Harag Anita az Alkotótárs podcast záróbeszélgetésében arról mesél, milyen kihívásokkal néz szembe a regényírás során, és mennyiben más ez, mint a novella műfaja. Készülő könyve egy nem mindennapi szülői értekezletről szól, ahol arról vitatkoznak, megnézhetnek-e a középiskolások egy boncolást. A szerző a halálhoz, gyászhoz fűződő viszonyt, illetve a nevetés és sírás közelségét is kutatja.

A beszélgetés témái:

• Az utolsó közös beszélgetés – ezúttal a munkatervről
• Mennyiben más regényt írni, mint novellát?
• A szerzői „kegyetlenség” kérdése – mit jelent kidobni a leírt szöveget?
• Az ötlet eredete: egy Duna-parti beszélgetés
• A szülői értekezlet mint drámai keret
• Saját viszony a boncoláshoz és a halálhoz
• Formakeresés: dráma és próza határán, olvasmányok és minták
• A munkacím: Nevetések

Alkotótárs podcast

A kultúrában az idő és a szabadság a legfontosabb értékek közé tartoznak. Ezért jött létre 2021-ben a Mastercard – Alkotótárs ösztöndíj, amely arra hivatott, hogy támogatást nyújtson a fiatal, magyar írók számára a zavartalan alkotáshoz.

Podcastsorozatunkban a két győztessel, Harag Anitával és Biró Zsombor Auréllal beszélgetünk írásról, olvasásról, az őket inspiráló alkotókról és készülő munkáikról.

A sorozat szerkesztő-műsorvezetője: Bakó Sára

Jeanette Winterson első regényét szokás a queer irodalom egyik alapművének tekinteni, emellett viszont egy életrajzi elemekből táplálkozó és mágikus elemekkel átszőtt fejlődésregény is, amely egy fiatal lány történetén keresztül mesél az anya-lánya kapcsolatokról és a láthatatlan férfiakról, a közösségről és annak hiányáról, az árulásról és önmagunk megtalálásáról. A nő hétszer sorozat szeptemberi olvasmánya a Nem a narancs az egyetlen gyümölcs. Lány, feleség, anya, szerető, szingli, karrierista, elvált, özvegy, rebellis, alkotó, múzsa. Hányféle szerepet tölthet be egy nő élete során, és mennyiben rajta múlik mindez? Hogyan változnak lehetőségei attól függően, hogy mikor és hova született? És mit árul el mindez a környezetéről, a társadalmáról, illetve a korról, amelyben él és mozog? A nő hétszer című sorozatban Ruff Orsolya és Szeder Kata hét brit klasszikus, illetve kortárs női szerző regényén keresztül beszélget női sorsokról, választásokról, lehetőségekről – és azok korlátairól. A sorozathoz kapcsolódva könyvklub is indul, amelynek a budapesti ISON ad otthont. A nő hétszer témái, olvasmányai, illetve a könyvklubos találkozók időpontjai:  

• február 25. – Maggie O’Farrell: Hamnet
• március 25. – Virginia Woolf: Mrs. Dalloway
• április 22. – Mary Westmacott / Agatha Christie: Távol telt tőled tavaszom
• május 27. – Daphne du Maurier: A Manderley-ház asszonya
• szeptember 15. – Jeanette Winterson: Nem a narancs az egyetlen gyümölcs
• október 13. – Helen Fielding: Bridget Jones naplója
• november 10. – Zadie Smith: NW

A nő hétszer a British Council, a KultúrFlipper és az ISON közös sorozata a budapesti Brit Nagykövetség és a Könyves Magazin támogatásával valósul meg.

Nádas Péter 83 éves korában meghalt gombosszegi házában. A magyar és a világsajtó is az egyetemes irodalom egyik korszakos alkotóját gyászolja. A Könyves Magazin Bazsányi Sándor irodalomtörténésszel, a Nádas-monográfia szerzőjével veszi végig ezt a monumentális életművet, ami évtizedek óta alakítja világunkat, nézőpontjainkat.

