Milyen nehéz élethelyzetekben tudnak segíteni a gyerekkönyvek, mi történik azzal a gyerekkel, akinek soha nem mesélnek, és miért fontos egyáltalán, hogy a szülő időt szakítson a közös mesélésre? A Könyves Magazin és a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum közös podcastjében Takács-Babicz Lilla pszichológus-meseterapeuta mesélt mesekultúráról, biztonsági buborékról és a kortársak hatásáról.

 

Sokan hisszük azt és hiszünk abban, hogy az olvasás természetes, a mindennapok velejárója. A tapasztalat viszont azt mutatja, hogy ez koránt sincs így, és az olvasás, ezen belül is a meseolvasás sok családban egyáltalán nem magától értetődő. Az MMM legutóbbi vendége Takács-Babicz Lilla pszichológus-meseterapeuta volt, akit a meseolvasás fontosságáról, annak előnyeiről faggattunk, de beszélgetés közben kiderült az is, mit tehetünk, ha a gyerek a szülő minden igyekezete dacára sem akar olvasni, mi lesz azokkal a gyerekkel, akiknek teljesen hiányzik az életükből a mese, és vajon törvényszerű-e, hogy az olvasó szülőnek olvasó legyen a gyereke is. Szóba kerültek a könyvválasztás nehézségei (és az is, hogy mi segíthet ebben), valamint  elhangzott az a tanács, amelyet a pszichológus csak „nulladik mérföldkőnek” nevez.

Milyen szerepet játszott Coco Chanel a 20. század történetében? Mit tudott ő, amit más nem, és miért lehet izgalmas még ma is élete, karrierje, öröksége. Ilyen és ehhez hasonló kérdésekről beszélgetett szerkesztőségi podcastünk legújabb adásában Szeder Kata és Valuska László a nemrégiben megjelent Chanel-portrécikkünkhöz kapcsolódva.

A kötelező olvasmányokat olvasva a legnagyobb időbeli távolságot az antik irodalommal való ismerkedéskor kell megugranunk, a középiskola első osztályában találkozunk a Homérosznak tulajdonított eposszal, az Odüsszeiaval. Bár a hősköltemény története kalandos és izgalmakkal teli, a távolság lekűzdésében fontos szerepe van a tanárnak és azoknak az adaptációknak, amik a cselekményt és mondanivalóját a saját környezetünkben mesélik el. Ilyen például a 2018-ban a Katona József Színházban bemutatott Ithaka Székely Kriszta rendezésében. Vele beszélgettünk arról, hogy miért ehhez az eposzhoz nyúlt és milyen volt ezzel az antik szöveggel dolgozni. 

Márciusban új sorozatunk indult a a Civil Rádióban, amiben arra vállalkoztunk, hogy havonta 10-12 percben összefoglaljuk, hogy szerintük mi volt a hónap legfontosabb könyves vagy irodalmi témája, a hónap könyve és a beszélgetés végén még egy adaptációt is ajánlunk.

Április utolsó hétvégéjén az idén 95 éve született Janikovszky Éváról, a nemrégiben itthon is megjelent Dekameron-projekt című novelláskötetről, valamint az idei Oscar-átadón a legjobb film, legjobb rendező és legjobb női főszereplő díját is besöprő, A nomádok földje című filmről beszélgettünk. 

Egy díj mindig játék, és pont emiatt kell komolyan venni. A Könyves Magazin a lehető legkomolyabban vette a zsűrizést, és különböző szempontokat játékba hozva próbáltunk dönteni. Melyik a legaktuálisabb versenyző? Melyik a legkísérletezőbb? Legérzelmesebb vagy a legszemélyesebb? Hamarosan újra átadják a Libri irodalmi díjat, aminek közönségszavazása május 2-án lezárul. 10 jelöltről egy órában. https://www.libri.hu/irodalmi_dij/

  A 10 Libri irodalmi díjra jelölt könyv:

