Képzőművészetről, alkotásról, írásról, zeneszerzésről és az közönség által létrehozott művészről is beszéltünk Beck Zoltánnal, a 30Y alapítójával, dalszerzőjével, aki a zenélés mellett a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, a Romológia Tanszéken dolgozik egyetemi adjunktusként, megvalósította a Zenélő Egyetem című projektet.

Móricz Zsigmond 1936-ban találkozik Csibével, a találkozóból születik meg az Árvácska című brutális regény családon belüli elnyomásról, kiszolgáltatottságról. A történetből a Dollár Papa Gyermekei készített felkavaró előadást. A rendezővel, Ördög Tamással beszélgettünk #metoo-ról, Móriczról, alkotói felelősségről.

Hat kötetnyi harc magánélettel, identitással, nyelvvel, irodalmi hagyományokkal, társadalmi elvárásokkal. A norvég Karl Ove Knausgard szétírta az életét. A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendégéről és könyveiről beszélgettünk Patat Bence fordítóval és Szöllősi Adrienne szerkesztővel.

Vitáris Iván zenei hagyományokról, a megosztás kulturális működéséről, az Ivan & The Parazol külföldi terveiről, az új lemezükről, az Exotic Post Traumaticról és David Bowie-ról is beszélt a Ludwig Lounge sorozatában. (Felvétel: 2018.03.09.)

Bár Röhrig Géza már húsz éve publikál magyar nyelven, a nagyközönséghez mégsem versei, hanem Nemes Jeles László Cannes-ban díjazott filmje, a Saul fia főszereplőjeként jutott el. A Margóra főleg költői minőségben érkezett, a Saultól sem túl messzire távolodva, bár a Toldiban nem nevezte magát költőnek, mert azzá csak akkor válik, ha épp egy versen dolgozik. Németh Gábor apáról, Istenről, forradalomról kérdezte, és még ajándékot is hozott egy csomag élesztő formájában, amit Röhrig minden nap elfogyaszt, pusztán a neve miatt.

A beszélgetés a Margó Irodalmi Fesztivál őszi különkiadásán hangzott el a Toldi Moziban 2015. október 10-én. A felvétel minőségéért elnézést kérünk előre is.

Az októberi Ludwig Lounge keretében Salla Tykkä kiállításában beszélgettünk Szécsi Noémivel írásról, női tapasztalatról, a finn-magyar kultúráról és kultrális idegenségről.

Nádasdy Ádám nyelvész, költő, műfordító, egyetemi tanár tárlatvezetése a Nyelvrokonok című, észt-magyar kortárs művészetet párhuzamba állító kiállításon. A tárlatvezetést követően a szerzővel Valuska László (Könyvesmagazin) beszélget.

Tetszett a podcast? Folytatsd velünk az Ezt senki nem mondta! témáját egy 150 oldalas különszámban, megjelent az új bookazine! Ott Anna tovább beszél a szülővé válásról, meginterjúvolta Orvos-Tóth Noémit, megkérte az elképzelt faluját, Dr. Benkovics Júliát, Borda Rékát, Epres Pannit, Tapasztó Orsit, Tompa Andreát, valamint Simon Mártont és Tóth Réka Ágnest, hogy ők is osszák meg tapasztalataikat. Rendeld meg itt a Könyves Magazin Ezt senki nem mondta! különszámát, amiben Szél Dáviddal az apaságról beszélgetünk, Mécs Annával Rutin című új regényéről, valamint rengeteg könyvet is ajánlunk.

Itt az Ezt senki nem mondta! második évada!   Élete első hét évét anyjával és hat testvérével lágerben töltötte. Az anyját majdnem elveszítette, apja a hiányában volt jelen. Milyen nyomot hagy az emberben, ha így indul az élete? Hogyan volt képes maga is nagy családot vállalni és hogyan vált édesapává? Mennyire megtartó a hit a család hétköznapjaiban? Erről kérdeztem Visky Andrást az Ezt senki nem mondta! évadzáró részében.   Az első évad epizódjait itt gyűjtöttük egy csokorba. Ha kíváncsi vagy az epizódban említett korábbi beszélgetésekre, hallgasd meg az Ezt senki nem mondta! első évadát a Könyves Magazin podcast csatornáján és olvass tovább a sorozatról a könyvesmagazin.hu-n, ahol minden rész után könyvajánlókat is találsz. Ha kapcsolódnál a podcastban elhangzottakhoz saját történeteddel, vagy kérdéseddel, írj nekünk az eztsenkinemmondta@konyvesmagazin.hu e-mail címre.  Családi ügyekben is legyünk biztosak a dolgunkban! Ezt senki nem mondta! – a podcast sorozat főtámogatója az Alfa Biztosító. Zene: Wata Arculat: Bárdy Anna

