Országos Széchényi Könyvtár
Országos Széchényi Könyvtár
Az Országos Széchényi Könyvtár a tudás tárházaként a magyar kulturális örökség papíralapú és elektronikus könyvtári dokumentumainak megőrző és közvetítő intézménye.
Epizódok
Mit lehet kiolvasni egy papírból, amit első ránézésre észre sem veszel? Az OSZK 49. beszélgetésében Szebelédi Zsolt történész, neolatinista, a nemzeti könyvtár kutatója mesél arról, hogyan segítenek a vízjelek a kéziratok és könyvek korának, eredetének és hitelességének meghatározásában. A műsort Tóth Péter vezeti, a munkát Solymosi Ákos segíti.A beszélgetésben szóba kerül, hogyan kerül a vízjel a papírba, milyen lépésekből áll egy vizsgálat, és hol helyezkedik el a vízjel a datálás és az azonosítás eszköztárában. Konkrét példákon keresztül megmutatjuk, hogyan derülhet ki egy dokumentumról, hogy nem az, aminek mondják, és hogy léteznek-e jellegzetesen magyar vízjelek vagy papírmalmok. Az is kiderül, miben különbözik az egyedi vízjelek vizsgálata a típusok elemzésétől, és miért fontos az egységes leírási rendszer.A „Vízjelvilág” egy Facebook-oldalon megjelenő szerelemprojekt, amely ezt a különleges területet igyekszik közelebb hozni a nagyközönséghez. Posztokat elemzünk, hogyan kapcsolódik mindez a magyar papírtörténethez, milyen példákat ismerünk a közelmúltból – akár a diósgyőri papírgyár vízjeleire –, és hogy a digitális korban miért marad továbbra is releváns ez a kutatás, illetve hol érdemes elkezdenie annak, akit mélyebben is érdekel.
Mi történik a könyvtárakkal a digitális korszakban, és van-e jövője a könyvtáros szakmának a mesterséges intelligencia árnyékában? Az Országos Széchényi Könyvtár Csevejének legújabb epizódjában Szeifer Csaba, a Háromká könyvtári magazin főszerkesztője és Szüts Etele, a Könyvtári Intézet vezetője, egyben a szerkesztőbizottság elnöke beszélgetnek ezekről a kérdésekről.A beszélgetést Tóth Péter, a nemzeti könyvtár tartalompakolója vezeti, a technikai háttérért pedig Solymosi Ákos hangmérnök felel. Az epizódból kiderül, hogyan született meg a Háromká a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros utódjaként, milyen témák és műfajok jelennek meg a magazinban, és milyen kihívásokkal szembesül ma egy szakmai szerkesztőség.Szó esik szakmai párbeszédről, együttműködésekről és a könyvtári világ átalakulásáról is. A digitalizáció és az AI hatása megkerülhetetlen: a beszélgetés arra is választ keres, hogyan tud a könyvtáros szakma alkalmazkodni, és milyen irányba fejlődhet a következő években – akár új platformok és formátumok felé nyitva.#podcast #csevej #könyvtár
Az Országos Széchényi Könyvtár podcastjának 47. epizódjában a kora újkori történetírás világába utazunk. Vendégünk Kasza Péter, a Kulcsár Péter Historiográfiai Kutatócsoport vezetője, akivel nemcsak a magyar historiográfia kulcsfiguráiról beszélgetünk, hanem arról is, hogyan születnek és formálódnak történeti narratíváink a források mögött.A műsor házigazdája Tóth Péter, a nemzeti könyvtár kulturális megosztója, a beszélgetést pedig Solymosi Ákos hangmérnök rögzítette és vágta.Szó esik arról, miért viseli a kutatócsoport Kulcsár Péter nevét, és milyen örökséget hagyott a magyar irodalom- és történettudományban. Megismerjük a kutatócsoport tevékenységét, az OSZK és a Szegedi Tudományegyetem együttműködését, valamint azt is, hogyan kapcsolódnak be fiatal kutatók ebbe a munkába.A beszélgetésben konkrét kutatások is előkerülnek: Wolfgang Lazius udvari történetíró szerepe a Habsburg-kori történeti narratívák kialakulásában, az új Zermegh János-kiadás vagy Szerémi György különös történetei a Magyarország romlásáról című műből.A beszélgetés végén már a Mohács 500-ba is belecsapunk: milyen kutatások, konferenciák és együttműködések várhatók a jubileum kapcsán, és hogyan segíthetnek a régi krónikások szövegei abban, hogy újraértelmezzük a magyar történelem egyik legfontosabb korszakát.#Mohács #podcast #történelem
Shakespeare legnagyobb és világszerte legismertebb tragédiája a Hamlet: az elmúlt három évszázadban az emberiség legnagyobb elméi az elragadtatás hangján szólnak róla. Már a XVII. század végén a jeles angol költő és kritikus, Dryden, a Hamletre célozva állapítja meg, hogy más drámaírók csupán utánozzák a természetet, Shakespeare pedig "maga a természet". A XIX. században Hazlitt azt mondja, hogy "mi magunk vagyunk Hamlet". A nagy XIX. századi orosz kritikus, Belinszkij a Hamletet "a drámai kötlők királyának sugárzó koronájában" a legragyogóbb gyémántként becsüli. Elragadtatott magasztalóinak sorát folytathatnók Voltaire, Goethe, Hegel, Taine nevével, vagy a magyar irodalom nagy XIX. századi klasszikusaival.
