is, ahogyan arra a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Kullancsfigyelő programja nemrég felhívta a figyelmet.

Tudtad, hogy mindannyiunknak egyedi szagnyomunk van, ami pontosan annyira jellemző ránk, mint az ujjlenyomatunk? És azt, hogy gyakorlatilag minden kutya simán azonosítani és követni tudja ezt a nyomot? Ha most hitetlenkedsz, akkor feltétlenül hallgasd meg az adást, mert a két vendég, Janovszky Gergely és Fazekas Tibor, a K9 Keresőkutyás Egyesület és a Mancs a Kézben Mentőkutyás Egyesület oszlopos tagjai téged is meg fognak győzni arról, hogy a nyomkövetésre fiatal és öreg, kifejezetten okos és kicsit gyengébb képességű kutyák is alkalmasak!

S hogy miért is érdemes neked gazdiként ezt a tevékenységet akár rendszeresen űzni a kutyáddal? Kiderül az adásból, amelyből mindent megtudhatsz arról, hogy

-       pontosan hogyan „olvassák” a kutyák a nyomot,

-       hogyan tanítják nekik a nyomkövetést,

-       kíván-e speciális képességeket a gazdiktól a mantrailing

-       milyen rendkívüli előnyei vannak a kutyák és gazdik számára is a közös aktivitásnak,

-       milyen sokat segíthet a mantrailing a félős, agresszív vagy fóbiás kutyák terápiájában,

-       hol, hogyan érdemes elkezdeni a mantrailinget, és

-       aki komolyabban szeretne foglalkozni a nyomkövetéssel, mire számítson.

Tarts velünk, mert a mantrailing nemcsak egy a kutyás sportok közül, hanem az a kutyás sport, ami négylábú társaink legősibb és legkiválóbb ösztönére, a szaglásra épít, ezáltal pedig egyedülálló élményt nyújt neki – és neked is!

A nyuszi nem játék, hanem tíz évre szóló elköteleződés - ezt igyekszik átvinni a köztudatba az Első Nyúlmentő Alapítvány, ahová nemcsak húsvét után, de sajnos egész évben rengeteg segítségkérés érkezik megunt, elhagyott, kidobott nyuszik miatt.

Az alapítvány elnöke, Meier Krisztina a Petcast adásának vendége, akivel átvesszük egyebek mellett, hogy
- miért ne ajándékozzunk húsvétra nyuszit akkor sem, ha a gyerek ezért könyörög
- ha bármikor máskor nyuszit szeretnénk társállatnak, akkor honnan érdemes a kisállatot beszerezni, és például az Első Nyúlmentő Alapítványtól milyen feltételekkel fogadhatunk örökbe,
- mennyi ideig élnek a nyulak,
- milyen tartási körülményeket kell számukra biztosítani: hogyan óvjuk őket, illetve az otthonunkat,
- mivel kell etetni a nyulakat, mit nem szabad adni nekik,
- mekkora költség egy nyúl tartása,
- melyek a tipikus egészségügyi problémák a nyusziknál,
- milyen másik társállat mellé ajánlható nyuszi.

Az adásból kiderül, hogy a nyuszitartás korántsem olyan egyszerű, amilyennek első látásra tűnik. A nyulak érzékeny kisállatok, csak felelős gazdiknak valók, akik minden szükségletük ki tudják és ki is akarják elégíteni. Hallgass ide, hogy kihozhasd magadból a legjobb nyuszigazdit!

A kutyák orra csodálatos kis műszer, egy olyan rendkívüli érzékszerv, amelyen keresztül könnyen lefáraszthatók négylábú barátaink a mindennapokban. Például úgy, hogy szó szerint az orruknál fogva vezetjük őket, ahogyan teszik ezt az egyik legújabb kutyás aktivitás, a nose work művelői. Az adás vendégének, Vámosi-Nagy Nóra trénernek köszönhetően sok érdekességet megtudhatunk a kutyák orráról és persze a nose workről is.
A kutyák alapvetően az orrukkal „látnak”, az ő elsődleges érzékszervük a szaglás. Az orruk érzékenysége össze sem hasonlítható az emberével: míg nekünk kb. ötmillió szaglósejtünk van, nekik – fajtától függően – 125-300 millió. A kutyák agyának 30 százaléka a szagfeldolgozást szolgálja, ez negyvenszer nagyobb terület, mint az ember esetében.
A mindennapokban is megfigyelhetjük ezt akár egy sétánál, vagy egymás szaglászásánál. De érdemes tudatosan kiaknázni a kutyák rendkívüli szaglását akkor is, ha csupán lefárasztani akarjuk őket, hiszen, ha az agyuk dolgozik, az számukra ugyanolyan megterhelő, mint amikor mi gondolkodunk. Például a nose work-kel, amit az adás vendége, Vámosi-Nagy Nóra kutyatréner honosított meg Magyarországon.
Az adásból többek között kiderül: hogyan fészbúkoznak a kutyák; miként használható ki a fantasztikus szaglásuk a nose work-ön keresztül; miért hasznos elfoglaltság gazdik és kutyák számára a nose work, vagy más szimatolós aktivitás.
Hallgass ide, mert alapigazság, hogy a fáradt kutya a jó kutya! :)

Ebben az adásban egy sokakat érintő témával foglalkozunk: a kutya- (és általában az állattartás) és a gyereknevelés örömökkel és kihívásokkal teli mindennapjairól beszélgetünk Sátori Ágnes állatorvos-viselkedésterapeutával. 

Az adásból kiderül: miért hasznos, ha a fiatal pároknak előbb van kutyájuk vagy cicájuk, mint babájuk. Beszélünk arról, milyen kihívásokkal jár, ha egyszerre akar valaki kiskutyát és kisgyereket nevelni. Szóba kerül, hogy a terápiás kutya segíthet-e a speciális nevelési igényű, beteg vagy fogyatékkal élő gyerekeknél. Kitérünk arra is, ráhagyhatjuk-e a döntést a gyerekre arról, legyen-e cicája, kutyája vagy más kisállata. Szakértőnk elmondja azt is, jelenthet-e bármilyen veszélyt egy cica vagy kutya egy kisbabára, kisgyerekre, vagy hogy szerinte miért nem szabad engedni, hogy egy általános iskolás gyerek egyedül sétáltass a kutyát még akkor is, ha az szófogadó.

Hallgass ide, hogy a legjobb szülő mellett a legjobb gazdit is kihozhasd magadból!