“Két évvel a Volt egyszer egy… Hollywood után Quentin Tarantino megjelentette első regényét, ami valami egészen más lett, mint amit a film alapján várnánk, de velejéig tarantinós is: lendületes, menő, agresszív, stílusos és lírai egyszerre. A Volt egyszer egy Hollywood elégia egy letűnő generációról és egy korszakváltásról, miközben szemérmetlen rajongással beszél a mozgóképről, moziról és tévéről egyaránt” - írtuk Tarantino regényéről, amikor a hét könyve lett nálunk.

Tarantino nagy történetmesélő, ez már az eddigi forgatókönyveiből kiderült, de vajon hogy sikerült a regényesítése és működik-e a könyv a film ismerete nélkül? Egyáltalán mi az a regényesítés, és ez a regény vajon az-e?

Varró Attilával, a kötet szaklektorával beszélgettünk Tarantinóról, az íróról, a könyv és a film kapcsolatáról, az 50-60-as évek Hollywoodjáról, és arról is, milyen kihívásokkal szembesül a szaklektor, ha a kaszkadőrők főnökéről van szó?

Boldizsár Ildikó mesekutató, író szerkesztő, kritikus, a Metamorphoses Meseterápiás Módszer megalkotója. Egyetemistaként egy nap szó szerint a fejére esett egy mesekönyv, és egy egész világ tárult fel előtte. A Túl a plafonon podcast második adásában vele beszélgetünk a népmesék felfedezéséről, a történetmondás fiziológiai hatásairól, az univerzális rend jelentéséről és benne az egyéni életutakról, a szakmabeli falakról és mesékkel foglalkozó, induló szakfolyóiratról is.

Boldizsár Ildikó mesekutató, író szerkesztő, kritikus, a Metamorphoses Meseterápiás Módszer megalkotója. Egyetemistaként egy nap szó szerint a fejére esett egy mesekönyv, és egy egész világ tárult fel előtte. A Túl a plafonon podcast második adásában beszélgetünk a népmesék felfedezéséről, a történetmondás fiziológiai hatásairól, az univerzális rend jelentéséről és benne az egyéni életutakról, a szakmabeli falakról és mesékkel foglalkozó, induló szakfolyóiratról is.

2021 legjobb magyar könyve egészen mélyre visz, a Lovak a folyóban (KRITIKA) egyszerre egy szürreális nyomozás és egy kreatív önboncolás krónikája. Hőse egy fiatal író, akinek fő műve visszhangtalan maradt, és a magánélete is válságba került. Alkotni akar, de képtelen rá, a hétköznapokban pedig egészen képtelen helyzetekbe keveredik. Bartók Imrével beszélgettünk sebezhetőségről, autofikcióról, sikerélményről és gyanakvásról. 

Sorozatunk hatodik részének témája Jane Austen utolsó befejezett könyve, a Meggyőző érvek. A már csak posztumusz megjelent regényt Austen legérettebb, legkiforrottabb műveként tartják számon, melynek émaválasztása, szemléletmódja és hősnője is eltér a korábban megszokottaktól. A regény főszereplője, Anne Elliott, a nagy múltú Kellynch kastély urának második lánya, 19 éves korában egy végzetesnek tűnő döntést hozott, amikor hallgatva mások tanácsára felbontotta eljegyzését és lemondott szerelméről. A családjára kényszerített hatalmas változásoknak - és a történelemnek köszönhetően - 8 évvel később alkalma nyílik tisztázni érzelmeit, csak kérdés, hogy egyáltalán megkapja-e rá a lehetőséget.

A Delonghival közös új podcastsorozatunkban olyan nőkkel beszélgetünk, akik úttörők, illetve példaképek lettek a saját szakmájukban. A Túl a plafonon podcast sorozatindító beszélgetésének vendége Joós Andrea, a "reneszánsz nő".

Az igazi munka csak az lehet, amiért jól meg kell szenvedni? Nem éppen - legalábbis Joós Andrea szerint nem, pedig ha valaki, ő aztán rengeteg mindent csinál. Biológia-környezettanszakos tanárként tehetséggondozásban dolgozik, létrehozta az élménybiológia nevű tudománynépszerűsítő felületet, műsorokat vezet tévében, rádióban, podcasten, és népi motívumokkal díszített szervszínezőket rajzol felnőtteknek - ezekről itt olvashatsz. Saját szuperejének azt tartja, hogy nagyon jól tudja ráirányítani a figyelmet számára fontos ügyekre, témákra, legyenek azok biológiai ismeretek vagy tudományos innovációk, a gyerekek iskolai igényei vagy egy új, 21. századi tanárkép.

