Tavasszal új sorozatunk indult a a Civil Rádióban, amiben arra vállalkoztunk, hogy havonta 10-12 percben összefoglaljuk, hogy szerintünk mi volt a hónap legfontosabb könyves vagy irodalmi témája, a hónap könyve és a beszélgetés végén még egy adaptációt is ajánlunk. 

Tavasszal új sorozatunk indult a Civil Rádióban, amiben arra vállalkoztunk, hogy havonta 10-12 percben összefoglaljuk, hogy szerintük mi volt a hónap legmeghatározóbb irodalmi témája és a legérdekesebb könyve, a beszélgetés végén pedig egy-egy adaptációt is ajánlunk.    A hónap témájának Karl Ove Knausgårdot választottuk, akinek pár hete jelent meg magyarul Harcom című regényfolyamának utolsó kötete, Harcok címmel. Ezzel itthon is lezárult az a monstre, számost vitát is kiváltó művészi kísérlet, amelyben a norvég szerző irodalommá írta az életét. Valuska László beszélt arról, szerinte miért képes egy harmincas/negyvenes, fehér, hetero férfi emlékeinek, hétköznapjainak, örömeinek és kudarcainak összegzése több ezer oldalon át is ekkora érdeklődésre számot tartani. A nemzetközi megjelenéssel egyidőben került a hazai boltokba Sally Rooney harmadik regénye, a Hová lettél, szép világ. Anglia már hetekkel a könyv megjelenése előtt Rooney-lázban égett, tematikus pop-up boltok nyíltak, a megjelenést követő harmadik napra pedig már bestseller is lett a kötet. A fiatal ír szerzőről, illetve a műveit övező felfokozott várakozásról Forgách Kingát kérdeztük. A hónap adaptációja ezúttal egy fantasy lett nálunk. Sándor Anna mesélt David Lowery A Zöld Lovag című filmje kapcsán arról, hogy mi mindenre képes egy több száz éves, az Artúr-mondakörhöz tartozó történet, ha az alkotók nem költségvetési vagy várható nézettségi szempontok szerint nyúlnak az alapanyaghoz, hanem értelmezik is a szöveget.

Végéhez ért az utóbbi évek izgalmas irodalmi kísérlete, megjelent a Harcom hatodik kötete. Karl Ove Knausgård sorozatának befejező részében nemcsak egy óriási Hitler-esszé van, hanem sokat ír arról, ami minket is érdekel: ezt a radikális őszinteséget hogyan fogadták a rokonok vagy a felesége. A nagy irodalmi projektről, a fordításról és persze Hitlerről is kérdeztük Patat Bence műfordítót.

További cikkeink a témában:

Knausgård a saját családja és Hitler történetét írta meg egy kötetben (beleolvasó)

Megvalósult és összetört álmairól is radikális őszinteséggel beszél Knausgård

Az álmokat egyesével kell lerombolni (kritika)

Az Austen-projekt második adásának témája Austen egyik legismertebb, de nem feltétlenül a legolvasmányosabb regénye, az Értelem és érzelem. A történet fókusza, bár rengeteg szereplőt mozgat, mindvégig egy testvérpáron, Elinor és Marianne Dashwoodon van, akiket apjuk halála után az elszegényedés réme fenyeget, hacsak nem házasodnak jól. De mi alapján lehet jól választani? Mit tehetett annak idején egy nő, ha a család boldogulásának a terhe egyedül az ő vállát nyomta, és céljai eléréséhez vajon milyen eszközök álltak rendelkezésére? Volt-e helye a romantikus szerelemnek, és maga Austen a könyvében vajon mi mellett teszi le a voksát: az értelem vagy az érzelem mellett? Többek közt ezekre keresi a választ Ruff Orsolya és Szeder Kata.

Tavasszal új sorozatunk indult a Civil Rádióban, amiben arra vállalkoztunk, hogy havonta 10-12 percben összefoglaljuk, hogy szerintük mi volt a hónap legmeghatározóbb irodalmi témája és a legérdekesebb könyve, a beszélgetés végén pedig egy-egy adaptációt is ajánlunk. 

Mit érdemes tudni a Micsoda család! című mesekönyvről, amely szivárványcsaládok hétköznapjait mutatja be, és amelynek egyik forgalmazóját nemrég 250 000 forintra büntették? Mi derül ki Orbán Viktor, a foci és a politika viszonyáról a Győzelmi kényszer című foci-nézőpontú portrékönyvből? Mennyire sikerült jól a Netflix járványos, posztapokaliptikus képregényadaptációja, a Sweet Tooth? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk a 10 perc Könyves legutóbbi adásában. 

Tud még bármiben aktuális lenni ma J. R. R. Tolkien munkássága? Egyáltalán jó író volt Tolkien? És mi köze az ő elképzelt világának a mi történelmi valóságunkhoz? A kérdések apropója, hogy idén decemberben lesz húsz éve, hogy bemutatták Peter Jackson első Tolkien-filmjét, A Gyűrű Szövetségét, és ezért a filmet levetítették a cannes-i filmfesztiválon is. Egy beszélgetés erejéig megkerestük a Magyar Tolkien Társaság volt elnökét, aki  2007 óta Tolkien-kurzusaival az ELTE, majd a Károli Egyetem vendégoktatója is.

