Nádas Péter 83 éves korában meghalt gombosszegi házában. A magyar és a világsajtó is az egyetemes irodalom egyik korszakos alkotóját gyászolja. A Könyves Magazin Bazsányi Sándor irodalomtörténésszel, a Nádas-monográfia szerzőjével veszi végig ezt a monumentális életművet, ami évtizedek óta alakítja világunkat, nézőpontjainkat.

A beszélgetés tartalmából:

1. Bazsányi Sándort kamaszként “leterítette” az 1986-os Emlékiratok könyve, amely a borítójától a mondatszerkezetekig provokációnak számított.
2. Két párhuzamos életmű: az 1986-os könyvhét két meghatározó műve az Emlékiratok könyve és Esterházy Péter Bevezetés a szépirodalomba című kötete volt.
3. Nádas prózájának védjegyei a bekezdésnyi hosszúságú, titkolózó mondatok, amelyek nem birtokolni vagy leigázni akarják a tárgyukat, hanem körüljárják azt.
4. A káosz és a rend dinamikája Nádas prózájában: a rendvágy hajtja a formát, miközben tisztában van a rend megvalósíthatatlanságával.
5. Az irónia Nádasnál nem egyszerű humor vagy nevettetés, hanem alapvető gondolkodás- és látásmód, amely egyszerre elgondolkodtat, megriaszt és láttat.
6. Nádas az „erős” és autisztikus olvasó.
7. A fotósként induló Nádas 20 évesen megírja A Biblia című kisregényét, amely klasszikus eszközökkel ábrázolja a testi-lelki öntudatra ébredést.
8. Bár életművét végigkíséri egyfajta mély tudatosság, Nádas folyamatosan kész volt az újratervezésre – az Emlékiratok könyve első változatát például elégette, mert túlságosan szemérmetlennek érezte.
9. A szívinfarktus és a klinikai halál átélése (Saját halál) után Nádas alapjaiban gondolta és kezdte újra a készülő Párhuzamos történetek koncepcióját.
10. A Párhuzamos történetek radikalizmusa: a 2005-ben megjelent háromkötetes főmű megosztotta a kritikát idomtalan, nyelvileg roncsolt mondataival, valamint a testi akciók és az emberi létezés határainak ábrázolásával.
11. Nádasnál az emlékezés nem ideológiai döntés, hanem az érzékszervek által begyűjtött részletek (szagok, felületek, tárgyak) útján működő, totális figyelem.
12. A Világló részletek mint összefoglalás.
13. Nagyon sajnálom: A Világló részletek híres zárómondata nem puszta pesszimizmus, hanem egy kegyetlen, mégis alázatos tisztánlátás a világ állapotáról és az illúziók hiányáról.

A Krasznahorkai – Út a Nobel-díjig című kötet bemutatóján Mátyás Kitti, a Könyves Magazin és a Margó Irodalmi Fesztivál kommunikációs vezetője Erdei Zsófiával, a Dentsu kreatívigazgatójával, valamint Bárány Tibor filozófussal és irodalomkritikussal beszélgetett arról, hogyan vált a Nobel-díj a világ egyik legerősebb kulturális márkájává, mit jelent a „Krasznahorkai-brand”, és milyen szerepe van a kommunikációnak egy író nemzetközi ismertségének alakításában.

A beszélgetés témái:

• A Nobel-díj mint globális kulturális márka
• Hogyan válik egy író nemzetközi márkává?
• A Krasznahorkai-brand és a szerző nyilvános imázsa
• Mit jelent a Nobel-díj Krasznahorkai életműve számára?
• A hosszú mondatok mint irodalmi és kommunikációs védjegy
• Marketing és hitelesség a kortárs irodalomban
• Tudatosan felépíthető-e egy Nobel-díjas életmű?
• Az olvasóvá nevelés és Krasznahorkai jövőbeli kulturális hatása

