Mi a közös a szappanhabban, a fagyiban, a majonézben és még millió másik hétköznapi anyagban, ami körülvesz minket? A határfelületek kémiája! A határfelület fizikai-kémiai értelemben két nem elegyedő anyag közötti határvonal: lehet például esőcseppek és a levegő között, vagy a húsleves tetején úszó zsírcseppek és a lé között, csak hogy néhány példát említsünk. Miért nem elegyednek ezek az anyagok? És mit tehetünk, ha valamiért azt akarjuk, hogy mégis elegyedjenek, például majonézt szeretnénk csinálni olajból és tojásból? Tarts velünk ebben a részben is, ahol ezeket a kérdéseket járjuk körül, és többet között kitérünk arra is, mik azok a bizonyos emulgeálószerek, amiket sok élelmiszer összetevőlistájában láthatunk? Beszélget: Dr. Gehér-Herczegh Tünde és Dr. Szekeres Gergő Péter Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

A kétnyelvűség, pontosabban az egynél több nyelv beszélése sok szuper képességet adhat, például lehetővé teszi, hogy az ember világot járjon, sok más emberrel ismerkedjen és kommunikáljon. Egyes kutatások szerint az egynél több nyelv beszélése az agyműködést is javíthatja. Egy konkrét érdekes tanulmányban kutatók többek között azt akarták látni, hogy a jobb agyműködés és a kétnyelvűség közötti kapcsolat különbözik-e attól függően, hogy az illető mennyire jól vagy milyen gyakran használja a második nyelvét? Eredményeik végül alátámasztották azt az elképzelést, hogy a második nyelv fejlesztése, különösen, ha jól beszéljük azt, javíthatja az agyműködést. Tarts velünk ezen a héten is, ha többet akarsz megtudni erről a témáról! Beszélget: Dr. Gehér-Herczegh Tünde és Dr. Szekeres Gergő Péter Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

1969. július 20-án Neil Armstrong űrhajós első emberként lépett a Holdra az Apollo 11 küldetés során, a következő 3 évben pedig 11 másik űrhajós is követte. Az azóta eltelt 50 évben nem járt ember a Holdon, de a következő néhány évben újra látni fogjuk ezt a történelmi eseményt a NASA Artemis küldetések során. A NASA már teszteli a rakétáit és eszközeit, kiválasztotta az első küldetés asztronautáit, akiknek neveit nem is rég jelentették be (2023 áprilisában). Nem meglepő tehát, hogy a tudósok rengeteget elmélkednek-beszélnek arról, hogy hogyan küldenének embereket vissza a Holdra, sőt, tovább akár a Marsra is, mind rövidtávú, mind akár hosszabb idejű, tartós küldetésekre. Egyes tudósok pedig ennél még tovább mennek: állandó kolóniákat szeretnének létrehozni az űrben arra az esetre, ha a Földön valaha is elfogynának az erőforrások. De hogyan építsünk lakó- és munkahelyeket egy olyan területen, ahol nincsenek építőanyagok, berendezések vagy munkaerő? Az egyik ígéretes megoldás a 3D nyomtatás lehet. Tarts velünk ezen a héten is, ha szeretnél többet megtudni erről az ígéretes módszerről! Beszélget: Dr. Gehér-Herczegh Tünde és Dr. Szekeres Gergő Péter Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Megfigyelted már te is, hogy a városi területeken jellemzően sokkal melegebb van, mint a vidéki vagy természeti területeken? A városokban a magasabb hőmérsékletet a sok épület és utca okozza, amelyek a napfény hatására jobban felmelegednek, mint a talaj. A forró városi területeken, az úgynevezett városi hőszigeteken az emberek és az állatok izzadással, lihegéssel és árnyékos helyeken való tartózkodással tartják magukat hűvösen. Még a városi fák is hűvösek maradnak a transpirációval, ami olyan, mint az izzadás. Valójában a fák olyan mértékben izzadnak, hogy képesek lehűteni a levegőt és csökkenteni a városi hőhatást - mint egy természetes légkondicionáló. Bár a városi hőhatást általában problémának tekintik, a tudósok tanulmányozzák a városi hőszigeteken élő növényeket és állatokat azért is, hogy megértsék, milyen hatással lesz az éghajlatváltozás ezekre a fajokra természetes élőhelyükön? Beszélget: Dr. Gehér-Herczegh Tünde és Dr. Szekeres Gergő Péter Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Mindenki tudja, hogy mi az a retina - ha biosz óráról nem is ugrik be, de a gyakran használt "beleégett a retinámba" kifejezés miatt bizonyára megvan. Azt viszont nem sokan tudják, hogy nem is annyira a szemünk, sokkal inkább az agyunk része! Viszont pont emiatt is az agykutatásban rendkívül fontos szerepet tölt be, hiszen ez az a része az agyunknak, amit egy lámpa és egy nagyító segítségével (kis túlzással) mindenféle nehézség nélkül meg tudnak figyelni a kutatók. Ezzel egyedülálló lehetőségünk van az egészséges, élő agy tanulmányozására, és olyan izgalmas dolgokat érthetünk meg vele, hogy például honnan tudják a szemben lévő sejtek, hogy valami mozog előttünk?

