Bár Röhrig Géza már húsz éve publikál magyar nyelven, a nagyközönséghez mégsem versei, hanem Nemes Jeles László Cannes-ban díjazott filmje, a Saul fia főszereplőjeként jutott el. A Margóra főleg költői minőségben érkezett, a Saultól sem túl messzire távolodva, bár a Toldiban nem nevezte magát költőnek, mert azzá csak akkor válik, ha épp egy versen dolgozik. Németh Gábor apáról, Istenről, forradalomról kérdezte, és még ajándékot is hozott egy csomag élesztő formájában, amit Röhrig minden nap elfogyaszt, pusztán a neve miatt.

A beszélgetés a Margó Irodalmi Fesztivál őszi különkiadásán hangzott el a Toldi Moziban 2015. október 10-én. A felvétel minőségéért elnézést kérünk előre is.

Az októberi Ludwig Lounge keretében Salla Tykkä kiállításában beszélgettünk Szécsi Noémivel írásról, női tapasztalatról, a finn-magyar kultúráról és kultrális idegenségről.

Nádasdy Ádám nyelvész, költő, műfordító, egyetemi tanár tárlatvezetése a Nyelvrokonok című, észt-magyar kortárs művészetet párhuzamba állító kiállításon. A tárlatvezetést követően a szerzővel Valuska László (Könyvesmagazin) beszélget.

Tetszett a podcast? Folytatsd velünk az Ezt senki nem mondta! témáját egy 150 oldalas különszámban, megjelent az új bookazine! Ott Anna tovább beszél a szülővé válásról, meginterjúvolta Orvos-Tóth Noémit, megkérte az elképzelt faluját, Dr. Benkovics Júliát, Borda Rékát, Epres Pannit, Tapasztó Orsit, Tompa Andreát, valamint Simon Mártont és Tóth Réka Ágnest, hogy ők is osszák meg tapasztalataikat. Rendeld meg itt a Könyves Magazin Ezt senki nem mondta! különszámát, amiben Szél Dáviddal az apaságról beszélgetünk, Mécs Annával Rutin című új regényéről, valamint rengeteg könyvet is ajánlunk.

Itt az Ezt senki nem mondta! második évada!   Élete első hét évét anyjával és hat testvérével lágerben töltötte. Az anyját majdnem elveszítette, apja a hiányában volt jelen. Milyen nyomot hagy az emberben, ha így indul az élete? Hogyan volt képes maga is nagy családot vállalni és hogyan vált édesapává? Mennyire megtartó a hit a család hétköznapjaiban? Erről kérdeztem Visky Andrást az Ezt senki nem mondta! évadzáró részében.   Az első évad epizódjait itt gyűjtöttük egy csokorba. Ha kíváncsi vagy az epizódban említett korábbi beszélgetésekre, hallgasd meg az Ezt senki nem mondta! első évadát a Könyves Magazin podcast csatornáján és olvass tovább a sorozatról a könyvesmagazin.hu-n, ahol minden rész után könyvajánlókat is találsz. Ha kapcsolódnál a podcastban elhangzottakhoz saját történeteddel, vagy kérdéseddel, írj nekünk az eztsenkinemmondta@konyvesmagazin.hu e-mail címre.  Családi ügyekben is legyünk biztosak a dolgunkban! Ezt senki nem mondta! – a podcast sorozat főtámogatója az Alfa Biztosító. Zene: Wata Arculat: Bárdy Anna

 

A Könyves Magazin podcastjében nagyvonalakban végigbeszéltük az év legjobb könyveit Kolozsi Orsolyával, majd a 2024-ben túlpörgő autofikciónak jártunk utána Bakó Sárával, végül belemélyültünk Daniel Kehlmann Mozgókép című regényébe Szabolcsi Alexanderrel. Három blokkon keresztül szűkítjük a témát, hogy a végén megfejtsük 2024 legjobb könyvét.

A TELJES LISTÁT ITT TALÁLOD

A beszélgetés témái:

1. Knausgard tavaly megnyerte az év könyvét, idén is nyerhetett volna (Kritika)
2. Egy friss Nobel-díjas: olvassátok a dél-koreai Han Kangot! (Portrécikk)
3. Öregedés és elmúlás: Krasznahorkai (kritika és podcast az életműről), Oravecz és Szűcs Teri
4. Miért NAGY Darvasi László nagyregénye? (Podcast és kritika)
5. Miért beszél mindenki az autofikcióról?
6. Kemény Lili berobbanása és az őrült hájp (Kritika, podcast, Margó-díj)
7. Grecsó regénye önéletrajzi, de nem autofikció! (Kritika és podcast)
8. Az Érdekvédelmi terület és Daniel Kehlmann (Kritika és interjú)
9. Nácik és művészet, hatalom és szuverenitás
10. Hogyan építkezik az év könyve, mit tanult a szerző a filmekből?
11. Miért a Mozgókép lett az év könyve?

