Tudtad, hogy egy csincsilla (amit már 10 ezer forintért be lehet szerezni) megfelelő tartás mellett akár 6 millió forintodba is kerülhet élete 20-25 éve alatt!? És ebben még nincsenek benne az orvosi költségek! Ezt az Együtt a Kisállatokért Alapítványnál számolták ki, amelynek elnöke, Vakula Tímea a Petcast adásának vendége. Ennek az epizódnak a főszereplői az egerek, a patkányok, a hörcsögök, a tengerimalacok, a deguk és a csincsillák, egyszóval a rágcsálók.

Az adásból kiderül tehát, hogy teljesen téves az a közkeletű elképzelés, miszerint csak azért, mert ezek az állatok kicsik és jellemzően olcsón beszerezhetők, a tartásuk is olcsó. Az sem igaz, hogy egy kicsi állatkát könnyebb gondozni, mint mondjuk egy kutyát. De irreális elgondolás az is, hogy ezeket a kisállatok, csak azért, mert olyan cuki pofijuk van, tökéletes kedvencek gyerekeknek, ugyanis a rágcsálók nem szeretik, ha simogatják, babusgatják őket. Sőt, stresszként élik meg, és akár bele is betegedhetnek.

Vakula Tímea szerint rágcsálót tartani nem nehéz, csak oda kell figyelni, ő maga az Együtt a Kisállatokért Alapítvány elnökeként sajnos elég sok rossz példát is lát.

„Sok olyan gazdival találkozunk, aki imádja az állatát, és a legjobbat szeretné neki, de nagyon rossz információkat kapott, emiatt szeretetből állatkínzó gazdi lesz. De ők azok, akiket jobb irányba lehet terelni, és akkor az egy jobb élet lesz embernek is, állatnak is. És vannak olyanok, akiket nem, de ők azok, akik azt mondják, hogy ’jaj, ezek csak ketrecállatok és unalmasak, és nem is lehet velük mit kezdeni’, és rövid idő után befejezik a tartást. Igazán örömet egyébként annak fog okozni, aki rengeteg energiát beletesz.”

Számos más tévhit is szóba kerül még ebben az epizódban, amiben sorra vesszük, hogy

• Mi(k) a hátránya(i) és mik az előnyei az ilyen kisállatok tartásának?
• Mi mindenre készüljön, aki rágcsálót szeretne tartani?
• Hogyan kell jól tartani ezeket a kisemlősöket: mekkora a helyigényük, milyen a számukra megfelelő tartási hely, hogyan tápláljuk őket helyesen? 
• Melyik fajt lehet, sőt kell párban tartani, és melyiket tilos?
• Jó ötlet-e ha a zsákmányállatok mellett ragadozónk, például cicánk, kutyánk is van?
• Melyik faj meddig él, vannak-e speciális betegségeik?

Beszélünk persze az Együtt a Kisállatokért Alapítvány munkájáról is, arról, hogy a COVID-19 óta sajnos havi szinten százas nagyságrendben keresik meg őket gazdik azzal, hogy szeretnék leadni a kisállatukat.

Egy fiatal, de annál képzettebb kutya, a 4 éves Koda talált rá egy Mezőfalván eltűnt 9 éves kisfiúra, szerencsére sértetlenül. A keresésről és erről a különleges képességekkel rendelkező belga juhászkutyáról is megtudhatsz információkat Koda gazdájától, Bérdi Furzsinától a Petcast különkiadásában. Hallgass ide!

Az eutanáziáról nem könnyű beszélni, a téma azonban napjainkban nem megkerülhető, a társállatok esetében sem, mert előbb vagy utóbb szinte biztosan minden gazdi kerül olyan helyzetbe, amikor neki kell a végső döntést meghoznia. Mert az állatorvos legfeljebb javasol, az utolsó szó mindig a gazdié – emeli ki az adás vendége, Fodor Kinga, az Állatorvostudományi Egyetem Laborállat-tudományi és Állatvédelmi Tanszékének tanszékvezetője.

