A sakk világában játszódik Bartók Imre új regénye, a Damien. Egy pályáját későn kezdő versenysakkozó egyre jobb játékának köszönhetően megnyílik a lehetőség, hogy a világ csúcsára érjen. Ehhez versenyeket kell nyernie, de nemcsak a táblánál, hanem az életében is, mert a sakktörténelem minden nyitása és variánsa se elég ahhoz, hogy a francia főszereplő, Damian Lazard megválaszolja az igazán fontos kérdéseket az életében. Az elbeszélés dramaturgiája nem különbözik a legjobb sportversenyekétől, és a sakkot nem díszítőelemnek, hanem egy világnak írja le, aminek saját szabályai, fura és okos szereplői vannak, és ami néha sportnak, néha művészetnek vagy filozófiának mutatja magát. 

A podcastet a Nyitott Műhelyben vettük fel a Damien című regény bemutatóján. Azóta írtam is róla, olvassátok!

A beszélgetés témái:

1. A szerző viszonya a sakkal nem hétköznapi: amatőrnek mondja magát, de gyorsan kiderül, hogy ez azért bonyolultabb
2. Gyorsan rátérünk Napóleon orosz hadjáratára, amikor az a kérdés, hogy ez vers, művészet vagy filozófia
3. Egy sport, aminek minden lépését meghatározza a történelem, a hagyomány
4. A Damien egy karrierközpontú regény, de ki ez a főszereplő?
5. A volt szerelem, a volt anyós
6. A sakk, az őrület és a sakkregény
7. A szerző felolvas egy részletet, egy sakkjátszmáról
8. A Tashmatung nevű applikáció, amivel Damien az élet-halál kapcsolatába lép be
9. Az öngyilkosság mint filozófiai probléma
10. A Damien sportdramaturgiája: kiderül, hogy Bartók nem nagyon tervez előre
11. A regény valóságai, és kiemelten Budapestről
12. Magnus Carlsen felfedezhető a regényben, de inkább inspirációk voltak a valós sakkozók

Táncsics Mihályról mindenki hallott az iskolában, de nem sokat tudunk róla. Spiró György új történelmi regényében, a titokzatos című Padmalyban őt, a politikus, újságíró, lapkiadót teszi a történet középpontjába, illetve feleségét, Seidl Terézt. Utóbbi az igazán fontos szereplő, hiszen az ő történetén keresztül látjuk férje harcait, bújkálását, politikai karrierjét, sőt a halálát is. 

A Könyves Magazin podcastjének vendége Spiró György, akivel beszélgetünk sajtószabadságról, kapitalizmusról, a csak az internet segítségével megírható regényről, a 19. századról és Hungáriáról is.

Spiró Györggyel a következő témákról beszélgettünk:

1. Ha a Fogság egy maraton volt, akkor a Padmaly mi?
2. A Fogság és a Padmaly közös nevezője: kulturális eredettörténetek
3. A magyar nemzet két nagy nekiveselkedése: 1848 és 1956
4. Mit kell tudnunk Táncsics Mihályról? Vérszomjasságról, a bosszú hiányáról és a forradalmiságról
5. Sajtószabadság, újság, előfizetők, szamizdat
6. “A cenzúra számomra nem ismeretlen terület”
7. Kapitalizmus és a forradalom
8. A magyar nyelvből származik MINDEN más nyelv - Táncsics szerint
9. Magyarországon mindenki beszéljen magyarul
10. Táncsics elviselhetetlen alak, konfliktusos a politikai élete is
11. A Padmaly igazi főszereplője: a feleség, Teréz
12. “Internet nélkül nem lehet megírni egy ilyen regényt”
13. Mi van az internet előtti történelmi regényekkel?
14. Vissza Terézhez, akinek nem volt könnyű, ráadásul a Táncsics-emlékezetet is alakítania kell
15. Mi az a padmaly? Miért fontos ez a regény mindenféle rétegében?
16. Spiró és 1848: Hungária és Magyarország nem azonos

Litkai Gergely, a fenntarthatóság szószólója és Bart István klímapolitikai szakértő, a "Napozószékek a Titanicon - A klímaválságról magyar szemmel" című könyv szerzője a Zöld könyv podcast aktuális adásában arra a kérdésre keresik közösen a választ, hogy mindaz, amit jelenleg próbálunk tenni a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, illetve a helyzet további romlásának megelőzése érdekében, ér még valamit, vagy inkább olyan, mintha a napozószékeket rendezgetnénk a süllyedő Titanicon. A beszélgetésből kiderül, mekkora a baj, és kinek mit érdemes tenni, hogy még időben változtassunk az aggasztó tendenciákon.

