Mi az a digitális hagyaték és hogyan rendelkezhetünk róla? Mi lesz a közösségi oldalainkkal, felhőben tartott dolgainkkal vagy egy online játékban magas szintre fejlesztett karakterünkkel? Na és a kriptovalutánkkal? Hol tart ebben a jogi szabályozás, tud-e lépést tartani a világ gyors változásával, és mi a feladata? Kié az adatmennyiség, amit felhalmoztunk, és definiálható-e egyáltalán örökölhető dologként? Mit ér a digitális világban a kézi aláírásunk és köthetünk-e szerződést írott helyett videós formában? Kihez fordulhatunk tanácsért, és mit tehetünk mi magunk digitális javainkkal és örökségünkkel? Vörös Andrásnak Rab Árpád és dr. Parti Tamás, a Magyar Közjegyzői Kamara alelnöke segít eligazodni.

A kiberháború lényegében az internet megjelenése óta egyhuzamban folyik, de az utóbbi hetekben érhető módon a korábbiaknál is sokkal intenzívebbé vált. De mit is takar a fogalom pontosan? Milyen a leggyakoribbnak számító túlterheléses támadás, és milyen más módszerek léteznek? Hogy néz ki egy kiberhadsereg, és hol lehet akár Magyarországon is hackerképzésre jelentkezni? Miért jó és miért baj, hogy rengeteg civil is beszállt a küzdelembe? Milyen példákat láthattunk kiberharcokra az utóbbi évtizedben, akár anélkül is, hogy átlagemberként egyáltalán tudtuk volna, mivel van dolgunk? És mi várható a jövőben? Vörös András kérdéseire Rab Árpád és dr. Bányász Péter  kiberbiztonsági szakértő, egyetemi oktató, a Magyar Hadtudományi Társaság szakértője válaszolnak.

Mi, laikusok sokan azt hittük, hogy a 21. században egy háborúban már nem elsősorban a gyalogos katonáké és a tankoké lesz a főszerep, hanem a precíziós fegyvereké, drónoké, meg persze a kiberhadviselésé, és az ember már sokkal kevésbé van kitéve a fizikai pusztításnak, akár katonaként, akár civilként. Persze Szíria példája eddig is mutatta, hogy ez nem így van, de mégis arculcsapásként ért most mindenkit, hogy a közelünkben kitört egy olyan háború, ami első ránézésre alig különbözik attól, ahogy a második világháborút elképzeljük. Persze közben eltelt 80 év, és akkorát fejlődött a technika, mint korábban soha, de akkor mi az alapvető különbség? Miért van szükség továbbra is klasszikus invázióra, százezernyi katonával, véletlenszerűnek tűnő pusztítással? Mi az ami változott, és mi az, ami nem? Mi az, ami nem is változhat soha? Milyenek most a legmodernebb fegyverek, milyenek azok, amik már a kanyarban vannak, kísérleteznek velük, illetve milyenek lehetnek azok, amik egyelőre még csak a hosszú távú tervekben, netán csak a képzeletben léteznek? Lesz-e valaha olyan, hogy tényleg nem kell lőfegyver vagy rakéta egy háborúhoz? Rab Árpád és Vörös András vendége Kemény János, a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet tudományos munkatársa.

A zene üzenete mindenkié. Olyan, fejben nem egészen 100-as emberek eseteiről lesz szó ebben az adásban akik ezt eléggé sajátságos és sajnálatos módon értelmezték.

A háború sújtotta ország múltjáról, jelenéről, az ukránok és oroszok viszonyáról és a jövő lehetséges forgatókönyveiről a Kárpátalján született és felnőtt, a 80-as években a szovjet hadseregben sorkatonáskodó, majd 1990 után Budapesten újságíróvá és íróvá lett, az ukránt és az oroszt is anyanyelvi szinten bíró, mindkét kultúrát mélyen ismerő Gazda Albert mesél úgy, ahogy csak ő tud.