A lelkesedése, lendülete és energiája ragadós, ez átütött a beszélgetésünkön is, amikor szóba került, milyen agyi folyamatokat indít el a színezés, mi történik, ha bocsánatot kér egy tanár, milyen animáció elevenedik meg a hűtő falán, de arról is, mit lehet tenni, ha a trónfosztott tudós bunkó, a jól kommunikáló politikus vagy híresség pedig butaságokat mond az oltásról.

Egy ideális világban az ember eredményeit nem befolyásolja a neme. Egy ideális világban a kislányok és kisfiúk találkoznak női hősökkel is, akiktől tanulnak emberségről, szakmaiságról. A Delonghi és a Könyves Magazin közös, Túl a plafonon című podcastsorozatában ilyen példaképekkel beszélgetünk: nőkkel, akik úttörők lettek egy korántsem ideális világban. Aztán könyvet írtak belőle.

Tavasszal új sorozatunk indult a Civil Rádióban, amiben arra vállalkoztunk, hogy havonta 10-12 percben összefoglaljuk, hogy szerintük mi volt a hónap legfontosabb könyves vagy irodalmi témája, a hónap könyve és a beszélgetés végén még egy adaptációt is ajánlunk.

Az év vége az egyik legmozgalmasabb időszak a könyvpiaci szereplők számára, de izgalmas nekünk is, mert ekkor állítjuk össze 50 tételes ÉV KÖNYVE listánkat az idén megjelent kötetekből. A hangsúlyozottan szubjektív listán regények, verseskötetek és számos non-fiction mű is szerepel. A hónap témájaként a válogatás szempontjairól, az idei könyves élményekről beszélgettünk.

A hónap könyvének Andri Snær Magnason Időről és vízről című könyvét választottuk, ami az irodalom és a történetmondás eszközeivel teszi feldolgozhatóbbá a klímaváltozásról szóló adatok mögötti valóságot. 

A hónap adaptációja ezúttal egy színházi darab lett, Térey János zombiapokalipszése, a Káli holtak Dömötör András rendezésében a Katona József Színházban. 

A múlt héten jelent meg a 2021 legjobb könyveit bemutató év végi ötvenes listánk: a hosszú évek óta készülő listázással azt szeretnénk bemutatni, mi történt a hazai könyvkiadásban. Verseskötetek, regények, novelláskötetek és tényirodalmi művek sorakoznak egymás után. A szerkesztőség összeült, hogy személyesebben mutassa be, hogyan olvastunk idén. A legjobb tízzel külön foglalkozunk, de végigszáguldunk néhány fontos alkotáson is a lista többi részéről. Ha csak egy órátok van képbe kerülni az idei legjobb olvasmányokról, akkor hallgassátok!

(A TELJES LISTA: 50-41., 40-31., 30-21., 20-11., 10-1.)

Hogyan lehet felismerni a kiégést, mik a legfőbb tünetei? Mi változott meg a társadalomban, ami miatt ennyire sokan élnek folytonos túlhajszoltságban? Kell-e küzdeni a kiégés kultúrája ellen vagy meg kell tanulni együtt élni vele? A Könyves Magazin legfrissebb podcastjében Anne Helen Petersen Jöttünk, láttunk, elegünk van című könyve nyomán beszéltük át a témát.

A WHO két évvel ezelőtt hivatalosan is egészségügyi rendellenességnek minősítette a kiégést, definíciójuk szerint egy olyan szindrómáról van szó, amit a krónikus munkahelyi stressz okoz, amit nem kezelnek megfelelően. Az önkizsigerelés és a túlhajszoltság okozta fásult, energiahiányos állapot ma rengeteg embert érint és részben ez az oka számos más társadalmi problémának, köztük a közösségi hálók felbomlásának, az elmagányosodásnak vagy a gyerekvállalási kedv csökkenésének. Anne Helen Petersen új könyvében annak járt utána, hogy a milleniálokat miért sújtja jobban a kiégés problémája, és miért van szükség rendszerszintű változásokra ahhoz, hogy ezt a korunkra jellemző népbetegséget visszaszorítsuk. Podcastünkben személyes példákon és tapasztaltokon keresztül vitattuk meg a témát, elmeséltük, hogy nálunk hogyan szokott jelentkezni a kiégés, mik a hatásai és hogyan szoktunk megküzdeni vele. Kitértünk arra is, hogy a munka és a magánélet hogyan folyik át egymásba mostanában, hogy milyen gyerekkori előzményei lehetnek a kiégésnek, és hogy a járvány hogyan befolyásolta a munkával töltött órák számát.