A beszélgetés tartalmából:

1. Bazsányi Sándort kamaszként “leterítette” az 1986-os Emlékiratok könyve, amely a borítójától a mondatszerkezetekig provokációnak számított.
2. Két párhuzamos életmű: az 1986-os könyvhét két meghatározó műve az Emlékiratok könyve és Esterházy Péter Bevezetés a szépirodalomba című kötete volt.
3. Nádas prózájának védjegyei a bekezdésnyi hosszúságú, titkolózó mondatok, amelyek nem birtokolni vagy leigázni akarják a tárgyukat, hanem körüljárják azt.
4. A káosz és a rend dinamikája Nádas prózájában: a rendvágy hajtja a formát, miközben tisztában van a rend megvalósíthatatlanságával.
5. Az irónia Nádasnál nem egyszerű humor vagy nevettetés, hanem alapvető gondolkodás- és látásmód, amely egyszerre elgondolkodtat, megriaszt és láttat.
6. Nádas az „erős” és autisztikus olvasó.
7. A fotósként induló Nádas 20 évesen megírja A Biblia című kisregényét, amely klasszikus eszközökkel ábrázolja a testi-lelki öntudatra ébredést.
8. Bár életművét végigkíséri egyfajta mély tudatosság, Nádas folyamatosan kész volt az újratervezésre – az Emlékiratok könyve első változatát például elégette, mert túlságosan szemérmetlennek érezte.
9. A szívinfarktus és a klinikai halál átélése (Saját halál) után Nádas alapjaiban gondolta és kezdte újra a készülő Párhuzamos történetek koncepcióját.
10. A Párhuzamos történetek radikalizmusa: a 2005-ben megjelent háromkötetes főmű megosztotta a kritikát idomtalan, nyelvileg roncsolt mondataival, valamint a testi akciók és az emberi létezés határainak ábrázolásával.
11. Nádasnál az emlékezés nem ideológiai döntés, hanem az érzékszervek által begyűjtött részletek (szagok, felületek, tárgyak) útján működő, totális figyelem.
12. A Világló részletek mint összefoglalás.
13. Nagyon sajnálom: A Világló részletek híres zárómondata nem puszta pesszimizmus, hanem egy kegyetlen, mégis alázatos tisztánlátás a világ állapotáról és az illúziók hiányáról.

A Krasznahorkai – Út a Nobel-díjig című kötet bemutatóján Mátyás Kitti, a Könyves Magazin és a Margó Irodalmi Fesztivál kommunikációs vezetője Erdei Zsófiával, a Dentsu kreatívigazgatójával, valamint Bárány Tibor filozófussal és irodalomkritikussal beszélgetett arról, hogyan vált a Nobel-díj a világ egyik legerősebb kulturális márkájává, mit jelent a „Krasznahorkai-brand”, és milyen szerepe van a kommunikációnak egy író nemzetközi ismertségének alakításában.

A beszélgetés témái:

• A Nobel-díj mint globális kulturális márka
• Hogyan válik egy író nemzetközi márkává?
• A Krasznahorkai-brand és a szerző nyilvános imázsa
• Mit jelent a Nobel-díj Krasznahorkai életműve számára?
• A hosszú mondatok mint irodalmi és kommunikációs védjegy
• Marketing és hitelesség a kortárs irodalomban
• Tudatosan felépíthető-e egy Nobel-díjas életmű?
• Az olvasóvá nevelés és Krasznahorkai jövőbeli kulturális hatása

----------

Tudj meg mindent Krasznahorkairól! 2025 végén Nobel-díjjal jutalmazták Krasznahorkai Lászlót, 2026-ban a Könyves Magazin 200 oldalas kiadványban mutatja be az utat a legfontosabb irodalmi elismerésig. Soha nem látott fotók, levelek, információk, valamint írások angyalokról, reményről, humorról és természetesen a hosszúmondatról. Fél év kutatómunka fordítókkal, a német kiadóval, a magyar és a svéd szerkesztővel, hogy megfejtsük, hogyan lett Nobel-díjas Krasznahorkai László. Érdekel a megfejtésünk? Rendeld meg itt: https://konyvesmagazin.myshoprenter.hu/krasznahorkai

A TBR legújabb adásában Bakó Sára, Bognár Edmond és Szabolcsi Alexander Krasznahorkai László Sátántangó című regényét vitatja meg a Nobel-díj apropóján. Szó esik az első olvasásélményekről, a nehéz nyelvezetről és tördelésről, a regény keletkezéstörténetéről, a mű egyetemes hatalomkritikájáról, a Tarr Béla-film jelentőségéről, valamint ajánlott magyar szépirodalmi olvasmányokról Mészölytől Esterházyn át Nádasig és Tompa Andreáig.

