Csáki Botond Benjámin jó pár éve aktív résztvevője fiatal irodalmi köröknek, többek között a FISZ junior tagja.

Azt vallja, hogy a kultúrának, ezen belül pedig az irodalomnak is sokkal inkább a mindennapok részévé kéne vállnia, hiszen az írások egy kaput nyitnak, amin keresztül reflektálhatunk a velünk történtekre. Reméli, hogy az ilyen kezdeményesekkel változást lehet elérni a kortárs irodalom befogadásának terén, illetve a fiataloknak is eltérő perspektívát lehet mutatni a megszokott tantermi irodalom oktatáshoz képest.

Simon Mártonnal folytatott beszélgetésének több célja van:  Egyrészt szórakoztatni szeretne azáltal, hogy játékos módon hozza közelebb az irodalmat, másrészt pedig az olvasó és író között kíván hidat képezni, és ösztönözni a hallgatót arra, hogy új perspektívából közelítsen a költészet felé.

A podcastben tárgyalt képeket és szövegek  az alábbi linken elérhetők:

https://docs.google.com/presentation/d/1uxcJHdvx6ldySm-VHaAuH5NLcYmwe0PHmRZpCtC9rVg/edit?usp=sharing

 

 

A jövő hangjai egy középiskolásoknak szóló podcast pályázat, amely a Poets of Today - Voices of Tomorrow (POT-VOT) projekt támogatásával, a Könyves Magazin szakmai partnerségével jött létre.

A Poets of Today – Voices of Tomorrow (POT-VOT) projekt célja, hogy közelebb hozza a költészetet és a kortárs költőket a fiatalokhoz, tanárokhoz és helyi közösségekhez. 10 költő és 20 pedagógus dolgozik együtt műhelymunkákon 5 előadó-művészeti szakemberrel, akik együtt olyan új irodalmi performatív formákat keresnek, amik az iskolában, a közösségi médiában, vagy akár a köztereken adnak teret a kortárs költészetnek. A POT-VOT projekt Magyarország mellett Finnországban, Lengyelországban, Szerbiában és Szlovéniában valósul meg.

Krolikowski L. Lilian a Vörösmarty Mihály Gimnázium 9. osztályos tanulója. Kiskora óta  élete része a költészet, verses könyvek között nőtt fel. Vallja, hogy a versek néha varázsigékké válnak, segítenek élni. Pár éve maga is ír verseket és meséket. Három versét a Pannon Tükör folyóirat Rajtkő-rovatában publikálta. A TETT-mesepályázaton pedig kétszer lett első helyezett. 

A kortárs költészet azért is fontos számára, mert itt a őt megérintő témák is verssé alakulhatnak. Katona Ágota költészete pedig több szempontból is nagyon inspirálóan hat rá. 

Lenyűgözi az az elemelt mód, amellyel Ágota a korszakok és a világok közötti problémákról beszél, illetve ahogy ennek részeként a mitológiai alakok, az antikvitás motívumai és a modern világ problémái keverednek költészetében. Hasonlóképpen érdekes számára a természettudományos képek és a görög szavak hétköznapi dolgokkal való vegyítése, amely szintén átszövi a műveket. Nem utolsósorban pedig magával ragadja Ágota sajátos nőábrázolása is, aki a megszokottól eltérő módon nem felsőbbrendűnek és áldozatnak, hanem érzékeny és összetett lényeknek mutatja a nőket. 

 

A jövő hangjai egy középiskolásoknak szóló podcast pályázat, amely a Poets of Today - Voices of Tomorrow (POT-VOT) projekt támogatásával, a Könyves Magazin szakmai partnerségével jött létre.

A Poets of Today – Voices of Tomorrow (POT-VOT) projekt célja, hogy közelebb hozza a költészetet és a kortárs költőket a fiatalokhoz, tanárokhoz és helyi közösségekhez. 10 költő és 20 pedagógus dolgozik együtt műhelymunkákon 5 előadó-művészeti szakemberrel, akik együtt olyan új irodalmi performatív formákat keresnek, amik az iskolában, a közösségi médiában, vagy akár a köztereken adnak teret a kortárs költészetnek. A POT-VOT projekt Magyarország mellett Finnországban, Lengyelországban, Szerbiában és Szlovéniában valósul meg.

