Földünkön jelenleg több száz aktív vulkán található, amelyek lenyűgöző természeti jelenségek, de egyúttal komoly veszélyt jelentenek ránk emberekre, és a környező élővilágra, infrastruktúrára. Mégis az emberiség közel 10%-a él jelenleg aktív vulkán közelében, még akkor is, ha egy részük éppen csendes nyugalmi időszakát tölti, mielőtt újra  bármikor felébredhet. Mit tehetnek a tudósok, hogy időben és megfelelő bizonyossággal megjósolják a veszélyes vulkánkitöréseket? Lehetséges-e ez egyáltalán? Mik azok a folyamatok, amik egy vulkán ébredését és közelgő kitörését jelzik? 

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Te is bizonyára hallottál már a "mutáns" szóval valamilyen ütős filmet, könyvet vagy játékot. Amit viszont nem biztos, hogy tudsz az az, hogy a mutáció az életünk része, és a szervezetünkben a nap 24 órájában mennek végbe olyan folyamatok, amik a végbemenő mutációkat próbálják akadályozni. A napfény, dohányzás és egyéb káros szokások mind hozzájárulnak a genetikai állományunk sérüléséhez, ám szerencsére van sok olyan eszköz a kezünkben, gyakrak táplálék formájában, ami segíthet ennek elkerülésében. 

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Manapság sokat hallhatunk a különféle allergiákról, hiszen a világon mindenhol széles körben elterjedt és összetett egészségügyi problémáról van szó: átlagban legalább háromból egy ember szenved valamilyen allergiában. Az allergiás reakciót kiváltó, problémát okozó anyagok között ott szerepel sokfajta élelmiszer, virágpollen, állati szőrök és még sok más anyag, amit gyakran rendkívül nehéz elkerülniük az azokra érzékeny embereknek. De mi is az az allergia valójában, mi történik a szervezetben ilyenkor? Mit tudunk tenni az allergia ellen, milyen létező kezelésmódokat ismer a tudomány? Gyógyítható-e teljesen az allergia?

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Molekulákról tanulhattunk sokat kémia órán, de hallottál már esetleg  óriásmolekulákról, vagy makromolekulákról? Mitől lesz egy molekula "óriás"?  Ez az érdekes anyagcsoport az utóbbi időkben kapott nagyobb figyelmet, például élelmiszer-adalékok vagy műanyagok esetében, de vajon milyen anyagokról is van szó pontosan? Természetesek vagy mesterségesek? Hasznosak vagy károsak számunkra? Tartanunk kell-e tőlük, vagy esetleg éppen, hogy fontosak az élet szempontjából?  

Kellemes Húsvétot kíván a Lyukasóra Tudományból csapata minden hallgatójának!  

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc. Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Mit tehetnek az orvosok és kutatók, ha be akarnak látni az élő emberi  testbe, például az agyba, de anélkül, hogy műtétet kelljen végezni? Az utóbbi évtizedek során több fontos orvostechnikai módszert is kifejlesztettek erre a célra, amelyek közül az egyik a mágneses rezonancia képalkotás (MRI) módszere. Ilyen berendezés manapság már  nagyon sok kórházban megtalálható (sőt, még néha filmekben vagy televízió sorozatokban is felbukkannak), de vajon hogyan is működik ez a  technika? Mi köze a mágnesességhez? Van-e bármi veszélye egy MRI-s kivizsgálásnak, éri-e bármilyen káros sugárzás a pácienst? Tarts velünk  ebben a részben, hogy választ kapj ezekre a kérdésekre!  

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Te is ismersz olyat, akinek a napjához elengedhetetlen, hogy koffeinbevitellel induljon? Netán te vagy az a bizonyos személy? Aggodalomra semmi ok, hiszen ebben a részben bemutatjuk, miért nem kell félni attól, hogy koffeinfüggők leszünk. Arra is fény derül, hogy miért tart minket ébren ez az érdekes kis molekula? Tarts velünk, hogy megismerd a választ ezekre a kérdésekre, és arra is, hogy vajon mióta élünk együtt a koffeinfogyasztás szokásával?

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Magyarország különleges hely földrajzi-geológiai szempontból, mivel  országszerte számtalan termálvíz-forrást találhatunk. A Föld belsejéből származó hő, ami ezeket a forrásokat táplálja, szinte végtelennek tűnő megújuló energiaforrás, amit geotermikus energiának hívunk. Hogyan működik ez az energiafajta, honnan származik pontosan? Miért tartjuk számon a megújuló energiaforrások között? És vajon mi szükséges ahhoz, hogy ezt az energiát fenntartható módon kihasználjuk az emberiség hatalmas energiaigényének csillapítására?

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Te is szereted az édességeket? Ha erre igen a válaszod, akkor biztosíthatunk róla, hogy nem vagy ezzel egyedül: mi is odáig vagyunk értük. Sőt, a legújabb részben azt is eláruljuk, hogy ez egy evolúciós folyamat során alakult így. Azonban előfordul olyan, hogy valaki nem fogyaszthat cukros ételeket, akár egészségügyi, akár diétás megfontolásból. Ilyenkor mit tehet az ember? Fordulhat mesterséges édesítőszerekhez, ezek azonban bizonyos csoportoknak újabb egészségügyi problémákat okozhatnak. Napjainkban a természetes édesítőszerek kezdenek elterjedni, és ki tudja, talán az édes fehérjéké a jövő?

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.   
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

A növényvilág a földi élet elengedhetetlen és lenyűgöző része. Ugyan az állatokkal szemben a növények nem képesek mozogni, mégis az evolúció során számtalan csodálatos és összetett stratégiát fejlesztettek ki a túlélés érdekében. Vajon hogyan tudnak kommunikálni és kölcsönhatásba lépni egymással a növények? És hogyan védik meg magukat éhes rovaroktól, állatoktól? A válasz, nem meglepő módon, a növényekben található változatos kémiai anyagokban rejlik!   

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

2017-ben a világ csillagászai rendkívül érdekes és jelentős felfedezést  tettek: sikerült megfigyelniük két neutroncsillag összeütközését, de a felfedezés különlegessége nemcsak maga a csillagászati jelenség volt, hanem az is, hogy hogyan és milyen módszerekkel sikerült ezt  megfigyelni. Ez volt az első alkalom, hogy egy ilyen jelentős kozmikus eseményt nem csak a már jól bevált, hagyományos módszerekkel sikerült nyomon követnie a tudósoknak, mint például gammasugárzás-kitörések detektálásával, hanem azokkal egy időben a nem sokkal korábban működésbe lépő LIGO és VIRGO gravitációs hullám detektorok is jelezték az összeütközést. Ez a felfedezés új korszakot indított a modern csillagászatban, és egyúttal közvetlenül igazolta is Einstein elméleteit a gravitációs hullámokról, miszerint azok fénysebességgel terjednek a téridőben.   

Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.    
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay