Most lenne 71 éves Esterházy Péter, a kortárs magyar irodalom egyik legnagyobb alakja. Tavaly, a 70. születésnap alkalmából, az Összekötvében  Dávid Annával, a Magvető Kiadó vezetőjével beszélgettünk nagyhatású író munkásságáról, hagyatékáról, jelentőségéről. Esterházy egykori szerkesztőjeként pedig nemcsak személyes élményeibe avatott be minket, hanem elmondta azt is, szerinte melyik regényekkel érdemes elkezdeni a hatalmas életmű felfedezését.

Tizenhárom éves voltam, amikor 2002-ben Kertész Imre Sorstalanság című regénye elnyerte az irodalmi Nobel-díjat. Egyre gyarapodtak az okok, ami miatt nem olvastam el a regényt. Nem elég, hogy kötelező olvasmány, a témája már a fülszöveg alapján is nehéz és borzongató, ráadásul Nobel-díjat nyert, ami azt bizonyítja, hogy a legnagyobb művek egyike, amit én kamaszként biztosan nem fogok tudni befogadni. 

Pár hónapja olvastam el, rögtön utána pedig beszereztem az összes, a piacon elérhető Kertész írást. Morcsányi Géza egyike azoknak, aki mind a szerzőt, mind a szöveget a legjobban ismeri, aki a Magvető Kiadóhoz szerződtette, majd a Nobel-díjig kísérte Kertészt. Vele beszélgettem a Sorstalanságról.

A kortárs magyar irodalom egyik legnépszerűbb prózaírójáról, Grecsó Krisztiánról viszonylag kevesen tudják, hogy költőként indult. 2020-ban Vera című regényével elnyerte a Libri irodalmi közönségdíját, idén pedig a Magamról többet verseskötetével ismét a Libri irodalmi díj 10 döntőse között versenyez. A kötetről tavaly beszélgettünk a szerzővel, aki többek között lírai hangjának újrafelfedezéséről és ezt ösztönző tapasztalatairól: betegségéről és apává válásáról, nagysikerű Vera című regényéről, valamint most kibontakozó gyermekverseiről és jövőbeli terveiről is mesélt az Összekötve hallgatóinak.

Hogyan beszéljünk a történelemről gyerekeknek és a fiataloknak, milyen történelmi regények, ismeretterjesztő könyvek és képregények vannak jelenleg a piacon? Milyen történelmi könyveket olvastunk mi gyerekkorunkban, és mi jellemző a maiakra? Ez és még sok minden más szóba került a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum és a Könyves Magazin közös podcastjében, amelyben Szekeres Niki és Ruff Orsolya ezúttal Lőrinc László történelemtanárral beszélgetett, aki nem mellesleg a 25 szelfi-sorozat szerzője is.

 

Miért olvasunk történelmi tárgyú könyveket? Kikapcsolódásként vagy azért, mert ismereteket akarunk szerezni? Milyen történelmi könyveket olvasott a mai harmincas-negyvenes-ötvenes generáció, és milyen kiadványok közül válogathatnak a mai gyerekek? Az MMM-podcast új adásában egy képzeletbeli időutazáson vettünk részt, és történelmi regényekről, non-fictionről, képregényekről beszélgettünk. Szóba került az Egri csillagok és az Anjouk-sorozat, beszéltünk a berlini falról és az ókoriakról, meg arról is, vajon miről készítettek volna szelfit őseink. Utóbbi téma nem véletlen, hiszen mostani beszélgetőtársunk Lőrinc László történelemtanár, a 25 szelfi az Árpád-korból és a 25 szelfi a török korból című kötetek szerzője. Mivel az adásban rengeteg cím elhangzott, ezért a bejegyzés végén listába szedtük őket.

 

Gárdonyi Géza: Egri csillagok, A láthatatlan ember

Fekete István: A koppányi aga testamentuma

Mikszáth: Beszterce ostroma, Új Zrínyiász, Akli Miklós

Joseph Heller: Képzeljétek el, Isten tudja

Wéber Anikó: Az ellenállók vezére

Mészöly Ágnes: A királyné violája

Eric Walters és Kathy Kacer: Nagyapa hegedűje

Luca Cognolato és Silvia Del Francia: A láthatatlan hős

Ray Bradbury: Fahrenheit 451

Gianni Rodari: Jácint úrfi a füllentők birodalmában

Marjane Satrapi: Persepolis

Petr Sís: A fal

Zágoni Balázs: A Gömb

Art Spiegelman: Maus

Bíró Szabolcs: Anjouk-sorozat

Böszörményi Gyula: Ambrózy báró esetei

Frank Schwieger: Zeusz és bandája, Caesar és bandája, Odin és bandája

Lőrinc László: 25 szelfi az Árpád-korból, 25 szelfi a török korból

Philip Matyszak: Antik Róma napi öt denariusból

Marta Breen és Jenny Jordahl: Nagyszerű nők – A feminizmus rövid története

Monica Hesse: A kék kabátos lány

Földes Péter: Mókuli

A kötelező olvasmányok közös könyveink, amiket aligha tudunk elkerülni életünk során. De mi történik ezekkel a könyvekkel, ha lekerül róluk a kötelező címke és felnőtt fejjel, önszántunkból térünk vissza hozzájuk? 