 

A Könyves Magazin podcastjében nagyvonalakban végigbeszéltük az év legjobb könyveit Kolozsi Orsolyával, majd a 2024-ben túlpörgő autofikciónak jártunk utána Bakó Sárával, végül belemélyültünk Daniel Kehlmann Mozgókép című regényébe Szabolcsi Alexanderrel. Három blokkon keresztül szűkítjük a témát, hogy a végén megfejtsük 2024 legjobb könyvét.

A TELJES LISTÁT ITT TALÁLOD

A beszélgetés témái:

1. Knausgard tavaly megnyerte az év könyvét, idén is nyerhetett volna (Kritika)
2. Egy friss Nobel-díjas: olvassátok a dél-koreai Han Kangot! (Portrécikk)
3. Öregedés és elmúlás: Krasznahorkai (kritika és podcast az életműről), Oravecz és Szűcs Teri
4. Miért NAGY Darvasi László nagyregénye? (Podcast és kritika)
5. Miért beszél mindenki az autofikcióról?
6. Kemény Lili berobbanása és az őrült hájp (Kritika, podcast, Margó-díj)
7. Grecsó regénye önéletrajzi, de nem autofikció! (Kritika és podcast)
8. Az Érdekvédelmi terület és Daniel Kehlmann (Kritika és interjú)
9. Nácik és művészet, hatalom és szuverenitás
10. Hogyan építkezik az év könyve, mit tanult a szerző a filmekből?
11. Miért a Mozgókép lett az év könyve?

Csáki Botond Benjámin jó pár éve aktív résztvevője fiatal irodalmi köröknek, többek között a FISZ junior tagja.

Azt vallja, hogy a kultúrának, ezen belül pedig az irodalomnak is sokkal inkább a mindennapok részévé kéne vállnia, hiszen az írások egy kaput nyitnak, amin keresztül reflektálhatunk a velünk történtekre. Reméli, hogy az ilyen kezdeményesekkel változást lehet elérni a kortárs irodalom befogadásának terén, illetve a fiataloknak is eltérő perspektívát lehet mutatni a megszokott tantermi irodalom oktatáshoz képest.

Simon Mártonnal folytatott beszélgetésének több célja van:  Egyrészt szórakoztatni szeretne azáltal, hogy játékos módon hozza közelebb az irodalmat, másrészt pedig az olvasó és író között kíván hidat képezni, és ösztönözni a hallgatót arra, hogy új perspektívából közelítsen a költészet felé.

A podcastben tárgyalt képeket és szövegek  az alábbi linken elérhetők:

https://docs.google.com/presentation/d/1uxcJHdvx6ldySm-VHaAuH5NLcYmwe0PHmRZpCtC9rVg/edit?usp=sharing

 

 

A jövő hangjai egy középiskolásoknak szóló podcast pályázat, amely a Poets of Today - Voices of Tomorrow (POT-VOT) projekt támogatásával, a Könyves Magazin szakmai partnerségével jött létre.

A Poets of Today – Voices of Tomorrow (POT-VOT) projekt célja, hogy közelebb hozza a költészetet és a kortárs költőket a fiatalokhoz, tanárokhoz és helyi közösségekhez. 10 költő és 20 pedagógus dolgozik együtt műhelymunkákon 5 előadó-művészeti szakemberrel, akik együtt olyan új irodalmi performatív formákat keresnek, amik az iskolában, a közösségi médiában, vagy akár a köztereken adnak teret a kortárs költészetnek. A POT-VOT projekt Magyarország mellett Finnországban, Lengyelországban, Szerbiában és Szlovéniában valósul meg.