A Flair Podcast vendége György Tekla (@teklakonyvei), aki a 13 éve indított könyves blogjától kezdve mesél nekünk tartalomgyártói útjáról, melynek fő fókuszában az irodalom és a történelem állnak. Hogyan jutott el a skandináv krimiktől a klasszikusokig? Elárulja az epizódban, és arra is kitér, milyen élmény volt politikusokkal interjúzni a Könyvhéten.

A beszélgetés témái:

• A tartalomgyártás kezdetei: az olvasási motiváció visszaszerzése
• II. Erzsébet királynő halála hozta el a fordulatot
• Fókuszban az emberi oldal: száraz évszámok helyett „fun factek"
• A TikTokon is van igény az informatív tartalomra.
• A tartalmak az aktuális érdeklődése alapján készülnek.
• Út a klasszikusokhoz: kulturális háttérkutatás
• Spontán interjúk a Könyvhéten: „most vagy soha”

Miért szeret bele valaki New Yorkba? Újlipótváros és a Manhetten között mekkora a távolság? Megjelent az Apropó, New York című regény, ezért kikérdezzük az írót, hogyan készített Philip Roth-tal interjút, de szó esik a könyv autofikciós és detektíves jellegéről, a kutyája elvesztéséről és a könyv arculatátról, valamint az újságírói távolságtartás és a személyes hangvétel közötti alkotói küzdelemről. A Könyves Magazin Flair podcastjában Valuska László beszélget Köves Gábor újságíróval. 

• A Philip Roth-interjú, amihez egy e-mailt kellett írni

• A kanapé címe: keleti 52. utca

• A New York-rajongás kezedete és az újlipótvárosi családi emlékek

• Köves eredetileg New York-i krimit szeretett volna írni, de mivel nem tudott fiktív cselekményt építeni, saját magából kiindulva alkotott meg egy nyomozó karaktert

• A szerző mesél dalmatája elvesztéséről, akinek a könyvben állított emléket

• Az újságírástól a szépirodalomig: futva a Margitszigeten

Az Alkotótárs podcast újabb részében Harag Anita mesél kedvenc olvasmányairól, különös tekintettel Bencsik Orsolya Akció van! című kötetére, de Mándy Iván, illetve Raymond Carver novelláiról is beszélgetünk. Miért voltak rá nagy hatással ezek a szövegek, és hogyan ír ő hozzájuk képest? Kiderül az adásból.

A beszélgetés témái:

• Hogyan indult Harag Anita olvasói útja? – strandos olvasástól az első szerelemig
• Szvoren Edina és Bencsik Orsolya is nagy hatással volt rá.
• A novellában minden jel.
• „Csak a töredékét írom le annak, ami a fejemben van.”
• Milyen könyvet vesz elő, amikor emlékeztetni akarja magát, hogy milyen jó olvasni?
• Miért éppen Bencsik Orsolya könyvét választotta?
• Mándy Ivánra példaképként tekint
• Raymond Carver és a minimalizmus

Alkotótárs podcast

A kultúrában az idő és a szabadság a legfontosabb értékek közé tartoznak. Ezért jött létre 2021-ben a Mastercard – Alkotótárs ösztöndíj, amely arra hivatott, hogy támogatást nyújtson a fiatal, magyar írók számára a zavartalan alkotáshoz.

Podcastsorozatunkban a két győztessel, Harag Anitával és Biró Zsombor Auréllal beszélgetünk írásról, olvasásról, az őket inspiráló alkotókról és készülő munkáikról.

A sorozat szerkesztő-műsorvezetője: Bakó Sára

Egy kiégett, kelet-európai reflexekkel terhelt értelmiségi, Winter Henrik a főhős, aki Olaszországba menekül a gondjai elől, de végül alvilági kalandokba keveredik. A Könyves magazin FLAIR podcastjában Valuska László beszélget Péterfy Gergellyel új, Digó című regényéről, valamint umbriai tapasztalatokról, az értelmiségi szerep globális és hazai válságáról és a digó jelentéséről.

