Nincs túl sok olyasmi az életben, ami kortól, nemtől, rassztól, vallási hovatartozástól függetlenül mindannyiunk számára ott van nekünk - ott van, amikor szerelmi csalódástól éppen a falat vakarjuk, amikor kinézünk a száguldó vonat ablakán, és az elmosódó tájat bámuljuk, amikor több tízezer emberrel egyszerre bólogatunk a színpad előtt, vagy a négy fal között, becsukott szemmel, fejünkön fülhallgatóval éteri dallamokkal szárnyalunk. A zene egy csoda! Egyetemes nyelvéről egy zenetanárral, Gergő mentorával, a több nagyszerű formációban, többek között a Vujicsics együttesben különféle fúvós hangszereket virtuóz módon megszólaltató Borbély Mihállyal beszélgettünk. Szóba került, miért olyan baromi fontos az emberiségnek a zene, miért kiapadhatatlan örömforrás, hogyan alakulhatott ki, hogyan fejlődött, hová tart? És a sorok között talán még az is kiderült: zene nélkül mit érünk mi?

Hé, ember! Ébredj már fel: tévúton jársz! Azt hiszed, a luxus élet, a nagyobb autó, a dubaji lakás, a felfújt szájú és mellű nő fog téged boldoggá tenni? Nem veszed észre, hogy mennyire tévedsz? Hiszen iszol, drogozol, gyógyszerfüggő vagy, így próbálod kezelni a depressziódat, a magányodat, így próbálod kitölteni a felszínes kapcsolataid közötti űrt. Nem, nem pénzed nincsen. Hanem valami más, ami sokkal értékesebb annál. Drága ember, neked időd nincs, abból van igazán kevés neked. Magadra, a szeretteidre, az életre. Hazánk egyik legismertebb elemzője, Pogátsa Zoltán, közgazdász, szociológus, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense, az Új Egyenlőség című Magazin főszerkesztője azt vallja: ha az embereket rá lehetne ébreszteni a fentiekre, nem csupán boldogabb társadalom lenne az eredmény, emellett elérnénk azt is, hogy ne a kapitalizmus rákos sejtekre jellemző folyamatosa fejlődési igénye szerint éljünk. A nemnövekedés nélkül egyébként sem menthető meg a Föld. Beszélgettünk még a gazdasági újraelosztásról, a demokrácia jövőjéről, a skandináv modell előnyeiről és az oktatás fontosságáról.

Belátható időn belül, mondjuk a mi életünkben nem lesz realitása annak, még Elon Musk Neuralink projektjének köszönhetően sem, amit a Matrix című filmben viszontláttunk. Jelesül, hogy az agyunkat számítógéppel összekapcsolva lazán letöltjük rá például a japán nyelvtudást. De az már nagyon is itt van a nyakunkon, hogy genetikai cégektől konkrétan megrendeljük: születendő gyermekünk szőke vagy barna hajú legyen, a szeme zöld, és legalább 178 centi magasra nőjön. Hová vezet mindez? Kell-e az embernek istent játszani, és a természet rendjébe ilyen szinten beavatkozni? A fenti példa alapján vélhetően legtöbbünknek az a válasza: hát ez borzasztó, ezt nem volna szabad hagyni. Na, de ha ezeknek a technológiáknak hála petricsészében növesztett húst tudunk előállítani, ami épp olyan, mint a valódi csirke vagy marha, és ami által csökkenthető a Föld kiszipolyozásának terhe, egyúttal megoldhatóvá válik az éhínség felszámolása, akkor már egészen más szemmel tekintünk a problémára. Nemes Lászlóval, a Semmelweis Egyetem oktatójával, bioetikus filozófussal, a filozófiai kávéház-mozgalom meghonosítójával efféle dilemmákat jártunk körbe. És eközben még azt is megvitattuk: ki használna közülünk szexrobotokat.

Volt már olyan érzésed, hogy kirohannál a világból? Vagy hogy rád tört a vágy: világgá mennél? Van, aki megcsinálta. Illés Adorján megunta a mókuskereket, felhagyott mérnöki munkájával, eladta mindenét, vett egy bringát, sátrat, csomagjába betett két-két pólót meg alsónadrágot, néhány elengedhetetlen cuccot, és elindult világgá. Két éves utat tervezett, négy lett belőle. Bejárta Ázsiát, Ausztráliát, Új-Zélandot, Hawaiit és az Amerikai kontinenst. Ha éhes volt, evett, ha fáradt volt, aludt. És úgy érezte magát az első perctől az utolsóig, hogy ő a világ legboldogabb embere. Meghívtuk a Mindenségit! Műsorunkba, hogy mondjon el mindent. Megpróbálta. Már hallgatni élmény volt, na de milyen lehetett mindezt átélni?!

Volt már olyan érzésed, hogy kirohannál a világból? Vagy hogy rád tört a vágy: világgá mennél? Van, aki megcsinálta. Illés Adorján megunta a mókuskereket, felhagyott mérnöki munkájával, eladta mindenét, vett egy bringát, sátrat, csomagjába betett két-két pólót meg alsónadrágot, néhány elengedhetetlen cuccot, és elindult világgá. Két éves utat tervezett, négy lett belőle. Bejárta Ázsiát, Ausztráliát, Új-Zélandot, Hawaiit és az Amerikai kontinenst. Ha éhes volt, evett, ha fáradt volt, aludt. És úgy érezte magát az első perctől az utolsóig, hogy ő a világ legboldogabb embere. Meghívtuk a Mindenségit! Műsorunkba, hogy mondjon el mindent. Megpróbálta. Már hallgatni élmény volt, na de milyen lehetett mindezt átélni?!

