A Szabó Magda-titok záró részének vendége volt Gilbert Edit irodalmár, akivel az életpálya disszonanciáiról, elzárkózásról és népszerűségről, a hivatalos irodalomkritika hozzáállásáról és a kritikusokra szórt átkokról is beszélgettünk - és természetesen rákérdeztünk arra is, hogy akkor mégis miben áll a Szabó Magda-titok.

Litkai Gergely podcastsorozata új részében Király Leventével, a Corvina kiadó vezetőjével beszélgetett többek között arról, hogyan történhetett meg, hogy a rádiumlányok halála után még évtizedekig használtak sugárzó anyagot karórákon; hogyan került több tonna sugárszennyezett hal az élelmiszerláncba; és hogy mit kezd a calabriai maffia a sugárzó hulladékkal?

A Bookline Zöld podcastjában természetesen olvasunk: mindent, ami a könyvekből megérthető az ember és a környezet viszonyáról és a jövő lehetséges forgatókönyveiről, amelyeket mi is alakítunk. 

Negyedik verseskötete jelenik meg Závada Péternek A muréna mozgása címmel, amely azt érezteti, milyen kevés a beleszólás lehetősége a társadalmi folyamatokba. A személyesség annyira túlpörgetett, hogy mindenkiről mindent tudni lehet, a társadalmat is a figyelemért folyó küzdelem határozza meg. Minden az énről szól, amit a kapitalizmus gyarmatosít, de azt nem tudni, hogy az még a valódi én-e - ilyenek is foglalkoztatják Závadát. Egy tengeri állatról is szól a beszélgetés, meg a költői szerepről, csillapíthatatlan kíváncsiságról, versolvasásról, figyelemgazdaságról, színházról és megfigyelésről. 

Az utolsó disznóvágástól Eminemig, a néptánctól a költői szerepig mindenről kérdeztük Pál Sándor Attilát, akinek Daloskönyv című verseskötete pár hete jelent meg a Magvetőnél. Milyen volt a kilencvenes évek falun, amikor a néphagyomány és a rapkultúra is meghatározó volt? Hogyan lehet elviselni az örökös “megkésettség”-érzést? A politika hogyan és hogyan nem jelent meg a családi életben? Pál Sándor Attilával beszélgettünk. 

Lassan egy éve nyerte meg Vonnák Diána és Vajna Ádám a Marstercard Alkotótárs Ösztöndíjat. Ezt az egy évet végig dokumentáltuk ebben a podcast sorozatban. Az utolsó részek egyikének kérdései nagyon hasonlóak az első beszélgetés kérdéseihez. Nyomás vagy mankó az ösztöndíj? Most épp a munkafolyamat melyik részénél tartanak és merre folyik tovább az alkotás? Vajon mennyit változott a szöveg ahhoz képest, amivel az ösztöndíjra pályáztak? Vonnák Diána és Vajna Ádám válaszolnak.

Rigó Máté a modern kori Kelet-Közép- és Nyugat-Európa globális történetének kutatója, jelenleg a bostoni Brandeis Egyetem oktatója. Háború, profit, Trianon - Hogyan vészelte át a polgárság az első világháborút? című könyve eredetileg angolul jelent meg, majd ennek fordítása már magyarul is elérhető. A kötet azzal foglalkozik, hogyan boldogulhatott a történeti Magyarország üzleti elitjének egy része ennyire jól azokban az utódállamokban, ahol a kormányzati propaganda szintjén nemkívánatosak voltak. Rigó Máté ehhez az elzász-lotaringiai régió vállalkozó polgárságának sorsát hasonlította össze az erdélyi mágnásokkal, mindezt úgy, hogy konkrét személyek, családok, vállalkozások történetét mesélte el példaként. Miért voltak tartósak a Német Birodalom és az Osztrák-Magyar monarchia idején kialakult gazdasági kapcsolatok és hálózatok? És hogyan lehetett, hogy az erdélyi magyar vállalkozók egy része még profitálhatott is Trianonból? És miért volt sokkal jobb soruk, mint elzászi társaiké? Ezekről is beszélgettünk.

A titok, az árulás és az emberi méltóság megőrzésének is a regénye Az ajtó, Szabó Magda egyik legnépszerűbb könyve, amely egy tragikus történet szálainak felfejtésén keresztül mutatja be egy bonyolult érzelmi háló legapróbb részleteit. Negyedik részéhez ért A Szabó Magda-titok.

2003-ban jelent meg angolul A Da Vinci-kód, a kötet sikerére pedig jellemző, hogy abban az évben az eladásokat tekintve csak egy másik giga-bestseller, a Harry Potter és a Főnix Rendje tudta túlszárnyalni. De mit tudott és mit tud a regény most? Podcastben kibeszéltük.

Húsz éve jelent meg angolul Dan Brown sikerkönyve, A Da Vinci-kód, amely hamar letarolta könyvpiacot, majd Tom Hanks főszereplésével film készült belőle. Ám Dan Brownnak sem adták könnyen a sikert, hiszen A Da Vinci-kód már a negyedik könyve volt, amellyel végül berobbant, és a második olyan regény, amelyben feltűnik a jelképeket tökéletesen olvasó és értelmező Robert Langdon figurája. Mitől profi könyvtermék A Da Vinci-kód, mi a sikere titka, mitől lett jelenség, és mi az igazán frusztráló Robert Langdon karakterében? Valuska László és Ruff Orsolya újranézte és újraolvasta a művet.

Amikor megkérdeztük Vonnák Diánát, hogy ki az az alkotó, akinek a pályája inspirálja, ő Enyedi Ildikó nevét mondta. Így meghívtuk kettőjüket, hogy beszélgessenek. Érintették a nyelv és a nézőpont fontosságát, megvitatták, milyen a viszonyuk az irodalomhoz és mit kezdenek a velük szembe állított elvárásokkal. Volt szó antropológiáról, de arról is, hogyan változik az alkotói lét, ha az ember közben épp anyává válik. 

Láttam a jövőt meghalni címmel jelent meg iamyank új albuma, amin, nem kis meglepetésre, magyar dalszöveg is hallható. Gyerekként nem tudott angolul, csak elképzelte, miről szólhat a dal, a hiphopon nőtt fel, Eminem-rajongó volt, hosszú volt az útja a dalszövegig. A személyes témától a nyilvánosság elé állásig sok-sok téma merült fel, például az is, hogyan született ez a sötét címadó dal, a Láttam a jövőt meghalni. Fejlődési útról, kockázatvállalásról és technikai fejlődésről is mesélt. Az a.dal.szöveg című podcastsorozat vendége: Herold János.