Lecsökkenhet-e ötmillióra hazánk népessége az évszázad végére? Hogyan változott a magyar családok összetartása a Covid hatására? Miért lett nehezebb párt találni a mai fiataloknak, és fontosabb-e számukra ez a probléma, mint az anyagi biztonság? A Kopp Mária Intézet kutatási vezetőjével a számokon túllépve a családi kötelékeket illető tendenciákról beszélgettünk. Pári András Családra vágyunk! című tanulmánya itt olvasható

Egy gyermeknek az a legjobb, ha teljes, harmonikus családban nő fel. De mi történik, ha egy kicsi egyáltalán nem számíthat a család melegére? Fogadjanak-e örökbe ilyen gyermekeket egyedülállók? És hogyan állítható helyre a családi harmónia, vagy milyen módon találnak rá az egyensúlyra a szülők egy problémás válás esetén?
Szodorai Dóra szociológussal az örökbefogadás és a családi tűzfészkek dilemmáit boncolgattuk a Máltai Tanulmányok ez évi utolsó száma kapcsán, amely a családokról, az egyének közötti bizalomról szól.

A teljes lapszám itt olvasható: maltaitanulmanyok.hu/szamok/2023-4/

Hány gyermekre vágynak a magyar fiatalok, és mennyi jön ebből világra? Hogyan születik meg az elhatározás az örökbefogadásra, és mik lehetnek a buktatók? A bizalom végső soron öröklődik vagy tanulható? - Pári András, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért kutatási vezetője, Szabó Orsolya, a Máltai Nevelőszülői Hálózat tanácsadója és Szodorai Dóra szociológus a családon belüli, egyének közötti bizalom kérdéseit feszegették Görföl Tibor, teológus, a Vigilia főszerkesztője moderálása segítségével a MáltaiTanulmányok legújabb lapszámának bemutatóján.

Mit érnek ott az okostelefonok, ahol áram sincs a lakóházakban? Miért nem fordulnak már a gyülekezethez, a családtagokhoz, az iskolához sem a legszegényebb szabolcsi településeken? Számíthatnak-e bármilyen segítségre az álláskeresésben a szegregált falvakban élők?
Maszlag Fanni szociológus a bizalom legbelsőbb köreinek működéséről beszélt a Máltai Tanulmányokban bemutatott kutatásai kapcsán.
Az ELTE TÓK adjunktusának szerzőtársaival készített tanulmánya itt olvasható.

Min múlik a választópolgárok hite, miért bíznak jobban a választópolgárok a Távol-Keleten mint Közép-Európában? Ismerjük-e úgy a magyar történelem alapító atyáit, mint az amerikaiak a sajátjaikat? Mi fontosabb: a liberalizmus vagy a demokrácia, és létezhet-e többféle járható út?

A Máltai Tanulmányok idei harmadik számában Csizmadia Ervin az európai pártcsaládok és a magyar politika kapcsolatát vizsgálta, erről a dolgozatáról beszélgettünk.

Az eredeti tanulmány itt olvasható

Hogyan lehet kiépíteni a bizalmat ott, ahol már a családon belül sem mernek segítséget kérni egymástól? Alapozhatunk-e közös értékekre a magyar társadalomban és táplálhatjuk-e a kohéziót az állampolgárságra neveléssel? Közös úton, egymás terhét hordozva: a Máltai Tanulmányok szerzői együtt gondolkodtak a társadalom szövetének erősítéséről. Csizmadia Ervin hivatalos politológus, Kiss Gábor kánonjogász és Maszlag Fanni szociológus Zachar Péter történésszel beszélgetett.

A Máltai Tanulmányokban megjelent írások itt olvashatóak

Nemcsak az Ormánságra, de Közép-Európa számos más térségére is jellemző a vidéki szegénység és a cigányság összekapcsolódása - mondta el Ragadics Tamás szociológus, akivel az Öröklött hátrányok – Visszatérő és megújuló konfliktusok a Sellyei járás „felzárkózó” településein című munkája nyomán arról is beszélgettünk, van-e esély, hogy az egymásra szorultság szolidaritáshoz és összefogáshoz vezet a szegregált régiókban és megfordulhat-e az urbanizáció, visszatalálnak-e nagyobb arányban a városlakók a vidéki életbe?

❔ Lehet-e fenntartható, öngondoskodó jövője mindazoknak, akik számára a legerősebb kényszer jelen pillanatban a túlélés? Hogyan lehetne garantálni, hogy a leszakadó településeken élők gyorsabban fejlődjenek a többieknél, hogy esélyük legyen felzárkózni? Csökkenthető-e a kétmillió szegénységben vagy annak küszöbén élő kiszolgáltatottsága, és megszakítható-e az a folyamat, amellyel a nyomor újratermeli önmagát?
🎤 A felzárkózó települések múltjáról-jelenéről-jövőjéről beszélgettek folyóiratunk szerzői: Hajdu Krisztina, Kurucz Ildikó és Ragadics Tamás Érczfalvi András, a Trend FM műsorvezetője moderációja mellett.

A teljes lapszám itt olvasható: maltaitanulmanyok.hu/szamok/2023-2/

Hogyan él tovább a paraszti világ hierarchiája a mai magyar vidéken? Csak a forráshiányon múlik a szegregált falvak felzárkóztatása? Tanulhatunk-e Romániától vagy Lengyelországtól a vidék gondjainak orvoslását illetően? Mire számít a jövő évi önkormányzati választásokon Pálné Kovács Ilona akadémikus?

A Máltai Tanulmányok legújabb, a felzárkózó településekkel foglalkozó száma kapcsán beszélgettünk a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának politológus-jogász egyetemi professzorával.

Társadalmunk több mint fele függőnek tekinthető, ugyanakkor mi magunk adjuk a két-három évesek kezébe a mobilt.

Ugyanolyan veszélyes-e a szerencsejáték, mint a heroin? Lehet-e szorosabb kapcsolatunk a telefonunkkal, mint a házastársunkkal? A szorongás, a testünktől való elidegenedés vagy az unaloműzés visz leginkább bele a szenvedélybetegségekbe?
Addiktológus szerzőink: Kapitány-Fövény Máté, Marjai Kamilla és Szemelyácz János a Fogadó Pszichoszociális Szolgálat vezetőjével, Frankó Andrással beszélgettek a Máltai Tanulmányok Szenvedélyhez láncolva című számáról ( bővebben:maltaitanulmanyok.hu/szamok/2023-1/ )