Már a harmadik kötetben folytatódik az apakeresés: Gerlóczy Márton két köteten keresztül a saját fejében és Szicíliában volt a legtöbbet, most visszatér Újlipótvárosba. A harmadik, amelyik Az út alcímet kapta tényleg egy útról szól, konkrétan 800 lépésről Újipótvárosban: ez a séta keresztül vezeti az elbeszélőt az ismerős utcákon és az egyre ismeretlenebbé váló múlton is. 

A beszélgetést a Margó Irodalmi Fesztiválon rögzítettük.

A beszélgetés témái:

1. Miért várta, hogy szar lesz a harmadik rész?
2. Apafigurák története
3. Nem készültem: egy elbaszott családról szól
4. Hogyan olvassa a család a regényt?
5. 800 lépés Újlipótvárosban
6. Hányféle igazság van egy nagycsaládban?
7. A világ legőszintébb Airbnb-visszajelzése!
8. Az öreg barátok elvesztése
9. "Maga egy szerelemgyerek", várjál, folytatom
10. Gerlóczy, Csontváry és a legendák

Sztojka Nikolett és Tasi Luca, a pécsi Gandhi Gimnázium 11. osztályos tanulói számos módon kerültek már kapcsolatba a művészetekkel: tagjai egyebek mellett az iskola irodalomterápiás csoportjának, Árnyékszínházi társulatának és média szakkörének is.

Két éven keresztül voltak tagjai a POT-VOT kortárs irodalmi projektnek, ahol többek között Fenyvesi Orsolyával dolgoztak együtt. A vele való személyes találkozás során elindult párbeszéd, illetve az ehhez kapcsolódó utólagos érzéseik, gondolataik, reflexióik adják a mostani beszélgetés keretét, amelyben egyszerre szeretnék megszólítani Orsi kamaszkori énjét, és a felnőtt alkotót. 

Kiemelten foglalkoztatja őket a kamaszlét érzelmi sokszínűsége, illetve az, hogy ennek az önfeledt örömtől az akár súlyos traumákig terjedő skálája ábrázolható-e a líra eszköztárával, illetve az így szöveggé, verssé formált élmények, érzések képesek-e visszahatni ránk, olvasókra.

 

A jövő hangjai egy középiskolásoknak szóló podcast pályázat, amely a Poets of Today - Voices of Tomorrow (POT-VOT) projekt támogatásával, a Könyves Magazin szakmai partnerségével jött létre.

A Poets of Today – Voices of Tomorrow (POT-VOT) projekt célja, hogy közelebb hozza a költészetet és a kortárs költőket a fiatalokhoz, tanárokhoz és helyi közösségekhez. 10 költő és 20 pedagógus dolgozik együtt műhelymunkákon 5 előadó-művészeti szakemberrel, akik együtt olyan új irodalmi performatív formákat keresnek, amik az iskolában, a közösségi médiában, vagy akár a köztereken adnak teret a kortárs költészetnek. A POT-VOT projekt Magyarország mellett Finnországban, Lengyelországban, Szerbiában és Szlovéniában valósul meg.

Itt az Ezt senki nem mondta! második évada!  

Heni mindig hagyományos, nagy családra vágyott, de 36 évesen mégis egyedülálló. Elhatározza, hogy belevág, gyereket vállal, de szeretné, hogy a gyerekének apja is legyen. Mik a lehetőségei ilyenkor egy nőnek? Könnyebb gyereket vállalni valakivel, akivel nem élünk párkapcsolatban? 

Egy különleges családmodellről mesél Kiss Heni, filmes látványtervező az Ezt senki nem mondta! következő részében. 

