Üdvözlünk a "Kalandvágyból" podcast csatornán, ahol izgalmas történeteket mesélünk el arról, hogyan élnek, szeretnek és kalandoznak emberek szerte a világon. Kalandvágyból külföldre: Minden szerda új epizóddal jelentkezünk, ahol bemutatjuk, hogyan találnak új otthont és kultúrát maguknak emberek a nagyvilágban. Kalandvágyból esküvő: Szombatonként felváltva hallgathatod meg azokat a különleges szerelmi történeteket, amelyek különböző kultúrák találkozásából születtek. Kalandvágyból vidékre: Ebben a sorozatban városi nyüzsgéstől távol eső vidéki élet szépségeit és kihívásait mutatjuk be.
Bence országváltásához a végső lökést egy olasz utcaseprővel való beszélgetés adta, amikor kiderült, hogy kétszer annyit keres, mint ő cégvezetőként. Azóta 6 országban élt családjával, és mivel letelepedési, bevándorlási ügyekkel foglalkozik, munkájából adódóan is rengeteget utazik. Momentán Paraguay a bázisa, de igyekszik Portugáliában élő családjával is minél több időt tölteni. Kötelezne mindenkit, hogy legalább pár hónapot külföldön éljen. Hogy miért, kiderül a beszélgetésből.
Vivien nem volt nagyon lelkes, mikor azt latolgatták akkori párjával, hogy Svédországba költöznek, aztán végül mégis ő lett az, aki előbb beleszeretett az országba, a természetbe. Szereti a svédek mértékletességét, hogy mindenből éppen csak annyit csinálnak/fogyasztanak, amennyi szükséges, semmivel sem többet. Vivi pszichológus, ráadásul szakterülete éppen a külföldön élés, külföldre költözés pszichológiája, így természetesen erről is beszélgettünk.
Attila bár Ausztriában él, a beszélgetésben alig esik szó az országról, mert elsodortak a kalandjai. Fiatal kora ellenére rengeteg helyen járt már, sok helyen gyalog. Diplomás ápolóként érkezett a szomszédos országba sok évvel ezelőtt és 3 évig gőzerővel dolgozott a szakmájában, majd hogy kiszakadjon a taposómalomból, több zarándok utat is bejárt. Az egyik a 0 km kőtől indult, 7 hónapig tartott és 5000km volt. Önkénteskedett Erdélyben és világkörüli úton is volt.
Anita a Covid járvány elején indult el Kínába, hogy megkezdje karrierjének új állomását egy ottani amerikai egyetemen, mint kémia professzor. Többször megjárta a karantén szállodát, átélte, hogy milyen az, amikor hónapokon keresztül nem hagyhatja el a várost. Szerencsére a korlátozott élet ellenére is sok tapasztalata van az országról, például, hogy milyen a készpénz nélküli élet, hogy a telefon nélkül nem érdemes elindulni otthonról, mert haza sem jut az ember az eszköz nélkül és igen, az idősek is rutinosan használják az okos eszközöket, hiszen anélkül megáll az élet. Hallgassátok szeretettel Anita történetét!
A mai Kalandvágyból külföldre podcast adásban megelevenedik Karen Blixen regénye, a Volt egy farmom Afrikában. A különbség annyi, hogy itt nem lesz szerelmi szál, és a történet napjainkban játszódik. Hogy hogyan lesz valaki farmer Zambiában, mit termesztenek egy Szentendrei-sziget nagyságú területen, kiderül a beszélgetésből.
Furcsállom, mikor valaki azt mondja, hogy szerelmes egy országba, viszont Annát hallgatva tényleg olyan, mintha frissen megismert szerelméről lelkendezne még úgy, is hogy tisztában van annak minden hibájával. Olasz tanárként a spanyol nyelvet hamar elsajátította. Kubai férjével sok időt töltenek Magyarországon is, mert a család mindkét oldalon fontos.
Mit szólnátok hozzá, ha frissen megérkezve egy távoli kontinensre egy előre leegyeztetett munkára, azt mondaná a leendő munkaadó, hogy köszönik szépen, de már nem aktuális az állás? Nos, Karolinával pontosan ez történt, így aztán ott állt kevés készpénzzel, nyelvtudás, helyismeret és szállás nélkül. Ebben a beszélgetésben bőven lesz szó nehézségekről és külön hálás vagyok Karolinának, hogy megosztotta velem, velünk ezt az oldalát is az országváltásának. Fél évre készült, hogy hogy lett belőle végül több, mint 10 év, kiderül az adásból.
Mit szólnátok hozzá, ha frissen megérkezve egy távoli kontinensre egy előre leegyeztetett munkára, azt mondaná a leendő munkaadó, hogy köszönik szépen, de már nem aktuális az állás? Nos, Karolinával pontosan ez történt, így aztán ott állt kevés készpénzzel, nyelvtudás, helyismeret és szállás nélkül. Ebben a beszélgetésben bőven lesz szó nehézségekről és külön hálás vagyok Karolinának, hogy megosztotta velem, velünk ezt az oldalát is az országváltásának. Fél évre készült, hogy hogy lett belőle végül több, mint 10 év, kiderül az adásból.
Amíg nem beszéltem Judittal, Kambodzsáról nem sokat tudtam Pol Poton és az ő ámokfutásán kívül. Tőle viszont rengeteg információt kaptam az országról, méghozzá olyan jókat, hogy legszívesebben máris oda költöznék. Judit már óvodás korában vándor akart lenni, és utána tudatosan készült a karrierjében arra, hogy olyan munkája legyen, amivel utazhat is. Ezt Németországban alapozta meg, rengeteg országban járt, és 12 éve él Ázsiában. Azt mondja, az álmait éli és segít másoknak is, hogy ők is élhessék a sajátjukat.
Andrást azért kerestem meg, mert úgy tudtam, hogy Nicaraguában él. Ez így is van, de a beszélgetés alatt kiderült, hogy ez távolról sem az új hazája, ez pusztán egy állomás a világjárásuk közepette, amiben felesége a társa. Rengeteg helyen jártak már, Ázsiát, Amerikát és Európát már majdnem bejárták, most logikusan Afrika lenne soron, de az utazás részleteit még nem dolgozták ki.