• Bevezetés, köszöntés, a vendégek bemutatása
• Első olvasói találkozás Krasznahorkaival – Edmond és Alex útja
• A "nehéz olvasni" mítosz – nyelvezet, tördelés, befogadhatóság
• Hosszú mondatok és ritmus – meditatív olvasásélmény
• Bécsi hagyatékkutatás és a regény keletkezéstörténete (disznóherélés, Esterházy)
• Sátántangó a magyar posztmodernben – kritikai fogadtatás
• Egyetemes témák: hatalom, manipuláció, hamis megváltás
• Hangoskönyv-élmény és a figyelem kérdése (Z generáció)
• Nemzetközi siker – Tarr Béla filmje, díjak és a Nobel utáni hype
• Ajánlott magyar szépirodalmi könyvek

A Krasznahorkai – Út a Nobel-díjig című könyvünk bemutatóján Bakó Sára, a Könyves Magazin újságírója Dávid Annát, a Magvető Kiadó igazgatóját és Szilák Flóra irodalomtörténészt kérdezte.

A beszélgetés témái:

• Mióta van benne a levegőben, hogy Krasznahorkai László irodalmi Nobel-díjat kaphat?
• A Nobel-ünnepség Stockholmban Dávid Anna szemével.
• Mikor érezték, hogy világméretű életmű készül?
• Milyen irodalmi közegbe érkeztek a Krasznahorkai-művek a nyolcvanas években?
• Mit kell tudni Krasznahorkai keleti témájú regényeiről?
• Hogyan szerkesztik a Krasznahorkai-szövegeket a Magvetőben?

Tudj meg mindent Krasznahorkairól! 2025 végén Nobel-díjjal jutalmazták Krasznahorkai Lászlót, 2026-ban a Könyves Magazin 200 oldalas kiadványban mutatja be az utat a legfontosabb irodalmi elismerésig. Soha nem látott fotók, levelek, információk, valamint írások angyalokról, reményről, humorról és természetesen a hosszúmondatról. Fél év kutatómunka fordítókkal, a német kiadóval, a magyar és a svéd szerkesztővel, hogy megfejtsük, hogyan lett Nobel-díjas Krasznahorkai László. Érdekel a megfejtésünk? Rendeld meg itt: https://konyvesmagazin.myshoprenter.hu/krasznahorkai

Megjelent A Krasznahorkai – Út a Nobel-díjig című könyvünk! Vágvölgyi B. András újságíró, író, filmrendező és Török Ferenc filmrendező beszégletett Szabolcsi Alexanderrel, a kiadvány egyik szerzőjével. A két rendező mesélt arról, hogyan kezdődött a barátságuk Krasznahorkaival, hogyan kerültek kapcsolatba az íróval és Tarr Bélával, és mit jelent nekik ma a Sátántangó. Az adást a bemutatón rögzítettük a Három Hollóban. A beszélgetés témái:

• Hogyan barátkozott össze Krasznahorkai László és Vágvölgyi B. András?
• Milyen volt Vágvölgyi B. András és Tarr Béla kapcsolata, és min vesztek össze?
• Miért nehéz magas irodalomból filmet készíteni?
• Milyen volt Vágvölgyi B. és Krasznahorkai közös világkörüli utazása a kilencvenes években? Hogyan kerültek New Yorkban Allen Ginsberg lakásába?
• Hogyan született meg az „apokalipszis szakértő” titulus?
• Hogyan jelennek meg a 12-es szerkezetek Krasznahorkai műveiben?
• Ugyanúgy nézzük-e a Sátántagót ma, mint a kilencvenes években?