----------

Tudj meg mindent Krasznahorkairól! 2025 végén Nobel-díjjal jutalmazták Krasznahorkai Lászlót, 2026-ban a Könyves Magazin 200 oldalas kiadványban mutatja be az utat a legfontosabb irodalmi elismerésig. Soha nem látott fotók, levelek, információk, valamint írások angyalokról, reményről, humorról és természetesen a hosszúmondatról. Fél év kutatómunka fordítókkal, a német kiadóval, a magyar és a svéd szerkesztővel, hogy megfejtsük, hogyan lett Nobel-díjas Krasznahorkai László. Érdekel a megfejtésünk? Rendeld meg itt: https://konyvesmagazin.myshoprenter.hu/krasznahorkai

A TBR legújabb adásában Bakó Sára, Bognár Edmond és Szabolcsi Alexander Krasznahorkai László Sátántangó című regényét vitatja meg a Nobel-díj apropóján. Szó esik az első olvasásélményekről, a nehéz nyelvezetről és tördelésről, a regény keletkezéstörténetéről, a mű egyetemes hatalomkritikájáról, a Tarr Béla-film jelentőségéről, valamint ajánlott magyar szépirodalmi olvasmányokról Mészölytől Esterházyn át Nádasig és Tompa Andreáig.

• Bevezetés, köszöntés, a vendégek bemutatása
• Első olvasói találkozás Krasznahorkaival – Edmond és Alex útja
• A "nehéz olvasni" mítosz – nyelvezet, tördelés, befogadhatóság
• Hosszú mondatok és ritmus – meditatív olvasásélmény
• Bécsi hagyatékkutatás és a regény keletkezéstörténete (disznóherélés, Esterházy)
• Sátántangó a magyar posztmodernben – kritikai fogadtatás
• Egyetemes témák: hatalom, manipuláció, hamis megváltás
• Hangoskönyv-élmény és a figyelem kérdése (Z generáció)
• Nemzetközi siker – Tarr Béla filmje, díjak és a Nobel utáni hype
• Ajánlott magyar szépirodalmi könyvek

A Krasznahorkai – Út a Nobel-díjig című könyvünk bemutatóján Bakó Sára, a Könyves Magazin újságírója Dávid Annát, a Magvető Kiadó igazgatóját és Szilák Flóra irodalomtörténészt kérdezte.

A beszélgetés témái:

• Mióta van benne a levegőben, hogy Krasznahorkai László irodalmi Nobel-díjat kaphat?
• A Nobel-ünnepség Stockholmban Dávid Anna szemével.
• Mikor érezték, hogy világméretű életmű készül?
• Milyen irodalmi közegbe érkeztek a Krasznahorkai-művek a nyolcvanas években?
• Mit kell tudni Krasznahorkai keleti témájú regényeiről?
• Hogyan szerkesztik a Krasznahorkai-szövegeket a Magvetőben?

Tudj meg mindent Krasznahorkairól! 2025 végén Nobel-díjjal jutalmazták Krasznahorkai Lászlót, 2026-ban a Könyves Magazin 200 oldalas kiadványban mutatja be az utat a legfontosabb irodalmi elismerésig. Soha nem látott fotók, levelek, információk, valamint írások angyalokról, reményről, humorról és természetesen a hosszúmondatról. Fél év kutatómunka fordítókkal, a német kiadóval, a magyar és a svéd szerkesztővel, hogy megfejtsük, hogyan lett Nobel-díjas Krasznahorkai László. Érdekel a megfejtésünk? Rendeld meg itt: https://konyvesmagazin.myshoprenter.hu/krasznahorkai

Megjelent A Krasznahorkai – Út a Nobel-díjig című könyvünk! Vágvölgyi B. András újságíró, író, filmrendező és Török Ferenc filmrendező beszégletett Szabolcsi Alexanderrel, a kiadvány egyik szerzőjével. A két rendező mesélt arról, hogyan kezdődött a barátságuk Krasznahorkaival, hogyan kerültek kapcsolatba az íróval és Tarr Bélával, és mit jelent nekik ma a Sátántangó. Az adást a bemutatón rögzítettük a Három Hollóban. A beszélgetés témái:

• Hogyan barátkozott össze Krasznahorkai László és Vágvölgyi B. András?
• Milyen volt Vágvölgyi B. András és Tarr Béla kapcsolata, és min vesztek össze?
• Miért nehéz magas irodalomból filmet készíteni?
• Milyen volt Vágvölgyi B. és Krasznahorkai közös világkörüli utazása a kilencvenes években? Hogyan kerültek New Yorkban Allen Ginsberg lakásába?
• Hogyan született meg az „apokalipszis szakértő” titulus?
• Hogyan jelennek meg a 12-es szerkezetek Krasznahorkai műveiben?
• Ugyanúgy nézzük-e a Sátántagót ma, mint a kilencvenes években?

Tudj meg mindent Krasznahorkairól! 2025 végén Nobel-díjjal jutalmazták Krasznahorkai Lászlót, 2026-ban a Könyves Magazin 200 oldalas kiadványban mutatja be az utat a legfontosabb irodalmi elismerésig. Soha nem látott fotók, levelek, információk, valamint írások angyalokról, reményről, humorról és természetesen a hosszúmondatról. Fél év kutatómunka fordítókkal, a német kiadóval, a magyar és a svéd szerkesztővel, hogy megfejtsük, hogyan lett Nobel-díjas Krasznahorkai László. Érdekel a megfejtésünk? Rendeld meg itt: https://konyvesmagazin.myshoprenter.hu/krasznahorkai

Az Alkotótárs podcastben arra kértük az ösztöndíj két győztesét, hogy válasszanak egy-egy számukra inspiráló, de nem az irodalmi közegben mozgó alkotót, majd páros beszélgetésre invitáltuk őket. Biró Zsombor Aurél Rába Roland színészt hívta meg a stúdiónkba, aki hosszú szabadúszás után a következő évadtól az Örkény István Színház társulatának tagja lesz. Mennyire feladata a művészetnek, hogy reagáljon a jelenre? És hogyan néz ki a színházi munka az író, illetve a színész szemszögéből? Ezekről esett szó az epizódban.

A beszélgetés témái:

• Milyen színházi évadot zártak a vendégek?
• Hogyan fonódott össze Biró Zsombor Aurél és Rába Roland pályája?
• Hogyan készült a Mit csináljak, hogy jobban érezd magad című darab?
• Mennyiben működik másképp a filmes világ?
• Hogyan készül a forgatókönyv, illetve a színházi és a prózaszöveg?
• Sokféle színészi hozzáállás van a szövegekhez.
• „Alapvetés, hogy a művészet a jelenre reagál.”
• Az egyetemfoglalás élményéről
• Készül a Visszatérő álmom, hogy apám vállán ébredek színpadi adaptációja!

Alkotótárs podcast

A kultúrában az idő és a szabadság a legfontosabb értékek közé tartoznak. Ezért jött létre 2021-ben a Mastercard – Alkotótárs ösztöndíj, amely arra hivatott, hogy támogatást nyújtson a fiatal, magyar írók számára a zavartalan alkotáshoz.

Podcastsorozatunkban a két győztessel, Harag Anitával és Biró Zsombor Auréllal beszélgetünk írásról, olvasásról, az őket inspiráló alkotókról és készülő munkáikról.

A sorozat szerkesztő-műsorvezetője: Bakó Sára

A TBR podcast júliusi adásaiban különleges kihívásba kezdünk: a Könyves Magazin Krasznahorkai-különszámának megjelenése apropóján utánajárunk, hogyan olvassa a Z generáció a Nobel-díjas szerzőt. Első vendégünk Bánki Beni slammer, költő, influenszer, akivel A magyar nemzet biztonsága című regényt beszéltük ki.