A 16. század elején követek, kereskedők, papok, katonák és alkalmi informátorok sűrű hálózata szállította a híreket Budáról, Konstantinápolyból és a magyar végvidékről a lagúnák városába. Sokszor gyorsabban és pontosabban, mint ahogyan Magyarországon belül terjedtek.46. csevejünkben újra Mohács lesz a téma – de ezúttal elmegyünk egészen Velencéig. Azt vizsgáljuk, hogyan jutott el az 1526-os mohácsi csata híre a Velencei Köztársaságba, és miért nem a hivatalos diplomáciai csatornákon; mennyire volt pontos Velence képe a magyarországi eseményekről. Vendégeink Szovák Márton történész, az Országos Széchényi Könyvtár tudományos kutatója, a Debreceni Egyetem „Magyarország a középkori Európában” kutatócsoportjának tagja, valamint Bárány Attila tanszékvezető egyetemi tanár, a kutatócsoport vezetője.Velük beszélgetünk a velencei–magyar kapcsolatok történetéről, a törökkérdésről, a hírszerzés működéséről és arról, miért vált Velence a kor egyik legfontosabb információs hatalmává. A beszélgetés vezetője és szerkesztője szintén egykori debreceni diák: Tóth Péter digitálistartalom- és kommunikációs referens. A csevej elkészítését Solymosi Ákos hangmérnök segítette. A nemzeti könyvtár stúdiójában felvett műsorban kiemeljük a Velence hangja című ismeretterjesztő Facebook-sorozatot is, amely 2025 márciusában indult a Debreceni Egyetem „Magyarország a középkori Európában” kutatócsoport oldalán. A Szovák Márton által szerkesztett sorozat Marin Sanudo monumentális naplóját, napkönyvét, a Diariit szólaltatja meg a közösségi média nyelvén: rövid, forrásközeli bejegyzéseken keresztül mutatja meg, hogyan működött a velencei információgyűjtés, miként keringtek a politikai és katonai hírek Európában, és hogyan jelent meg a mohácsi csata a kortárs velencei emberek szemében.Tartalom01:09 Sanudo, a velencei gazdag grafomán03:26 A Debreceni Egyetem „lement” a közösségi médiába08:20 A Velencei Köztársaság a korabeli hatalmi rendszer főszereplője13:25 Kereskedői érdek kontra politikai kapcsolattartás19:53 Aranyértéke van a hírnek, a rejtjeles módszerek26:35 A napkönyves Sanudo kiválasztása33:37 A források kivonatolt lemásolása38:16 Közösségi médiás visszaszámlálás a csatáig43:35 Féligazságok alkalmazása a hazugság legismertebb formája50:11 Sanudo szövege magyarul57:59 Európai léptékben is óriási anyag Szovák Márton adatbázisa#csevej #podcast #Mohács
A fehérgyarmati Kölcsey Ferenc Református Általános Iskolában került elhelyezésre 2026. január 30-án az Országos Széchényi Könyvtár országosan is ritka adománya, a Himnusz kéziratának nemesmásolata, amelyet Mészáros Tamás főigazgató-helyettes adott át.
Köszönjük az Európa Rádiónak.
Féner Tamás a magyar fotográfia egyik meghatározó alakja: Kossuth-, Balázs Béla- és Prima-díjas fotóművész, akinek pályája a sajtófotótól az absztrakt, konstruktív képekig ível. Munkáiban egyszerre van jelen a fegyelem és a játék, a dokumentálás igénye és a képi gondolkodás szabadsága.
A beszélgetésben Füri Katalin kurátor mesél arról, hogyan lehet egy nem lezárt, hanem aktív életművet kiállítássá formálni; mit jelent a fekete-fehér képektől a színes absztrakciókig vezető út; és hogyan illeszkedik Féner Tamás munkássága az Országos Széchényi Könyvtár jelenkori fotóművészeti gyűjteményébe.