A tanszék munkatársai felmérést készítettek az eutanázia megítéléséről, gyakorlatáról, amiben gazdiknak és állatorvosoknak is tettek fel a témába vágó kérdéseket. Ebből nagyon sok minden kiderül, többek között, hogy a megkérdezettek az állatok esetében elfogadhatóbbnak tartják a kegyes halált, mint az embereknél. Emellett például a gazdik több mint 80 százaléka azt válaszolta, hogy mindenképp szeretne az állattársa mellett lenni, amikor megtörténik ez a beavatkozás, és ugyanennyien inkább az otthonukban adatnák be a halálos injekciót.

A beszélgetésben még több információ elhangzik az eutanázia-kutatásról, és igyekszünk minden olyan kérdésre kitérni, ami – ha tetszik, ha nem – együtt jár a kegyes halállal. Így szóba kerül, hogy

• milyen esetekben engedik meg a jogszabályok egy állat életének kioltását, milyen feltételek mellett legális jelenleg Magyarországon az eutanázia;
• hogyan kell egy állatorvosnak halálba segítenie, hogy szakmailag szabályos és etikailag is elfogadható legyen;
• mit javasol a szakember: maradjunk-e az állat mellett, ott legyen-e más, esetleg akár egy vele élő másik kisállat;
• milyen lehetőségek vannak ilyenkor: otthoni temetés, hamvasztás – és ezeknek, illetve magának az elaltatásnak milyen költségeik vannak;
• mi a gazdik feladata az állat halálát követően.
  

De természetesen beszélünk arról is, mi van akkor, ha egy gazdi nem biztos abban, hogy tényleg az altatás az egyetlen lehetséges megoldás? Keressen fel még másik állatorvost, állatorvosokat, és kérjen másod-, vagy akár harmadvéleményt? Mit mérlegeljen, amikor az eszével tudja, hogy az altatás az állat számára megváltás lenne, de nem képes őt elengedni.

A  külső paraziták – a szúnyog, a kullancs, a bolha vagy az atka – sokféle betegséget terjesztenek, és akár súlyosan is megbetegíthetik kedvenceinket. Szerencsére, ma már többféle lehetőségünk van védekezni ellenük, és kell is, különösen a jó idő beköszöntével (bár, sajnos most már gyakorlatilag egész évben találkozhatunk kullanccsal is).

A külső élősködők elleni védelem a Petcast mostani epizódjának témája, az adás vendége Sótonyi Kata állatorvos. Az ő szakértő segítségével vesszük át, hogy

• melyek a legveszélyesebb/leggyakoribb külső élősködők a kutyák, illetve a macskák esetében
• ezek ellen milyen módszerekkel lehet, illetve érdemes védekezni
• veszélyes-e a gyógyszeres megoldás, illetve alkalmasak-e a vérszívók távoltartására az olyan kíméletes szerek, amilyenek például az illóolajak
• milyen betegségeket okozhat a bolha, a kullancs vagy a szúnyog, és hogy
• ezeknek milyen tüneteik és kezelési lehetőségeik vannak.

Tarts velünk ebben az adásban is, mert ha csak nem mozdulsz ki a lakásból, és az ablakot sem nyitod ki, nem úszod meg a szúnyog-, de akár a kullancscsípést sem. Ráadásul a korán beköszöntött tavasz miatt idén hamarabb várható a hazánkban újonnan megjelent, veszélyes Hyalomma kullancsok felbukkanása is, ahogyan arra a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Kullancsfigyelő programja nemrég felhívta a figyelmet.

Tudtad, hogy mindannyiunknak egyedi szagnyomunk van, ami pontosan annyira jellemző ránk, mint az ujjlenyomatunk? És azt, hogy gyakorlatilag minden kutya simán azonosítani és követni tudja ezt a nyomot? Ha most hitetlenkedsz, akkor feltétlenül hallgasd meg az adást, mert a két vendég, Janovszky Gergely és Fazekas Tibor, a K9 Keresőkutyás Egyesület és a Mancs a Kézben Mentőkutyás Egyesület oszlopos tagjai téged is meg fognak győzni arról, hogy a nyomkövetésre fiatal és öreg, kifejezetten okos és kicsit gyengébb képességű kutyák is alkalmasak!