A beszélgetés témái:

1. Péterfy Gergely és az értelmiségi pokoljárás

2. Kivel azonosul Péterfy a regényében? 

3. Az értelmiségi szerep válsága

4. Milyen Umbriában kelet-európaiként?

5. A modern kelet-európai Odüsszeia

6. Szabad-e digózni?  

7. Egyszerre 8 regényt írni

A Flair Podcast újabb vendége Adorjáni Panna, akinek frissen látott napvilágot az első regénye a Jelenkor Kiadónál. A Körbe a fiatal felnőttek kríziseit, a szorongást és a társas magányt járja körül egy olyan világban, ahol a szülői generáció értékei már nem relevánsak. A kötet kalandos és elakadásokkal teli alkotói folyamat után született meg, de végül Tompa Andrea ajánlásával került a boltok polcára.

A beszélgetés témái:

• Kolozsvárról Budapesten át Berlinbe
• Kalandos út az első regényig: Panna egy hosszabb írói blokk után talált vissza a szövegekhez.
• A szerkesztő ghostingolásától Tompa Andrea ajánlásáig
• „A felnőttvilág semmi használhatót nem adott ennek a nemzedéknek.”
• Szorongás és társas magány – a digitális összekötöttség ellenére is
• A „mindent kipróbálni” frusztrációja
• Egyszerre félelmetes és felszabadító elengedni a kötetet.

A Vigadó tér 18-as standjánál Bakó Sári vendége Vajna Ádám, aki Ami valójában Fancsikán történt című első regényéről mesél. A szerző többek között elárulja, hogy a kötetet „költői aggyal”, a nyelvvel közösen haladva írta. A történet fókuszában egyébként egy középkori falu, Fancsika hóhérja áll. És hogy miért pont őt választotta Vajna központi karakternek? Kiderül az adásból.

A beszélgetés témái:

• Hogyan lehet „költői aggyal” regényt írni?
• A regény alapötletét a hóhérok társadalmi megbélyegzettsége és kiközösítettsége adta.
• Milyen történelmi tévhitek és hollywoodi klisék élnek a hóhérokkal kapcsolatban?
• A könyv hangsúlyos eleme a szórakoztatás és a humor.
• Fiktív tér, valós problémák – lehet-e allegóriaként olvasni?
• Folytatás és elengedés – fog még regényt írni a költő?

A Vigadó tér 18-as standjánál Bakó Sári vendége Vajna Ádám, aki Ami valójában Fancsikán történt című első regényéről mesél. A szerző többek között elárulja, hogy a kötetet „költői aggyal”, a nyelvvel közösen haladva írta. A történet fókuszában egyébként egy középkori falu, Fancsika hóhérja áll. És hogy miért pont őt választotta Vajna központi karakternek? Kiderül az adásból.

A beszélgetés témái:

• Hogyan lehet „költői aggyal” regényt írni?
• A regény alapötletét a hóhérok társadalmi megbélyegzettsége és kiközösítettsége adta.
• Milyen történelmi tévhitek és hollywoodi klisék élnek a hóhérokkal kapcsolatban?
• A könyv hangsúlyos eleme a szórakoztatás és a humor.
• Fiktív tér, valós problémák – lehet-e allegóriaként olvasni?
• Folytatás és elengedés – fog még regényt írni a költő?

A To Be Read podcast legújabb részének vendége Szabados Ági, a Nincs időm olvasni kihívás alapítója, valamint a Libertine kiadó és könyvesboltok tulajdonosa, akivel nemcsak olvasásról és könyvklubokról beszélgetünk, hanem a NIOK júniusi közös olvasmányáról, a horvát Lidija Hilje Lejtő a tenger felé című regényéről is. Hogyan lehet ebben az elmagányosodó társadalomban közösségi élményt csinálni az olvasásból? Erről is kérdezzük.