„Én vagyok az Éngép, az Éngép én vagyok, az Éngép az mindig valaki más. Hogyan kezdődött pontosan, nem emlékszem, mintha egyáltalán lehetne emlékezni. Vagy nem csak rosszul.

Puszta mechanika vagyok, egy síró-, baszó-, emésztőgép” – írja Závada Péter az Éngép című kötetében, amiben nincs sortörés, se rím, mégis versek (olvassatok bele). Amikor már az egész világ autofikcióban pörög, akkor Závada is játszani kezd a műfajjal, de nem akárhogyan: hogyan írja a költő szöveggyártó gépet, ami a költő szövegeit írja, legyenek azok tárgyias, montázs- vagy esszéversek. 

A Könyves Magazin podcastjában a költővel a technológia hatásáról, a gép-ember viszonyáról és arról is kérdeztük, mi a baja az egyes szám első személyű megszólalással? 

1. Milyen kényszerítő tendenciák vannak az irodalomban?
2. Újszemélyesség, pszeudoalanyiság, autofikció, újőszinteség
3. Domesztikálás: túl bonyolult a világ ahhoz, hogy megértsük
4. Nádast fel kellene hívni, hogy mindig autofikciót írt-e?
5. Képzeljük el, hogy 15 éves Závada Péter!
6. Előre legyártott rapperpatrióta szerep
7. A szubjektum és énkeresés: az akadémiától a személyesig
8. A költő mint automatizmus
9. A romantika és a gépek
10. Mi a baj az E/1?
11. Az Én-túltengése, 
12. Hány Én-je van Závada Péternek?
13. Milyen volt Amerikában, hogyan hatott a kötetre?
14. Bejött vagy sem az AI?
15. Milyen promptokat adott volna magának az Éngép írásához?

A második kötete jelent meg Kustos Júliának Tehetetlen bálványok címmel. Kisgyerekként már írni kezdett, új verseiben az őszinteség és a személyesség költői eszközeivel dolgozik, ami egyáltalán nem volt könnyű. Beck Zoli azt írta fülszövegnek, hogy "ez a kötetnyi vers bátrabb nálunk: nyelvet ad annak az Énnek, amelyik leleplezi napi gyakorlatunkat. Szerepet keres, ahonnan beszélni tud: Jusztícia, Lilith, Júlia, a kislány, a magányos nő, az ügyetlen feminista szerepeit, hogy magát kimondani képessé váljon: ha ez vagy te, hát ez te vagy. Tehetetlen bálványai vagyunk a magunk életének. Egyedül lét van - akár különírjuk, akár egybe."

A beszélgetés témái:

1. A költő tőmondatokban írja körbe magát
2. Miért kezd el írni 9-10 éves korában írni?
3. Az őszinteség és az alkotás viszonya, mit ad a szerzőnek, és mit ad az olvasónak?
4. A személyesség legalább olyan nehéz, mint a hexameter
5. Bálványokról és fel nem tett kérdésekről
6. A kötet nőiről, akik ideológiákat jelenítenek meg
7. Mi a viszony a költőnek a csendhez? A csend mint büntetés
8. A szöveg többet tud a szerzőről, és ez a különböző karakterek miatt derült ki
9. Hogyan és miért jelenik meg ennyiféleképp a test a kötetben?
10. Banális kérdés: mit jelent közel 30-hoz költőnek lenni 2025-ben?

A legendás, bemutatkozó verseskötet, a Töredék Hamletnek előtt Tandori Dezső már kiadta verseit: Egyetlen címmel egy példányban, kézzel írva. A különleges kötetet a fiatal költő barátjának ajándékozta, és most, 2025-ben kalandos úton kiadásra került. Ahogy Tandori leírta. Tandoriról, gyűjtésről és egy fantasztikus barátról, Márffy Albinról beszélgetünk a podcast vendégeivel: Pándi Balázs dobos és Tandori-rajongó, valamint az Okapi Press vezetője, Simon Márton költő.

