A Margó és a Bridge Budapest első Üzleti Könyvreggelije. 

Emberi történetekből épít hidat a Bridge Budapest és a Margó Irodalmi Fesztivál, melynek alappilléreit a történetek adják. A könyvek hozzák az emberi történeteket, amelyek aztán hatnak a vezetői történetekre, döntésekre is az olvasás révén.

Az első könyvreggelin két elsőkötetes üzleti szereplő: Iglódi Csaba (Only CEO Klub - alapító) és Gazsi Zoltán (Eisberg - ügyvezető) beszélgettek Pistyur Veronikával (Bridge Budapest) és Valuska Lászlóval (Margó) az olvasás és a vezetői szerep kapcsolódásáról Margaret Fuller idézete mentén: "Today's readers, tomorrow's leaders" ("A ma olvasói, a holnap vezetői"), valamint sorsfordító könyvekről, az írás szépségéről és nehézségeiről, sok-sok könyvajánlóval és személyes könyves élményeikkel.

Folytatjuk! 

Litkai Gergely zöld podcastjének vendége Jordán Ferenc ökológus, akivel tavalyi nagy sikerű, Az ember vége a természet esélye című könyve apropóján beszélgettek.

Sokat tudunk a természetről, ami épp arra elég, hogy megállapítsuk, milyen kevés ez. Korábban a természetről szerzett tudásunk része volt a mindennapjainknak: ismertük az állatok és a növények nevét, hogy utóbbiak mire jók, mijük ízletes. Mára kívül rekedtünk egy rendszeren, aminek pedig nagyon is részesei vagyunk. Jordán Ferenc Az ember vége, a természet esélye című könyvében azt feszegeti, mennyire kerültünk távol a természettől, és ez mennyiben érinti a saját esélyeinket. Mennyiben jó, ha a természet érdekében vagy ellenében beavatkozunk egy rendszerbe, aminek összefüggéseit is csak nagy vonalakban értjük? A beavatkozások tovagyűrűző hatásait pedig gyakran még utólag is nehezen fogjuk fel.

 

A Bookline Zöld podcastjában természetesen olvasunk: mindent, ami a könyvekből megérthető az ember és a környezet viszonyáról és a jövő lehetséges forgatókönyveiről, amelyeket mi is alakítunk.

A népszerű televíziós riporter és műsorvezető első könyve Engedd el! címmel jelent meg. Péterfi Judit a Tavaszi Margó vendége lesz, előtte podcastben beszélgettünk a kötetről, megküzdésektől és önismeretről.

 

Péterfi Judit Engedd el! – Szabadulás a lelki terhek fogságából című könyvében az életútját veszi végig szakmai és magánéleti szempontból, miután kemény földbe állásokat követően emberek sora tanácsolta neki: „Engedd el!”. A tanács nem vált be, azt ugyanis senki sem tudta, mégis hogyan kéne ezt csinálni: „Akarva, de nem görcsösen? Meditálva, fehér gyertya füstjében? Az El Caminót járva hátrafelé?”

 

Miközben a válasz után nyomozott, Péterfi hét interjút is készített, amiket az önreflektív szakaszokhoz tematikusan kapcsolódva szintén megtalálunk a kötetben. Akikkel a szerző beszélgetett elengedésről, tanulásról és az önfejlesztés kultúrájáról: Feldmár András, Dudits Dénes, Soma Mamagésa, Iványi Gábor, Máté Gábor, Csernus Imre, Daubner Béla.