A háború sújtotta ország múltjáról, jelenéről, az ukránok és oroszok viszonyáról és a jövő lehetséges forgatókönyveiről a Kárpátalján született és felnőtt, a 80-as években a szovjet hadseregben sorkatonáskodó, majd 1990 után Budapesten újságíróvá és íróvá lett, az ukránt és az oroszt is anyanyelvi szinten bíró, mindkét kultúrát mélyen ismerő Gazda Albert mesél úgy, ahogy csak ő tud.

Hogyan dolgoztak az első modern kori nyomozók, hogyan fejlődött a technika napjainkig és mi a következő lépés? Tudtuk-e, hogy már akkor is ott hagyjuk a DNS-ünket valahol, ha csak rálehelünk valamire? És azt, hogy a talált DNS-mintából mi mindent tudnak meg rólunk azonnal az elemzők, és hova fejlődik ez tovább hamarosan? Miért vesznek Dél-Koreában minden kamasztól ujjnyomatot és mi a szerepe az ujjnyomoknak (amiket, mint kiderült, csak mi, laikusok hívunk ujjlenyomatnak) a legújabb kori bűnüldözésben? Miként lehet vérnyomokból pontosan rekonstruálni, hogyan történt egy bűncselekmény és mit jelent, hogy 3D-ben szkennelik be a helyszínt a bűnügyi technikusok? Miért szúrja ki egy helyszínelő civilben is azonnal az összes környékbeli megfigyelőkamerát, és hogyan használhatja ezeket a rendőrség? És ahogy egyre pontosabban látunk valós időben, vagy rekonstruálunk utólag mindent, marad esélyük a bűnözőknek, vagy ők is tartják a lépést a technikai fejlődéssel? Rab Árpád és Vörös András vendége dr. Petrétei Dávid, kriminalista, egyetemi oktató, a bűnügyi helyszínelés specialistája.

A norvég és svéd black metal színtér második hullámának képviselőit nem a pózerkedés jellemezte. Ha ők gyűlöltek valakit vagy valamit, azt tényleg elvetemülten tették. Mi az Emperor, Burzum, Mayhem és Dissection zenekarokhoz kapcsolódó gyilkosságok története? Ebből az epizódból kiderül.

Tudjuk, hogy 150 éve a foci, sőt a világot most uraló sportok egyike sem létezett még, de el tudjuk képzelni, hogy 100 év múlva már csak emlék maradjon belőlük? Vagy ennyire azért nem eszik forrón a kását, és bármennyire is jön fel az e-sport, a futballt azért nem kényszeríti térdre? Esetleg keveredik a kettő? Hogyan? Egyáltalán, mikor és mitől vált a labdarúgás ilyen népszerűvé és elérte már a csúcspontját vagy van még tovább is felfelé? Ha nincs, mi a jövője? És a többi hagyományos sporté? A legrégibbeké, amik már évezredekkel ezelőtt is léteztek, és a mostani uralkodóké, amik többnyire a 20. század termékei? Ki él túl és hogyan? Rab Árpád és Vörös András vendége Kele János, közgazdász, sportszakíró.

Gondolta volna bárki, aki nem járatos a témában, hogy egy frissen ültetett almafa két év alatt eléri teljes méretét? Hogyan nőtt többszörösére a terméshozam az elmúlt évtizedekben? Hogy működik a robottraktor és milyen az "okos termőföld" vagy e-gazdaság? Hogy értük el, hogy mára az emberiség kevesebb mint 2%-ának kell azzal foglalkoznia, hogy megtermelje az élelmiszert a 98% számára, és marad-e még egyáltalán bármilyen munka a mezőgazdaságban, amit embereknek kell végezni? Hány csirke él a világon és mikor jön el a pont, amikor nem ölünk már állatokat azért, hogy megegyük egy kis részüket, mert a steaket és a csülköt lombikban növesztjük? Na és vajon melyik ország Európa vezető banántermelője, és hogy lett az? Vörös Andrást Koncz Máté és Veres Gábor agrármérnökök, egyben gyakorló gazdák ejtik ámulatba.