A kérdéseket Tóth Péter, az OSZK digitális tartalom- és kommunikációs referense teszi fel, a beszélgetés hangzásáért Solymosi Ákos hangmérnök felel.Miről lesz szó? Többek közt arról, hogyan lesz egy kiállítás versszerű, és mit ad hozzá az, ha egy alkotó saját hangján is mesél a látogatónak – mindezt egy olyan térben, ahol a történeti fénykép és a kortárs kísérletezés találkozik.
A kiállításon Féner Tamás saját hangja és történetmesélése is jelen van, ami külön réteget ad a képek értelmezéséhez – ez a beszélgetés azonban már a kurátori nézőpont felől közelít: arról szól, hogyan lesz fotóból gondolat, képből rendszer, és hogyan működik mindez ma, egy nemzeti kulturális intézmény terében.
1526, Csele-patak, II. Lajos, Szapolyai, Szulejmán… Mindannyian ismerjük ezeket a neveket, amelyek történelmünk egyik legsűrűbben emlegetett eseményéhez, a mohácsi csatához kötődnek. De vajon öt évszázaddal később, amikor szinte minden Mohácsról szól, lehet-e még újat mondani róla? Az Országos Széchényi Könyvtár 44. csevejében Tóth Péter, a nemzeti könyvtár tartalompakolója Orsós Juliannával, a HUN-REN–OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoport kutatójával járja körül ezt a kérdést. A beszélgetés professzionális hangzását Solymosi Ákos hangmérnök biztosította. Elfeledett héber, német és latin forrásokat tárunk fel, és összevetjük a megszokott narratívákkal. Szóba kerül Joszéf ha-Kohén héber krónikája, Luther Márton „Mohácsozása” és II. Lajos kevésbé ismert német nyelvű oklevelei is, többek között az utolsó leveléről is beszélünk, amit a mohácsi csatából küldött. A Csevejben először lesznek hallhatóak Luther Mohácsról írt gondolatai. Sudár Annamária tolmácsolásában, a szöveget Orsós Julianna fordította le. Vajon unják-e a történészek Mohácsot? Mit árul el rólunk, hogy Buda kapcsán egyes források hősi ellenállásról, mások békés átadásról szólnak? És miért maradt ki Joszéf ha-Kohén krónikája ilyen sokáig a magyar történeti gondolkodásból? Tartsanak velünk egy izgalmas időutazásra, ahol a forráskritika segítségével új perspektívából vizsgáljuk a magyar és a világtörténelem egyik legmeghatározóbb pillanatát, és tovább árnyaljuk Mohácsot. Tartalom: 01:00 Az 500 éves évfordulóra évek óta készülnek a történészek02:38 A mohácsi csata Joszéf ha-Kohén héber krónikájában05:45 Oszmán történetírói források Buda kulcsainak átadásáról10:36 A Mohács-kép árnyalása14:13 Luther Márton Mohácsról23:40 Hivatalok és hivatások26:30 A mohácsi csata híre a korabeli német nyelvű nyomtatott sajtóban33:20 1800 irat II. Lajostól, megjelenik az okmánytár 37:30 A csata egy több, mint egy száz éves folyamat vége volt, II. Lajos utolsó levele39:10 Az évforduló eredményei sok ember aprólékos munkájából adódnak össze
Benedek Elek: Székely Tündérország Székely népmesék és mondák
Felolvasó: Barna Emese
Hogy került Szent Demeter Magyarországra, és hogy lesz a pergamenből lámpaernyő?
A nemzeti könyvtár ünnepi csevejében Zsupán Edina, Lauf Judit és Kisdi Klára, a HUN-REN OSZK Fragmenta et codices kutatócsoport https://www.fragmenta.oszk.hu/ vezetője és két kutatója, valamint Solymosi Ákos hangmérnök és Tóth Péter, a tartalompakoló kalauzolnak minket a középkori kódextöredékek világába.
Megismerhetjük a kódextöredékek megőrzésének és lefejtésének folyamatát, Mezey László örökségét, a Fragmenta et Codices Kutatócsoport működését, a digitális fragmentológia szerepét, a PAZL rövidítés feloldását https://copia.oszk.hu/kereso/?lang=hu#t=Fragmenta&all=PAZL és azt, hogyan kapcsolódik mindez a nemzetközi együttműködésekhez, így a svájci Fragmentarium https://fragmentarium.ms/ adatbázishoz.
Az Országos Széchényi Könyvtár Copia tartalomszolgáltató felületén https://copia.oszk.hu/fragmenta/ bárki számára elérhető, három nyelvű digitális adatbázisba a kutatók folyamatosan töltik fel a feldolgozott darabokat.