Bereményi Géza: Magyar Copperfield

Grecsó Krisztián: Magamról többet

Halász Rita: Mély levegő

Háy János: A cégvezető

Jászberényi Sándor: A varjúkirály

Kiss Tibor Noé: Beláthatatlan táj

Nádasdy Ádám: A szakállas Neptun

Selyem Zsuzsa: Az első világvége, amit együtt töltöttünk

Szabó T. Anna: Szabadulógyakorlat

Tompa Andrea: Haza

Áprilisban lett volna 85 éves Csukás István, az MMM-podcast legújabb adásában éppen ezért a Csukás-univerzum mélyére ásunk, és arra próbálunk választ találni, vajon mitől működnek ennyi év után is Csukás István meséi. Szekeres Niki és Ruff Orsolya ezúttal Jeney Zoltánnal beszélget. Pom Pom meséi; a Süsü, sárkány; Mirr-Murr; a Nagy Ho-ho-ho-horgász, a Keménykalap és krumpliorr, Nyár a szigeten és A legkisebb ugrifüles – hosszan lehetne sorolni gyerekkorunk kedvenc meséit és történeteit, amelyeket egytől egyig Csukás Istvánnak köszönhetünk. Az MMM-podcast legújabb adásában a Csukás-titok nyomába eredünk: beszélgetünk a szövegein átsütő szabadságvágyról, Csukás nyelvi humoráról és túlzásairól, de szóba kerülnek vicces és ötletes névalkotásai, és feledhetetlen hősei, akik úgy különlegesek, hogy közben nagyon is hétköznapiak tudnak maradni. De vajon mennyire működnek ezek a mesék a mai gyerekeknél, milyen a tipikus Csukás-hős, miről kapta a nevét Oriza-Triznyák, és miért nem baj, ha ma már elfeledett szavakra bukkanunk egy-egy mesében? Hallgassátok meg! Az adásban elhangzott címek: Süsü, sárkány Nyár a szigeten Vakáció a halott utcában Keménykalap és krumpliorr Pintyőke cirkusz, világszám! Oriza-Triznyák Szegény Gombóc Artúr Festéktüsszentő Hapci Benő A bátor Tintanyúl Madárvédő Golyókapkodó Csicsóka és a moszkítók Hogyan lettem filmszínész? Költők éhkoppon

2020-ban Aegon Irodalmi Díjat Jól láthatóan lógok itt című művéért Nádasdy Ádám vihette haza. A jelöltek listáját a előző év legjobb kortárs magyar irodalmi műveiből állította össze az öttagú zsűri, amelynek tagjai a hozzájuk legközelebb álló alkotásokat egész évben személyesen képviselték. Még az eredményhirdetés előtt, az Összekötve vendége volt Széchenyi Ágnes irodalomtörténész, az 2020-as Aegon Irodalmi Díj zsűritagját, akivel Nádasdy Ádám verseskötetét vitattuk meg. A beszélgetésből pedig az író sokszínű életműve mellett, az egyes verseken keresztül, az elmúlás és az őszinteség kérdésének szokatlanul személyes megközelítésébe is betekintést nyertünk.

Most lenne 71 éves Esterházy Péter, a kortárs magyar irodalom egyik legnagyobb alakja. Tavaly, a 70. születésnap alkalmából, az Összekötvében  Dávid Annával, a Magvető Kiadó vezetőjével beszélgettünk nagyhatású író munkásságáról, hagyatékáról, jelentőségéről. Esterházy egykori szerkesztőjeként pedig nemcsak személyes élményeibe avatott be minket, hanem elmondta azt is, szerinte melyik regényekkel érdemes elkezdeni a hatalmas életmű felfedezését.

Tizenhárom éves voltam, amikor 2002-ben Kertész Imre Sorstalanság című regénye elnyerte az irodalmi Nobel-díjat. Egyre gyarapodtak az okok, ami miatt nem olvastam el a regényt. Nem elég, hogy kötelező olvasmány, a témája már a fülszöveg alapján is nehéz és borzongató, ráadásul Nobel-díjat nyert, ami azt bizonyítja, hogy a legnagyobb művek egyike, amit én kamaszként biztosan nem fogok tudni befogadni. 

Pár hónapja olvastam el, rögtön utána pedig beszereztem az összes, a piacon elérhető Kertész írást. Morcsányi Géza egyike azoknak, aki mind a szerzőt, mind a szöveget a legjobban ismeri, aki a Magvető Kiadóhoz szerződtette, majd a Nobel-díjig kísérte Kertészt. Vele beszélgettem a Sorstalanságról.

A kortárs magyar irodalom egyik legnépszerűbb prózaírójáról, Grecsó Krisztiánról viszonylag kevesen tudják, hogy költőként indult. 2020-ban Vera című regényével elnyerte a Libri irodalmi közönségdíját, idén pedig a Magamról többet verseskötetével ismét a Libri irodalmi díj 10 döntőse között versenyez. A kötetről tavaly beszélgettünk a szerzővel, aki többek között lírai hangjának újrafelfedezéséről és ezt ösztönző tapasztalatairól: betegségéről és apává válásáról, nagysikerű Vera című regényéről, valamint most kibontakozó gyermekverseiről és jövőbeli terveiről is mesélt az Összekötve hallgatóinak.