Az epizód témái:

• Unatkozás helyett olvasás
• „Van egy nagyon erős könyves közösség, ami online létezik.”
• Irodalommal foglalkozni nem feltétlenül jelent különcséget.
• A nagy követőbázis felelősségéről
• Belépés a Krasznahorkai-univerzumba
• Krasznahorkai nemcsak tragikus és súlyos, hanem humoros is.
• A megszállottság mint központi téma
• „Én tudtam ezzel a sodrással menni.”
• Mennyire szól ez a könyv a magyar nemzetről?
• Az online nyilvánosság újra díjazni kezdi az őszinte lelkesedést?
• Mennyire befogadható Krasznahorkai a Z generáció számára?

A Flair podcast újabb epizódjában Valuska László vendége Tolvaj Zoltán, aki megírta vaskos első regényét Árvajel címmel (olvass bele!). A hosszú ideig formálódó szöveg egyszerre tekinthető egy generáció történetének és egy ország látleletének, miközben a személyes múlttal is szembenéz.

A szerző elmondása szerint a kötet harminc év online és offline szövegtermését, családi traumáit, valamint függőségeit dolgozza fel egy huszonéves narrátor szemszögéből. A kész mű komoly önfelfedezési és tisztulási folyamat eredménye, amely a költőként ismert szerzőt prózaíróvá avatta.

A beszélgetés témái:

• Hogyan lett a költőből regényíró?
• A könyv anyaga 20-30 éve formálódik.
• A csernobili katasztrófától a NER korai időszakáig
• Generációs és társadalmi keresztmetszet
• Autofikció és függőség mint menekülés
• Hogyan tudta végül lezárni a szöveget a szerző?
• Mire utal a cím?

Megjelent A Krasznahorkai – Út a Nobel-díjig című könyvünk! Tasi Annabella a kiadvány főszerkesztőjével, Valuska Lászlóval, felelős szerkesztőjével, Ruff Orsolyával, valamint Polgárdi Ákossal, a kötet művészeti vezetőjével beszélget.

Az adást a bemutatón rögzítettük a Három Hollóban.

A beszélgetés témái:

• Október 9-én Krasznahorkai megkapta a Nobelt: hogyan fogadták a hírt a beszélgetés résztvevői?
• A magyar kultúrának reagálnia kell egy ekkora eseményre.
• Kinek szól ez a kiadvány?
• Hogyan alakult ki a kötet „táncrendje”?
• Hogyan lehet a vizualitással közelíteni ehhez a gigantikus életműhöz?
• „Az olvasót tartottuk szem előtt.”
• „Végig az hajtott, hogy minél több új dolgot megtudjak Krasznahorkairól.”
• A Sátántangó mint az életmű középpontja

Tudj meg mindent Krasznahorkairól!

2025 végén Nobel-díjjal jutalmazták Krasznahorkai Lászlót, 2026-ban a Könyves Magazin 200 oldalas kiadványban mutatja be az utat a legfontosabb irodalmi elismerésig.

Soha nem látott fotók, levelek, információk, valamint írások angyalokról, reményről, humorról és természetesen a hosszúmondatról. Fél év kutatómunka fordítókkal, a német kiadóval, a magyar és a svéd szerkesztővel, hogy megfejtsük, hogyan lett Nobel-díjas Krasznahorkai László.

Érdekel a megfejtésünk? Rendeld meg itt:

https://konyvesmagazin.myshoprenter.hu/krasznahorkai

Természetesen nem maradhatott ki a könyvheti beszélgetéssorozatunkból Garaczi László és Nagy Ildikó Noémi sem, hiszen nem mindennapi vállalkozásba fogtak: írtak ketten egy regényt. A Hullámzó horizont egy Amerikában nevelkedett magyar lány, Kiss Villő identitáskeresését követi nyomon, aki a ’90-es évek Budapestjére látogat. Hogyan született meg a főhős, és miként alakult ki a könyv nyelvezete? Kiderül az adásból.

A beszélgetés témái:

• Mit kell tudni Kiss Villőről?
• Manhattan és Lipótváros
• Amerikában magyar, Magyarországon amerikai, avagy a kettős kívülállóságról
• Hogyan köthető a történet a jelen politikai helyzetéhez?
• Két különböző írói háttér, közös könyv
• Milyen hangot választottak a regényhez?