1. Így csúsztam rá Tandorira: a Pándi-verzió
2. Így csúsztam rá Tandorira: a Simon Marci-verzió
3. Pándi lemezgyűjtő talál egy dzsesszlemezt: ezt nevezzük kezdetnek
4. Hiperkalandos történet Műcsarnokkal, belgiumi koncertekkel és egy új baráttal
5. Miért kell TA, vagyis Tandori Anonymous csoportot szervezni?
6. Találkozás az Egyetlen című kötettel
7. Miért dobta vissza annak idején a Magvető a verseskötetet? (A Telexen meghallgathatod teljes hosszában)
8. Ölellek: írta Tandori Kurtág Györgynek, de miért?
9. A lóverseny és Ottlik
10. Nyelvi fordulat a költészetben, és majd a kritikában
11. Kiadás vagy nem kiadás mint gesztus
12. A filológia lényegtelen: az a fontos, hogy megjelent
13. Tandori és Tarr Béla
14. Mit lehet kezdeni azzal, hogy az élet rövid, Tandori hosszú?

Balajthy Ágnes irodalomtörténésszel és Mohácsi Balázzsal beszélgettünk arról, hogy mit jelent kritikát írni, kinek szól valójában a jó kritika, hogyan alakul az irodalmi kánon, mik az új tendenciák a fiatal kortárs írók körében, miért olvassuk és kedveljük annyira az autofikciót és milyen könyveket ajánlanak a hallgatóknak a nyári szünetre. 

Szeleknek fordít címmel jelent meg Tóth Krisztina új verseskötete, ami a 2020-2025 között született verseket gyűjtötte össze. Mikrotörténetek sokaságát gyűjtötte össze, amelyeket utcai képek, álmok, emlékek, fényképek vagy fájdalmak indítottak be. A podcastben szó esik talált tárgyakról, az utált gyerekkori verseskötetéről és egy csodálatos brazil könyvbemutatóról is. 

A beszélgetés témái:

1. A versek mint dokumentációk: versnapló
2. Hogyan lesznek a megfigyelésekből történetek, majd költészet?
3. Tóth Krisztina tekintete működésben: a varjúriasztó
4. Egy kutya megéli az ösztöneit vs. vérengzés az angol pázsiton
5. A Mi legyen című versből felolvas a műsorvezető, hogy rákérdezzen a tárgyi emlékek történetiségéről
6. Elmúlásról, veszteségekről, a “múlt hordalékáról”, az emlékezés munkájáról
7. “A költészet nagyon kevés embert érdekel”, felvillanások a költészet lényegéből
8. 75 lépés a költészet, de miből lesz a vers? “Nagyon sok talált tárgyat kell felhalmozni”
9. Az írás mint munka és a gyorsuló idő
10. Távolság a nézőpont és a tárgy között
11. A gyerekként írt első verseskötet: miért utálta?
12. A személyesség új határai és a szerző halála
13. Külföldi fordítások: fantasztikus történet a brazil könyvbemutatóról

Litkai Gergely és Vadovics Edina, a Green Dependent Intézet szakmai ügyvezetője a karbonlábnyom csökkentésének módszereiről beszélgetnek a Zöld könyv podcast aktuális adásában. A kiindulópontot az Intézet nemrég közölt "Másfélfokos életmód" című tanulmánya és azonos című útmutatója adta: ez elsősorban életmódunk klímahatásaira koncentrál, mérhető, konkrét célértéket ad, és társadalmi célokkal is rendelkezik, vagyis nem csak a környezetvédelemről, hanem a klímatudatosabb életről is szól. Egy olyan társadalmi átrendeződésről, ahol minden területen figyelembe vesszük a közös érdeket: az infrastruktúrától kezdve a politikán át egészen a házak építéséig.

A Zöld könyv podcastsorozat aktuális adásában Litkai Gergely Az elveszett erdő és a Ha az ERDŐ beszélni tudna könyvek szerzőjével, Zelei Annával beszélget. Az erdők történetével, működésével, a létüket fenyegető kihívásokkal foglalkozó, fotókkal és versekkel illusztrált könyvek után most egy izgalmas beszélgetésből tudhatunk meg mindent, ami a kíváncsi erdőbarátok és a tettre kész klímaaktivisták mellett mindenki számára érdekes lehet, aki nem akkor szeretné megismerni az erdőt, amikor környezetünk már csak nyomokban tartalmazza.