Az első évad epizódjait itt gyűjtöttük egy csokorba. Ha kíváncsi vagy az epizódban említett korábbi beszélgetésekre, hallgasd meg az Ezt senki nem mondta! első évadát a Könyves Magazin podcast csatornáján és olvass tovább a sorozatról a könyvesmagazin.hu-n, ahol minden rész után könyvajánlókat is találsz. Ha kapcsolódnál a podcastban elhangzottakhoz saját történeteddel, vagy kérdéseddel, írj nekünk az eztsenkinemmondta@konyvesmagazin.hu e-mail címre.  Családi ügyekben is legyünk biztosak a dolgunkban! Ezt senki nem mondta! – a podcast sorozat főtámogatója az Alfa Biztosító. Zene: Wata Arculat: Bárdy Anna

A Dűne filmváltozatának első két része óriásit szólt (itt írtunk róla), amit nemcsak az egymilliárd dollár fölötti bevétel bizonyít, hanem az is, hogy felpörgette a mémfolyamot, majd tüntetéseken skandálták a próféta, Lisan al-Gaib nevét. Frank Herbert regénye 1965-ben jelent meg, majd további könyvek követték, de haláláig nem tudta befejezni az univerzumépítést, így a fia, az apa jegyzetei alapján továbbírta a történetet.

Bár több adaptáció is készült, 2021-ben Denis Villeneuve rendező újragondolta a Dűnét, a főszerepeket Timothée Chalamet-nak és Zendayának adta, fantasztikus látványvilágot hozott létre, majd 2024-ben sikeresen építette tovább történetét.

A Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanára, Lente Gábor a nyolcvanas években olvasta először a Dűnét, azóta meghatározó számára. Tudomány a Dűne univerzumában címmel megírta ismeretterjesztő könyvét, hogy jobban értsük, ez a sci-fi izgalmas társadalmi és tudományos kérdéseket feszeget. Fűszerről, homokféregről, de még a mesterséges intelligenciáról is kérdeztük a Könyves Magazin podcastjában Dr. Lente Gábort.

A beszélgetés témái:

1. Mitől hatott a 80-as években a Dűne?
2. A félelem és tudomány kapcsolata
3. A homok, a bolygó: vesztünkbe szaladunk?
4. A Csillagok háborújára hatott a Dűne?
5. Harc a fűszerekért: de mi az a fűszer, ami nélkül nincs kommunikáció?
6. Prófétavárás és vallás
7. Az élet vize: gyűjtsük csak a nedvességeinket!
8. A homokférek mérge brutális trip
9. Kis állathatározó: homokféreg
10. A 60-as évek techoptimizmusától a mai pesszimizmusig
11. Hogyan hatott Lente tudóssá válására a Dűne?

Idén már második alkalommal adták át az Erste támogatásának köszönhetően a Margó x Erste #higgymagadban különdíjat. A legjobb tízből az Erste választotta ki azt, akinek története leginkább megtestesíti a #higgymagadban faktort. A különdíj idei győztesei Kovács Dominik és Kovács Viktor, akik Lesz majd minden című regényükért kapták meg az elismerést. 

A beszélgetésben elmesélik többek között:

• hogyan alakult ki a Kovács Ikrek brand;
• milyen volt többgenerációs családban felnőni;
• mit jelentett nekik gyerekkorukban a történetmesélés, a múlt felidézése iránti szenvedély;
• milyen olvasmányok és kulturális élmények voltak számukra meghatározóak;
• hogyan indult a színházi karrierjük;
• miképpen jutottak el a novella- majd a drámaírástól a regény műfajáig;
• milyen gondolatok és kérdésfeltevések vezették őket a Lesz majd minden írása során;
• mit adott nekik a Margó x Erste #higgymagadban különdíj.

A jövőt azok teremtik meg, akik hisznek magukban és az ötleteikben. Higgy magadban és légy a saját történeted hőse! Az Erste már hisz benned.

Az Apám üzent író főhősét nem ereszti a saját családtörténete: hogyan tehet rendet valaki az életében, amíg nem érti meg, miért úgy alakult a múlt, ahogy? Grecsó Krisztián új regényében nem az igazságkeresés a fontos a többgeneráción átívelő nyomozásban, hanem a történetek megértése. Egy fiatal férfi harcai az apjával, majd önmagával az indulatai miatt. Tíz-tizenöt éve dolgozik a témával a szerző, az Apám üzent ennek a folyamatnak a végeredménye: családregény, amely mesél íróvá válásról, fontos apákról, azok vágyairól és kudarcairól, sok-sok nőről, akiknek a férjeik mellett kevesebb lehetőség adatott.