Tudj meg mindent Krasznahorkairól! 2025 végén Nobel-díjjal jutalmazták Krasznahorkai Lászlót, 2026-ban a Könyves Magazin 200 oldalas kiadványban mutatja be az utat a legfontosabb irodalmi elismerésig. Soha nem látott fotók, levelek, információk, valamint írások angyalokról, reményről, humorról és természetesen a hosszúmondatról. Fél év kutatómunka fordítókkal, a német kiadóval, a magyar és a svéd szerkesztővel, hogy megfejtsük, hogyan lett Nobel-díjas Krasznahorkai László. Érdekel a megfejtésünk? Rendeld meg itt: https://konyvesmagazin.myshoprenter.hu/krasznahorkai

Az Alkotótárs podcastben arra kértük az ösztöndíj két győztesét, hogy válasszanak egy-egy számukra inspiráló, de nem az irodalmi közegben mozgó alkotót, majd páros beszélgetésre invitáltuk őket. Biró Zsombor Aurél Rába Roland színészt hívta meg a stúdiónkba, aki hosszú szabadúszás után a következő évadtól az Örkény István Színház társulatának tagja lesz. Mennyire feladata a művészetnek, hogy reagáljon a jelenre? És hogyan néz ki a színházi munka az író, illetve a színész szemszögéből? Ezekről esett szó az epizódban.

A beszélgetés témái:

• Milyen színházi évadot zártak a vendégek?
• Hogyan fonódott össze Biró Zsombor Aurél és Rába Roland pályája?
• Hogyan készült a Mit csináljak, hogy jobban érezd magad című darab?
• Mennyiben működik másképp a filmes világ?
• Hogyan készül a forgatókönyv, illetve a színházi és a prózaszöveg?
• Sokféle színészi hozzáállás van a szövegekhez.
• „Alapvetés, hogy a művészet a jelenre reagál.”
• Az egyetemfoglalás élményéről
• Készül a Visszatérő álmom, hogy apám vállán ébredek színpadi adaptációja!

Alkotótárs podcast

A kultúrában az idő és a szabadság a legfontosabb értékek közé tartoznak. Ezért jött létre 2021-ben a Mastercard – Alkotótárs ösztöndíj, amely arra hivatott, hogy támogatást nyújtson a fiatal, magyar írók számára a zavartalan alkotáshoz.

Podcastsorozatunkban a két győztessel, Harag Anitával és Biró Zsombor Auréllal beszélgetünk írásról, olvasásról, az őket inspiráló alkotókról és készülő munkáikról.

A sorozat szerkesztő-műsorvezetője: Bakó Sára

A TBR podcast júliusi adásaiban különleges kihívásba kezdünk: a Könyves Magazin Krasznahorkai-különszámának megjelenése apropóján utánajárunk, hogyan olvassa a Z generáció a Nobel-díjas szerzőt. Első vendégünk Bánki Beni slammer, költő, influenszer, akivel A magyar nemzet biztonsága című regényt beszéltük ki.

Az epizód témái:

• Unatkozás helyett olvasás
• „Van egy nagyon erős könyves közösség, ami online létezik.”
• Irodalommal foglalkozni nem feltétlenül jelent különcséget.
• A nagy követőbázis felelősségéről
• Belépés a Krasznahorkai-univerzumba
• Krasznahorkai nemcsak tragikus és súlyos, hanem humoros is.
• A megszállottság mint központi téma
• „Én tudtam ezzel a sodrással menni.”
• Mennyire szól ez a könyv a magyar nemzetről?
• Az online nyilvánosság újra díjazni kezdi az őszinte lelkesedést?
• Mennyire befogadható Krasznahorkai a Z generáció számára?

A Flair podcast újabb epizódjában Valuska László vendége Tolvaj Zoltán, aki megírta vaskos első regényét Árvajel címmel (olvass bele!). A hosszú ideig formálódó szöveg egyszerre tekinthető egy generáció történetének és egy ország látleletének, miközben a személyes múlttal is szembenéz.

A szerző elmondása szerint a kötet harminc év online és offline szövegtermését, családi traumáit, valamint függőségeit dolgozza fel egy huszonéves narrátor szemszögéből. A kész mű komoly önfelfedezési és tisztulási folyamat eredménye, amely a költőként ismert szerzőt prózaíróvá avatta.

A beszélgetés témái:

• Hogyan lett a költőből regényíró?
• A könyv anyaga 20-30 éve formálódik.
• A csernobili katasztrófától a NER korai időszakáig
• Generációs és társadalmi keresztmetszet
• Autofikció és függőség mint menekülés
• Hogyan tudta végül lezárni a szöveget a szerző?
• Mire utal a cím?