Csáki Botond Benjámin jó pár éve aktív résztvevője fiatal irodalmi köröknek, többek között a FISZ junior tagja.

Azt vallja, hogy a kultúrának, ezen belül pedig az irodalomnak is sokkal inkább a mindennapok részévé kéne vállnia, hiszen az írások egy kaput nyitnak, amin keresztül reflektálhatunk a velünk történtekre. Reméli, hogy az ilyen kezdeményesekkel változást lehet elérni a kortárs irodalom befogadásának terén, illetve a fiataloknak is eltérő perspektívát lehet mutatni a megszokott tantermi irodalom oktatáshoz képest.

Simon Mártonnal folytatott beszélgetésének több célja van:  Egyrészt szórakoztatni szeretne azáltal, hogy játékos módon hozza közelebb az irodalmat, másrészt pedig az olvasó és író között kíván hidat képezni, és ösztönözni a hallgatót arra, hogy új perspektívából közelítsen a költészet felé.

A podcastben tárgyalt képeket és szövegek  az alábbi linken elérhetők:

https://docs.google.com/presentation/d/1uxcJHdvx6ldySm-VHaAuH5NLcYmwe0PHmRZpCtC9rVg/edit?usp=sharing

 

 

A jövő hangjai egy középiskolásoknak szóló podcast pályázat, amely a Poets of Today - Voices of Tomorrow (POT-VOT) projekt támogatásával, a Könyves Magazin szakmai partnerségével jött létre.

A Poets of Today – Voices of Tomorrow (POT-VOT) projekt célja, hogy közelebb hozza a költészetet és a kortárs költőket a fiatalokhoz, tanárokhoz és helyi közösségekhez. 10 költő és 20 pedagógus dolgozik együtt műhelymunkákon 5 előadó-művészeti szakemberrel, akik együtt olyan új irodalmi performatív formákat keresnek, amik az iskolában, a közösségi médiában, vagy akár a köztereken adnak teret a kortárs költészetnek. A POT-VOT projekt Magyarország mellett Finnországban, Lengyelországban, Szerbiában és Szlovéniában valósul meg.

Krolikowski L. Lilian a Vörösmarty Mihály Gimnázium 9. osztályos tanulója. Kiskora óta  élete része a költészet, verses könyvek között nőtt fel. Vallja, hogy a versek néha varázsigékké válnak, segítenek élni. Pár éve maga is ír verseket és meséket. Három versét a Pannon Tükör folyóirat Rajtkő-rovatában publikálta. A TETT-mesepályázaton pedig kétszer lett első helyezett. 

A kortárs költészet azért is fontos számára, mert itt a őt megérintő témák is verssé alakulhatnak. Katona Ágota költészete pedig több szempontból is nagyon inspirálóan hat rá. 

Lenyűgözi az az elemelt mód, amellyel Ágota a korszakok és a világok közötti problémákról beszél, illetve ahogy ennek részeként a mitológiai alakok, az antikvitás motívumai és a modern világ problémái keverednek költészetében. Hasonlóképpen érdekes számára a természettudományos képek és a görög szavak hétköznapi dolgokkal való vegyítése, amely szintén átszövi a műveket. Nem utolsósorban pedig magával ragadja Ágota sajátos nőábrázolása is, aki a megszokottól eltérő módon nem felsőbbrendűnek és áldozatnak, hanem érzékeny és összetett lényeknek mutatja a nőket. 

 

A jövő hangjai egy középiskolásoknak szóló podcast pályázat, amely a Poets of Today - Voices of Tomorrow (POT-VOT) projekt támogatásával, a Könyves Magazin szakmai partnerségével jött létre.

A Poets of Today – Voices of Tomorrow (POT-VOT) projekt célja, hogy közelebb hozza a költészetet és a kortárs költőket a fiatalokhoz, tanárokhoz és helyi közösségekhez. 10 költő és 20 pedagógus dolgozik együtt műhelymunkákon 5 előadó-művészeti szakemberrel, akik együtt olyan új irodalmi performatív formákat keresnek, amik az iskolában, a közösségi médiában, vagy akár a köztereken adnak teret a kortárs költészetnek. A POT-VOT projekt Magyarország mellett Finnországban, Lengyelországban, Szerbiában és Szlovéniában valósul meg.

Már a harmadik kötetben folytatódik az apakeresés: Gerlóczy Márton két köteten keresztül a saját fejében és Szicíliában volt a legtöbbet, most visszatér Újlipótvárosba. A harmadik, amelyik Az út alcímet kapta tényleg egy útról szól, konkrétan 800 lépésről Újipótvárosban: ez a séta keresztül vezeti az elbeszélőt az ismerős utcákon és az egyre ismeretlenebbé váló múlton is. 