Grecsó Krisztiánnal a következőkről beszélgettünk:

1. Az apa lila haja: Nagyon fáj
2. Családfakutatás
3. Miért akarja Grecsó ennyire megérteni a családtörténetét?
4. Fikció vs. önéletrajz: valódi nevek és az autofikció problémája
5. Katonák és Ignácok: férfiképek a 20. században
6. A kistestvér vonult be a nagy helyett katonának: mi lett ennek a következménye?
7. Mi lesz a nőkkel, ha a férfiaknak vannak vágyaik?
8. Kitörési lehetőségek a Viharsarokban
9. Mit kezdünk a bűnökkel és az áldozatokkal?
10. Miért volt szükség Erikre, a főszereplőre?
11. MIt kezd az ember a lehetőségeivel?

Itt az Ezt senki nem mondta! második évada!   Regényében sokat mesél magáról, összerakhatjuk belőle a bennünk élő saját képünket róla. Legtöbben harcosként, túlélőként gondolunk rá, betegségéről és testéről gondolkozunk és beszélünk sokat. De a történetek mélyén kirajzolódó örökölt családi mintázatok is jelen vannak, amik igencsak formálták a világhoz és önmagához fűződő viszonyát. Engem most ez érdekel, meg az, hogy milyen kamaszlányként egy apával felnőni. Hozzá lehet szokni a veszteségekhez? Mennyire fontos nőiségünk megélésében a testünk, a testünk egészsége és szolgálata? Na és persze, hogy hogy van azzal, hogy nem lehet saját gyereke? Az Ezt senki nem mondta következő vendége, Szentesi Éva, író.   Az első évad epizódjait itt gyűjtöttük egy csokorba. Ha kíváncsi vagy az epizódban említett korábbi beszélgetésekre, hallgasd meg az Ezt senki nem mondta! első évadát a Könyves Magazin podcast csatornáján és olvass tovább a sorozatról a könyvesmagazin.hu-n, ahol minden rész után könyvajánlókat is találsz. Ha kapcsolódnál a podcastban elhangzottakhoz saját történeteddel, vagy kérdéseddel, írj nekünk az eztsenkinemmondta@konyvesmagazin.hu e-mail címre. Családi ügyekben is legyünk biztosak a dolgunkban! Ezt senki nem mondta! – a podcast sorozat főtámogatója az Alfa Biztosító. Zene: Wata Arculat: Bárdy Anna

Tavaly jelent meg Jánossy Lajos nagyregénye, az Örök hely és mindenhol idő a Jelenkor Kiadónál, ami egy felnövéstörténeten keresztül beszél a Kádár-korról, a ritkás levegőről, a szabadság kis tereiről, egy keresztény polgári családról. A Katona József Színház igazgatója, Máté Gábor egy interjúban figyelt fel a történetre, elolvasta és megrendezte. A Katona társulata nem karikírozza a nyolcvanas évek nyomasztó, de mégis reményt keltő időszakát.

A Könyves Magazin podcastjának vendége Máté Gábor és Jánossy Lajos.

Témáink:

1. Az Örök hely és mindenhol idő (itt írtunk róla)
2. Máté Gábort és Jánossy Lajost is a szimbolikus wc-re ültetjük
3. Könyvtárak és identitások a nyolcvanas években
4. Mit lát a Katona József Színház? Kritika és kultúra
5. Máté Gábort mi szólította meg a regényben?
6. Kocsis Gergely és Ónodi Eszter kinéznek a színpadról
7. Az adaptáció mint kísérlet és szabadság
8. Az önéletrajzi cucc: mi a baj fikcióval?
9. A Kádár-rendszer örök hely, az idő is megállt: nem változik semmi
10. Az ún. baloldal és az ún. jobboldal problémái
11. Szükséges volt a rendszerváltás?
12. Evidens volt, hogy utáljuk a szovjeteket