 

Máriás Béla Újvidéken született, a háború elől 1991-ben költözött Magyarországra, pályáját meghatározza a játékos lázadás, amivel zenében, képzőművészetben és irodalomban is egyedi hangot talált. DrMáriás Tanmesék a világ legfejlettebb demokráciájáról című könyv pár hónapja jelent meg, ebben az utóbbi évek festményeit, illetve az azokhoz készült szövegeket rendezte albumba. Nézzük és olvassuk a műveket, amelyek ironikusan dokumentálják a magyar közéletet vagy a világpolitikát. Politikus szereplőivel sajátos művészeti panoptikumot hozott létre, stílusokat, szerzőket és irányzatokat hoz játékba, és bár nem ő kereste a politikát, az megtalálta őt. A Könyves Magazin podcastjának vendége drMáriás, akivel beszélgetünk művészeti hagyományról, a zenélésről és a Tudósokról, a közösségi média és alkotás viszonyáról, illetve a Nemzeti Együttműködés Rendszeréről, ami nélkül ez az egyedi alkotói világ sem születhetett volna meg.

Sorozatunkban a Mastercard Alkotótárs 2023-as ösztöndíjasait ismerhetitek meg közelebbről. Az hetedik epizódban Kerber Balázzsal beszélget a sorozat szerkesztő-műsorvezetője, Ott Anna.

  Kerber Balázs Számtan a holdas estékre című verses prózája néhány hete, a költészet napjára jelent meg. Ennek a kötetnek a tervével pályázott a Mastercard Alkotótárs Ösztöndíjra, a mostani beszélgetésünket a megjelenés előtt vettük fel, így még tudtunk beszélgetni az utolsó simitásokról. Mesélt arról, mennyire tud az írás közösségi tevékenység lenni, van-e olyan alkotótársa, akinek az észrevételei különösen fontosak számára és hogy vajon hogyan lehet tudni, hogy egy mű elkészült.  

Stephen King 1974-ben kidobta a kukába debütáló regényének, a Carrie-nek az első pár oldalát. A felesége kiszedte, és emiatt 50 évvel később is beszélünk róla (sőt újraolvastam). A több száz millió példányban megjelent, több adaptációt is megélt történet egy kamasz lányról szól, akit az osztálytársai megaláznak és tampont vágnak hozzá, amikor kiderül, hogy menstruál. King horrorregénye nem is igazán horror, bár nyomasztó, félelmetes és iszonyatos, amilyen egy középiskola tud lenni. Vallási fanatizmusról, erőszakábrázolásról, szörnyekről, áldozatiságról és Stephen Kingről beszélgetünk a Könyves Magazin podcastjában Csetényi Korinnával, a Szegedi Tudományegyetem angol tanszékének tanárával.

Mit mérünk 2024-ben a magyarérettségin? Ahogy növekszik a képernyő előtt töltött idő, úgy olvasunk egyre kevesebbet. Miért lett újra fontos a magolás a szövegértés és írás helyett? A Nemzeti Alaptanterv változásával együtt a magyarérettségi is megváltozott, új szempontok és új szerzők is bekerültek. Ha már bekerült Herczeg Ferenc, akkor nemcsak egy cikkel és beleolvasóval segítünk. Mire kell felkészülnie a vizsgázónak? Hogyan tudnak segíteni a szülők? A Könyves Magazin podcastjában Diószegi Endrével, az Ady Endre Gimnázium tanárával beszélgetünk kötelezőkről és elvárásokról.

A magyarérettségi fontos kérdései:

1. Mit kell tudni az új feladatokról?
2. Miért nem kell félni az érettségitől?
3. Visszalépés, hogy memoriterekből és adatokból kell írásban vizsgázni?
4. Herczeg Ferenc az új szereplő, miért érdekes?
5. Hogyan készüljenek a diákok?
6. Hogyan javíthatják egyszerűen a helyesírásukat?
7. Miért fontos átolvasni a feladatokat először?

Sorozatunkban a Mastercard Alkotótárs 2023-as ösztöndíjasait ismerhetitek meg közelebbről. Az hatodik epizódban Kerber Balázzsal beszélget a sorozat szerkesztő-műsorvezetője, Ott Anna.