Hallgasd meg legújabb epizódunkat, hogy megismerd az emberi szervezet e csodálatos részét! Beszélget: Dr. Gehér-Herczegh Tünde és Dr. Szekeres Gergő Péter Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Az emberi viselkedés sokszínű, összetett és rendkívül érdekes jelenség. Annak ellenére, hogy két ember között sok különbség van, találhatunk olyan mintákat, amelyek a különböző helyzetekben, például a munkahelyen vagy egy családi vacsorán jellemző viselkedésmintákat jellemeznek. A viselkedési közgazdaságtan nevű kutatási terület az emberi viselkedést tanulmányozza pénzügyi helyzetekben. Ebben a részben a Nobel-díjas Daniel Kahneman és Amos Tversky által kidolgozott kilátáselmélet főbb megállapításait mutatjuk be. A kilátáselmélet magyarázatot ad az emberi döntésekre a szerencsejátékkal kapcsolatos helyzetekben, és olyan kérdésekre ad választ, mint például: vajon az emberek egyformán figyelembe veszik-e a nyereséget és a veszteséget? És egy személy kezdeti pénzügyi helyzete hogyan befolyásolja a nyereségnek és a veszteségnek tulajdonított értéket? Beszélget: Dr. Gehér-Herczegh Tünde és Dr. Szekeres Gergő Péter Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Hogyan alakul ki a ciklikusság, periodicitás, természetes ismétlődés, kiszámíthatóság? Gondoljunk a Naprendszer égitestjeinek keringésére, forgására, ami létrehozza a napokat, hónapokat, éveket - ezt egészen egyszerű megérteni és elképzelni. De hogy alakul ki a testünkben például a rendszeres, egészséges szívdobogás? Ott nem kering semmi semmi körül, hanem csak sejtek dolgoznak, összehúzódnak és elernyednek, különféle kémiai anyagok, molekulák hatására. Hogyan lesz ebből szívritmus? Ebben a részben ennek a jelenségnek az általános matematikai hátteréről beszélünk, amit a legegyszerűbben talán a ragadozó-zsákmányállat modellek segítségével lehet elmagyarázni. Tarts velünk, és megtudhatod, hogyan tudnak a tudósok előrejelzéseket készíteni például állatok jövőbeli populációszintjeiről, mindezt szinte csak olyan alapvető matematikai alapismeretek segítségével, mint az összeadás, kivonás, szorzás és osztás. Beszélget: Dr. Gehér-Herczegh Tünde és Dr. Szekeres Gergő Péter Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Te is elkaptad a megfázást mostanában? Házigazdáink az elmúlt hetekben mindketten gyengélkedtek - emiatt aztán el is gondolkodtak: miért is betegszik meg minden ismerősük olyan könnyen mostanség? Természetesen a válasz az evolúció!

Bár az evolúció önmagában is egy rendkívül izgalmas és különleges folyamat, olykor még érdekesebb az, amit mi emberek kezdünk vele. Jó példa erre az irányított evolúció, amely el is nyerte a 2018-as kémiai Nobel-díjat, de van napjainknak egy feltörekvő új tudományága is: az evolúciós orvoslás. Ez a terület olyan visszafordíthatatlan folyamatokra is nyújthat megoldást, mint az antibiotikum-rezisztens baktériumok által okozott fertőzések, melyek napjainkban az egyik legnagyobb egészségügyi kihívást jelentik. Ezekről a tényekről és még sok más izgalmas dologról beszélgetünk legújabb epizódunkban! Beszélget: Dr. Gehér-Herczegh Tünde és Dr. Szekeres Gergő Péter Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Napjainkban a mesterséges intelligencia, vagy AI, eléggé gyakran felbukkan; gondoljunk csak a DALL-E képalkotó motorra vagy amivel már biztos sokan találkoztatok: a ChatGPT-re. Ezek a vívmányok jó eséllyel forradalmasítják az információ szűrését, de akár a hamis információ áramlását is segíthetik, pl. az úgynevezett deep-fake videókkal. Az AI azonban nem képes mindenre jelenleg: bár a legegyszerűbb számításokban is simán leköröz minket, a legemberibb esetekben, mint például esztétikus tervezés, messze hátramarad. Éppen emiatt a kutatók kísérleteznek olyan AI rendszereken is, amik miniatűr, agysejtekből kialakított szervecskén alapulnak. Bár az ötlet ígéretes, már-már futurisztikus, azért a helyzet korántsem olyan egyszerű: akár gondolunk itt a technológiára vagy az etikai aggályokra. Beszélget: Dr. Gehér-Herczegh Tünde és Dr. Szekeres Gergő Péter Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

A fényképek nem csak emlékképek: a világűrből származó képek nap mint nap segítenek nyomon követni a Föld bolygót és annak erőforrásait. A műholdak speciális érzékelőkkel vannak felszerelve, amelyek képesek olyan "színeket" is fogni, amelyeket az emberi szem nem lát. Ezek a műholdak magasan felettünk keringenek nagy sebességgel. Ez a madártávlati látásmód leszi tehetővé, hogy segítsenek tájékoztatni minket természeti katasztrófákról, az éghajlatváltozásról és az időjárásról. Ebben a részben arról beszélünk, hogy a műholdak hogyan figyelik a Földet, és milyen fontos alkalmazási lehetőségeket kínálnak a Föld felbecsülhetetlen értékű természeti erőforrásainak megőrzése szempontjából.   

Beszélget: Dr. Gehér-Herczegh Tünde és Dr. Szekeres Gergő Péter
Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay