A lányának írt történetekkel kezdte (Zöld Macska-trilógia) írói pályafutását Ruff Orsolya, aki jó sok éve a Könyves Magazin szerkesztője. A Volt egy ház című meseregénye tavaly jelent meg a Manó Könyvek gondozásában, márciusban a Szívünk rajta programjában a hónap könyvének választották. Ruff Orsolyával podcastunkban beszélgettünk meghatározó, gyerekkori olvasmányokról, a háborúról, ami új jelentésrétegekkel tágította a regényét, Karig Sáráról, aki hatással volt az egyik szereplőre és női szerepmintákról. 

A több szálon futó történet középpontjában egy 12 éves kislány próbálja meg menedzselni a gyásszal küzdő édesapját és testvéreit, igyekszik gyerek lenni akkor, amikor felnőttnek kellene. Emmáék új házba költöznek, ami olyan titokzatos, hogy bármelyik angolszász regény megirigyelné: a ház nemcsak egy funkciókat ellátó épület, hanem a végtelen történetek tárháza, amelyben egymásra rakódnak az ott élők történetei. A Volt egy ház már ezekért is különleges olvasmány, de ahogy Emma nagymamája feltűnik a regényben levelek, naplóbejegyzések formájában, teljesen új kontextusok születnek: hogyan találkoznak a generációk, hogyan kaphat egy hagyományosan nagymama szerepben elképzelt nő saját történetet, akinek például a háborút is túl kellett élnie?

Műsorvezető: Valuska László

Dr. Gyurkó Szilvia gyermekjogi aktivista, a gyermekjogok egyik legelismertebb hazai szakértője, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítója és vezetője. A beszélgetésnek tragikus aktualitása is lett, így az orosz-ukrán háború tükrében beszélgettünk arról, mit jelent egy ilyen konfliktus a gyerekjogok szempontjából. Mi jelent traumát a gyerekeknek, és hogyan lehet jól segíteni? A podcastben szó esett még jó válásról, arról, hogy kell-e szeretni a gyerekeket ahhoz, hogy valakinek fontosak legyenek a gyerekjogok, és arról is, hogyan lehet vezetőként a háttérbe vonulni, és átadni a stafétát a következő generációnak.

Vasárnapról hétfőre virradóra újra átadják az Oscar-díjakat. Az Amerikai Filmakadémia kiválasztotta az öt legjobb adaptációból készült forgatókönyvet: CODA, Drive My Car (Vezess helyettem!), Dune (Dűne - cikkünk a filmről és a képregényről), The Lost Daughter (Az elveszett lány - cikkünk), The Power of the Dog (A kutya karmai között - cikkünk). Megnéztük a filmeket, hogy podcastunkban megbeszéljük, melyik milyen volt, sőt pontoztunk és vitatkoztunk, míg végül eldöntöttük, szerintünk ki nyeri majd március 28-án az arany szobrocskát, ahogy ezt mondani szokás.

A jogot tanult, KGB-ben edződött Vlagyimir Putyin az NDK-ban töltötte a nyolcvanas éveket, majd miután átélte a nagy világhatalom, a Szovjetunió szétesését, lassan politikai pályára állt, és az autokrata államhatalmat is KGB-s eszközökkel építette fel. A robbantás és a háború már hatalomra kerülését is meghatározta. Teljhatalmú elnökként kisajátította és újraírta az orosz-ukrán történelmet, aminek következményeként nácítlanításról beszél egy ország esetében, amely szerinte nem is létezik. 

Sz. Bíró Zoltánnal, Oroszország-szakértővel, a Putyin Oroszországa című könyv szerzőjével beszélgettünk emlékezetpolitikáról, hatalmi játékokról és felemelkedéstörténetről.

A beszélgetést Szeder Kata és Valuska László vezeti.

A tamponos szájú Marlon Brandóról, a lófejről, Luca Brasiról vagy  visszautasíthatatlan ajánlatról mindenki ismeri a világ legjobb filmjét, ami holtversenyben tényleg az első helyen áll az IMDb listáján. Francis Ford Coppola olyan maffiafilmet rendezett, hogy műfajt teremtett vele. A trilógia mellett ritkán beszélünk a regényről, pedig 20 millió feletti példányszámban ment el, 67 hétig vezette a New York Times bestsellerlistáját, és még megjelenése előtt eladták a megfilmesítési jogait. 

