Ez itt a Lángoló podcastek csatornája.
Hány műhold kering most a Föld körül, és ennek hányszorosa fog egy évtizeden belül? Mi történik, ha közülük kettő épp egymás felé tart, kinek kell elsőbbséget adva kitérnie? Egyáltalán, tudjuk, meddig tart jogilag a Föld, és hol kezdődik a világűr? Ki bányászhat a Holdon, és ki nyithat szállodát a nem is olyan távoli jövőben? És ki viseli a felelősséget, ha ott ellopják a bőröndünket? Rab Árpád és Vörös András vendége Bartóki-Gönczy Balázs űrjogász, tanszékvezető egyetemi docens.
Sokan úgy gondolják, hogy az állatok és a zenészek halmaza több tekintetben hasonló. De mi történik, ha összeeresztik őket? A mai adásból kiderül.
Barta Tamás az LGT első lemezein tette le a névjegyét. Olyan slágerek fűződnek a nevéhez mint például a "Gyere ki a hegyoldalba". Vajon volt-e a harminchárom éves korában tragikus körülmények között elhunyt gitárosnak köze a los angelesi papírmaffiához, mi volt a messenger őse a 70-es években, illetve lehet-e fénymásolópapírból medencét építeni? A mai adásból kiderül.
Kanye West és a Gyönygyhajú lány esete Presser Gáborral. Vajon békésen zárult a Magyarországon nagy port kavart szerzői jogi eset? A mai adásból kiderül.
Szilveszteri adásunkban azt tesszük, amit nem szabad: az új évre vonatkozó konkrét jóslatokról beszélgetünk. Ezzel persze rendszerint csak bakot lőni lehet, hiszen a jövő kutatása sokkal inkább szól a trendek, tendenciák és a tágabb összefüggések megértésének vágyáról, mint arról, hogy megmondjuk, lesz-e ötös a lottón vagy esik-e a hó farsangkor, de annyi baj legyen, 50% esélyünk így is van. Ráadásul nemcsak saját magunk tippelgetünk, de végigvesszük azt is, mit prognosztizál Bill Gates 2022-re. Juhász Edina, Rab Árpád és Vörös András koccint virtuálisan, és köszöni meg az egész éves figyelmet az első évad utolsó podcastjében, megemlítve azt is, mi várható a rövid januári szünet után induló második évadban.
Melyik a legrégebbi világvallás, és melyik a legfiatalabb? Kik vannak a legtöbben és kik a legkevesebben? És legfőképpen: mit gondolnak ők egymásról most, amikor olyan kicsi lett a világ, hogy mindenképp tudomást kell venniük a másikról? Mit mond a kereszténység, hogyan üdvözülhet az, aki hindu vagy buddhista közösségbe született, és nem is feltétlenül tud róla, hogy létezik más is? Sőt, mi történt az ókori egyiptomiakkal, görögökkel, rómaiakkal, és mindazokkal, akik eleve a keresztény vagy a muszlim egyház létrejötte előtt éltek? Hogyan épültek egymásra a történelemben a különböző vallások, és mi lehet a sorsuk a közeli és távoli jövőben? Vörös András Rab Árpáddal és Filippov Gábor történész-szociológussal beszélget.
Elvis igen, de Paul McCartney nem. Vagy, de? Hendrix, Cobain és Bob Marley nem véletlenül. Vagy mégis? Stevie Wonder és a Supertramp látja, az ötvenegy éves Jay-Z pedig már nyolcvan évvel ezelőtt is látta. Vagy nem? És hogy mi köze van ehhez az egészhez Gene Simmons nyelvének? Ebből az adásból kiderül. Vagy nem.
#irónia
A Facebook alapjaiban változtatta meg a kommunikációt, és mindent ural, tudjuk. Pedig nem volt mindig így, a világ egyes részein most sincs így, és kérdés, hogy mindig így lesz-e? Emlékszünk még a kezdetekre, iWIW-re, Myspace-re, indexes fórumokra, IRC-re? Na és arra, hogy a Facebookon évekig nem volt még like gomb sem? Vagy a lényeg mindig mindenhol ugyanaz, csak a grafika változik körülötte? Mi a helyzet a generációs váltásokkal, az Instagram- és TikTok-nemzedékekkel, és mi az a Metaverzum, amivé a Facebook már el is kezdte magát átnevezni és átalakítani? Mikor és mi lesz belőle, mi a cél, és hol fogunk kiscicás képeket nézegetni tíz év múlva? Juhász Edina, Rab Árpád és Vörös András beszélget.
Nehéz a tomboló country legendák élete. Feketének titulált fehérek, kábítószernek titulált nyugtató tabletták, lángoló erdők és teljes hangerőn ordító karácsonyi dalok keserítik az életüket, illetve keserítik ők is ezekkel mások életét. Johnny Cash igazán benne volt a sűrűjében.
Hogyan zár minket ízlésbuborékba a Netflix, és miért mutat a különböző nézőknek különböző ajánlóképeket ugyanarról a sorozatról? Van-e még bármilyen igazi díszlet bármelyik filmben, vagy már mindent a számítógép rajzol oda a háttérbe? Tényleg vége a szinkronszínészetnek, mert Al Pacino hamarosan a saját hangján beszél hozzánk magyarul is? De a szövegeket, pláne a könyveket azért mindig hús-vér emberek fogják fordítani, vagy a gép ezt is kezdi már elég jól tudni? És mi van a zenével? Hogyan teszi a Spotify 15.000 különböző műfaji kategóriába a dalokat, és abból, amit hallunk, mi az, amit már algoritmus készít? Mi lesz az alkotó, kreatív emberrel, amikor a gép szinte mindent gyorsabban és pontosabban csinál majd, és hogyan lehet ez nekünk mégis inkább jó, mint rossz? Rab Árpád és Varga Attila Sixx elemez, Vörös András hallgatja.