 

Kerber Balázs, az olvasó mesél most arról, hogy az olvasás hogyan tud inspirálóan hatni az írásra, vagy épp hogyan lehet gátja annak. Elmeséli, van-e különbség aközött, amit aktív alkotói időszakában olvas és aközött, amit csak úgy, az olvasás öröme miatt. Vajon ki tudja-e még kapcsolni az írói, szerkesztői működését, ha egy szöveggel tölt időt? Beszél arról, szerinte miért olvasnak kevesebb verset az emberek és arról, hogy nekik melyik kötetek lettek az elmúlt években nagy kedvencei, de József Attila és Kerouac is szóba kerül majd.

Tetszett a podcast? Folytatsd velünk az Ezt senki nem mondta! témáját egy 150 oldalas különszámban, megjelent az új bookazine! Ott Anna tovább beszél a szülővé válásról, meginterjúvolta Orvos-Tóth Noémit, megkérte az elképzelt faluját, Dr. Benkovics Júliát, Borda Rékát, Epres Pannit, Tapasztó Orsit, Tompa Andreát, valamint Simon Mártont és Tóth Réka Ágnest, hogy ők is osszák meg tapasztalataikat. Rendeld meg itt a Könyves Magazin Ezt senki nem mondta! különszámát, amiben Szél Dáviddal az apaságról beszélgetünk, Mécs Annával Rutin című új regényéről, valamint rengeteg könyvet is ajánlunk.

Ezt senki nem mondta! Ott Anna beszélget anyaságról, apaságról, a szülői lét buktatóiról, a gyereknevelés és az alkotás kapcsolatáról a meghívott írókkal, költőkkel, alkotókkal. Az évadzáró epizód vendége: Péterfy-Novák Éva, az Egyasszony szerzője. 

Erről lesz szó:

• Anyai veszteségek, gyász
• Szülészeti körülmények
• Gyermekvállalás és felelősség akkor és most
• Fájdalmak távoltartása
• Társválasztás
• Traumaírás
• Az Egyasszony írásának története és újra kiadásának tanulságai

Olvass tovább a sorozatról a könyvesmagazin.hu-n, ahol minden rész után könyvajánlókat is találsz. Ha kapcsolódnál a podcastban elhangzottakhoz saját történeteddel, vagy kérdéseddel, írj nekünk az eztsenkinemmondta@konyvesmagazin.hu e-mail címre. 

Családi ügyekben is legyünk biztosak a dolgunkban! Ezt senki nem mondta! – a podcast sorozat főtámogatója az Alfa Biztosító.

Zene: Wata

Arculat: Bárdy Anna

Litkai Gergely a Bookline Zöld új podcastjében Rab Árpád jövőkutatóval beszélget Jane McGonigal Elképzelhető című könyvéről. 

 

Mindannyian tervezzük az életünket, de hogyan lehet és miért kell ezt tudományos szinten művelni? És lehet-e optimistán csinálni? Egyáltalán, mikor kezdődik a jövő? Ezeket a kérdéseket is érintették a podcastben Rab Árpáddal, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársával, egyetemi docenssel.

Rab szerint a jövőkutatásban a legnagyobb ellenségünket, az időt tesszük szövetségesünkké. A beszélgetés során szóba került, milyen hatásai vannak annak, hogy ennyire felgyorsult az, milyen ütemben kerülnek a technológiai vívmányok a társadalom elé. Vagy hogyan építünk kvázi emlékeket magunk számára azzal, ha elképzelünk jövőbeli forgatókönyveket – ezek az emlékek ugyanis még pszichológiailag segítenek kezelni az új helyzetek okozta pánikot vagy kellemetlen meglepetéseket. Szóba kerül, hogyan kapcsolódnak popkulturális jelenségek (például egy zombijárvány) nagyon is valós problémákhoz és ahhoz, hogyan lehet rájuk felkészülni. És megvitatták, mi történik a stand uppal, ha már lesznek valós idejű fordítóprogramok.