Az olasz bevándorló szülők gyerekeként Mario Puzo, A keresztapa írója közelről ismerte a New York-i maffiavilágot, hiszen természetes volt, hogy az anyja a szomszéd fegyvereit rejtegeti. Puzto két jól fogadott, de megélhetést nem biztosító regény után úgy döntött, hogy megpróbálja az írásból eltartani a családját. Szerkesztője szerint már a második könyve is sokkal sikeresebb lehetett volna, ha több maffiaelem kerül bele: így született meg a Corleone család története, ami inkább úgy működik mint egy cég, mert minden csak üzlet. 

A Keresztapáról Ruff Orsolya, Szeder Kata és Valuska László beszélget a podcastban.

Mi lesz Magyarországgal 2030-ban? Hogyan befolyásolhatjuk közös Magyarország történetét? Nemzeti emlékezetről, Az Egyensúly Intézet kutatási igazgatójával, Filippov Gáborral beszélgettünk (még a háború kitörése előtt) Magyarország jövőjéről, lehetőségeiről. 

Az olvasók országa választási mellékletet itt érhetitek el. 

A Szex és New York folytatása, az És egyszer csak volt a Könyves Magazin nőnapi szerkesztőségi podcastjének témája. Szeder Kata és Forgách Kinga járta körbe, hogy mit mesél a nők helyzetéről, a barátságról, az öregedésről, a gyászról vagy éppen az életközépi válságról az új miniszéria. Szóba került, hogy miként tart tükröt a társadalmi elvárásoknak a sorozat, és hogyan mutatja meg, hogy az ember bármikor újradefiniáhatja önmagát az életútja során. Az És egyszer csak hiánypótló módon az ötvenes nők problémáiról beszél, számos olyan problémát érint, ami korábban tabunak számított, és megmutatja, hogy az élet második felében is szabad a boldogságot keresni. 

Milyen tényezők befolyásolhatják a művészi karrier kibontakozását? Mi kell a sikerhez és mitől lesz egy alkotás - akár képzőművészeti, akár irodalmi mű - időtálló referenciapont? Megszólalók: Barabási Albert-László hálózatkutató, Készman József kurátor, Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész   Az eredeti kisfilm megtekinthető a Facebook-oldalunkon.

Aki bátor az nem is fél? A szír-magyar Al Ghaoui Hesna újságíró, a Magyar Televízió munkatársaként több mint húsz országból, köztük számos háborús konfliktuszónából tudósított. Prima Primissima-díjas, emellett Riport- és dokumentumfilmjeit nemzetközi elismeréssekkel is díjazták. Munkája miatt gyakran találkozott a kérdéssel, hogy nem fél-e a háborús helyzetekben. Azt tapasztalta, hogy mikor elárulta az igazságot, hogy de igen, az emberek mintha csalódottak lettek volna. Ezért egy felnőtteknek és már két gyerekeknek szóló könyvben is körbejárta, mit jelent igazából a bátorság, és milyen a félelem természete. Jelenleg Fulbright-ösztöndíjjal Kaliforniában kutatja a témát.

Aki bátor az nem is fél? A szír-magyar Al Ghaoui Hesna újságíró, a Magyar Televízió munkatársaként több mint húsz országból, köztük számos háborús konfliktuszónából tudósított. Prima Primissima-díjas, emellett Riport- és dokumentumfilmjeit nemzetközi elismeréssekkel is díjazták. Munkája miatt gyakran találkozott a kérdéssel, hogy nem fél-e a háborús helyzetekben. Azt tapasztalta, hogy mikor elárulta az igazságot, hogy de igen, az emberek mintha csalódottak lettek volna. Ezért egy felnőtteknek és már két gyerekeknek szóló könyvben is körbejárta, mit jelent igazából a bátorság, és milyen a félelem természete. Jelenleg Fulbright-ösztöndíjjal Kaliforniában kutatja a témát.