S hogy miért is érdemes neked gazdiként ezt a tevékenységet akár rendszeresen űzni a kutyáddal? Kiderül az adásból, amelyből mindent megtudhatsz arról, hogy

-       pontosan hogyan „olvassák” a kutyák a nyomot,

-       hogyan tanítják nekik a nyomkövetést,

-       kíván-e speciális képességeket a gazdiktól a mantrailing

-       milyen rendkívüli előnyei vannak a kutyák és gazdik számára is a közös aktivitásnak,

-       milyen sokat segíthet a mantrailing a félős, agresszív vagy fóbiás kutyák terápiájában,

-       hol, hogyan érdemes elkezdeni a mantrailinget, és

-       aki komolyabban szeretne foglalkozni a nyomkövetéssel, mire számítson.

Tarts velünk, mert a mantrailing nemcsak egy a kutyás sportok közül, hanem az a kutyás sport, ami négylábú társaink legősibb és legkiválóbb ösztönére, a szaglásra épít, ezáltal pedig egyedülálló élményt nyújt neki – és neked is!

A nyuszi nem játék, hanem tíz évre szóló elköteleződés - ezt igyekszik átvinni a köztudatba az Első Nyúlmentő Alapítvány, ahová nemcsak húsvét után, de sajnos egész évben rengeteg segítségkérés érkezik megunt, elhagyott, kidobott nyuszik miatt.

Az alapítvány elnöke, Meier Krisztina a Petcast adásának vendége, akivel átvesszük egyebek mellett, hogy
- miért ne ajándékozzunk húsvétra nyuszit akkor sem, ha a gyerek ezért könyörög
- ha bármikor máskor nyuszit szeretnénk társállatnak, akkor honnan érdemes a kisállatot beszerezni, és például az Első Nyúlmentő Alapítványtól milyen feltételekkel fogadhatunk örökbe,
- mennyi ideig élnek a nyulak,
- milyen tartási körülményeket kell számukra biztosítani: hogyan óvjuk őket, illetve az otthonunkat,
- mivel kell etetni a nyulakat, mit nem szabad adni nekik,
- mekkora költség egy nyúl tartása,
- melyek a tipikus egészségügyi problémák a nyusziknál,
- milyen másik társállat mellé ajánlható nyuszi.

Az adásból kiderül, hogy a nyuszitartás korántsem olyan egyszerű, amilyennek első látásra tűnik. A nyulak érzékeny kisállatok, csak felelős gazdiknak valók, akik minden szükségletük ki tudják és ki is akarják elégíteni. Hallgass ide, hogy kihozhasd magadból a legjobb nyuszigazdit!

A kutyák orra csodálatos kis műszer, egy olyan rendkívüli érzékszerv, amelyen keresztül könnyen lefáraszthatók négylábú barátaink a mindennapokban. Például úgy, hogy szó szerint az orruknál fogva vezetjük őket, ahogyan teszik ezt az egyik legújabb kutyás aktivitás, a nose work művelői. Az adás vendégének, Vámosi-Nagy Nóra trénernek köszönhetően sok érdekességet megtudhatunk a kutyák orráról és persze a nose workről is.
A kutyák alapvetően az orrukkal „látnak”, az ő elsődleges érzékszervük a szaglás. Az orruk érzékenysége össze sem hasonlítható az emberével: míg nekünk kb. ötmillió szaglósejtünk van, nekik – fajtától függően – 125-300 millió. A kutyák agyának 30 százaléka a szagfeldolgozást szolgálja, ez negyvenszer nagyobb terület, mint az ember esetében.
A mindennapokban is megfigyelhetjük ezt akár egy sétánál, vagy egymás szaglászásánál. De érdemes tudatosan kiaknázni a kutyák rendkívüli szaglását akkor is, ha csupán lefárasztani akarjuk őket, hiszen, ha az agyuk dolgozik, az számukra ugyanolyan megterhelő, mint amikor mi gondolkodunk. Például a nose work-kel, amit az adás vendége, Vámosi-Nagy Nóra kutyatréner honosított meg Magyarországon.
Az adásból többek között kiderül: hogyan fészbúkoznak a kutyák; miként használható ki a fantasztikus szaglásuk a nose work-ön keresztül; miért hasznos elfoglaltság gazdik és kutyák számára a nose work, vagy más szimatolós aktivitás.
Hallgass ide, mert alapigazság, hogy a fáradt kutya a jó kutya! :)

Ebben az adásban egy sokakat érintő témával foglalkozunk: a kutya- (és általában az állattartás) és a gyereknevelés örömökkel és kihívásokkal teli mindennapjairól beszélgetünk Sátori Ágnes állatorvos-viselkedésterapeutával. 