Rosszul érzed magad? Fejezd be! Boldog akarsz lenni? Hát légy boldog! Ennyire egyszerű az egész – vallja Laár András, akit nem a KFT együttes és nem is a L’art pour L’art társulat frontembereként vendégeltünk most meg, hanem mint buddhista pap kértük ki a véleményét. Megtudhattuk tőle, milyen két és fél hónapon át, télvíz idején elvonultan, kvázi remeteként élni, ott olvasni, medtiálni, és miért tartja ezt az időszakot élete egyik legboldogabb és legtermékenyebb periódusának. Beszélt a tudatosság fontosságáról, hogy miként kell magunkban a haragot kezelni, miért fontos a mértéktartás, és tette ezt olyan stílusban, hogy percekig hahotáztunk. És ez nem túlzás… Konkrétan fetrengtünk. Ja, és amúgy meg énekeltünk is.

Több oka is lehet annak, hogy alapvetően rossz a közérzetünk jelen kultúránkban. Egyes elképzelések szerint az agyunkat úgy alkotta meg a természet, hogy a negatív érzetek domináljanak benne. Az a homo sapiens, aki előszeretettel csodálkozott rá a világ sokszínűségére, előbb-utóbb egy vadállat gyomrában végezte. Az emberi törzsfejlődésbe kódolt szükségszerűség, a halál elkerülésére hatékonyabb érzelmi eszköz a készenlét, a szorongás és a félelem. A neuropszichológia azt állítja, a rossz közérzet oka a rossz agyi kémiai egyensúly, a kritikai pszichológia ellenben a lelki igényeinket ki nem elégítő társadalmi berendezkedést okolja. Akárhogy is, érdekes kérdés, miért van az, hogy az egyik nap azt érezzük, bal lábbal keltünk fel, és akkor mindenkit utálunk, máskor meg minden szép és jó. Jó, jó, de mit tudunk ez ellen tenni? Például megpróbálkozhatunk a kognitív újrakeretezéssel! Na, de hogy pontosan mit takar a kognitív újrakeretezés, az már a Mindenségit! #4 adásából derül ki, amikor is Czabán Samuval, az ELTE oktatójával, jogpszichológussal beszélgetünk az Új Egyenlőség című magazinban megjelent cikke kapcsán.

A Mars kolonizálására tett kísérlet: presztízsproject! Ha meghódításának nem lesz gazdasági haszna, az emberiségnek nem lesz érdeke odamenni. Az pedig, hogy a Föld tönkretétele miatt fajunk kirajzásának első állomás lesz, óriási tévedés. A Föld még 50 fokos átlaghőmérsékleten is sokkalta kedélyesebb hely, mint a zord Mars, ahol -80 fok van, viszont nincs mágneses tér, nincs sugárvédelem, nincs légkör. Schwarzenegger a Total Recallban sikeresen terraformálta, de ő Schwarzenegger, nem pedig Elon Musk. Nincs B tervünk a Földre! Kiss László professzornak igen határozott véleménye van a Mars-projektről, márpedig ő nem akárki: az ország egyik legkiválóbb csillagásza, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója (2019. január 1-től.), a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, akadémikus, Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kísérletet tettünk arra, hogy megtudjuk tőle: véges-e az univerzum? milyen alakja van? multiverzumban élünk-e? Meg hogy mennyi az idő? Kiss László mindezek mellett még egy halom kérdésünkre közérthetően és roppant szellemesen volt kedves válaszolni.

Hallottatok már arról, hogy a pornófüggőség a legsúlyosabb esetekben akár szexhalálhoz is vezethet? Amikor az addikció olyan mértékűvé válik, hogy már az egyre durvább és durvább tartalmak keresése sem lesz elégséges az inger kialakulásához, és bekövetkezik az impotencia? És hogy ezen csak hosszas terápiával lehet túllépni? Bibók Bea szexuálpszichológussal természetesen nem csupán a pornó veszélyeiről beszélgettünk, hanem a párkapcsolati kötődések mintázatairól, a transzgenerációs problémák kialakulásáról, arról, hogy a nők miért érnek el nehezebben orgazmust, és persze még mindezek mellett is rengeteg roppant érdekes témát érintettünk.

Gyors, rendszerszintű és radikális változásra van szükség az egész világon, hogy esélyünk maradjon megmenteni az otthonunkat, a Földet és vele együtt a civilizációnkat – vallja G Ras, alias Komáromy Gergely reggae-zenész, civil aktivista. A raszta kultúra egyik legismertebb hazai képviselőjével Jamaikáról, vegán életmódról, az emberiség élelmezésének nehézségeiről, fenntartható, tudatos életvitelről beszélgettünk, és arról, hogy elérkezett az idő, amikor már nem lehet nem arra törekedni, hogy a természettel minél inkább harmóniában éljünk. De hogyan tudjuk ezt megtenni? A polgári engedetlenségi akciók miatt a rendőrségi fogdákat belülről is megismerő G Rastól többek között ezt is megtudhattuk.