A sorozatban a kötelező olvasmányokról beszélgetünk írókkal, rendezőkkel, színészekkel, akiknek életében és munkásságában fontos szerepet játszott az adott mű, amivel a legtöbben az iskolapadban találkoztunk.

Ha a középiskolai "Édes Anna-élményem" után kutatok, akkor egy kettős gyilkosság krimibe illő izgalmát és borzalmát találom. Tizenévesen ez ragadott meg a leginkább a történetből. Nem egészen voltam tisztában a történelmi korral, amiben a történet játszódik, nem ismertem eléggé Kosztolányit, hogy érteni véljem a regény jelentőségét az életműben és nem érintett meg az átlagosnál jobban Édes Anna sorsa sem. 

Felnőtt fejjel olvasva megrendített és túlzás nélkül az egyik legkedvencebb kötelezőmmé vált az Édes Anna. A cselédsors, az emberi és szexuális kiszolgáltatottság, a remény, amivel ezek a 14-16 éves lányok a fővárosba érkeznek, az ember teljes mértékben eszközként való kezelése és kizsigerelése, és a rengeteg elnyomás, ami a legvégén egy kettős gyilkosságba torkollik mindannyiunk fontos olvasmánya (kell, hogy legyen). Kosztolányi Édes Annájáról Szécsi Noémivel beszélgettünk.

Egy család történetén keresztül az ország egy történelmi időszaka elevenedik meg Závada Pál Hajó a ködben című regényében. A Weiss család életét és megpróbáltatásait dolgozza fel a 2020-ban Libri irodalmi díjra jelölt kötet. A főszereplő családról, a nácikkal kötött alku morális dilemmáiról, az történetírói felelősségről és saját családi kötődéséről is beszélgettünk Závada Pállal az Összekötve műsorában.

Hónapok óta saját bőrünkön tapasztaljuk a koronavírus pusztító hatásait. A járvány azonban korántsem független a bolygónkon végbemenő drámai változásoktól. Az egészségügyi és gazdasági válság, a biodiverzitás pusztulása, a klímaválság mind összefüggő folyamatok. A planetáris egészséget meghatározó tényezőkről, a globalizáció következményeiről, jövőnk érdekében meghozandó változásokról Aszalós Réka erdőökológussal, az Ökológiai Kutatóintézet munkatársával beszélgettünk az Összekötve műsorában.

Darvasi László Magyar sellő című regénye a 2019-es év tíz legjobb kortárs magyar irodalmi alkotásainak egyike, a 2020-as Libri irodalmi díj döntőse lett. A szerzővel a Magyar sellő című regény kapcsán a szépség szerepéről, a hatalom és egyén viszonyáról, a saját nyelv megtalálásáról és természetesen a karanténban töltött mindennapokról beszélgettünk az Összekötve műsorában.

Mi volt a hónap legérdekesebb témája, könyve, adaptációja - 10 perces összefoglaló az elmúlt hetek könyves híreiről a Könyves Magazin szerkesztőségétől, a Civil Rádióval együttműködésben.

A Slow Art Day célja a lassabb, tudatosabb kultúrafogyasztás elterjesztése. 2020-ban a kezdeményezéshez számos múzeum, galéria és más kulturális intézmény csatlakozott: arra ösztönzik látogatóikat, hogy minél hosszabb időt töltsenek el egy-egy műalkotás befogadásával, értelmezésével. Ezen a napon nyílt volna meg a Ludwig Múzeum Lassú élet. Radikális hétköznapok című kiállítása, amely bemutatja, hogyan reagálnak a képzőművészek a globális világra, felgyorsult életünkre. A Ludwig Lounge-sorozatunkban a kiállításhoz és a Slow Art Day-hez kapcsolódóan Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológussal, az Örökölt sors című sikerkönyv szerzőjével, a transzgenerációs traumák kutatójával beszélgettünk volna. Bár a járványügyi helyzet miatt a kiállítás nem nyílt meg, az eseményét online, Összekötve  című beszélgetéssorozatunk keretében megvalósítottuk. A sors fintora, hogy az elmúlt időszak sokunknak a kényszerű lelassulásról szólt, így a slow life mozgalom pszichológiája és a tudatos életmódváltás fontossága mellett, a jelenlegi helyzettel való együttélésről, a járvány okozta közösségi trauma feldolgozásáról, a szülői felelősségről és a kulturális tartalmak jelentőségéről is beszélgettünk Orvos-Tóth Noémivel.