 

Amikor A Gyűrűk Ura először megjelent az Egyesült Államokban, a hippik megőrültek érte, és “Gandalf for President” meg “Frodo lives” kitűzőket gyártottak. Azt is tudni lehet, hogy Beatles is meg akarta filmesíteni a regényt, és ebben John Lennon játszotta volna Gollamot. Tolkien népszerűsége azóta is töretlen, generációk nőttek fel a könyvein, a filmekkel pedig valódi világsikert ért el. Az is igaz, hogy sokan nem szeretik a filmeket, a regényt pedig egyenesen unalmasnak és meghaladottnak tartják.

A podcastben a tolkieni jelenség mögé pillantunk, és szóba kerül, mi olyan figyelemre méltó Tolkien mítoszteremtő képességében, tudnánk-e a nemestündék nyelvén társalogni, miért olyan nehéz fordítani és egységesíteni a tolkieni korpuszt magyarul, vagy hogy a szakértő várja-e az Amazon Tolkien-sorozatát. Ha hard core rajongó vagy, azért, ha nem érted, mi akkora szám Tolkienban, akkor azért ajánljuk a beszélgetést. 

Jane Austen a világirodalom egyik megkerülhetetlen alkotója, akinek művei kiapadhatatlan inspirációs forrásként működnek mind a mai napig. Látszólag minden könyve a férjvadászatról szól, pedig írásai messze túlmutatnak a rájuk aggatott romantikus jelzőn. Az Austen-projekt célja éppen az, hogy bemutassa: a kétszáz éve élt író történetei nem avítt lányregények, hanem sokrétegű, rengeteg humorral és társadalomkritikával átitatott művek. Ruff Orsolya és Szeder Kata a sorozat első részében a Büszkeség és balítélet című regényt övező előítéletekről, az abban megfogalmazott gazdasági szükségszerűségekről, lehetséges női életutakról beszélget.

Tavasszal új sorozatunk indult a a Civil Rádióban, amiben arra vállalkoztunk, hogy havonta 10-12 percben összefoglaljuk, hogy szerintük mi volt a hónap legfontosabb könyves vagy irodalmi témája, a hónap könyve és a beszélgetés végén még egy adaptációt is ajánlunk.  Június utolsó hétvégéjén a pár hete megjelent Esterházy-szám kapcsán a magazinről és az idén öt éve elhunyt Esterházy Péter örökségéről mesélt Valuska László. Pár hete Sándor Anna készített interjút Perintfalvi Ritával, akinek hatalmas vihart kavart könyve, az Amire nincs bocsánat, a Magyar Katolikus Egyházon belüli szexuális bántalmazási ügyekkel foglalkozik. Ezt választottuk a hónap kötetének. Végül pedig Forgách Kinga mesélt Margaret Atwood és A Szolgálólány meséjének disztópikus, de a valóságtól nem is annyira elrugaszkodott világáról.   

A Szolgálólány meséjének legújabb, negyedik évadáról és a történet sikerének titkáról beszélgettünk a Könyves Magazin legfrissebb podcastjében. Mennyire maradt hiteles a sorozat az atwoodi világhoz? Mik a főbb különbségek az Atwood-féle folytatás és a sorozat cselekménye között? Mi lesz a szerepe June-nak a Gileád és a szabad világ közt kibontakozó háborúban? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk, de szóba kerültek June nagy morális dilemmái is, illetve, hogy van-e egyáltalán esély arra, hogy egy szolgálólány erkölcsi győztesként kerüljön ki Gileádból.

Dragomán György első, akciójelenetekkel felpörgetett, sötét és misztikus könyve, A pusztítás könyve 2002-ben jelent meg. A 26 éves főszereplőt, Fábiánt elküldik egy titokzatos, kelet-európai táborba, ahol találkozik a Kormányzóval. A 2003-ban Bródy Sándor-díjat nyert kötetet nevezte a kritika radikális regénynek és markáns, súlyos prózának is, a díjátadón kiemelték, hogy a Sátántangó óta nem láttak olyan regényt, amelynek szerzője ennyire tudta volna, hogy a stílus mindenekelőtt élet- és világszemlélet. Hogyan jutott el a tizenhárom éves korában megírt, istencsászárról szóló novellájától az első regényéig? Dragomán György az első regényéről.

Milyen nehéz élethelyzetekben tudnak segíteni a gyerekkönyvek, mi történik azzal a gyerekkel, akinek soha nem mesélnek, és miért fontos egyáltalán, hogy a szülő időt szakítson a közös mesélésre? A Könyves Magazin és a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum közös podcastjében Takács-Babicz Lilla pszichológus-meseterapeuta mesélt mesekultúráról, biztonsági buborékról és a kortársak hatásáról.

 

Sokan hisszük azt és hiszünk abban, hogy az olvasás természetes, a mindennapok velejárója. A tapasztalat viszont azt mutatja, hogy ez koránt sincs így, és az olvasás, ezen belül is a meseolvasás sok családban egyáltalán nem magától értetődő. Az MMM legutóbbi vendége Takács-Babicz Lilla pszichológus-meseterapeuta volt, akit a meseolvasás fontosságáról, annak előnyeiről faggattunk, de beszélgetés közben kiderült az is, mit tehetünk, ha a gyerek a szülő minden igyekezete dacára sem akar olvasni, mi lesz azokkal a gyerekkel, akiknek teljesen hiányzik az életükből a mese, és vajon törvényszerű-e, hogy az olvasó szülőnek olvasó legyen a gyereke is. Szóba kerültek a könyvválasztás nehézségei (és az is, hogy mi segíthet ebben), valamint  elhangzott az a tanács, amelyet a pszichológus csak „nulladik mérföldkőnek” nevez.