A beszélgetést a Margó Irodalmi Fesztiválon rögzítettük.

A beszélgetés témái:

1. Miért várta, hogy szar lesz a harmadik rész?
2. Apafigurák története
3. Nem készültem: egy elbaszott családról szól
4. Hogyan olvassa a család a regényt?
5. 800 lépés Újlipótvárosban
6. Hányféle igazság van egy nagycsaládban?
7. A világ legőszintébb Airbnb-visszajelzése!
8. Az öreg barátok elvesztése
9. "Maga egy szerelemgyerek", várjál, folytatom
10. Gerlóczy, Csontváry és a legendák

Sztojka Nikolett és Tasi Luca, a pécsi Gandhi Gimnázium 11. osztályos tanulói számos módon kerültek már kapcsolatba a művészetekkel: tagjai egyebek mellett az iskola irodalomterápiás csoportjának, Árnyékszínházi társulatának és média szakkörének is.

Két éven keresztül voltak tagjai a POT-VOT kortárs irodalmi projektnek, ahol többek között Fenyvesi Orsolyával dolgoztak együtt. A vele való személyes találkozás során elindult párbeszéd, illetve az ehhez kapcsolódó utólagos érzéseik, gondolataik, reflexióik adják a mostani beszélgetés keretét, amelyben egyszerre szeretnék megszólítani Orsi kamaszkori énjét, és a felnőtt alkotót. 

Kiemelten foglalkoztatja őket a kamaszlét érzelmi sokszínűsége, illetve az, hogy ennek az önfeledt örömtől az akár súlyos traumákig terjedő skálája ábrázolható-e a líra eszköztárával, illetve az így szöveggé, verssé formált élmények, érzések képesek-e visszahatni ránk, olvasókra.

 

A jövő hangjai egy középiskolásoknak szóló podcast pályázat, amely a Poets of Today - Voices of Tomorrow (POT-VOT) projekt támogatásával, a Könyves Magazin szakmai partnerségével jött létre.

A Poets of Today – Voices of Tomorrow (POT-VOT) projekt célja, hogy közelebb hozza a költészetet és a kortárs költőket a fiatalokhoz, tanárokhoz és helyi közösségekhez. 10 költő és 20 pedagógus dolgozik együtt műhelymunkákon 5 előadó-művészeti szakemberrel, akik együtt olyan új irodalmi performatív formákat keresnek, amik az iskolában, a közösségi médiában, vagy akár a köztereken adnak teret a kortárs költészetnek. A POT-VOT projekt Magyarország mellett Finnországban, Lengyelországban, Szerbiában és Szlovéniában valósul meg.

Tetszett a podcast? Folytatsd velünk az Ezt senki nem mondta! témáját egy 150 oldalas különszámban, megjelent az új bookazine! Ott Anna tovább beszél a szülővé válásról, meginterjúvolta Orvos-Tóth Noémit, megkérte az elképzelt faluját, Dr. Benkovics Júliát, Borda Rékát, Epres Pannit, Tapasztó Orsit, Tompa Andreát, valamint Simon Mártont és Tóth Réka Ágnest, hogy ők is osszák meg tapasztalataikat. Rendeld meg itt a Könyves Magazin Ezt senki nem mondta! különszámát, amiben Szél Dáviddal az apaságról beszélgetünk, Mécs Annával Rutin című új regényéről, valamint rengeteg könyvet is ajánlunk.

Itt az Ezt senki nem mondta! második évada!  

Heni mindig hagyományos, nagy családra vágyott, de 36 évesen mégis egyedülálló. Elhatározza, hogy belevág, gyereket vállal, de szeretné, hogy a gyerekének apja is legyen. Mik a lehetőségei ilyenkor egy nőnek? Könnyebb gyereket vállalni valakivel, akivel nem élünk párkapcsolatban? 

Egy különleges családmodellről mesél Kiss Heni, filmes látványtervező az Ezt senki nem mondta! következő részében. 

Az első évad epizódjait itt gyűjtöttük egy csokorba. Ha kíváncsi vagy az epizódban említett korábbi beszélgetésekre, hallgasd meg az Ezt senki nem mondta! első évadát a Könyves Magazin podcast csatornáján és olvass tovább a sorozatról a könyvesmagazin.hu-n, ahol minden rész után könyvajánlókat is találsz. Ha kapcsolódnál a podcastban elhangzottakhoz saját történeteddel, vagy kérdéseddel, írj nekünk az eztsenkinemmondta@konyvesmagazin.hu e-mail címre.  Családi ügyekben is legyünk biztosak a dolgunkban! Ezt senki nem mondta! – a podcast sorozat főtámogatója az Alfa Biztosító. Zene: Wata Arculat: Bárdy Anna