A beszélgetés témái:

• Hogyan változtatta meg a várandósság Ági napjait?
• Miért jó olvasónak lenni?
• Hogyan válhat az olvasás a napi rutin részévé?
• Mennyire kíséri figyelemmel a külföldi könyvklubokat?
• Hogyan lehet az olvasás közösségi élmény?
• A Nincs időm olvasni kihívás indulásáról
• Mikor érezte először a nagy követőtábor felelősségét?
• Könyvesboltot nyitni a Covid kellős közepén?
• Hogyan választja ki a havi közös könyvet?
• Lidija Hilje Lejtő a tenger felé című könyvéről

TBR (’To Be Read’) podcast

Mindenkinek van egy könyves listája, ez a mi listánk. A Könyves Magazin és a Bookline közös podcastsorozatában vendégeinkkel irodalomról beszélgetünk – hozunk nektek tematikus könyvajánlókat, BookTok-híreket és mindent, ami olvasás.

Mert bármilyen könyv szóba jöhet, a lényeg, hogy olvass!

Tarts velünk te is, csatlakozz az olvasókihívásokhoz, hallgass és nézz minket a Könyves Magazin csatornáin!

A műsor házigazdája: Bakó Sára, a Könyves Magazin újságírója

A Könyves Magazin könyvheti FLAIR podcastjában Valuska László beszélget Durica Katarinával új, Üveghattyú című regényéről. A szerző saját megéléseit (brüsszeli kiköltözés három gyerekkel) és kutatásait (dunaszerdahelyi maffia, temetkezési szokások) építette be a több szálon futó, három nő sorsát összefonó történetbe. Beszélgetés a független szerzői kiadás kihívásairól, a közösségi média torzításairól, valamint az írói lét és a mesterséges intelligencia viszonyáról is. 

A beszélgetés tartalma:

1. Az egyik főszereplő, Rita szála a szerző saját tapasztalatain alapul: Brüsszel, honvágy, távolság

2. Laura táncművész karakterében az Instagram-glamour mögötti valóságos, sokszor sminktelen hétköznapokat beszéli el

3. A harmadik karakter, Klaudia szála a dunaszerdahelyi maffiavilághoz és az eltűnt gyermeküket évtizedekig hiába hazaváró, majd a rideg igazságba belerokkanó anyák tragédiájához kapcsolódik

4. A temetkezés mint központi helyszín

5. Saját kiadó és függetlenség

6. Miért tart Durica Katarina az MI fejlődésétől?

A Könyvhétre kitelepült Flair Podcastben Valuska László vendége Visy Beatrix irodalomtörténész, kritikus, esztéta volt, az apropót a Jelenkor Kiadónál nemrég megjelent Megtalált történetek - Átjárások Tompa Andrea regényeiben című monográfia adta. Milyen összefüggések rajzolódnak ki a Tompa-regények között? Mi Kolozsvár szerepe az életműben? Mi a test és a diktatórikus hatalom viszonya? Mit jelent az új realizmus? Ilyen kérdésekről esik szó a beszélgetésben, amely minden Tompa Andrea-olvasó számára tartogathat újdonságokat.

A beszélgetés témái: 

1. Visy Beatrix átfogó elemző kötetet írt Tompa Andrea eddigi életművéről, miközben a Könyvhétre megjelent az írónő legújabb, Kiváló testekcímű regénye is.
2. Tompa jó pillanatban, fontos történelmi témákkal és magával ragadó nagyregényekkel lépett be a kortárs magyar irodalomba.
3. Kolozsvár az első három regényben önálló szereplőként van jelen, aminek rétegeit és valós helyszíneit a monográfia szerzője személyesen is bejárta.
4. Test és hatalom viszonya: visszatérő központi motívum, hogy a mindenkori hatalom hogyan sajátítja ki, uralja le vagy zsarolja az egyént a testén és identitásán keresztül.
5. Múltrendezés és jelen: Tompa Andrea finom, nem direkt áthallásokkal mutat be kényes történelmi fordulópontokat, segítve a múlttal való szembenézést és a jelen megértését.
6. Az új realizmus fogalma: a posztmodern utáni irodalmi fordulat, amely visszatér a történetmeséléshez és a valóság nagyobb összefüggéseinek, tablóinak ábrázolásához.