Az adásból kiderül: miért hasznos, ha a fiatal pároknak előbb van kutyájuk vagy cicájuk, mint babájuk. Beszélünk arról, milyen kihívásokkal jár, ha egyszerre akar valaki kiskutyát és kisgyereket nevelni. Szóba kerül, hogy a terápiás kutya segíthet-e a speciális nevelési igényű, beteg vagy fogyatékkal élő gyerekeknél. Kitérünk arra is, ráhagyhatjuk-e a döntést a gyerekre arról, legyen-e cicája, kutyája vagy más kisállata. Szakértőnk elmondja azt is, jelenthet-e bármilyen veszélyt egy cica vagy kutya egy kisbabára, kisgyerekre, vagy hogy szerinte miért nem szabad engedni, hogy egy általános iskolás gyerek egyedül sétáltass a kutyát még akkor is, ha az szófogadó.

Hallgass ide, hogy a legjobb szülő mellett a legjobb gazdit is kihozhasd magadból!

A kutyák orra elképesztően fejlett érzékszerv, sok ezerszer érzékenyebb a szaglásuk az emberénél, ami segít nekik például a katasztrófa sújtotta területeken az emberek felkutatásában. A Petcastban ezért egy mini sorozatot szentelünk a témának. Első vendégünk egy olyan szakember, aki mindent tud ezekről az izgalmas, veszélyes és felelősségteljes munkát végző állatokról, mert maga is napi szinten velük dolgozik. Leczki Sarolta, a Kutyák Határok Nélkül Alapítvány elnöke az adásban beszél arról, miként zajlik a mentőkutyák kiképzése és azt is, hogyan dolgoznak össze kétlábú munkatársaikkal a bevetéseken. Szóba kerül az is, hogy milyen fajtájú, fizikai és egyéb képességekkel rendelkező kutyák alkalmasak leginkább a mentőkutyázásra.

De mivel Leczki Sarolta kutyatenyésztő is, az adásban arról is beszélgetünk, mennyire fontos a kutyafajta kiválasztása akkor is, ha csupán egy házi kedvencet szeretnénk magunk mellé. A kulcsszó pedig itt az önismeret, a tudatosság, ami az első és talán a legfontosabb lépés ahhoz, hogy azután harmonikus legyen a kapcsolat kutya és gazdi között.

Hallgass ide, ha ki szeretnéd hozni magadból a legjobb gazdit!

Ha szerinted sem fognak soha kiürülni a menhelyek, eltűnni a tömeges "ingyen elvihető cica, kutya" hirdetések, akkor azt is tudnod kell, hogy ehhez az egyik legfontosabb az ivartalanítás.

Ma Magyarországon a kutyáknak csak az 5-10 százaléka ivartalanított, a macskáknál pedig még rosszabb ez az arány. Ennek egyik fő oka a rengeteg hiedelem, ami körülveszi az ivartalanítást. A Petcastnak ebben az epizódjában sorra vesszük ezeket a tévhiteket Fodor Kinga állatorvos, az Állatorvostudományi Egyetem Tanszékvezető docense és Szilágyi István, a Fehérkereszt Állatvédő Liga elnöke segítségével.

Szó esik arról, igaz-e hogy az ivartalanítás elhízást, elbutulást, pajzsmirigy-alulműködést, csontrákot, vagy diszpláziát okoz (NEM).

Igaz-e, hogy felborítja a hormonháztartást, eltorzítja a személyiséget, megváltoztatja a viselkedést (NEM).

Igaz-e, hogy a műtét kockázatos, előtte egyszer ellenie van egy legalább tüzelnie kell a szukának, hogy ezzel egy örömforrástól fosztjuk meg a cicát, kutyát (NEM).  

Meg beszélünk arról is, hogy mindezekkel szemben milyen előnyei vannak a műtétnek, aminek – ha egyszeri kiadásként megterhelő is lehet –, bele kell férnie a felelős állattartásba.